Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-01 / 61. szám
üldik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, danai vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésévelj — a’ Sssdíjaditunk terjedelmes’ political ’s rokon tudományé értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. eie Szerkeszd ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Augustus’ 1.1830. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a . Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bénmntes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Kegyelmes kir. leirat az országos tanácskozások" siettetése iránt. Schnuphagen kanonok-i; fővárosi, nyitrai és németujvári hírek. Nagy britannia. Bővebb tudósítások ’s parlamenti viták a’ birminghami kicsapongások felől; a' királyné ismét megsértetik. Francziaország. Píron’javaslata a’ levélposta’ tárgyában; montmagnyi amazonok. Törökország. Látszatos csend a’ fővárosban; szomorú hírek a hadseregről. Görögország. Fridrik főhg. Athénbe érkezik, s Cambridge hg onnan elutazik. Németország. Oroszország. Leuchtenberg hg. császári magasság czímmel ruháztatik fel. Dél amerika. Elegy. Hirdetések. magyar ország* Pozsony, jul. 29. Ma délutáni 1 órakor a’ Blrgos Főrendek’ teremében országos elegyülés tartatván, következő k. kir. leirat olvastatott fel: „Ferdinandus Primus, Dei gratia Austriae Imperator; Hungariáe et Bohemiae hujus nominis Quintus, Galliciae et Lodomeriae Hex . Apostolicus; Hex Lombardiae, Venetiarum et Illyriae, Archidux Austriae etc. etc. Serenissime Archidux, Patrue Nobis charissime, Heverendissimi, Heverendi, Ilonorabiles, Spectabiles ac Magnifici, Magnifici item et Egregii, nec non Prudentes ac Circumspecti, Fideles Nobis directi! Positivae Articuli 13 : 179% dispositioninnixi, spectata etiam benignarum Propositionum Nostrarum, quas in auspiciis Comitiorum horum, Directioni et Fidelitatibus Vestris consignavimus, indole, unice in Regni bonum, legumque effectum directa, nihil Nobis certius pollicebamur, quam quod et illae promte pertractandae, et subin, quae justa suppeterent, postulata et gravamina modo et ordine praeprovocata lege praescripto ad Nosta perferenda sint, utcuncta haec intra terminum menti legum correspondentem debite superami valeant. Contra justam igitur banc exspectationem Nostram est, quod obtentu, uti intelligimus, benigni descripti Nostri Hegii de 8 a Maji a. c. — posteaquam Comitatus Pestiensis in alterum Ablegatum suum comitialem Individuum etiamnum actioni ad poenam infamiae suscitatae obnoxium delegisset — illuc cum eo dimissi, quod obstante muneris illius, sanctimoniae item Comitiorum ratione, locus individuo illi ad Diaetam non sit, antelatus proin Comitatus alium a labe hujusmodi immunem in Ablegatum deligat, in prosequendo legis illius tramite mora ex ea quam maxime sollicitudine nectatur, ne legali delectus Ablegatorum comitialium juri, Comitatibus competenti, quodpiam ex praevio benigno descripto Nostro praejudicium enascatur. Est cunctatio haec Nobis tanto magis ingrata, quod quem admodum ab illo animi Nostri candore, quo felicitatem Regis et Regni exacta quam maxime legum juriumque incolumitate niti semes atque iterum professi sumus, quam longissime abest, ut Comitatus in activitate sua legibus justisque et approbatis consvetudinibus cohaerenter exercenda coarctar velimus, ita vicissim dubitare non possimus, Directionem et Fidelitates Vestras illi, quam aetas Majorum, pro ingenuo Gentis charactere, in honore decoreque Comitiorum contra questrue, qui hujus generis actionibus subessent, conservando sua sponte sequebatur, curae et providentiae deesse nolle.— Atque eapropter, nulla sane ex superius provocato benigno Rescripto Nostro suppetente justae sollicitudinis causa, Directionem Fidelitatesque Vestras hisce districtim hortamur, ut, quod sui est muneris, pertractationes comitiales, ductu positivarum legum admaturent, et in faciendum temporis compendium, omni, qua par est, solertia assiduitateque incumbendo, provinciae suae exspectationique illi, ne Comitia haec justo longiustrahantur, respondere satagant. Quibus in reliquo gratia et dementia Nostra Caesareo-Regia benigne jugiterque propensi manemus. Datum in Imperiali Urbe Nostra Vienna Austriae die 28-va Mensis Julii, Anno Domini millesimo octingentesimo trigesimo nono. Ferdinandus m. p. Antonius Comes Majláth m. p. Georgius Bartal m.p.44— „Első Ferdinand, Isten’kegyelméből ausztriai Császár, Magyar-és Csehországnak e’néven ötödik, Gallicia’ ’s Lodomeria’ apostoli Királya, Lombardia, Velencze’ ’s Illyria’ Királya, Ausztria’ Főherczege ’s a’ t. ’s a’ t. — Fenséges Főherczeg, legkedvesebb Nagybátyánk, Főtisztelendő, Tisztelendő, Becsülendő, Tekintetes és Nagyságos, továbbá Nagyságos és Vitézlő, ugyszinte Nemzetes, kedvelt Híveink! Az 1T00/113. törvényczikkely’világos rendeletére támaszkodván, tekintvén egyszersmind kegyelmes Előadásiaknak, mellyeket ezen országgyűlés’ megnyitásakor Kedvességednek és Hivségieknek átadtunk, egyedül az Ország’ javára és a’ törvények’ foganatára irányzott természetét, nem igérénk Magunknak bizonyosabbat, mint hogy azok készséggel tárgyaltatni, ’s azután, a’ melly igazságos kivánatok és sérelmek volnának, a’ felidézett törvény által kiszabott módon és renddel úgy lógnak Előnkbe terjesztetni, hogy mindezek a’törvények’ értelmének megfelelő határidő alatt kellőleg elvégeztethessenek. Ellene van tehát ezen igazságos várakozásunknak, hogy, mint értjük, i. e. május’ Skáról — miután Pest vármegye egyik országgyűlési követévé most is becstelenség’ büntetése végett indított per alatt lévő személyt választott — oda az iránt bocsátott kegyelmes királyi Leiratunk’ tárgyában, hogy, ellenállván azon hivatalnak és az országgyűlés’ szentségének mivolta, ama’ személynek az országgyűlésen helye ne legyen, következőleg a’ felnevezett vármegye más, illy szennytől ment követet válasszon, azon törvény’ösvényének követése legfőképen a’ miatti aggodalomból halogattatik, nehogy a’ vármegyéket országgyűlési követek’ választásában illető törvényes jogra előbbi kegyelmes Leiratunkból valamelly sérelem háruljon. E’ késedelem Ránk nézve annál kedvetlenebb, mivel valamint lelkünk’ őszinteségétől, mellyel a’ Király’ és az Ország’ boldogságát legfőképen a’ törvények’ és jogok’ teljes épségén alapulni több ízben vallottuk, igen távol van, hogy a’vármegyéket a’ törvényekkel ’s igazságos és helybenhagyott szokásokkal megegyező hatóságok’ gyakorlatában korlátozni akarjuk, úgy viszont nem kételkedhetünk, hogy Kedvességed és Hivségtek azon gondoskodást és óvatosságot, mellyet elődeik’ kora, a’ Nemzet’ nemes characteréhez képest, az országgyűlés’ becsületének ’s díszének, mindazok ellen, kik illynemű perek alatt volnának, fentartásában önkint követett, elmulasztani nem akarják.— ’S ugyanazért, felhívott kegyelmes Leiratunkból valóban nem lévén semmi ok méltó aggodalomra, Kedvességedet ’s Hivségteket ezennel szorosan intjük, hogy kötelességükhöz képest, az országgyűlési tanácskozásokat, a’ fenálló törvények’ vezérleténél fogva, siettessék, ’s időgazdálkodás’ eszközlésére minden kellő serénységgel és szorgalommal törekedvén, tisztüknek ’s azon várakozásnak, miszerint az országgyűlés kelletinél tovább ne húzódjék, megfelelni iparkodjanak. Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Költ Bécs birodalmi fővárosunkban Ausztriában, julius hónap’ 28dik napján , 1839dik évben. — Ferdinánd s. k. Gróf Majláth Antal s. k. Bartál György s. k.44 Veszprém, jul. 26. Ma délelőtti 11 órakor szenderült a’ boldogabb élet’ nyugtató karjai közé st. Schnuphagen György székesegyházi kanonok, főesperes ’stb., ki 1776. évi april. Ildikón Pápán született. Nyolcz évig vezeté ő a’ veszprémi egyházmegye’ papnövendékit a’ keleti és görög nyelvek’ ’s ezek’ segedelmével a’ szent könyvek’ üdvhozó igazságainak ismeretére, ’s olly buzgalommal ’s — mert az őszinte buzgalom ritkán gyümölcstelen—olly sikerrel, hogy megyéjének számos jeles szentirást értő tagokat ajándékozott. Háladólag őrzik szivükben emlékezetét számos tanítványai. És méltán, mert Schnuphagen nemcsak jeles paptanító, hanem e’ mellett egyike a’ legbuzgóbb lelkészeknek, legügyesebb néptanítóknak, és legjótékonyabb emberbarátoknak hunyt el. Tanúja ennek Somlyó-Vásárhely, hol a’ boldog emlékezetű 180901 egész 1832ig viselé az édes ugyan, de terhes lelkészi hivatalt. Saját nemes szellemét lehelé ő át híveibe, kik mint atyát tisztelék, szereték. Jótékonyságát hirdetik az áldásaiban részesült számos növendék-papok, kiknek több évig főigazgatójok, egyszersmind atyjok, tanácsadójok, oktatójok, szóval mindenük volt; hirdetik ama’ számos tanuló ifjak, kiket élelemmel és ruhával ellátva, a’ szépművészetekre saját költségén taníttatott ’s a’ tudományok’ titkaiba személyesen is avatgatott; hirdetik a’ „Dániel“-ról nevezett helybeli árvaház’ növendékei, kiknek szinte egy ideig főgondviselőjök volt,’s kiknek szemeiből a’ világ’ részvétlensége által facsart könyeket olly vigasztaló atyai nyájassággal tölté ki; hirdetik a’ szegények, kik hozzá mindenkor bizodalommal járultak, ’s kik őt mindenkori kész segedelmezéseért porában is áldják; hirdeti ezt végrendelésének minden pontja is. Ha valaki, ő bizonnyal méltó , hogy áldott emlékezete a’ később kornak átadassák; hogy midőn ismerői nem leendnek is, tudja a’ haza, mit birt ’s vesztett Schauphagenben! Sz. I. Budapest, jul. 27. Budapesten ’s vidékin folyvást szárazság uralkodik! E’héten néhányszor beborult ugyan az ég, de a’ rögtön támadott szél csakhamar megsemmíté az esőt óhajtók’reményit. E’ nagy hőséggel párosult szárazság, az iszonyú hernyópusztítás után, igen ártalmas volt a’ gyümölcsre nézve. Cseresznyét alig lehet e látni a’ két fővárosban, szépet pedig épen népi, ugyanollyan kevés volt a’ meggy is, a’ kajszi baraczk pedig olly silány ’s éretlen, hogy épen nem támaszthat vér-és étvágyat.— Tapasztalt időismerők igen szigorú telet jósolgatnak e’ rendkívüli hőségből. Gellérthegyen egyetlen zöld fűszálacskát sem láthatni. A’ hideg Duna-fürdőt annyi ember látogatja, hogy délutánokon fele is alig részesülhet e’ kellemes enyhülésben a’ látogatóknak, és sokan hoszas izzadás után, megunván a’ várakozást, fürdés nélkül kénytelenek távozni; jövő évre megbővítni szándék e’ hasznos fürdőintézetet.— E’ napokban borzasztó gonoszság történt fővárosink közt: egy ó-budai gazdag diszszerárushoz ugyanis dús öltözetű urasági szolga bérkocsin menvén, meghivá őt, mint mondják, urához drága diszszerekkel, azon megjegyzéssel, hogy urasága ószerü foglalványu gyémántokat szándékozik újabbért kicserélni, vagy pedig az ócskát eladni ’s aztán újat vásárlani. A’ zsidó tehát díszszereket ’s pénzt is vitt magával, hogy egyik vagy másik után alkut köthessen. Távoztakor nem monda meg az őt hivató uraság’nevét’s lakját, hanem csupán annyit szála, miszerint egy óra múlva vissza fog térni,’s azért cselédet is vitt magával, (mivel az asszony azelőtt egy nappal érkezék vissza gőzösen Bécsből) azon szándékból, hogy azzal majd egyúttal haza viteti uti málháját a’ hajóról. Ez mintegy reggeli 9 óra tájban történt. A’ cseléd délig bekerüléssel várakozott a’ hajónál; ekkor azonban visszatért Ó-Budára, gazdáját is visszatértnek gondolván. A’ zsidó mindazáltal végkép elmaradt. Neje tüstint zajt támaszta, mert mintegy 40 — 60 ezer forint volt férjénél pénzben ’s díszmüvekben, de néhány napig minden kutatás süker nélkül maradt; f. hó’ 26dikán mindazáltal, mind mondják, a’ budai városmajorban találtak a’ szerencsétlennek holttestére. A’ gonosztevők tehát, mint gyanítható, gyilkolással fejezők be rablásukat; hir szerint mindazáltal már nyomukban van a’ hatású». Nyitrai alsó járás, jul. 16. Régen nem tudósítottam kegyedet gazdasági körülményünkről ’s állapotunkról. Úgy emlékezem, a’ tél’ végén hagytam el időszaki tudósításomat tehát most ott kötöm össze fonalamat, hol elakasztottam* ’s a’ mennyire tudom a’ következő kisded chronographiát híven adom. A’tavasz olly kellemben ütötte föl sátorát vidékünkön, a’ miilyenben azt csak várni lehete. Mihelyt a’ tél a’tavaszi időszakba messze benyújtott lábát vidékünkről elhúzta, azonnal szemlátomást bujt ki minden, mi a’ föld’ sötét gyomrában telelt, ’s rövid idő múlva zölddel borított lön minden, ’s a’ megunt télnek csak őszi vetéseinken ittott hagyott nem kedves nyoma volt látható. Tavasz’ kezdetétől a’ nyár’ kezdetéig több eső járt az elégnél, mi a’ szénakaszálást nem csak hátráltatta, hanem a’ Vág és Nyitra melléki réteken meg is semmítette ; mert ezeket—az alantabb fekvő szántóföldekkel együtt — az árviz elborította, mi ugyan elég kedvező volt halakra, békákra ’s egyéb vizignátokra, de szomorú a’ gazdikra, kivált olly gazdákra nézve kik szénát egyedül a’ természet’ változékony kedélyére hagyott rétjeiktől várnak, ’s mesterséges takarmányt nem termesztenek. Mihelyt a’ — szinte megunt — esőzés megszűnt a’ tavasz azonnal nyárrá melegült; ez terményeinket eleinte hirtelen növesztő, később pedig hirtelen érleszté, mi a’ gabonánál szemszorultságot okozott. Jelenleg, mintha tavaszkor a’ természet az esőt egész az utolsó csöppig kiöntötte volna, olly szárazságban élünk, az esőt Inában várjuk, hiában óhajtjuk. Földünk mód nélkül kiszáradott, ’s olly hasadékokra repedezett, hogy azokba ökleinket dughatjuk. Por lep mindent, mert a’szelek szünetlenek. Csalnak minden olly jelek is, mellyekből ezelőtt esőt biztosan jövendölénk, már a’ felhőket is, mellyek fölöttünk néha elrepülnek, hajlandók vagyunk csupaszáraz porfelhőknek tartani. De még egyéb csapásokban sem szűkölködünk. Nálunk is, mint — hírlapok szerint — sok más helyeken, a’ cserebogarak és hernyók a’ gyümölcsfákat annyira elpusztították , hogy azoknak egy része elszáradva lombtalan téli alakban suhog a’ szelek között, másik része pedig másod ízben igyekszik magát belombozni, mi a’ nagy szárazság miatt nehezen halad. Marhadög is kezd itt ott mutatkozni. Ezen előadott viszonyaink’ következésében gazdasági állapotunk ez: őszi ’s tavaszi gabonánk szalma szerint a’ középszerű termésnél jobb , de alkalmasint rósz fizető lesz, mert az őszi üszögös, a’ tavaszi szorult szemű, a’ tengeri, burgundiai répa ’s burgonya lankad, fonnyad, ’s ha még a’ szárazság soká tart, tönkre is jut; széna — kivált jó — kevés, sarjához kétes a’ remény, gyümölcs úgy szólván semmi. Bár e’tudósításom kedvezőbb leendhetett volna! (ismert.) -p-Németuj vár, jul. 20. Szomszéd fürdőhelyünk Sóskút különös élénkséget mutatott e’ napokban. 13án ugyanis nagy számú vendég sereglett össze Szombathely’, Kőszeg’, Sz.-Gotthárd’vidékéről, sőt a’ szomszéd Steier honból is, részint egészségük visszaállítása, részint ide gyűlt ismerőseik’ ’s rokonaik’ körében élvezendő társaság örömökben részesülhetés végett. Emelé e’ fürdőhely’ kellemeit ’s becsét mostani tulajdonosa gr .Zichy Károly ur, több szépítéseken ’s csinosításokon kivül czélszerű intézkedések által az ásványos viznek javulását annyira eszközölvén, hogy ez a’ rohitsi vizen kivül legtarthatóbbnak é s legtávolabbra szállíthatónak bizonyodék, ’s valóban ezernyi üveggel széllyelhordatik hazánk’ távolabb vidékeire is. Ujdon állíttatának föl itt az ősforrás’ közelében, mellynek gyógyerejét már a’ rómaiak is ismerték, különös fűtéssel ellátott társasági kádasfürdők ’s hideg csepfürdők, mellyeknek ünnepélyes megnyitását 14ikén reggeli 5 órakor hirdeték a’ taraczk-durrogások, minden fürdővendéget mozgásba hozva. 10 órakor a’ házi kápolnában kis mise szolgáltatók ’s az itteni fürdőhangászkar’ kíséretében szivemelő zengedezéssel énekelteték az ,,Imarezunkra borulunk 44, itt talán most legelőször anyai nyelvünkön. Az e’ napon mintegy 300-zal szaporodott vendégkör’ társas mulatója különösen fűszerező az étteremekbeni ebédet. Asztal után egy rész vendég a’ lövész pályát, mások pedig egyéb mulatóhelyeket látogattak meg. 5 órakor isméti mozsárdurrogás jelenté az uj fürdők’ megnyitását. E’fürdők’ első jövedelme ’s egyéb a’jelenvoltak által tett adakozás. Tárnok Alajos ur’ ügyelete alatt, a’ körmendi ’s baltavári égettek’ fölsegélésire leend fordítva, ’s egy fürdőszoba a’szegények’számára ingyen használhatással fönntartva. — Érdemlett hála ’s tisztelet azoknak, kik, a’ kényelem’ ringató ölén, szenvedő embertársaikról is emlékezni tudnak, és akarnak! A’ magyar egyházi főrend’ személyzeti állapotának ismerete, minden tekintetben, kivált jelen körülményekben érdekes lévén, rövid kivonatban közöljük azt az országos Schematismus, mint egyedüli leghitelesebb kútfő szerint, feltévén biztosan, hogy sok olvasónkra nézve, kiknek kezei között nem fordul meg, érdekes czikkelyt közlendőnk. A’ magyar ’s hozzá kapcsolt tartományok’ hierarchiája tehát 3 érsektől ’s 24 megyés püspöktől kormányoztatik, kik közül 18 magyarországi, 2 erdélyi, egy horvátországi, 3 tót ’s tengermelléki (diakovári, zengi, körösi).— Szertartásra nézve, az érsekek mind deák szertartásúak, a’ püspökök közül 19 deák, 5 görög, kik közül 3, u. m. nagyváradi, eperjesi, munkácsi magyarhoni; egy, a’ fogarasi, erdélyi; egy.