Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-01 / 61. szám
a’ körösi, tótországi. — A’ görög nem egyesülteknek, van egy metropolitájok, a’ cartoviczi, és 8 püspökségük: erdélyi, temesvári, pakraczi, verseczi, budai, aradi, károlyvárosi és bácsi, — ’s ekkép Magyarországban négy püspökjök, Tótországban (az érsekkel) szinte négy, Erdélyben egy.— Az egyházi főrendhez tartoznak továbbá a’ felszentelt s Czirizi püspökök, valamint a’ szerzeteses káptalani vagy ezenkivüli apátok ’s prépostok. Jelenleg van Magyarországban négy felszentelt püspök, kik közül a’ hazai törvények szerint°kettő, a’ timnini ’s belgrádi bir országgyűlési ülésioggal, czimzetes püspök pedig 11 — nyolcz czim’ meg kiosztatlan. — Jószágos apátsága van 21 — mellyek közül jelenleg a’ szalavári, zseliczi (Pilisium Somogy vármegyében), körösi királyi kegyelemre vár. — E’ jószágos apátságok között hét, u. m. pannonhalmi, sz.-gotthárdi, zirczi, telki, vaskai, — szent-mártoni, tihanyi, dömölki szerzetes személyeké, a’ többi 13 világi egyházi férfiakra van szánva; czimzetes (egykor jószágos) apátságok száma 135 mellyek közül 107-el ékeskednek különféle káptalanok tagjai ’s érdemes lelki-pásztorok, 28nak nevét jelenleg senki sem viseli.— Prépostok szinte különböznek, masok káptalan’ nagyprépostjai, mások collegialis egyhazaké, masok szerzetes es egyszermind jószágos — mások joszagos, de nem szerzetes, — mások czimes és nem szerzetes préposté __első rendű az érseki megyékkel van 24, második rendű 3, szerzetes prépost kettő: csornaisíjászai;jószágos e’ kettővel együtt 9; czimzetes 83, mellyek közül ismét 69 kiosztva van, 14 nincs. (Szioni Ioaz í tás. Lapjaink’ 58-sik számában a’ kecskeméti czikkelyben ffillhoff’er István seborvos helyett hibásan áll: Milhofer József orvos tanár. MigybritAnina* A’chartistáknak juh lókén Birminghamban történt kicsapongásból következő tudósítást közle másnap a’ Courier: „Birmingham tegnap este ismét színhelye volt a’ chartisták’ vad garázdaságának, kik ezúttal nem elégednek megzajgó gyülekezetekkel, hanem elleneiken, névszerit a’kereskedőkön, kik az utóbbi nyugtalanságok’ idején különösen buzgóknak mutatkoztak a’ rend’ helyreállitásában, tettleges boszút próbáltak állani. Már reggel a’kikiáltok a’város’ kül részeiben olly chartistagyülést hirdettek, mellynél bizonyos demonstratiókról leend szó. A’ gyűlés délután tartalék Itallovagban; Attwood J. urnak, az ismeretes indítványtevőnek a’ chartistái szabadlevél’ parlamentbeni tekintetbe-vételére, kell vala előlülni; de ő kimaradt, ’s egy levélben sürgető felhívást tön a munkás osztály és a’ középrendűek közötti egyességre. Mind a’ mellett is elhatároztatott itt a’ megtámadás; a’ pórcsoportok innen Highstreetbe (a’ város’ közepén) indulanak, ’s tüstint az általok gyűlölt kereskedők’ lakóinak ’s boltjainak megtámadásához és kirablásához kezdenek. Evvel még meg nem elégedve, rakásra gyűjték az elrablott és szétrombolt tárgyakat, névszerint bizonyos Leggett ur’ ágytollkereskedéséből a’ tollakat, meggyűjtak, ’s ekképen két házat, Burne fűszerárusét ’s a’ fentebbi Leggettűrét, borítának lángba. Ekközben a’ pórnép elfoglalá a’ Bullringet is, és mindent, mi keze közé került, védfegyverré változtata. Csak tizedfél órakor jön a’ rendőrség, melly mindaddig közbejárulási parancsok nélkűl maradt, ’s a’ garázdaságot nyugottan kelle néznie, megtámadást a’ nyugtalanyság-indítók’ csoportjára, kik minden irányban szétszaladtak. Csakhamar azután a’ dragonyosok és gyorslövészek a’ Bullringre nyomultak ’s megtisztíták az utczákat és sikátorokat, melly alkalommal több lázadó fogatott el. Tizenegyedfél órakor a’ tűzfecskendők is megjelentek ’s a’ házakra lődöztek, úgy hogy 1 óra előtt minden el vala oltva. A’ kár tetemesnek mondatik, ’s 3 — 4000 font sterlingre becsültetik; összesen 50 személy fogatott be, kik közül egy vagy kettő Bourne’ boltjának meggyújtásával foglalkozik“. — Jul. 16- és 17kén még ugyan nagy zűrzavarban volt a’ város a’ fenemlített pusztítási s’ rablási jelenetek’ következtében; de uj kicsapongás nem történt. — Más gyárvárosokban is, névszerint Manchesterben és Tyne melletti Newcastleben, növekszik a’forrongás. Több ízben vétetett észre, mikép Angliában a’ mostani népmozgalom abban különbözik lényegesen a’ korábbiaktól, mellyekről az angol történetírás emlékezik, hogy vallásbeli fanatismus nem gyakorol hatást rá, úgy hogy e’ mozgalom inkább franczia zenebonok’ anyagi-vallástalan bélyeget viseli; azonban itt ott az ellenkezőnek is mutatkoznak nyomai. A’ chartistavezérek’beszédeibe rendszerint bibliai mondatok szövetnek be, ’s a’ jelszavak bibliaiak. Vincent, ki kezességre bocsáttatott el fogságából, minap a’ Brandon-Hillen Bristol mellett politicai-vallásos ábránddal teljes beszédet tartott, ’s Paisleyben, Skócziában, a’chartisták nem járnak többé templomba, hanem saját istentiszteletüket szabad ég alatt tartják, hol zsoltárokat énekelnek, ’s azon predikácziókat olvassák, mellyeket az ismeretes Stephens nem rég adott ki. A’ felsőház’jul. 16-kai ülésében szóba hozá Wurtwick gróf a’ Birminghamban történt csendháboritást ’s porkicsapongásokat. Panaszkodék az iránt, hogy az elkövetett gonoszság’ mennyiségének ’s nyomosságának tetemes volta mellett sem tudósítótt a’ birminghami városhatóság azon eseményekről, noha ő a’ warwicki grófságnak, mellyben Birmingham fekszik, lord helyettese ; továbbá, hogy a’ belügyek’ statustitoknoka semminemű rendszabályt vele nem közlött, ’s igy kénytelenítve látja magát a’ nemes viscounttól, a’ kincstár’ első lordjától, tudakozni, milly állapotban van most tulajdonkép Birmingham,s vallyon elégséges e rendőrség és katonaság a’ város’ nyugalmát biztosítója s a’ hasonló fertelmességeket gátolni. Megjegyzé továbbá nemes gróf, mikép a’ chartista felekezet, melly e’ garázdaságot elköveté, sem több sem kevesebb, mint része ama’ nehány év óta fönálló egyesületeknek, mellyeket a’ kormány törvényteleneknek nyilatkoztatott ugyan, további fönállásukat azonban ujjai közt elnézé. A’ kormány sokáig szunnyadni engedé hatalmát az illy egyesületek’ megszüntetése körül. Sőt a’ mi több, Birmingham’ tisztviselői közűl is sokan tagjai az illy egyesületeknek ’s a’ chartistáknak; azok tehát most különös helyzetben vannak előbbi czimboraikra nézve; ’s ő tudja, hogy közűlök némellyeket életek’ és vagyonuk’ veszedelmével fenyegettek 15dikén éjszaka. Melbourne lord: „Az egyenesen Birminghamből hozzál jött tudósítások igen bizonytalan neműek; a’ hírlapoknak egyébiránt igaza látszik lenni. Házakat égették fel, másokba betörtek ’s azokat kirabták; úgy hiszem mindazáltal, hogy jelenleg vissza van állítva a’ csend. Mennyiben illetheti dorgálás a’ helybeli hatóságot, hogy a’ dolgokat illy messze engedé jutni, még most nem ítélhetem meg, szintélly kevéssé adhatok fölvilágosítást az iránt, miért nem intéztetek a’ nemes grófhoz, mint lordhelyetteshez, tudósítás vagy intézkedési rendszabály. Mi azon kérdést illeti: valljon megfelelhet e czéljának a’ Birminghamban levő rendőri ’s katonai hatalom: igennel hiszek válaszolhatni. A’ politicai egyesületek’fönállását, ’s némelly nyilványos gyűléseken tartott beszédeket, mindenkor helyteleníté a’ kormány, azonban úgy hiszem, igen nagy oktalanság lett volna ezen egyesületek ellen hatalommal lépni föl. Nem ezen egyesületek’ fönállásában vélem én föltalálhatni kútfejét azon bajnak, mellyet fájlalnunk kell, hanem ama’ féktelen szónoklatban, mellyel a’ műveltebb osztály’némelly tagjai a’ népre hatottak, ’s ezt tartózkodás nélkül erőszakoskodásokra ingerelték. Nem kerülte el figyelmemet soha az úgynevezett chartistagyülés; de törvényeink’ állodalma ’s országunk mostani helyzete szerint, alig volna erős és szigorú rendszabályok’ alkalmazására kevésbbé alkalmas idő, mint épen most. A’ kormány nem tehet hatásosabbat, mint rászalását nyíltan kijelenteni.“ Wellington hg úgy véli, hogy a’ megtörténteket nem katonai ’s rendőrségi hatalomhiánynak , hanem a’ tisztviselők iránti figyelem’ ’s tisztelet’ fogyatkoztának kell tulajdonítni. „Engedjék önök kérdenem: ki felelős e’ tisztségekért ? Mikint ’s ki által neveztettek ki a’ tisztviselők? Nem a’ szokott után lettek ők azokká, nem a’ nemes és tudós lord által a’ gyapjuzsákon, hanem a’ belügyek’ statustitoknoka’ ajánlására, — olly mód, melly, véleményem szerint, törvényeink’ elvével ’s alkotmányunkkal ellenkezik, ’s ha nem csalatkozom, a’ parlament’ nézeteivel is összeütközik. Mi lön következése? Miután a’ gyalázatos zenebona egy hétnél tovább tartott, e’ nagy várossal, az ország’ műiparvárosinak egyik legnagyobbikával, melly végtelen birtokot’s legtisztebb rendű polgári népséget foglal magában, úgy bántak, mint ostrommal bevett várral. De nem midőn honom’ hadseregében szolgáltam, több várost láttam én ostrom által elfoglaltatni; de sehol sem követtek el olly garázdaságot, mint tegnap Birminghamban a’ tisztviselők’ szeme láttára, kiket sem az illető felsőség, sem a’ korona, sem a’lord-cancellár, hanem a’ belügyek’ statustitoknoka nevezett ki.“ Warwick lord: „A’nemes viscount azt állítja, hogy a’ kormány egy politicai egyesületnek sem nyujta fölbátorítást ; de olly férfiakat nevezett hivatalokra, kik tagjai voltak illy egyesületeknek ’s ezek’ kiképezésén munkálkodtak, sőt chartistafőnököket is; mi iránt már egy ízben levelet is válték a’ belügyministerrel.“ (Halljuk!) Melbourne lord túlságosnak találja Wellington’ hasonlítását Birminghamra nézve, ’s iparkodik védelmezni a’ városi hatóságot, melly ha késedelmezése által némi vétséget vont is magára, ennek nem rész akarat, hanem talán félelem volt oka. Ha egyébiránt a’ birminghami tanácsban néhány korábbi politicai egyesületi tag ül, ezt a’ ministerségnek szemére vetni nem lehet; mert illy egyesületek Angliában törvény által eltiltva nincsenek; az tehát, hogy valaki azoknak tagja volt, nem teszi őt alkalmatlanná hivatalviselésre, ’s olly férfiakat, kik politicai botlást el ne követtek, kik túlcsapongó ’s veszélyes politicai elméletekhez ne ragaszkodtak volna, megváltja, különösen Birmingham városában, nem tudna találni. Wellington herczeg, ki a’vitában különös élénkséggel ven részt, többben ismétlő azon szemrehányást, hogy a’ kormány meggátolhatta volna e’ veszélyt idejen való rendszabályok által, ’s épen nem válik diszére a’ nemes viscountnak, a’ Birminghamban történteket semmi más kútfőből, hanem csupán hírlapokból tudni. A’ londoni chartisták igen megütköztek a’ birminghami eseteken, nem azért, mivel általában megtörténtek,hanem mert idő előtt történtek. Egy gyülésökben, mellyet jul.s6án tartottak, indítványba hozaték a’ „szent hónap“ azaz munkaszünet’ minél előbbi elkezdése; ez mindazáltal nem fogadtaték el.“ Mig a’ birminghami hirek megnyugtatóbban kezdenek hangzani, növekedik az aggodalom Lancashire grófságra, különösben Manchester városra nézve, ’s Anglia’ éjszakkeleti kerületeiben öregbedik az ingerültség. Manchesteri, salfordi ’s más helyeken tartott titkos munkás gyülekezetekben fegyverek osztattak ki, ’s a’ láncsák’ (Piken) készíttetése élénkebben foly mint valaha. Bortonban több kovács éjjel nappal csak ezek’ gyártásával foglalkozik. Egy Bradford mellett tartott chartista gyülekezetben felirat határoztatott a’ királynéhoz, mellyben „az a’ kis lány Londonban“ — mint egyik szónok mondó — keressék , hogy hígeszűi, istentelen és gyáva tanácsadóit, a’ népnek ellenségeit, küldje el.— Ok van hinni, hogy a’ Birminghamban történt rendzavarások’ terve Londonban készíttetett. Némi mutatványául, mikép elegyedik a’ vallási fanatismus is e’ politicai mozgalmakba, egyik hirlap egy levelet közöl, melly londoni postabélyeggel Burne urakhoz, kiknek háza a’ többi közt szinte leégett, küldetett, ’s mellyben a’ következő esztelenségek foglaltattak: „Éhség, földindulás. A’ nép keljen föl bátor oroszlánkirit, ’s ne feküdjék le addig, mig a’ megölettek’ vérét nem itta, zsákmányát föl nem emésztette. Jézus Krisztus alatt álljon boszút mindazokon, kik az evangéliumnak nem engedelmeskednek. Ecce gloria Dei, Rex mundi. Exeunt omnes. Selah. Vér, tűz, ’stb. Következők Cazottának egy jövendölése a’ franczia revolution), ’s utána ismét egy balgatag zagyva beszéd, illy berekesztéssel: „Le diable banqueroute par Jesus Christ, Roi de tout le monde. (Az ördög megbukik Krisztus által, ki az egész világnak királya) Ecce omnes!“ Birminghamből az említett zavargások óta több előkelő család kiköltözött. A’ külvárosokban éji őrséget állítottak föl egymás közt a’ lakosok. A’ csendzavarók ismét gyűlést akarónak tartani a’ Holloway-hegyen; tetemes nép csoportosult össze, ’s szó vala, hogy a’ laktanyákban levő ágyukat el kell foglalni. Csakhamar megjelent egy osztály lovasság, egy ágyú’kíséretében, mire a’ népraj rögtön szétfutott. 18 személy elfogatok. 10 s 11 között megtámadtatok egy fegyveresből, de a’ rendőrség innen is elriasztá a’megrohanókat. A’ gyújtogatás’ napja előtt Burne fűszerárus, kinek házát szinte fölegetek, egy borzasztó fenyegetésekkel tömött levelet kapott, londoni posta-jellel bélyegzettet, mellyben többi közt ez álla: „Éhség, földindulás. A’ nép fölkelend mint vitéz oroszlán, s inni fogja vérét a’ legyilkoltaknak.“ Manchester, Newcastle, Salford ’s egyéb gyárvárosokban is folytonos izgás van. London, jul. 17. A’ birminghami kicsapongás nem egészen kedvetlen némellyek előtt, mégpedig a’ kormánynak’ részéről, t. i. azok előtt, kik a’ központosításnak baráti. Illy események egy a’ kormány’ igazgatása alatt álló vidéki rendőrségnek (rural police) és constable-erőnek (constabulary force) szükséges voltát mindinkább érezhetővé teszik. továbbá a betegség most már legalább kitört, — a’ közép osztálybeliek tudják, mi forog fen, ’s igy ezentúl nem lesznek hanyag nézői a dolgoknak. E’ szerint, ha a közvetlen eredményeket tekintjük, a’ birminghami esetekben legkisebb aggasztó sincs. Máskép áll a’ dolog, ha a’ jövendőt egészben megfontoljuk. A’ közmunkások Angliában felette számos néposztályt képeznek, meghatározott érdekekkel, mellyek őket a’többi osztályoktól különválasztják. A chartisták ezen néposztálynak azon része, melly szerkezettel bíró politicai pártot képez. E’ párt már elérte külső fontosságát, midőn a’ hivatalos társasággal harczba keveredett. Legnagyobb része a’ chartisták’ vezéreinek befogatott ’s pör indíttatott ellenük; ehhez járul még a’ birminghami eset, mellynél legkisebb kétség sincs az elkövetett bűntettek’ valóságáról. Hátra menni nem lehet többe; a’ dolog komoly szint öltött magára. Nehéz volna megmondani, valljon a ministerek szemrehányást érdemelnek e. Sokan ugyan azt mondják, hogy a’ ministerek korábban tehettek volna valamit, midőn a’ pártszerkezet még nem haladt annyira; de vallyon mit tehettek addig, míg semmi bűntett sem követtetett el ’s mig csak a’ teendhetőkről vala szó? Legfurcsább azon gáncs, hogyha a’ ministerek eddig hűleg nézői lehettek a’ dolognak, most is azok lehetnének. Bizonyos hogy a’ chartistaizgatás kihaltnak látszék, hogy a’ vezérek’ szenvedélyessége inkább saját állásuk’ gyengeségére mint veszélyes eredményekre hagya következtetni, végre, hogy a’ londoni rendőrségnek egy része, melly Birminghamba küldetett, ott egyfelől a’ népet fölingerté , másfelől a’ gyűlöletnek és megtámadásnak szolgált tárgyul. Azonban egy sajátképi összeütközésre csakugyan kellett kerülni a’ dolognak, ’s jobb, hogy ez korábban történt mint későbben. Most már van egy esemény, melly a’ ministeriumot komolyan és sürgetőleg arra inti, hogy valamit tenni kell ’s hogy a’ mit-sem-tevés’ rendszerének vége van. London, jul. 18. Sajnálkozással jelentjük— igy ir a’ Globe — hogy ő felsége tegnap, midőn a’ Hyde-parkban lovagolt, egy szinte lovagló ’s egészen úri külsejű férj fiútól gorombául megsértetett. Az ember mindenkép a’királyné’ közelébe tolakodott, de e’ czélját a’ számos kiséret miatt el nem érthette. Kérték, maradna egy kissé távolabb; de ő sarkantyúba véve lovát ’s ő felsége előtt tánczoltatta azt, az után keresztben, kétségkívül nem egyéb szándékkal, mint hogy ő felségének alkalmatlankodjék, kinek figyelmét az által is akaró magára vonni, hogy kezét szívére tette, szerelmesen pillanthatott a’ királynéra, ’s magát általában a’ legnevetségesebb módon viselte. Végre olly közel lovaglott a’ királynéhoz, hogy ez Cavendish ezredest és kir. lovászmestert magához inté, ki is az idegennek elébe adta illetlen magaviseletét s őt távozásra szólítá fel. Minthogy ez azonban vonakodék, Cavendish ezredes őt egy rendőr által elfogatta. A’ fogoly eleinte nem akará nevét megmondani, de utóbb egy londoni kereskedőház’ utazó kalmarlegényének adá ki magát. A’ legfényesebb divat szerint vala öltözve ’s lova is igen szép volt. Elfogatása után semmi különczködést vagy kicsapongót nem lehetett rajta észrevenni. Bánásmódja a’ nép’ neheztelését nagy mértékben fölingerte, úgy hogy számos sereg kiséré őt az őrhelyre. Ma reggel a’ belügyministerium’ hivatalában, több al-statustitoknak’jelenlétében, egy törvényszemély, által hoszasan vallattatok, ’s azután a’ fogházba visszavitetett. Brendalbane marquis’ neje, egészségének gyengélkedése miatt, helyéről, mint ő felségének udvari hölgye, lemondott, ’s utódjává Sandwich lady tétetett. E’ hölgy a’ Paget whig családból való ugyan születésére nézve, de férje egy tory pair, miszerint ő most, a’ mi gondolkozásmódját és befolyását illeti, az utóbbi párthoz számíttatik. A’ tory lapok tehát, úgy látszik, e’ kinevezésben, a’ királynénak udvara’ iy? Peel R. által tory-szelleművé változtatásátóli vonakodásáért egy kis elégtételt találnak ’s tudni akarják, hogy ezen kinevezést ő felsége egészen saját indulatából tette ’s nem élt Melbourne lord’ tanácsával. Azon hangból, mellyen a’ tory lapok az úgynevezett „pennyporto’“ (olcsó levélbér) reductiojáról beszélnek, azt következtetik némellyek, hogy a’ felsőház az alsóházi és e’ tekintetben várandó bilit lekevetendi. Peel R. egyébiránt hihetőleg az alsóházban is ellene fog még szegülni e’ rendszabálynak, mivel kinyilatkoztatta, hogy készebb egészen visszavonulni a’ nyilványos életből, mint a’ ministeri tervben megegyezni. A’ Waterloo nevű angol gőzhajó, melly a’ spanyol carlospártiaknak 10,000 puskát, töltést, egyenruhát’stb. volt viendő, 14ikén este a’ St.-Catharine-Head magason (Wight sziget) elegyít; az egész szállítmány elveszett, a’hajósnép azonban megmenteték. A’ felsőház’jul. 18kai ülésében több mint 800 bankfér által aláirt kéreleiklevelet terjeszte elő Lyndhurst, mellyben az orosz hatalom által a’ fekete tengeren állított zár miatt panaszkodnak, mi által a’ cserkeszekkel volt tetemes közlekedésük egészen megszakasztatik. Francziaország* Paris, jul. 20. A’ belgák’ királya és királynéja St.Cloudba megérkeztek.— Husseinkhan, Londonból jővén, St.-Cloudban 18án este audientián volt a’ királynál.