Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-15 / 56. szám
56*,,k szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja halál/al Orosz József. Julius’ 15.19 30. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban luszhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország. Kegyelmes királyi leirat; kinevezés; Pozsonyi hírek; Görgey Márton szepesmegyei követ és Szentivány István (bírój; protestáns elemi oskola I.Becskereken. Ausztria. E*** eszmélkedései a’ hallgatóság’ viszonyairól a’ tanácskozó gyűlésekhez, ’s a’ mostani angol oppositio' szelleméről. Nagy Britannia. A' Jamaica-bill a' felsőházban tetemes szótöbbséggel félre vettetik . lady Hastings Flora halálosan beteg. Francziaország. Paliszeki ’s követkamarai ülések; telegrafi tudósítás az egyiptomi hajóhad’ mozgalmáról. Németország. Ilamovera és Würtemberg. Belgium. Törökország. Mahmud szultán jul.tjén meg halálozik s (la Abdul Mesid khán a’ trónt elfoglalja; csend a fővárosban. Éjszak a merika. Santa Cruz’ lemondása. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország. Benignum Rescriptum Regium ad Status et Onlines Regin ddo 10 mae mensis Julii Anni 1839. emanatum. Ferdiliandus Primus, Dei gratia Austriae Imperator. Hungariae et Bohemiae hujus nominis Quintus, Galliciae et Lodomeriae Rex Apostolicus, Rex Lombardiae, Venetiarum et Illyriae, Archidux Austriae etc. etc. Serenissime Archidux Patrae, Nobis Charissime, Reverendissimi, Reverendi,lanorabiles , Spectabiles, ac Magnifici, Magnifici item, et Egregii, nee non Pruelites, ac Circumspecti, Fideles Nobis directi! Nihil equidem pro ea, qua sanctimoniae Legum legalitaae sustragiorum in Comitiis Regni libertati conservandae intendimus, animi Nostri Constantia gratius Nobis esset, quam si Tractatibus diaetalibus ad modum, quem illae sanxerunt, procedentibus, nihil quidquam occurreret, quod Nostram de incolumitate avitorum Institutorum constitutionalisque systematis Regni, cujus Nos praecipuos ex ipsa JMuneris Nostri Regii ratione Custodes esse oportet, justam sollicitudinem provocare. Evenisse tamen his admodum diebus, occasione Sessionum diaetalium die 3. et 4. curr. habitarum nonnulla intelligimus, quae non tantum cum honestate, honoreque, et reverentia, ex diserto etiam Art. 70. Anni 149*2. tenore, Judicibus Tabulae Nostrae Regiae debita, ilia item, quam positivae Regni Leges praescribunt, Tractatuum publicorum disciplina conciliari semet proisus non admittunt, verum manifeste ita comparata sunt, ut ipsum quoque avitae Constitutionis Palladium, Legalium nempe Tribunalium independendentiam, Regiae Majestati non minus, quam Statibus et Ordinibus Regni intadeservandam, aggrediantur, et ad confundendos, aui inter Legum ferendarum, judiciariamque Potestatem intercedunt, limites evidenter eolliment. Quem ad modum provide hostales ausus, enunciationesque in contumeliam Tabulae Nostrae Regiae factas, quibus alioqui legalis vocis publicae libertas citra piaculma luculentumque eadem in perniciem avitae Constitutionis, perrumpendaque omnia, quibus ea cohaeret, legalium Institutorum vincula abutendi studium obtendi nequit, ex claro etiam articuli 12. 1790 sensu gravissime damnamus, ita Directionem, Fidelitatesque Vestras hisce serio hortamur, utad haec animum advertendo, in manutenendum praescriptivinter Articulum amum 1723. aliasque Regni Leges, relate ad pertractanda in Comitiis negotia, ordinem, facto etiam legalium mediorum usu, incurbere non intermittant. Quibus in reliquo Gratia et dementia Nostra Caesareo-Regia benigne, jugiterque propensi manemus. Datum in Imperiali Orbe Nostra Vienna Austriae die decima mensis Julii, Anno Domini millesimo octingentesimo trigesimo nono. Ferdinandus in. p. Antonius Comes Majláth in. p. Georgius Bartal m. p. „Első Ferdinand, Isten’kegyelméből ausztriai Császár, (Magyar- és Csehországnak e’ néven ötödik, Galacia’ ’s Lodomeria’apostoli Királya, Lombardia’, Velencze’ ’s Illyria’ Királya, Ausztria’ Főherczege ’s a’ t. ’sa’t. — Fenséges Főherczeg, legkedvesebb Nagybátyánk, Főtisztelendő, Tisztelendő, Becsülendő, Tekintetes és Nagyságos, továbbá Nagyságos és Vitézlő, ugyszinte Nemzetes, kedvelt Hiveink! Lelkünk’ állhatatosságához képest, mellyel a’törvények’ szentségének és az országgyűlési szavazatok’ törvényes szabadságának fentartására törekszünk, semmi sem volna ugyan kedvesebb előttünk, mint ha a’ törvények által parancsolt mód szerint folyó országgyűlési tanácskozások közben semmi ollyas elő nem fordulna, mi az ősi intézményeknek és az Ország’ alkotmányos rendszerének, mellynek királyi tisztünknél fógva legfőbb őrsei tartozunk lenni, épségére nézve méltó aggodalomba eshetne, mégis úgy értjük, hogy a’ legközelebbi napokban, a’ folyó hónap’ 3.észkén tartatott országos ülések’ alkalmával, némelly ollyan dolgok történtek, mik nem csak a’mi Királyi Táblánk’ Biráinak, az 1492. 70 czikkely’ világos tartalmánál fogva is, tartozó illendőség-, becsület-és tisztelettel, ’s a’ köz tanácskozásoknak azon szoros rendével, mellyet az ország’ tettleges törvényei szabnak, teljességgel meg nem férhetnek; hanem nyilván olly természetűek, hogy magát az ősi alkotmány’ védelmét is, tudni 1ik a’ törvényes ítélőszékek’ függetlenségét, mellyet a’ királyi Felségnek szintígy mint az Ország’Rendeinek sértetlenül fen kell tartani, megtámadják, s világosan a’ törvényhozó’s bírói hatalom között levő határok’ összezavarására czéloznak. Valamint ehát az illyetén merényeket és a’ mi Királyi Táblánk’ nyalására tett kiejtéseket, mellyeket a’ nyilványos szólás’ érvényes szabadságával, bűn ’s az ősi alkotmány’ romlására’s a’ törvényes intézmények’ mindazon kapcsainak, melylyekkel ezen alkotiány összefüggésben van, elszaggatására törekvő visszaélés nélkül, különben sem menthetni, az 1790: 12 czikkely’világos értelménél fogva is, legkeményebben kárhoztatjuk, úgy kedvességedet és ihűségteket ezennel komolyan intjük , hogy ezekre figyelmezvén, az 1723. 7 czikkely és más országos törvények által, az országgyűlésen tárgyaltatandó dolgokra nézve, kiszabott rendnek megtartásán, törvényes eszközök használatával is, rajta lenni el ne mulasszák. Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Költ Bécs birodalmi fővárosunkban Ausztriában július’ hónap 10-dik napján 1839. — Ferdinánd s. k. Gróf Majláth Antal s. k. Hartal György s. k.“ A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara Ferencz/ Józsefet, eddigelő dombói számvivő ispányt, szigeti k. kasznárrá léptette elő. Pozsony, jul. 9. Városunk’mostani sok újsága közül jelenleg néhányat említünk. Láthatni most nálunk egy olasz férj fiút nemestül, tanított canari madarakat kínozni, exercitoztatván őket ’s ágyukat süttetvén el velők, különféle más mesterségek mellett, a’ tóduló pórnép’ bámultára. — Szebb még ennél a’ „tudós kutya,’ melly, ámbár kétes, van e diplomája, sok tudományai által szinte álmélkodásra bírja a’ nézőt. A’ kártyákat olly biztosan kiszemeli, mint a’ leghiresb törvénytudó corpus jurisunkból a’ régi törvényeket. Ha már a’ tollas és négylábú állatok illy tökéllyel űzik betanult mesterségeiket, képzelhetni, mi tömérdeket mivel az animal implume, bipes. — A’ policinello, melly előbb német nyelven mulattató a’ sokaságot, már csak magyarul jár a’ saccuson és eothurnuson, tán gúnyára azoknak, kik a’ magyar színészek’ ide fittét gátolták; ’s igy Schiedelné helyett csak egy szűrös fa kanász énekel reketten, rezés palaczk mellett tánczolva. — Van itt még egy „camera obscura“is, melly, mint minden illynemü készület, csak szinetlen majmolása a’ valódi életnek. Ugyanitt láthatók többféle viasz alakok, közöttük a’ tizenkét apostol is; ezeket a’ tudatlan sokaság* valódi apostolok gyanánt bámulja látott szájjal, míg a’ műveit csak tökéletlen utánzást lát bennük, a’ szorosabb művészeti vizsgálatot ki nem ollót, ’s taglaltatva csak egy darab viaszt és szifrán felöltözött csepű- és rongytömeget mutatót. A’ lármás trombita adja hírűl jelenlétüket. Pozsony, jul. 13. Tegnapelőtt hunyt el többnapi betegeskedés után. Topporczi és Görgei Görgey Márton ur, Szepes megye’egyik országgyül. követe, életének erőteljes férfikorában, mint mondják, rögtön enyésztő bélvilág következtében. — Városunkban, melly a' társas életből majd naponkint mutathat egy vagy más tekintetben figyelemre méltó különösséget, maga a’természet is meglepő rendkivüliségeket állít elünkbe. Ilyen egy, Wolff urnák (a’ 708 sz. alatti dunafürdő-intézet’ tulajdonosának) kertében viruló, centifólia törzsökből szemzés vagy oltás nélkül kinőtt havi rózsa, mellynek alsó levelei centifolia, a’ szirmokhoz közel pedig havirózsa-levelek. A’ mi azonban ritkasági példánynyá teszi — az, hogy a’ rózsa’ közepéből egy színes ág van kinőve, egyformán, mint az ananasz-szát a’ gyümölcséből, ’s ama’ kis ágon, mellyen piros sziromlevelkék vannak, ismét két bimbó fakad , mint látszik centifólia-rózsává nyílandó. — Másik különösség Jourdeuil sebész urnák kertében egy 30—40 éves úgynevezett tr i n a p e 1 a 1 m a fa, mellynek tort ki két csüggve. Junius’ 28 án hunyt el Szentivány helységben (Liptómegye) tizenegy napig tartó sínlődése után világban telt. Szentiványi Szent-Ivány István, több t. megyék’ táblabirája, életének 5sűik évében. E’ derék férj fiának elhunytét kesergik elmaradt özvegye és leánya; de épen úgy fájlalják számos baráti is, valamint azt nemzetsége kipótolhatatlan veszteségnek tekinti. Nagybecskerek, jun. 30. Épen e’ hónapban forgott le 60 év azóta, hogy a’ fens, ausztriai Ház’ győzelmes hadai által, törökigából kiszabadított bánsági megyék a’ magyar honhoz visszakapcsoltatának. A’ néptelen megyék’ gyarmatosítására kegyelmes bőkezűséggel nyújtó magasztos segélyét a’ kormány, ’s nemzet- és vallásbeli különbség nélkül édesgetett települétre földművelőket, kereskedőket, mesterembereket. A’ közbátorság czélszerű intézkedések által biztosítva jön, a’ vad parlagságban hevert földek művelő kezekre találtak, a’ mocsárok kiszárítvák, a’ kereskedés élénkségbe hozva; úgy hogy e’rövid korszak’ lefolyta alatt a’ hamvaiból kikelt bánsági megyék, a’ magyar hon’ bármelly megyéivel versenyezhetnek. — De nagy mértékben érezhető hiány maradt még fen, t. i. a’ nevelési intézetek’ fogyatkozása. A’ roppant terjedelmű bánsági megyékben ugyanis csak Temesvárott és Lugoson léteznek királyi gymnasiumok, jelesen pedig a’ protestánsok mind eddig, az elemi iskolákon kívül, egyetlenegy iskolával sem bírtak. Nagybecskerek mezőváros’ egyesült ág. ’s helv. hitvallású gyülekezetének jutott azon szerencse, hogy saját hitsorsositól, ’s minden hitű és ajkú pártfogóktól segíttetve, kebelében protestáns nemzeti gramaticalis iskolát nyithat meg, i. e. October első napján, mellyben, mig kedvezőbb körülmények tágasb kiterjedést engednek, két oktató’ vezérlete alatt, a’ syntaxis’ befoglalásával, a’ grammatical négy osztályba eső tanulmányok fognak taníttatni. ’S miután az érintett iskola, sökeből, a’ föld felett minegy lea roínyire , nőtt ima, csutkájokkal közvetlenül magán a’ törzsökön kül és bel álladalmára nézve, már elrendezteték, ’s oktatók is hivataliak: forró hálaköszönetet mond az iskolai elöljáróság fenbecsű pártfogóinak, ’s azon szülőknek, kik gyermekeiket tanítatni óhajtják, szíves meghívással ajánlja iskoláját. — Annál szebb jelenet ez Torontál’ egén, mert e’ protestáns iskola nem csak tetemes hiányt pótoland, hanem követésre serkentő példát és ösztönt is adand, midőn az iskolai alapszabályok szerint a’ latin és német nyelvek egész terjedelemben taníttatnak, de oktatási vezérnyelv a’ nemzeti magyar leend, igy a’ honi nyelv’gyarapítására is újabb mód nyílik, e’ hazafi buzgalma megyében. — Adja a’ jó Isten, hogy e’ nemes czélú alapítás érdemlett méltánylatra találjon, és számos tanulóktól látogattassék iskolája. .Magyar Ischl, jul. 1. Az itteni fürdőben egy borzasztó öngyilkosság történt. B. .1., kassai polgár és németvarga (schuster), ki ide múlt estve érkezett, miután az egész éjét ébren, szobájában többnyire élénk fel ’s alá járással töltötte, ma reggeli 8 órakor, pálinkázás után, magát puskával főbe lőtte. Midőn a’ durranásra fölriadt fürdői vendégek és lakosok, szobáját zárva találván, azt egy az ablakon által bemászott fiúval kinyittaták , magát a’ padiadon végig terülve, fejét és jobb arczát szertezsírva, falakat és ajtót agyvelő-darabokkal és vércsepekkel sűrűen befecskendve találták. () szörnyet halt. Később észrevették, hogy ajtók és asztal egészen be vannak írva leginkább versekkel német nyelven, mi által, úgy tetszik, vagy föltételében magát megerősíteni, vagy a’ világgal tudatni akarta, hogy öngyilkossága hoszas eltökélés’ következménye. Tette’ okát nem tudhatni: Ínség, szegénység nem lehete, mert egyike volt a’ legdolgoztatóbb mestereknek, ki mindig 10, 12 legénynek tudott munkát adni,— nejétől külön, titalmas szövetségben élt egy asszonnyal, kitől hír szerint több gyermekei születtek, ’s igy alkalmasint házasságtörést bűnének mély meggondolása ’s ebből származhatott kétségbeesése és őrültsége, miről kétkednünk alig lehet, vihették önkivégzésre. Szobájában egy levél is találtatott H — F — grófhoz, a’ fürdő’ birtokosához, mellyben eltakaríttatásáért esedezik. Ausztria, Bécs, jul. 12. Párisi tudósítások szerint Clauzel marsalnak azon indítványa, hogy nyomorúságban élő 600 haditiszt a’ status által évenkinti 300,000 frankkal gyámodíttassék, a’ követkamarában félrevettetett. E’ határozatot sok hírlap minden nagylelkűség-, okosság- ’s emberiségnélkülinek nevezi.— A’ franczia kamarákban ez újabb időben gyakran azon alkalmatlanság mutatkozott, hogy az úgynevezett „hallgatók“ a’ vitatkozásokat részint egymás közötti hangosabb beszéddel, részint tetszésük’ vagy nemtetszésük’ zajos kifejezéseivel zavarók meg. Több oldalról létetett tehát már azon kérdés, mikép lehetne e’ bajon a' legczélszerűbben segíteni; mert nem tagadhatni ugyan, hogy a’ közönségnek az ülésteremekbe bocsátása igen fontos része az alkotmányos országokban annyira szükséges nyilvánosságnak; de más részről azt sem tagadhatni , hogy a’ „szabad vitatkozás“ azonnal elvesz, mihelyt a’ hallgatóságnak megengedtetik, arra egyenes vagy közvetett befolyással lenni. Francziaországban , hol minden pártkórsággá fajult el, e’ baj még terhesebbé válik az által, hogy ott a’ hallgatók is számtalan pártokra oszlanak, ’s igy gyakran mig az egyik fél tapsol, a’ másik kitelhetőkép pisszegek Szerencse még, hogy ott a’ hallgatóság egyedül a’ karzatokra szoríttatik; mert ha a’ terembe is engedtetnék bemenetel, bizonyára e’ visszaélés csakhamar tulhágna minden korlátokon ’s a’ vitatkozást lehetetlenné tenné. Dumont urnak „A* tanácskozó gyűlésekről“ irt munkája, melly nem rég egy újabb kiadásban ’s korszerű jegyzetekkel bővítve megjelent, e’ tekintetben is figyelmet gerjesztett.) Hentkam’’ azon elvének hódol: „hogy a’ hallgatóság néma és részrehajlatlan tanúk’ szerepét köteles viselni a’ tanácskozó gyűlésekben“, — ’s a’ világtörténetekből számos példákat hoz fel arra, hogy olly országokban, hol a’ hallgatóság csendet és rendet nem tartott, végre a’ nyilványosság a’ gyűlés’ tagjai által megszoríttatott vagy éjjen el is töröltetett, így Sclnveizban a’ hallgatók’ rendetlenkedése több cantont azon határozatra birt, hogy azok többé a’ gyűlésekbe ne bocsáttassanak. Az éjszakamerikai congressus, midőn a’ hallgatóságban nagy háborgást tartasztalt, kitakaríttatá a’ teremet, ’s a’ hallgatók’ kirekesztésével folytató tanácskozásit. Hasonlóul cselekedett a’ franczia pairkamara 1811ben, ’s hasonló okok szülék az 1650, 1689, 1715, 1738diki szigorú angol végzéseket, mellyek’ következtében a’ hallgatóság még ma is csak „tüzetik“ az angol parlamentházakban, több tag’ kívánatéra a’ ház azonnal kiüríttetik, a’ nők pedig egészen ki vannak rekesztve, ’stb. Szóval e’ munka világosan bebizonyítja, hogy a’ hallgatók’ visszaélésére is tökéletesen alkalmazható ama’ mondás: „rendetlenség a’ szabadságnak legnagyobb ellensége“. A’szerző’ vélekedése szerint könynyű e’ bajnak orvoslása, ha t. i. „maga a’ hallgató közönség’ jó szellemtől van áthatva ’s egyeseket a’ visszaélésektől tartóztat. Az angol és izlandi népigyülekezetek’ példája, hol néha sok ezeren vannak együtt a’ műveletlenebb néposztályokból, mutatja, hogy a’ kivitel nem épen lehetetlen; minden esetre a' munka’ intései megfontoltatást érdemelnek. — Több rendű szerencsétlenség a’ versaillesi vasúton kedvetlen behatással volt a’ közönségre. Egyébiránt e' vállalat még támadatban van, midőn hasonló bal