Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-15 / 56. szám

56*,,k szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­­tistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mesb politicai ’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja h­alál/al­­ Orosz József. Julius’ 15.19 30. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban luszhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Fü­skúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország. Kegyelmes királyi leirat; kinevezés; Pozsonyi hírek; Görgey Márton szepesmegyei követ és Szent­­ivány István (bíró­­j­; protestáns elemi oskola I.­Becskereken. Ausztria. E*** eszmélkedései a’ hallgatóság’ viszonyairól a’ tanácskozó gyűlésekhez, ’s a’ mostani angol oppositio' szellemé­ről. Nagy B­­rit­a­n­nia. A' Jamaica-bill a' felsőházban tetemes szótöbbséggel félre vettetik . lady Hastings Flora halálosan beteg. Fra­n­c­z­iaország. Paliszeki ’s követkamarai ülések; telegrafi tudósítás az egyiptomi hajóhad’ mozgalmáról. Németország. Ilam­overa és Wü­rtemberg. Belgium. Törökország. Mah­mud szultán jul.­tjén meg halál­ozik s (la Abdul Mesid khán a’ trónt elfoglalja; csend a­ fővárosban. Éjszak a me­ri­ka. Santa­ Cruz’ lemondása. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország. Benignum Rescriptum Regium ad Status et Onlines Re­gin ddo 10­ mae mensis Julii Anni 1839. emanatum. F­er­di­li­andus Primus, Dei gratia Austriae Imperator. Hungariae et Bohemiae hujus nominis Quintus, Galliciae et Lodomeriae Rex Apostolicus, Rex Lombardiae, Venetiarum et Illyriae, Archidux Austriae etc. etc. Serenissime Archidux Patrae, Nobis Charissime, Reverendissimi, Reverendi,­­­lanorabi­les , Spectabiles, ac Magnifici, Magnifici item, et Egregii, nee non Pru­elites, ac Circumspecti, Fideles Nobis directi! Nihil equidem pro ea, qua sanctimoniae Legum­ legalitaae sustragiorum in Comitiis Regni libertati conservandae inten­­dimus, animi Nostri Constantia gratius Nobis esset, quam si Tractatibus diaetalibus ad modum, quem­ illae sanxerunt, pro­­cedentibus, nihil quidquam occurreret, quod Nostram de in­­columitate avitorum Institutorum constitutionalisque syste­­matis Regni, cujus Nos praecipuos ex ipsa JMuneris Nostri Regii ratione Custodes esse oportet, justam sollicitudinem provocare­. Evenisse tam­en his admodum diebus, occasione Sessionum diaetalium die 3. et 4. curr. habitarum nonnulla intelligimus, quae non tantum cum honestate, honoreque, et reverentia, ex diserto etiam Art. 70. Anni 149*2. tenore, Judicibus Tabulae Nostrae Regiae debita, ilia item, quam positivae Regni Leges praescribunt, Tractatuum publicorum­ disciplina conciliari semet proisus non admittunt, verum ma­nifeste ita comparata sunt, ut ipsum quoque avitae Constitu­­tionis Palladium, Legalium nempe Tribunalium independen­­dentiam, Regiae Majestati non minus, quam Statibus et Or­­dinibus Regni intad­eservandam, aggrediantur, et ad confun­­dendos, a­ui inter Legum­ ferendarum, judiciariam­que Potesta­­tem intercedunt, limites evidenter eolliment. Quem ad modum provide hos­tales ausus, enunciationesque in contumeliam­ Tabulae Nostrae Regiae factas, quibus alioqui­ legalis vocis publicae libertas citra piaculma luculentumque eadem­ in perniciem­ avitae Constitutionis, perrumpendaque omnia, quibus ea cohaeret, legalium Institutorum vincula abutendi studium obtendi nequit, ex claro etiam articuli 12. 1790 sensu gravissime dam­namus, ita Directionem, Fideli­­tatesque Vestras hisce serio hortamur, utad haec ani­­mum advertendo, in manuten­endum praescriptivin­­ter Articu­­lum amum 1723. aliasque Regni Leges, relate ad pertrac­­tanda in Comitiis negotia, ordinem, facto etiam legalium mediorum usu, incur­bere non intermittant. Quibus in re­­liquo Gratia et dementia Nostra Caesareo-Regia benigne, ju­­giterque propensi manemus. Datum in Imperiali Orbe Nostra Vienna Austriae die decima mensis Julii, Anno Domini mil­­lesimo octingentesimo trigesimo nono. Ferd­in­andus in. p. Antonius Comes Majláth in. p. Georgius Bartal m. p. „Első Ferdinand, Isten’kegyelméből ausztriai Csá­szár, (Magyar- és Csehországnak e’ néven ötödik, Galacia’ ’s Lodomeria’apostoli Királya, Lombardia’, Velencze’ ’s Illyria’ Királya, Ausztria’ Főherczege ’s a’ t. ’sa’t. — Fen­séges Főherczeg, legkedvesebb Nagybátyánk, Főtisztelen­dő, Tisztelendő, Becsülendő, Tekintetes és Nagyságos, továbbá Nagyságos és Vitézlő, ugyszinte Nemzetes, kedvelt Hiveink! Lelkünk’ állhatatosságához képest, mellyel a’tör­vények’ szentségének és az országgyűlési szavazatok’ tör­vényes szabadságának fentartására törekszünk, semmi sem volna ugyan kedvesebb előttünk, mint ha a’ törvények ál­tal parancsolt mód szerint folyó országgyűlési tanácskozá­sok közben semmi ollyas elő nem fordulna, mi az ősi intézményeknek és az Ország’ alkotmányos rendszerének, mellynek királyi tisztünknél fógva legfőbb őrsei tartozunk lenni, épségére nézve méltó aggodalomba eshetne, mégis úgy értjük, hogy a’ legközelebbi napokban, a’ folyó hónap’ 3.és­zkén tartatott országos ülések’ alkalmával, némelly ollyan dolgok történtek, mik nem csak a’mi Királyi­ Táb­lánk’ Biráinak, az 1492. 70 czikkely’ világos tartalmánál fogva is, tartozó illendőség-, becsület-és tisztelettel, ’s a’ k­öz tanácskozásoknak azon szoros rendével, mellyet az o­rszág’ tettleges törvényei szabnak, teljességgel meg nem férhetnek; hanem nyilván olly természetű­ek, hogy magát az ősi alkotmány’ védelmét is, tud­ni 1i­­­k a’ törvényes ítélő­székek’ függetlenségét, mellyet a’ királyi Felségnek szint­­így mint az Ország’Rendeinek sértetlenül fen kell tartani, megtámadják, s világosan a’ törvényhozó’s bírói hatalom között levő határok’ összezavarására czéloznak. Valamint ehát az illyetén merényeket és a’ mi Királyi­ Táblánk’ nyalá­­sára tett kiejtéseket, mellyeket a’ nyilványos szólás’ érvényes szabadságával, bűn ’s az ősi alkotmány’ romlásá­ra’s a’ törvényes intézmények’ mindazon kapcsainak, mely­­lyekkel ezen alkoti­ány összefüggésben van, elszaggatására törekvő visszaélés nélkül, különben sem menthetni, az 1790: 12 czikkely’világos értelménél fogva is, legkeményebben kárhoztatjuk, úgy kedvességedet és ih­űségteket ezennel komolyan intjük , hogy ezekre figyelmezvén, az 1723. 7 czikkely és más országos törvények által, az országgyűlé­sen tárgyaltatandó dolgokra nézve, kiszabott rendnek meg­tartásán, törvényes eszközök­ használatával is, rajta lenni el ne mulasszák. Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünk­kel állandóan hajlandók maradunk. Költ Bécs birodalmi fővárosunkban Ausztriában július’ hónap 10-dik napján 1839. — Ferdinánd s. k. Gróf Majláth Antal s. k. Hartal György s. k.“ A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara Ferencz­­/ Jó­zsefet, eddigelő dombói számvivő ispányt, szigeti k. kasz­­nárrá léptette elő. Pozsony, jul. 9. Városunk’mostani sok újsága kö­zül jelenleg néhányat említünk. Láthatni most nálunk egy olasz férj fiút nemestül, tanított canari madarakat kí­nozni, exercitoztatván őket ’s ágyukat süttetvén el ve­lők, különféle más mesterségek mellett, a’ tóduló pór­nép’ bámultára. — Szebb még ennél a’ „tudós kutya,’ melly, ámbár kétes, van e diplomája, sok tudományai által szinte álmélkodásra bírja a’ nézőt. A’ kártyákat olly biztosan kiszemeli, mint a’ leghiresb törvénytudó corpus jurisunkból a’ régi törvényeket. Ha m­ár a’ tollas és négy­lábú állatok illy tökéllyel űzik betanult mesterségeiket, képzelhetni, mi tömérdeket mivel az animal implume, bi­­pes. — A’ policinello, melly előbb német nyelven mulat­tató a’ sokaságot, már csak magyarul jár a’ saccuson és eo­­thurnuson, tán gúnyára azoknak, kik a’ magyar színészek’ ide­­ fittét gátolták; ’s igy Schiedelné helyett csak egy szűrös fa­ kanász énekel reketten, rezés palaczk mellett tánczolva. — Van itt még egy „camera obscura“is, melly, mint min­den illynem­ü készület, csak szinetlen majmolása a’ valódi életnek. Ugyanitt láthatók többféle viasz alakok, közöt­tük a’ tizenkét apostol is; ezeket a’ tudatlan sokaság* valódi apostolok gyanánt bámulja látott szájjal, míg a’ műveit csak tökéletlen utánzást lát bennük, a’ szorosabb művészeti vizsgálatot ki nem ollót, ’s taglaltatva csak egy darab viaszt és szifrán felöltözött csepű- és rongytömeget mutatót. A’ lár­más trombita adja hírűl jelenlétüket. Pozsony, jul. 13. Tegnapelőtt hunyt el többnapi bete­geskedés után­­. Topporczi és Görgei Görgey Márton ur, Sze­­pes megye’egyik országgyül. követe, életének erőteljes fér­­­fikorában, mint mondják, rögtön enyésztő bélvilág következ­tében. — Városunkban, melly a' társas életből majd na­ponkint mutathat egy vagy más tekintetben figyelemre mél­tó különösséget, maga a’természet is meglepő rendkivüli­­ségeket állít elünkbe. Ilyen egy, Wolff­ urnák (a’ 708 sz. alatti dunafürdő-intézet’ tulajdonosának) kertében viruló, cen­­tifólia törzsökből szemzés vagy oltás nélkül kinőtt havi ró­zsa, mellynek alsó levelei centifolia, a’ szirmokhoz közel pedig havirózsa-levelek. A’ mi azonban ritkasági példány­­nyá teszi — az, hogy a’ rózsa’ közepéből egy színes ág van kinőve, egyformán, mint az ananasz-szát a’ gyümölcséből, ’s ama’ kis ágon, mellyen piros sziromlevelkék vannak, is­mét két bimbó fakad , mint látszik centi­fólia-rózsává nyí­landó. — Másik különösség Jourdeuil sebész urnák kerté­ben egy 30—40 éves úgynevezett tr i n a p e 1 a 1 m a fa, melly­nek tort ki két­­ csüggve. Junius’ 28 án hunyt el Szentivány helységben (Liptó­m­egye) tizenegy napig tartó sínlődése után világban telt. Szentiványi Szent-Ivány István, több t. megyék’ táblabi­­rája, életének 5sűik évében. E’ derék férj fiának elhunytét kesergik elmaradt özvegye és leánya; de épen úgy fájlal­ják számos baráti is, valamint azt nemzetsége kipótolhatat­­lan veszteségnek tekinti.­­ Nagybecskerek, jun. 30. Épen e’ hónapban forgott le 60 év azóta, hogy a’ fens, ausztriai Ház’ győzel­mes hadai által, törökigából kiszabadított bánsági megyék a’ magyar honhoz visszakapcsoltatának. A’ néptelen megyék’ gyarmatosítására kegyelmes bőkezűséggel nyújtó magasz­tos segélyét a’ kormány, ’s nemzet- és vallásbeli különbség nélkül édesgetett települétre földművelőket, kereskedőket, mesterembereket. A’ közbátorság czélszerű intézkedések által biztosítva jön, a’ vad parlagságban hevert földek műve­lő kezekre találtak, a’ mocsárok kiszárítvák, a’ kereskedés élénkségbe hozva; úgy hogy e’rövid korszak’ lefolyta alatt a’ hamvaiból kikelt bánsági megyék, a’ magyar hon’ bár­­melly megyéivel versenyezhetnek. — De nagy mértékben érezhető hiány maradt még fen, t. i. a’ nevelési intézetek’ fogyatkozása. A’ roppant terjedelmű bánsági megyékben ugyanis csak Temesvárott és Lugoson léteznek királyi gym­­nasiumok, jelesen pedig a’ protestánsok mind eddig, az elemi iskolákon kívül, egyetlenegy iskolával sem bírtak. Nagybecskerek mezőváros’ egyesült ág. ’s helv. hitvallású gyülekezetének jutott azon szerencse, hogy saját hitsorsositól, ’s minden hitű és ajkú pártfogóktól segíttetve, kebelében protestáns nemzeti gramaticalis iskolát nyithat meg, i. e. October e­lső napján, mellyben, mig kedvezőbb körülmények tágasb kiterjedést engednek, két oktató’ vezérlete alatt, a’ syntaxis’ befoglalásával, a’ grammatical négy osztályba eső tanulmányok fognak taníttatni. ’S miután az érintett iskola, sökeből, a’ föld felett minegy le­a roínyire , nőtt ima, csutkájokkal közvetlenül magán a’ törzsökön kül és bel álladalmára nézve, már elrendezteték, ’s oktatók is hivataliak: forró hálaköszönetet mond az iskolai elöljá­róság fenbecsű pártfogóinak, ’s azon szülőknek, kik gyer­mekeiket tanítatni óhajtják, szíves meghívással ajánlja is­koláját. — Annál szebb jelenet ez Torontál’ egén, mert e’ protestáns iskola nem csak tetemes hiányt pótoland, ha­nem követésre serkentő példát és ösztönt is adand, midőn az iskolai alapszabályok szerint a’ latin és német nyelvek egész terjedelemben taníttatnak, de oktatási vezérnyelv a’ nemzeti magyar leend, igy a’ honi nyelv’gyarapítására is újabb mód nyílik, e’ hazafi buzgalma megyében. — Adja a’ jó Isten, hogy e’ nemes czélú alapítás érdemlett méltány­­latra találjon, és számos tanulóktól látogattassék iskolája. .Magyar Ischl, jul. 1. Az itteni fürdőben egy bor­zasztó öngyilkosság történt. B. .1., kassai polgár és né­metvarga (schuster), ki ide múlt estve érkezett, miután az egész éjét ébren, szobájában többnyire élénk fel ’s alá já­rással töltötte, ma reggeli 8 órakor, pálinkázás után, ma­gát puskával főbe lőtte. Midőn a’ durranásra fölriadt fürdői vendégek és lakosok, szobáját zárva találván, azt egy az ablakon által bemászott fiúval kinyittaták , magát a’ padia­don végig terülve, fejét és jobb arczát szertezsírva, falakat és ajtót agy­velő-darabokkal és vércsepekkel sűrűen befecs­kendve találták. () szörnyet halt. Később észrevették, hogy ajtók és asztal egészen be vannak írva leginkább versek­kel német nyelven, mi által, úgy tetszik, vagy föltételé­ben magát megerősíteni, vagy a’ világgal tudatni akarta, hogy öngyilkossága hoszas eltökélés’ következménye. Tette’ okát nem tudhatni: Ínség, szegénység nem lehete, mert egyike volt a’ legdolgoztatóbb mestereknek, ki mindig 10, 12 legénynek tudott munkát adni,— nejétől külön, ti­­talmas szövetségben élt egy asszonnyal, kitől hír szerint több gyermekei születtek, ’s igy alkalmasint házasságtörést bűnének mély meggondolása ’s ebből származhatott kétség­­beesése és őrültsége, miről kétkednünk alig lehet, vihették önkivégzésre. Szobájában egy levél is találtatott H — F — grófhoz, a’ fürdő’ birtokosához, mellyben eltakaríttatásá­­ért esedezik. Ausztria, Bécs, jul. 12. Párisi tudósítások szerint Clauzel mar­salnak azon indítványa, hogy nyomorúságban élő 600 hadi­tiszt a’ status által évenkinti 300,000 frankkal gyámod­­íttassék, a’ követkamarában félrevettetett. E’ határozatot sok hírlap minden nagylelkűség-, okosság- ’s emberiségnél­­külinek nevezi.— A’ franczia kamarákban ez újabb időben gyakran azon alkalmatlanság mutatkozott, hogy az úgyne­vezett „hallgatók“ a’ vitatkozásokat részint egymás közötti hangosabb beszéddel, részint tetszésük’ vagy nemtetszésük’ zajos kifejezéseivel zavarók meg. Több oldalról létetett te­hát már azon kérdés, mikép lehetne e’ bajon a' legczélsze­­rűbben segíteni; mert nem tagadhatni ugyan, hogy a’ kö­zönségnek az ülésteremekbe bocsátása igen fontos része az alkotmányos országokban annyira szükséges nyilván­osság­­nak; de más részről azt sem tagadhatni , hogy a’ „szabad vitatkozás“ azonnal elvesz, mihelyt a’ hallgatóságnak megengedtetik, arra egyenes vagy közvetett befolyással lenni. Francziaországban , hol minden pártkórsággá fajult el, e’ baj még terhesebbé válik az által, hogy ott a’ hall­gatók is számtalan pártokra oszlanak, ’s igy gyakran mig az egyik fél tapsol, a’ másik kitelhetőkép pisszegek Sze­rencse még, hogy ott a’ hallgatóság egyedül a’ karzatokra szoríttatik; mert ha a’ terembe is engedtetnék bemenetel, bizonyára e’ visszaélés csakhamar tulhágna minden korláto­kon ’s a’ vitatkozást lehetetlenné tenné. Dumont urnak „A* tanácskozó gyűlésekről“ irt munkája, melly nem rég egy újabb kiadásban ’s korszerű jegyzetekkel bővítve megjelent, e’ tekintetben is figyelmet gerjesztett.­­) Hentkam’’ azon el­vének hódol: „hogy a’ hallgatóság néma és részrehajlatlan tanúk’ szerepét köteles viselni a’ tanácskozó gyűlésekben“, — ’s a’ világtörténetekből számos példákat hoz fel arra, hogy olly országokban, hol a’ hallgatóság csendet és ren­det nem tartott, végre a’ nyilványosság a’ gyűlés’ tagjai által megszoríttatott vagy éjjen el is töröltetett, így Sclnveiz­­ban a’ hallgatók’ rendetlenkedése több cantont azon határo­zatra birt, hogy azok többé a’ gyűlésekbe ne bocsáttassa­nak. Az éjszakamerikai congressus, midőn a’ hallgatóság­ban nagy háborgást tartasztalt, kitakaríttatá a’ teremet, ’s a’ hallgatók’ kirekesztésével folytató tanácskozásit. Hasonlóul cselekedett a’ franczia pairkamara 1811ben, ’s hasonló okok szülék az 1650, 1689, 17­15, 1738diki szigorú angol végzé­seket, mellyek’ következtében a’ hallgatóság még ma is csak „tüzetik“ az angol parlamentházakban, több tag’ kí­vánatéra a’ ház azonnal kiüríttetik, a’ nők pedig egészen ki vannak rekesztve, ’stb. Szóval e’ munka világosan bebi­zonyítja, hogy a’ hallgatók’ visszaélésére is tökéletesen al­­­kalmazható ama’ mondás: „rendetlenség a’ szabadságnak legnagyobb ellensége“. A’szerző’ vélekedése szerint köny­­nyű e’ bajnak orvoslása, ha t. i. „maga a’ hallgató közön­ség’ jó szellemtől van áthatva ’s egyeseket a’ visszaélések­től tartóztat. Az angol és izlandi népigyülekezetek’ pél­dája, hol néha sok ezeren vannak együtt a’ műveletlenebb néposztályokból, mutatja, hogy a’ kivitel nem épen lehe­tetlen; minden esetre a' munka’ intései megfontoltatást ér­demelnek. — Több rendű szerencsétlenség a’ versaillesi vasúton kedvetlen behatással volt a’ közönségre. Egyéb­iránt e' vállalat még tám­adatban van, midőn hasonló bal­

Next