Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-01 / 61. szám

a’ körösi, tótországi. — A’ görög nem egyesülteknek, van egy metropolitájok, a’ cartoviczi, és 8 püspökségük: erdé­lyi, temesvári, pakraczi, verseczi, budai, aradi, károlyvá­­rosi és bácsi, — ’s ekkép Magyarországban négy püspökjök, Tótországban (az érsekkel) szinte négy, Erdélyben egy.— Az egyházi főrendhez tartoznak továbbá a’ felszentelt s Czirizi püspökök, valamint a’ szerzeteses káptalani vagy ezenkivüli apátok ’s prépostok. Jelenleg van Magyarország­ban négy felszentelt püspök, kik közül a’ hazai törvények szerint°kettő, a’ timnini ’s belgrádi bir országgyűlési ülés­­ioggal, czimzetes püspök pedig 11 — nyolcz czim’ meg kiosztatlan. — Jószágos apátsága van 21 — mellyek közül jelenleg a’ szalavári, zseliczi (Pilisium Somogy vármegyé­ben), körösi királyi kegyelemre vár. — E’ jószágos apát­­ságok között hét, u. m. pannonhalmi, sz.-gotthárdi, zirczi, telki, vaskai, — szent-mártoni, tihanyi, dömölki szer­zetes személyeké, a’ többi 13 világi egyházi férfiakra van szánva; czimzetes (egykor jószágos) apátságok száma 135 mellyek közül 107-el ékeskednek különféle káptalanok tagjai ’s érdemes lelki-pásztorok, 28nak nevét jelenleg se­n­­ki sem viseli.— Prépostok szinte különböznek, masok káp­talan’ nagyprépostjai, mások collegialis egyhazaké, masok szerzetes es egyszermind jószágos — mások joszagos, de nem szerzetes, — mások czimes és nem szerzetes prépos­té­ __első rendű az érseki megyékkel van 24, második rendű 3, szerzetes prépost kettő: csornai­­síjászai;­­jószá­­gos e’ kettővel együtt 9; czimzetes 83, mellyek közül is­mét 69 kiosztva van, 14 nincs. (Szioni I­o­­a­z í t­á­s. Lapjaink’ 58-sik számában a’ kecskeméti czikkelyben ffillhoff’er István seborvos helyett hibásan áll: Milh­o­fer József o­r­v­o­s t­a­n­á­r. M­­­igybritAnin­­a* A’chartistáknak juh lókén Birminghamban történt kicsapongásb­ól következő tudósítást közle másnap a’ Cou­rier: „Birmingham tegnap este ismét színhelye volt a’ char­tisták’ vad garázdaságának, kik ezúttal nem elégednek meg­­zajgó gyülekezetekkel, hanem elleneiken, névszerit a’kereskedőkön, kik az utóbbi nyugtalanságok’ idején kü­lönösen buzgóknak mutatkoztak a’ rend’ helyreállitásában, tettleges boszút próbáltak állani. Már reggel a’kikiáltok a’város’ kül részeiben olly chartistagyülést hirdettek, melly­­nél bizonyos demonstratiókról leend szó. A’ gyűlés délután tartalék Itallovagban; Attwood J. urnak, az ismeretes in­dítványtevőnek a’ chartistái szabadlevél’ parlamentbeni te­­kintetbe-vételére, kell vala előlülni; de ő kimaradt, ’s egy levélben sürgető felhívást tön a munkás osztály és a’ középrendűek közötti egyességre. Mind a’ mellett is el­határoztatott itt a’ megtámadás; a’ pórcsoportok innen High­­streetbe (a’ város’ közepén) indulanak, ’s tüstint az általok gyűlölt kereskedők’ lakóinak ’s boltjainak megtámadásához és kirablásához kezdenek. Evvel még meg nem elégedve, ra­kásra gyűjték az elrablott és szétrombolt tárgyakat, névsze­­rint bizonyos Leggett ur’ ágytollkereskedéséből a’ tollakat, meggyűjtak, ’s ekképen két házat, Burne fűszerárusét ’s a’ fentebbi Leggett­űrét, borítának lángba. Ekközben a’ pórnép elfoglalá a’ Bullringet is, és mindent, mi keze közé került, védfegyverré változtata. Csak tizedfél órakor jön a’ rendőr­ség, m­elly mindaddig közbejárulási parancsok nélkűl ma­radt, ’s a’ garázdaságot nyugottan kelle néznie, megtámadást a’ nyugtalanyság-indítók’ csoportjára, kik minden irányban szétszaladtak. Csakhamar azután a’ dragonyosok és gyors­lövészek a’ Bullringre nyomultak ’s megtisztíták az utczákat és sikátorokat, melly­ alkalommal több lázadó fogatott el. Tizenegyedfél órakor a’ tűzfecskendők is megjelentek ’s a’ házakra lődöztek, úgy hogy 1 óra előtt minden el vala olt­va. A’ kár tetemesnek mondatik, ’s 3 — 4000 font sterlingre becsültetik; összesen 50 személy fogatott be, kik közül egy vagy kettő Bourne’ boltjának meggyújtásával foglalkozik“. — Jul. 16- és 17kén még ugyan nagy zűrzavarban volt a’ város a’ fenemlített pusztítási s’ rablási jelenetek’ következ­tében; de uj kicsapongás nem történt. — Más gyárvárosok­ban is, névszerint Manchesterben és Tyne melletti Newcastleben, növekszik a’forrongás. Több ízben véte­tett észre, mikép Angliában a’ mostani népmozgalom abban különbözik lényegesen a’ korábbiaktól, mellyekről az an­gol történetírás emlékezik, hogy vallásbeli fanatismus nem gyakorol hatást rá, úgy hogy e’ mozgalom inkább franczia zenebonok’ anyagi-vallástalan bélyeget viseli; azonban itt ott az ellenkezőnek is mutatkoznak nyomai. A’ chartistavezé­­rek’beszédeibe rendszerint bibliai mondatok szövetnek be, ’s a’ jelszavak bibliaiak. Vincent, ki kezességre bocsáttatott el fogságából, minap a’ Brandon-Hillen Bristol mellett poli­­ticai-vallásos ábránddal teljes beszédet tartott, ’s Paisley­­ben, Skócziában, a’chartisták nem járnak többé templomba, hanem saját istentiszteletüket szabad ég alatt tartják, hol zsoltárokat énekelnek, ’s azon predikácziókat olvassák, mellyeket az ismeretes Stephens nem rég adott ki. A’ felsőház’jul. 16-kai ülésében szóba hozá Wur­­twick gróf a’ Birminghamban történt csendháboritást ’s por­kicsapongásokat. Panaszkodék az iránt, hogy az elkövetett gonoszság’ mennyiségének ’s nyomosságának tetemes volta mellett sem tudósító­tt a’ birminghami városhatóság azon eseményekről, noha ő a’ warwicki grófságnak, mellyben Birmingham fekszik, lord­ helyettese ; továbbá, hogy a’ bel­­ügyek’ statustitoknoka semminemű rendszabályt vele nem közlött, ’s igy kénytelenítve látja magát a’ nemes viscount­­tól, a’ kincstár’ első lordjától, tudakozni, milly állapotban van most tulajdonkép Birmingham,­­s vallyon elégséges e rendőrség és katonaság a’ város’ nyugalmát biztosítója s a’ hasonló fertelmességeket gátolni. Megjegyzé továbbá nemes gróf, mikép a’ chartista felekezet, melly e’ garázda­ságot elköveté, sem több sem kevesebb, mint része ama’ nehány év óta fönálló egyesületeknek, mellyeket a’ kor­mány törvényteleneknek nyilatkoztatott ugyan, további fön­­állásukat azonban ujjai közt elnézé. A’ kormány sokáig szunnyadni engedé hatalmát az illy egyesületek’ megszün­tetése körül. Sőt a’ mi több, Birmingham’ tisztviselői közűl is sokan tagjai az illy egyesületeknek ’s a’ chartistáknak; azok tehát most különös helyzetben vannak előbbi czimbo­­raikra nézve; ’s ő tudja, hogy közűlök némellyeket éle­tek’ és vagyonuk’ veszedelmével fenyegettek 15dikén éjsza­ka. Melbourne lord: „Az egyenesen Birminghamből hoz­zál­­ jött tudósítások igen bizonytalan neműek; a’ hírlapok­nak egyébiránt igaza látszik lenni. Házakat égették fel, másokba betörtek ’s azokat kirabták; úgy hiszem mindazál­­tal, hogy jelenleg vissza van állítva a’ csend. Mennyiben illetheti dorgálás a’ helybeli hatóságot, hogy a’ dolgokat illy messze engedé jutni, még most nem ítélhetem meg, szintélly kevéssé adhatok fölvilágosítást az iránt, miért nem­ intéztetek a’ nemes grófhoz, mint lordhelyetteshez, tudósí­tás vagy intézkedési rendszabály. Mi azon kérdést illeti: valljon megfelelhet e czéljának a’ Birminghamban levő ren­dőri ’s katonai hatalom: igennel hiszek válaszolhatni. A­’ politicai egyesületek’fönállását, ’s némelly nyilványos gyűlé­seken tartott beszédeket, mindenkor hely­teleníté a’ kormány, azonban úgy hiszem, igen nagy oktalanság lett volna ezen egyesületek ellen hatalommal lépni föl. Nem ezen egyesüle­tek’ fönállásában vélem én föltalálhatni kútfejét azon bajnak, mellyet fájlalnunk kell, hanem ama’ féktelen szónoklatban, mellyel a’ műveltebb osztály’ném­elly tagjai a’ népre hatot­tak, ’s ezt tartózkodás nélkül erőszakoskodásokra ingerel­ték. Nem kerülte el figyelmemet soha az úgynevezett char­­tistagyülés; de törvényeink’ állodalma ’s országunk mostani helyzete szerint, alig volna erős és szigorú rendszabályok’ alkalmazására kevésbbé alkalmas idő, mint épen most. A’ kormány nem tehet hatásosabbat, mint rászalását nyíltan kijelenteni.“ Wellington hg úgy véli, hogy a’ megtörtén­teket nem katonai ’s rendőrségi hatalomhiánynak , hanem a’ tisztviselők iránti figyelem’ ’s tisztelet’ fogyatkoztának kell tulajdonítni. „Engedjék önök kérdenem: ki felelős e’ tisztségekért ? Mikint ’s ki által neveztettek ki a’ tisztvise­lők? Nem a’ szokott után lettek ők azokká, nem a’ nemes és tudós lord által a’ gyapjuzsákon, hanem a’ belügyek’ statustitoknoka’ ajánlására, — olly mód, melly, vélemé­nyem szerint, törvényeink’ elvével ’s alkotmányunkkal el­lenkezik, ’s ha nem csalatkozom, a’ parlament’ nézeteivel is összeütközik. Mi lön következése? Miután a’ gyalázatos zenebona egy hétnél tovább tartott, e’ nagy várossal, az ország’ műiparvárosinak egyik legnagyobbikával, melly végtelen birtokot’s legtisztebb rendű polgári népséget fog­lal magában, úgy bántak, mint ostrommal bevett várral. De nem­ midőn honom’ hadseregében szolgáltam, több vá­rost láttam én ostrom által elfoglaltatni; de sehol sem kö­vettek el olly garázdaságot, mint tegnap Birminghamban a’ tisztviselők’ szeme láttára, kiket sem az illető felsőség, sem a’ korona, sem a’lord-cancellár, hanem a’ belügyek’ statustitoknoka nevezett ki.“ Warwick lord: „A’nemes vi­scount azt állítja, hogy a’ kormány egy politicai egyesület­nek sem nyujta fölbátorítást ; de olly férfiakat nevezett hiva­talokra, kik tagjai voltak illy egyesületeknek ’s ezek’ kiké­­pezésén munkálkodtak, sőt chartistafőnököket is; mi iránt már egy ízben levelet is válték a’ belügyministerrel.“ (Hall­juk!) Melbourne lord túlságosnak találja Wellington’ hason­lítását Birminghamra nézve, ’s iparkodik védelmezni a’ váro­si hatóságot, melly ha késedelmezése által némi vétséget vont is magára, ennek nem rész akarat, hanem talán féle­lem volt oka. Ha egyébiránt a’ birminghami tanácsban né­hány korábbi politicai egyesületi tag ül, ezt a’ ministerség­­nek szemére vetni nem lehet; mert illy egyesületek Angliá­ban törvény által eltiltva nincsenek; az tehát, hogy valaki a­­zoknak tagja volt, nem teszi őt alkalmatlanná hivatalviselés­re, ’s olly férfiakat, kik politicai botlást el ne követtek, kik túlcsapongó ’s veszélyes politicai elméletekhez ne ragasz­kodtak volna, megváltja, különösen Birmingham városában, nem tudna találni. Wellington herczeg, ki a’vitában külö­nös élénkséggel ven részt, több­­­ben ismétlő azon szem­rehányást, hogy a’ kormány meggátolhatta volna e’ veszélyt idejen való rendszabályok által, ’s épen nem válik diszére a’ nemes viscountnak, a’ Birminghamban történteket semmi más kútfőből, hanem csupán hírlapokból tudni. A’ londoni chartisták igen megütköztek a’ birminghami eseteken, nem azért, mivel általában megtörténtek,hanem mert idő előtt történtek. Egy gyülésökben, mellyet jul.­s6án tartottak, in­dítványba hozaték a’ „szent hónap“ azaz munkaszünet’ mi­­nél előbbi elkezdése; ez mindazáltal nem fogadtaték el.“ Mig a’ birminghami hirek megnyugtatóbban kezdenek hangzani, növekedik az aggodalom Lancashire grófságra, különösben Manchester városra nézve, ’s Anglia’ éjszak­keleti kerületeiben öregbedik az ingerültség. Manchesteri, salfordi ’s más helyeken tartott titkos munkás gyülekeze­tekben fegyverek osztattak ki, ’s a’ láncsák’ (Piken) ké­szíttetése élénkebben foly mint valaha. Bortonban több ko­vács éjjel nappal csak ezek’ gyártásával foglalkozik. Egy Bradford mellett tartott chartista gyülekezetben felirat hatá­­roztatott a’ királynéhoz, mellyben „az a’ kis lány London­ban“ — mint egyik szónok mondó — keressék , hogy híg­­eszűi, istentelen és gyáva tanácsadóit, a’ népnek ellensé­geit, küldje el.— Ok van hinni, hogy a’ Birminghamban történt rendzavarások’ terve Londonban készíttetett. Némi mutatványául, mikép elegyedik a’ vallási fanatismus is e’ politicai mozgalmakba, egyik hirlap egy levelet közöl, melly londoni postabélyeggel Burne urakhoz, kiknek háza a’ többi közt szinte leégett, küldetett, ’s mellyben a’ követke­ző esztelenségek foglaltattak: „Éhség, földindulás. A’ nép keljen föl bátor oroszlánkirit, ’s ne feküdjék le addig, mig a’ megölettek’ vérét nem itta, zsákmányát föl nem emész­tette. Jézus Krisztus alatt álljon boszút mindazokon, kik az evangéliumnak nem engedelmeskednek. Ecce gloria Dei, Rex mundi. Exeunt omnes. Selah. Vér, tűz­, ’stb. Követ­kezők Cazottának egy jövendölése a’ franczia revolution)­, ’s utána ismét egy balgatag zagyva beszéd, illy berekesz­téssel: „Le diable banqueroute par Jesus Christ, Roi de tout le monde. (Az ördög megbukik Krisztus által, ki az e­­gész világnak királya) Ecce omnes!“ Birminghamből az említett zavargások óta több elő­kelő család kiköltözött. A’ külvárosokban éji őrséget állí­tottak föl egymás közt a’ lakosok. A’ csendzavarók ismét gyű­lést akarónak tartani a’ Holloway-hegyen; tetemes nép cso­portosult össze, ’s szó vala, hogy a’ laktanyákban levő ágyu­kat el kell foglalni. Csakhamar megjelent egy osztály lovas­s­ág, egy ágyú’kíséretében, mire a’ népraj rögtön szétfutott. 18 személy elfogatok. 10 s 11 között megtámadtatok egy fegy­veresből­, de a’ rendőrség innen is elriasztá a’megrohanókat. A’ gyújtogatás’ napja előtt Burne fűszerárus, kinek házát szinte fölegetek, egy borzasztó fenyegetésekkel tömött le­­velet kapott, londoni posta-jellel bélyegzettet, mellyben többi közt ez álla: „Éhség, földindulás. A’ nép fölkelend mint vitéz oroszlán, s inni fogja vérét a’ legyilkoltaknak.“ Manchester, Newcastle, Salford ’s egyéb gyárvárosokban is folytonos izgás van. London, jul. 17. A’ birminghami kicsapongás nem egészen kedvetlen némellyek előtt, mégpedig a’ kormá­nynak’ részéről, t. i. azok előtt, kik a’ központosításnak baráti. Illy események egy a’ kormány’ igazgatása alatt álló vidéki rendőrségnek (rural police) és constable-erő­­nek (constabulary force) szükséges voltát mindinkább érez­hetővé teszik. t­ovábbá a betegség most már legalább ki­tört, — a’ közép osztálybeliek tudják, mi forog fen, ’s igy ezentúl nem lesznek hanyag nézői a dolgoknak. E’ szerint, ha a közvetlen eredményeket tekintjük, a’ birminghami esetekben legkisebb aggasztó sincs. Máskép áll a’ dolog, ha a’ jövendőt egészben megfontoljuk. A’ közmunkások Angliában felette számos néposztályt képeznek, meghatá­rozott érdekekkel, mellyek őket a’többi osztályoktól külön­választják. A chartisták ezen néposztálynak azon része, melly szerkezettel bíró politicai pártot képez. E’ párt már elérte külső fontosságát, midőn a’ hivatalos társasággal harczba keveredett. Legnagyobb része a’ chartisták’ ve­zéreinek befogatott ’s pör indíttatott ellenük; ehhez járul még a’ birminghami eset, mellynél legkisebb kétség sincs az elkövetett bűntettek’ valóságáról. Hátra menni nem lehet többe; a’ dolog komoly szint öltött magára. Nehéz volna megmondani, valljon a ministerek szemrehányást érdemel­nek e. Sokan ugyan azt mondják, hogy a’ ministerek ko­rábban tehettek volna valamit, midőn a’ pártszerkezet még nem haladt annyira; de vallyon mit tehettek addig, míg sem­mi bűntett sem követtetett el ’s mig csak a’ teendhetőkről vala szó? Legfurcsább azon gáncs, hogyha a’ ministerek eddig hű­leg nézői lehettek a’ dolognak, most is azok lehet­nének. Bizonyos hogy a’ chartistaizgatás kihaltnak látszék, hogy a’ vezérek’ szenvedélyessége inkább saját állásuk’ gyengeségére mint veszélyes eredményekre hagya követ­keztetni, végre, hogy a’ londoni rendőrségnek egy része, melly Birmingham­ba küldetett, ott egyfelől a’ népet fölin­­gerté , másfelől a’ gyűlöletnek és megtámadásnak szolgált tárgyul. Azonban egy sajátképi összeütközésre csakugyan kellett kerülni a’ dolognak, ’s jobb, hogy ez korábban tör­tént mint későbben. Most már van egy esemény, melly a’ mi­­nisteriumot komolyan és sürgetőleg arra inti, hogy valamit tenni kell ’s hogy a’ mit-sem-tevés’ rendszerének vége van. London, jul. 18. Sajnálkozással jelentjük— igy ir a’ Globe — hogy ő felsége tegnap, midőn a’ Hyde-parkban lovagolt, egy szinte lovagló ’s egészen úri külsejű férj fiú­tól gorombául megsértetett. Az ember mindenkép a’királyné’ közelébe tolakodott, de e’ czélját a’ számos kiséret miatt el nem érthette. Kérték, maradna egy kissé távolabb; de ő sarkantyúba véve lovát ’s ő felsége előtt tánczoltatta azt, az után keresztben, kétségkívül nem egyéb szándékkal, mint hogy ő felségének alkalmatlankodjék, kinek figyel­mét az által is akaró magára vonni, hogy kezét szívére tette, szerelmesen pillanthatott a’ királynéra, ’s magát általában a’ legnevetségesebb módon viselte. Végre olly közel lovaglott a’ királynéhoz, hogy ez Cavendish ezredest és kir. lovászmes­tert magához inté, ki is az idegennek elébe adta illetlen ma­gaviseletét s őt távozásra szólítá fel. Minthogy ez azonban vonakodék, Cavendish ezredes őt egy rendőr által elfogatta. A’ fogoly eleinte nem akará nevét megmondani, de utóbb egy londoni kereskedőház’ utazó kalm­arlegényének adá ki magát. A’ legfényesebb divat szerint vala öltözve ’s lova is igen szép volt. Elfogatása után semmi különczködést vagy kicsapongót nem lehetett rajta észrevenni. Bánásmódja a’ nép’ neheztelését nagy mértékben fölingerte, úgy hogy számos sereg kiséré őt az őrhelyre. Ma reggel a’ belügymi­­nisterium’ hivatalában, több al-statustitoknak’jelenlétében, egy törvényszemély, által hoszasan vallattatok, ’s azután a’ fogházba visszavitetett. Brendalbane marquis’ neje, egészségének gyengélkedé­se miatt, helyéről, mint ő felségének udvari hölgye, lemon­dott, ’s utódjává Sandwich lady tétetett. E’ hölgy a’ Paget whig családból való ugyan születésére nézve, de férje egy tory pair, miszerint ő most, a’ mi gondolkozásmódját és be­folyását illeti, az utóbbi párthoz számíttatik. A’ tory lapok tehát, úgy látszik, e’ kinevezésben, a’ királynénak­ udva­ra’ iy? Peel R. által tory-szelleművé változtatásátóli vonako­dásáért egy kis elégtételt találnak ’s tudni akarják, hogy ezen kinevezést ő felsége egészen saját indulatából tette ’s nem élt Melbourne lord’ tanácsával. Azon hangból, mellyen a’ tory lapok az úgynevezett „pennyporto’“ (olcsó levélbér) reductiojáról beszélnek, azt következtetik némellyek, hogy a’ felsőház az alsóházi és e’ tekintetben várandó bilit lek­evetendi. Peel R. egyébiránt hihetőleg az alsóházban is ellene fog még szegülni e’ rend­szabálynak, mivel kinyilatkoztatta, hogy készebb egészen visszavonulni a’ nyilványos életből, mint a’ ministeri terv­ben megegyezni. A’ Waterloo nevű angol gőzhajó, melly a’ spanyol carlospártiaknak 10,000 puskát, töltést, egyenruhát’stb. volt viendő, 14ikén este a’ St.-Catharine-Head magason (Wight sziget) elegyít; az egész szállítmány elveszett, a’hajósnép azonban megmenteték. A’ felsőház’jul. 18kai ülésében több mint 800 ban­kfér­ által aláirt kéreleiklevelet terjeszte elő Lyndhurst, melly­ben az orosz hatalom által a’ fekete tengeren állított zár miatt panaszkodnak, mi által a’ cserkeszekkel volt tetemes közlekedésük egészen megszakasztatik. Francziaország* Paris, jul. 20. A’ belgák’ királya és királynéja St.­­Cloudba megérkeztek.— Hussein­khan, Londonból jővén, St.-Cloudban 18án este audientián volt a’ királynál.

Next