Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-23 / 41. szám
’s mindketteje az elszunnyadt szerencsétlent megragadja, a szolga torkán, az ocsmányné közép tetemeinél’s erőszakká, addig fojtogatják,gyötrik, mig nyoszolyajabol földre tert , őt térddel tapodják nyomogatják, míg a szegény boldogtalan, máskép izmos vaskos férfi, kihörgötte utó so e ne . Ezen házasságtöréssel egy részről, más részről szolgai hűtlenséggel párosult orgyilkosság, minden törvényszék alja halálos ítéletet vona maga után, ’s a két gonosztevő legfelsőbb helyen sem kapa életkegyelmet A nember befogatása után néhány hónapra gyermekszü esi fájdalmak közt ki múlván, méltó világi büntetését megelőze, a’ gonosz gyilkos szobrát pedig mások’ rettentő példájára ma végeztek ki a pszeki "genen.“ — Szigligeti „Romilda“ czimű 3 felvonásom uj drámáját a’ színházi küldöttségnek benyújtotta. — Jósika és Gaol’ társas vigjátéka nem sokára színre kemend. A Tudományos Gyűjteményt 1839. 2ik vagy februariusi éee elhagyta a’ sajtót. — Al sóvári nagyobbik sorozó-épűlet m. h. 21én egészen leégett. — Győrött f. h. Igen esti ida fáiban igen szép, üstököshöz hasonló meteor mutatkozott; ugyanazon idő tájban Gönyő körül es Aszód mellett is, de ez utóbbi helyen nem azon alakban, mutatkozott illy szép éri jelenet. Károly-Fejérvárott f. h. ban nyittatok meg a casino ünnepélyesen, számos vendegek es reszvenyesek jelenlétében.— A’ kolozsvári leegettek fölsegeleseie a város’ és a’ környék’ minden rendű lakosi versenyezve vevenek részt segélyeikkel, annyira hogy sokaknak kara nagy mértékben p *'szrháznak mind felállíttatása, mind további fen tartására szükséges pénztár’gyarapítása körül több ízben sikeresen munkált is. Pest megyei foszolgabnot. jMi,key Imre ur e’ folyó hó’ ván az említett színház javára .-Budán egy — néhány lelkes nők által e czelra ajánlott női munkák’ kijátszásával egybekötött — tánczvigalmat volt szives rendezni. Ennek bevételi tiszta jövedelme 625 pgq ft. az illető helyre befizettetvén, a’ tisztelt urnák az intézet iránti e’ buzgalmáért a’ részvényes társaság’ nevében s határozatából nyilványos köszönetet mond Pesten 1839. évi május’ -én Balta Endre választmányi jegyző. _ 1 A’ pesti n. casino’ választottságának e’ f. május liken tartott ülésében Széchenyi István gróf és Pregrát János ur az igazgatóságról, az első ugyan a‘ közelgő országgyűlésre leendő eltávozása, a’ második pedig gyengélkedő egészsége miatt a’ választottság’ nagy sajnálatára lemondván , a jövő közgyűlésig is helyettes igazgatókul Heinrich Nép. János és Laczkovics József részes urak kérettek meg, kikre a’ pénzkirendelés (assignatio) is bizatott. Ausztria* A’ Sz.-István’ tornya’ legfelsőbb részének állapotára, mintegy nyolczörnyi magasságra, a’ kijavítási munkák’ igazgatásával megbízott épitőbiztosság’ valamennyi technicai tagja által történt szoros megvizsgálás után , olly aggasztónak sőt beomlással fenyegetőnek találtatott, hogy annak puszta kijavítása egyhangúlag sem lehetségesnek sem tanácsosnak nem ismertetett. — A’ cs. kir. alsó-ausztriai kormány tehát a’ Sz.-István’ tornya’ legfelső omladékony részének lehordatását rendelé, de egyszersmind megparancsolván, ezen a’ torony’ már minden javításra képtelen részének műértők általi pontos és hív lerajzoltatását, még lehordatása előtt, hogy az előkornak e’ tiszteletes emléke, mellyhez anynyi emlékezet csatlakozik ’s e’ dísze Becs fő- és székvárosának, ismét hasonló magasságban ’s egészen az előbbi korban újra helyreállíttathassék. Midőn a’ Sz.István’ tornyai körüli munkák’ igazgatásával megbízott építő biztosság siet ezen a’ végképi szükség parancsolta lehordatását a’ legfelsőbb omladékony toronyrésznek, ’s az annak ismétt helyreállítására nézve megtett előkészületeket közzé tenni, ’s ezáltal a’ publicumban elterjedt szóbeszédnek, mintha a’ torony’ lehordatandó legfelsőbb része nem állíttatnék vissza előbbi korába, ellenmondani; hozzá teszi még, hogy a’ Sz.-István’ tornyának pontos és hiv lerajzolása már el is kezdetett ’s rövid idő múlva elkészülend, mire aztán a’ torony’ e’ részének utolagi felépítéséhez ’s helyreállításához késedelem nélkül látandanak. — A’ Sz.-István’ tornya kijavítása’ körüli munkák’ igazgatásával megbizott építő - biztosság, Nagybritannia. A’ párisi Moniteur következő telegrafi tudósítást közöl Londonból máj.s tól esti 7 órakor: ,,A’franczia ügyviselő a’ külügyek’ ministeréhez. A’ királyné ma délben 2 órakor Wellington herczeget hivatá magához; 3 órakor pedig Peel Róbertet fogadá.^ Nem kételkednek, hogy Peel megbízást kapott az uj ministerium’ alkotására, ’s azt el is fogadta.“__ Az ugyanaz napi londoni hírlapok megvalósítják e’ tudósítást. Névszerint a’ Standard igy ir: „Őszintén szerencsét kívánunk földjeinknek azon örvendetes lett dologhoz, mellyet velők ezennel közlünk. Peel R. e’ pillanatban a’királynénál van, hogy ő felségétől parancsokat vegyen az uj ministerium’ alkotása iránt. Ma mindjárt délután ’s közvetlenül azon értekezésre, mellyel a királyné Liverpool grófot (az elhunyt ministerelnök’ testvérét) megtisztelé, Wellington herczehivatott ő felségéhez; rövid szóváltás után a’ hereze- eltávozott ’s kevéssel két óra után Peel úrral együtt visszatért melly idő óta ez utóbbi a’palotában van ’s,mint halljuk a’cabinet’ alkotására teljes szabadságot (carte blanche) lapott.“__ A’ Courier így szól: „Melbourne lord, Minto és Duncannon grófok ’s némelly más tagjai az eddigi ministeriumnak ma reggel a’Buckingham palotában voltak, de csak azért hogy illető osztályaik’ folyó ügyeit elvégezzék. Hite van, hogy Wellington herczeg, ámbár az új cabinet’ alkotásával megbízva, abban részt nem veend, Peel Robert, mint hisszük, a’ herczeg’ látogatása után a’ palotában, értekezett a’ királynéval.“ — Morning Post: „Miután Melbourne és Hassell lordokt tegnap ő felségéhez mentek, magok’ és tiszttársaik’ lemondását beadandók. Normality marquis elég hoszú conferentián vala ő felségénél, de csupán azért, hogy némelly gyarmatügyek felett parancsot kapjon, nem pedig azért,mintha őfelsége az uj ministerium’ alkotása felett vele tanácskozni kívánt volna.“—A Morning Postnak egy másik cikkelyében ezt olvassuk: „Melbourne lord’ és tiszttársai’ lemondása olly esemény, mellyet minden emberséges angoll elő mer örömmel fog hallani. Nem kellemes dolog, keményen szólam olly ellenesekről, kik önmagokat meggyőzőtteknek vallják, ’s minthogy mi e’ pillanatban a’ szigorú gáncsnak épen semmi hasznát nem látjuk, meg is fogjuk magunkat attól tartóztatni, sőt némi hajlandóságunk van azt is hinni, hogy a’ lelépő ministerek a’legjobbat szándékozónak cselekedni, ámbár meg- vagyunk győződve, hogy cselekedeteik tendentiája a’ lehető legroszabb volt. De bármilly fogalmaktól vezéreltettek ők, Nagybritannia’ népének örülnie kell, hogy hivatalbeli hatalmok véget ért.“ — Végre a Globe ezt mondja: ,,A’ város’ nyugati részén azon hir szárnyal, hogy a’ parlament nem fog közvetlenül feloszlani. Mi azonban más véleményben vagyunk. Csaknem lehetetlen, hogy egy torykormány a’ mostani parlament’ elébe lépni merjen. Mindjárt a’ legelső lépés, az új elnök’ választása, ellenük fogna kiütni. Az előbbi ministerium’ lemondása csekély hatással vala a’ pénzcsarnokra, mivel a’ történet a’ cityben már előre tudva volt. Egyébiránt a’ jövendő épen nem gerjeszt aggodalmakat, mivel mindenki meg van győződve,hogy bármilly nemű statusférj fiúk jutandanak a’ kormányra, azok egy bizonyos mértékig a’ közvéleménynek hódolni ’s népszerű rendszabályokat tenni lesznek kénytelenek, különben a’ nemzet nem fogná őket megszenvedni.“ A’ Moniteur máj. 12. következő telegrafi tudósítást közöl Londonból noj. 10. esti 7 ór.: „A franczia ügyviselő a’ külügyi minister úrhoz, Sir R. Peel több dámának a’ királyné’ udvarnépétől leendő eltávolítását kívánta, miben a’ királyné nem akart megegyezni. Peel 3 órakor a’ rá bízott hatalmazványokat visszaadta. Melbourne lord a’ palotába hivatott.“ London, május’ 10. Peel ministeriuma végetért, mint elkezdődött, és pedig a’ királyné’ szilárd akaratján törte! Peel tudnillik a’ házat ki akará takarítani, ’s a’királynénak minden udvari dámáit, kik közül többen ifjúsága’ barátnéi ’s rajtok a’ királyné ifjas hő kedélyének egész melegével függ, mások által pótolni. De Victoria — noha kész a’ fő udvari helyekre olly dámákat alkalmaztatni, kik uj ministeriumának tetszenének — nem hagyá magát megfosztatni azon jogtól, mellyel a’ legszegényebb polgárnő is bir, hogy t. i. azokat, kiket szeret ,s kikben bízik, körében megtarthassa. Hiszen IV. Vilmos és kivált nője is megtartották magoknál azon személyeket, kik trónfoglalásuk előtt barátságukat élvezék, Greif ministeriuma alatt, jóllehet mindnyájan toryk voltak. Azonban Peeltől sem vehetni fész néven, hogy illy körülmények közt a’ kormányt elhárítja magától. A’ királyné annyira ragaszkodik a’ whigekluz, hogy — mind mondják — keservesen sirt, midőn Melbourne lord tudtára adá cabinetje’ feloszlását. Hogy az illy induatú fejedelemnő, olly fiatal mint Victoria, egészen körülvétetve hagyassák a’ kilépő ministerek’ közel rokonitól, kik őt fölingerelhetnék ’s biztathatnák, hogy az uj ministerelnöknek majd itt majd amott ellenszegüljön , összeférhetlen vala cabinetje’ tartósságával, legalább háborgással fenyegeté azon tiszta ’s nyílt viszonyt, mellynek a’szolgák és parancsoló közt fen kellene állani. Peelre nézve igen szükséges volt, hogy az udvar egészen megtisztíttassék a’ whigek’ minden párthiveitől. De mindazok, kik nem toryk, helyeselni fogják a’ királyné’ cselekedetét; ’s talán megtörténhetik, hogy ha a’ whigek az alsóházat feloszlatnák ’s ezen egyszerű kérdéssel fordulnának a’ nemzethez: „Akarjátok e, hogy fiatal királynétok a’ toryk által elnyomassák, mikép azok titeket évek óta nyomtak el ’s ismét elnyomni szeretnének ?“ tetemes többség fogna eredményül szolgálni a’ reformpárt’ részére. A’ királyné már magához hivatta Melbourne lordot, kétségkívül hogy felszólítsa a’ kormánynak isméti átvételére. (Alig. Zeit. lev.) Május’ 9kén éjié0 órakor Melbourne lord’ házánál cabinettanács gyűlt össze, mellyben valamennyi collegája megjelent, ’s melly éjfél utáni 1 óráig tartott. — A’ legújabb tudósítások még semmit sem szólanak az uj ministererisis’ eldöntetéséről, egyedül Galignani’ Messengerének egyik levelezője írja Londonból máj. 11. este, hogy „Melbourne lord, miután előbbi collegáival ’s néhány párthivével értekezett, igenlő felelettel téré vissza a’ királynéhoz“. London, máj.8. A’ ministerek’ visszalépésének,melylyet a’ parlament előtt kinyilatkoztattak, oka azon valószínűtlenség, hogy igazgatási tervüket Jamaicára nézve keresztülvihessék, melly nélkül nem tartják lehetségesnek azon szándék’ elérését, mellyet a’ brit nemzet az olly drágán vásárlótt néger kiszabadításnál szeme előtt tartott, vagy a’ többi gyarmat’ rendbentartását, mellyek hihetőleg az alsóház’ legutóbbi végzése által a’jamaicai rendek’ ellenszegülő példája’ követésére birattak volna. A’ toryk örömmel telvék, ’s hírlapjaik az alsóház’ bizodalmának elvesztését a’ whigek képtelensége’ bizonysága gyanánt bélyegzik. A’ parlament, mint illy alkalmakkor szokás, üléseit rövid időre felfüggeszté, mi által Attwood lord is akadályozva lesz, a’ chartisták’ kérelemlevelét, melly egy órajárásnyi hosszú tekercs’ alakjában hozatott tegnap szállására, már a’ legközelebbi pénteken benyújthatni. Mit szándékozik O’Connell tenni, még nem tudatik. Azon levélben, mellyet O’Connell minap az izlandi népnek küldött, többek közt következő nevezetes helyek foglaltatnak : „Földiek ! Uj nyomorúság érte közös hazánkat, uj inség súlyong rajta. Az egyetlen angol kormány hét század óta, melly munkálatait részrehajlatlanul és igazságosan gyakorolta az izlandi nép iránt, véget ért. Az orangista párt, melly az utóbbi kormány által nagynehezen elnyomatott, vagy legalább féken tartatott, készülőben van, ismét a’ hatalomra jutni, és pedig mindazon körülményekkel, mellyek e’ hatalmat utálatossá vagy majdnem elviselhetlenné tehetik. A kényszerítés, mellyet e’ párt egy ideig eltűrt, rész szenvedélyinek elkeserítésére ’s gonoszságának nevelésére szolgája. E’gonosz szenvedélyek most már szabad hatáskört’s teljes kielégítést találandnak. Házak fognak leégettetni, faluk halomra s romba döntetni; a’ városok rémülettel fognak eltöltetni ’s vérrel fertőztettetni az orangista orgiák által; a kis gyermekeie — mint nem rég Mollyashban — a’ szabadban fognak játszani, ’s őket mint véres halottakat viendik siránkozó anyjaik’ házához. — Nem titkolhatjuk, földieim! hogy a’ most ismét hatalomra jutott párt az, melly minket „idegeneknek“ bélyegezett, szeretve tisztelt palgarika „miseüngös gazembereknek“, szent hitvallásunkat „ezudar balvanyozásnak” csúfolta. A’ tory urasag’ szükséges következményeül, a’ birói szék épen azon férfiakkal fog betöltetni, kiknek gonosz szenvedélyei felforrtak egy pártatlan rendszer’ behozatalakor, ’s kiknek vakbuzgósága már maga is szükségképen meghamisítja lelkismeretöket ott, hol az izlandi catholicus népnek sajátja, szabadsága’s élete forog ten. — Az orangista páholyok, mellyek hajdani intézőik’ távollétében ’s még az utóbbi kormány alatt is ujan rendeztelek és szaporittattak , ismét kétszeresen erős életre fognak ébredni; fegyveres föllépéseik ismét megrémítendik az országot, és embervérrel fecskendezendik be; ismét gúnyolódni és sérteni fog egy fegyveres orange-yeomanry; ismét minden ösztön arra fog fordittatni, hogy az ellenszegülő nép czéltalan, bátor ’s minden körülmények közt istentelen lázadásra ingereltessék! — De bármilly aggasztók és komorítók kilátásaink, ha ti, földjeim, kérdezek engemet, kétségbeesem es felelek: Nem, sorba sem! Van Isten az égben; vannak hűszivű izlandiak a’ földön, ’s azért soha sem fogok kétségbeesni. Sőt inkább: hangosan és hoszan kiáltok: Rajta Izlandért! izlandiak, rajta O-Izlandért! A’ szabadság’ szelleme keresztül járja a’ világot. Ne csüggedjetek! Ne engedjétek magatokat megijesztetni! Föl és rajta Izlandért, izlandiak! seregeljetek össze szeretett hazánkért! — Mit kívánunk? Egyenlő jogokat, egyenlő szabadságokat azokkal, mellyekkel Nagybritannia hir; a’ tized-adóknak szegényt házak’ fentartására fordítását, alapos érdekek’ sérelme nélkül. Gyűljünk össze e’ nagy czélra, lelkesítsük az országot egykorú, egyhangú kiáltásra.“ (Vége következik.) Londoni, e’ hónap’ 9-dikéről szóló hírlapok szerint a’ ministerium következőleg fogott alakíttatni: Peel R. első kincstárlord ’s a’ kincstári kamara’ cancellárja; Wellington herczeg titkos tanács’ elnöke; Lyndhurst lordcancellár; Aberdeen gróf külügyminister; Stanley lord gyarmatminister; Graham James belügyminister; Pollock Frederik attorneygeneral; Cresswell solicitor general; Beaufort herczeg főkamarás (lord-chamberlain); Wilton gróf főudvarmester (lordstewart); Whamncliffe lord Irland’ helytartója; Eliot lord Irland’ részéről statustitoknok; és Sugden Edward irlandi lordcancellár. — A’ Sun szerint Richmond herczeg és Grey lord vonakodtak a’ Peel-ministeriumban részt venni. — Alsóházi elnökül (speaker) az új ministerium, mint mondák, Goulbourne urat jelölé ki. Az orosz nagyherczeg-trónörökös ’s a’németalföldi herczeg máj. ikén kíséretükkel együtt a’ londoni Towert ’s annak különféle fegyverteremeit, drágasági tárait ’stb. látogaták meg. A’ Towerből a’ fenséges vendégek Sz.Katalin kikötőbe mentek. Felette csodálták az öböl’ és a’ raktárak’ iszonyú kiterjedését, melly utóbbiak milliónyi értékű árukkal telvek a’ világ’ minden részeiből. A magasságaik így fogalmat kaptak a’ brit kereskedés’ véghetetlen segédforrásiról. Erre a’ bankot látogaták meg, több nagyobb kereskedő-intézetet ’s aztán a’ Themse-partot. Este a’ nagyherczeg-trónörökös egy válogatott kört hívott meg hoteljébe esztelbre. Május’ 8kán Sándor nagyherczeg, Vilmos Henrik németalföldi kir. herczeg’ kíséretében, meglátogatá a’ westminsteri apátságot ’s aztán Bridewellt Tothillfieldsben (ezelőtt kórház, most javítóház kicsapongó személyek’, kivált munkakerülő növendékek’ számára). Ő fenségének számos embereket mutattak, kik csekély adósságokért vannak itt bezárva. (Az adósságbörtön elleni törvény tudnillik mindeddig csak igen hiányosan hajtatott végre.) A’ nagyherczeg sajnálkozva vévé észre a’ foglyok’ tisztátalan külsejét, ’s tüstint utalványt adott minden adósságaik’ kifizetésére, hogy szabadságba helyeztethessenek. A’ magas vendégek aztán a’ Chelsea-kórházba mentek, hol a’ brit hadsereg’ derék veteránjai fölött szemle tartalék. Ezután York herczeg’ katonaiskoláját látogatták meg. A’ katonanövendékek díszrendbe állottak a’ herczegek előtt, ’s hangászkaruk a’ nemzeti éneket játszá. Délután a’ Sz.-György-egyház’ főlelkésze udvarolt a’ nagyherczegnek, a’ plébániájában levő iskolának ajándékozott 100 font sterlinget megköszönendő. A’ „szűkölködő idegenek’ baráti’ társaságának“ szinte 500 font szer. ajándékot kühte ő cs. fensége. Délután mindkét herczeg audientián volt a’ királynénál, ’s aztán meglátogatták Palmerston lordot a’ külügyek’ ministeriumában. 7kén este mindkét herczeg Palmerston lord’ asztalánál volt. — így a’ M. Post, a’ M. Herald pedig ezt írja: „8kán reggel a’ nagyherczeg Melbourne lord’ palotájába ment, ’s megköszönte Angliában történt fogadtatását. () cs. fensége élénk részvétét nyilatkoztatá a’ nemes viscountnak a’ cabinet’ feloszlása miatt, ’s azt monda, mikép a’ királyné’ bizonyosan igen sajnálja, hogy kényszerítve látja magát, megválni azon ministertől, ki már trónfoglalásakor a’ cabinetben volt, ’s kit mint atyját tisztelt. Némellyek azt állítják, hogy ő cs. fenségének igazán ékes szavai Melbourne lordot kényekre fakasztották.“ Francziaország. Telegrafi hivatalos tudósitás Parisból, máj. 14. és 15ről: 1) „Páris, máj. 14. A’ belügyek’ ministere az alsórajnai megyeispányhoz: „A’ tegnapi nap’ folytában még néhány lázadási próbák tétettek, de a’ mellyek azonnal elnyomattak, ma reggel teljes csend uralkodik.“— 2) Páris, máj. 15. reggeli 8 órakor. ..A’ béke tegnapelőtt óta már nem zavartatott meg többé; a’ csend tökéletes. — Sauret ur a’ követkamara’ elnökévé neveztetett ki. Páris, május’ 12., délután 5 órakor. Ma délután 3 óra tájban mintegy 300 ember, többnyire felső-üregben (blouse) és sapkában, megjelent a’ liourg-i’-Abbé utczában Lepage testvérek’ fegyvertára előtt, ’s néhányan, baltákkal levélt ellátva, azonnal az ajtó’ bevetéséhez lógtak. Ebben azonban nem boldogulván, az ajtó’ felső párkányát feszítették le ’s igy a’ boltba csakugyan bejutottak. Az általok innen elvitt fegyverek’, többnyire vadászpuskák’, számát 150- re teszik. Ekkor a’ háborgók nyomban a’ Szajna’ kőpartjai (quais) felé fordultak, hol több csoportra oszolván, csaknem egy időben rohanák meg a’ városháznál, a’ Címtelet