Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-11-21 / 93. szám
93d«* szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmesb political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszd ’s kiadja Hajdúfalvi Orosz József. Mareiul». 81.1930. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr Előfizethetni helyben tt’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a . Pesten Küskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Megjutalmazás és kinevezések; országgyűlési tudósítások; pozsonyi, fővárosi, debreczeni, kunhegyesi és torontal-csókai hírek. Nagy britannia. Részlelek a nevporti lázadás felől; hatósági tanakodások az uj tanításterv’ tárgyában. Ilajóhadi erő a’ Levanteban. Frantziaország. Biztosító rendszabályok a’ főváros’ nyugalmára nézve. Orléans kir. hg. Toulonba érkezik ; nyilványos tisztviselők’ állapotja. Spanyolország. A’ éortesülések nov. 26káig elhalasztatnak. Elegy. Kereskedés és ipar. Gödi burgonyatenyésztés; pesti novemberi vásár; erdélyi bányaszügy; gyapjukeret. Ikidetes. Magyarország. Öcs. ’s ap. kir. Felsége Dolezsálek Antalnak, a’ pesti vakok intézete’ igazgatójának, „Útmutatás, mikép kelljen vak gyermekekkel legkisebb koruktól kezdve czélszerűleg bánni“ czímű munkájáért, mellyet kérelmére a’ m. kir. Helytartó-Tanács az országban divatos nyelveken kinyomatott ’s a’lelkészek közt ingyen kiosztatott, 100 pgölrt ajándékot méltóztatott legkegyelmesebben adatni. (Om. n. P. Z.) A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara a’ vichodnai kamar. megürült erdésztisztségre Jambrich Jánost, eddig elő poddubnai alerdészt, munkás és dicséretes szolgálata’ tekintetéből , alkalmazta. . . Pozsony, nov. 19. A’ múlt heti országos ülések tárgyai közül azok, mellyekre jelen közleményünk szorítkozik, következők: I. Üzenete a’ Kir. és Iliinek a’ mélt. Fe-Rihez a’mult 1832/6-diki országgyűlésen fentartott vallásbeli nehézségek’ és súlyok’ tárgyában. Tanácskozásba vétetett a’ f. h. tlkei országos ülésben, ’s a’ kerületi szerkesztés meghagyatván, másnap átküldetett a’ főrendi Táblához. A’ t. kir. és Alt. ezen üzenetben emlékezetükbe hozzák a’mélt. Felldnek, egyenkint előszámlalva, a’ vallásbeli súlyokat, nehézségeket és kivánatokat, a’ melylyeknek fölterjesztésében a’ felső Tábla már megegyezett; a’ mennyiben pedig azok iránt a’ köz megegyezés még elérve nincsen, ez alkalommal ismét megfontolásuk alá megegyezés végett terjesztik, a’ hozzá mellékelt felirás- és törvényjavaslattal együtt, melly utóbbiban, a’ bécsi ’s lintzi békekötések’ alapján, az 1790: 20. törvényczikkelynek következő pontok szerinti bővítése és illetőleg módosítása foglaltatik: 1. A’ vallásbeli reversálisok, vagyis a’ születendő gyermekeknek milly vallásban neveltetése iránti kötelezések erőnélküliek legyenek, ’s az azok’ tekintetéből akár eddig eredeti ’s még függőben lévő, akár ennekutána támasztható mindennemű vallásbeli követelések teljesen és tökéletesen megszüntettessenek. 2. A’ vegyes házasságból származott mindkét nembeli gyermekek atyjok’, a’ törvénytelen születésű gyermekek anyjok’, a’ talált gyermekek végre gondviselőik’ vallásában neveltessenek, a’ 18dik esztendőt meghaladván pedig, szabadságukban álljon, azon vallást követni, mellyet meggyőződésök szerint lelkiesméretök’ megnyugtatására legalkalmatosabbnak itélendenek. 3. A’ cathol. vallásból az evang. vallásra ’s viszont átmenni kívánó ebbeli szándékát az illető polgári törvényhatóságnak bejelenteni tartozzék. Illy esetben a’vármegyék ’s külön portákkal biró kerületek első közgyűléseikből, a’ városok pedig tanácsüléseikből vegyes küldöttséget rendeljenek , melly a’ végzés’ hozatalától számítandó 15 nap alatt eljárni, ’s ha az átmenni kivánó kijelentett szándékában megmarad, számára bizonyságlevelet, hogy a’ kivánt vallást minden akadály nélkül azonnal gyakorolhatja,nyomban kiadni köteles legyen. A’ küldöttség tudósítván eljárásáról a’ törvényhatóságot, tudósítása az 1790: 26. törvény’ 16. §-ának rendeletéhez képest : Felsége’ elébe tudomány végett fölterjesztessék. 4. Az evangelicusok’ templomaiba oda különben se’ meg nem hivott se’ nem édesgetett más vallásúak’ járása, az evang. lelkipásztorokra nézve törvénnyel tiltott ’s fenyíttetni is rendelt csábítási véteknek ne tartassák. 5. A’ catholicusok’ gyermekeinek az evang. iskolák’ gyakorlása, ugyszinte mind az evang. mind a’ cathol. ifjúságnak a’ külföldi — az ausztriai birodalmon kívüli — iskolák’ látogatása engedtessék meg, egyszersmind szabadságukban álljon a’cathol. szülőknek, gyermekeik mellett evang. nevelőket tartani. 6. A’ vallásos kérdés alatt lévő házastársak’ recopulatiója tiltassék meg, —azon lelkipásztor pedig, ki a’ házastársak’ esketését, tudva, az 1790: 26. t. ez. 15. §-ának rendelete ellen, végrehajtotta, mint hivatalával viszszaélő, a’ közpolgári törvények’ útján vonassák feleletre. 7. Az 1790: 26. t. ez. 5. §-a’ ellenére az evangelicusok abbeli gyakorlásuk’ szabadságában, hogy elemi ’s grammaticalis iskolákat mindenütt, hol szükségesnek látandják, előleges felsőbb engedelem nélkül állíthassanak, ne legyenek korlátolva. 8. A’vegyes házasságból eredeti válóperekben, ha a’ perlekedő felek az ágytól és asztaltól örökre elválasztatnak, ezen elválasztás által az evang. részre nézve a’kötés is felbontottnak tekintessék, és szabadságában álljon, uj házassági szövetségre lépni. Azonban az 1790: 26. törvény’16. §-a által a’ hasonló válóperekre nézve megállapított bíróság’ hatósága ne terjedjen ki olly esetekre, midőn a’ házasságszerzés’ alkalmával evang. valláson volt mindkét házastárs közül valamelyik a’valóper’ lefolyta alatt, vagy épen az elválasztási ítélet után kath. vallásra tér; illy áttérő sem a’ már meghozott ítéletre, sem a’ per’ folyamatára nézve változtatást, vagy a’ már lefolyt pernek az említett bíróság előtti megújíthatását ne következtethesse. 9. Az egyházi személyek’ és tanítók’ fizetésére 's bárminemű egyházi épületek’ felállítására ’s igazítására az evangelicusok és viszont a’ catholicusok egymásnak nem köteleztethetnek; ott azonban, hol az e’ végre szükséges költségek köz jövedelmekből gyűjtött községi pénztárból létetnek, az illy jótéteményben mind a’ catholicusok mind az evangelicusok kölcsönös arányosságban részesüljenek. 10. Az 1790 : 26. törvény 1 8. §-ának rendelete a’ hivatalok’ betöltése iránt a’ szabad királyi városokra is világosan ki terjesztessék. 11. Az evangelicusokat vallás’tekintetéből a’ lakóságtól vagy mesterségek’ űzésétől eltiltani ne legyen szabad, és minden e’ részben netalán fenálló ellenkező szokás, határozat vagy rendelet eltöröltetvén, az ellenszegülők az 1790: 26. törvény’ 12. §-ában kitett minden egyes esetben különkülön megveendő büntetés alá kerüljenek. 12. A’ megürült telekbe költözött evangelicusok a’ catholicus, és viszont a’ catholicusok az evangelicus egyházi személyek’ fizetésére nem köteleztethetnek. 13. Olly helyeken, hol elválasztott temetők nincsenek, a’ temető’ használása az evang. és cathol. vallásuakra nézve közös. 14. Az 1790: 26. törvény’ 14. §-ának rendelete megszüntetvén, az evang. vallás’ szabad és nyilványos gyakorlatai tárgyazó törvények Horvát-, Halmát- és Tótországra is kiterjesztessenek. 15. Felsége a’ magyar ezredeknél az evang. valláson lévő katonák’ tekintetéből evang. tábori lelkészek’ alkalmazásáról is kegyelmesen gondoskodni méltóztassék.— II. Üzenete a’ KK. és RRnek a’ katonai kihágások’ tárgyában. Átküldetett a’ mélt. Fő-RRhez a’ f. h. 12kei országos ülésből, az illető felírás- és törvényjavaslattal együtt. Ez utóbbiban a’ t. RK. és RR. a’ katonai kihágások’ megzabolázására ezeket vélik határozatoknak: 1. Polgári személyek ellen tettel vagy szóval végbevitt sértéseken kívül kihágásnak tekintessék, ha a’ katonai Rend által a’ törvényben határozott illetőségen túl valami kizsaroltatok. 2. Zsarolások’ eseteiben a’ törvényes illetőségen túl kizsarolt holmik’ illendő árát megtéríteni, a’ zsaroló elleni követelés’ fenmaradása mellett, a’kir. kincstár legyen köteles. 3. Kihágásnak tekintessék, ha a’ katonai Rend olly dolgokba avatkozik, mellyek’ elintézése a’ polgári hatóság alá tartozandó, avvagy olly személyekre nézve, kik hatósága alatt nincsenek, felsőbbségi jogot vagy bíráskodást bitorol. 4. A’katonai illy kihágások’ minden eseteiben, az illető tisztviselőnek szoros kötelessége legyen, a’ feladott esetet, eziránt kiküldetést sem várván, nyomban megvizsgálni ’s a’ törvényhatóságot tudósítani. 5. A’ törvényhatóság elintézést mindenek előtt rövid uton az illető katonai parancsnoktól sürgessen; ellenkező esetben azt a’ magyar kir. Helytartó- Tanács’ útján szorgalmazza. 6. Polgári személyek ellen tettel vagy szóval elkövetett sértések’ eseteiben a’ panasz vegyes bíróság által előrebocsátandó vizsgálat után igazságosan intéztessék el, ha pedig az nem sikerülne, vagy a’ vizsgálatból olly súlyos vétség jőne ki, melly rövid utoni elintézésnek tárgya sem lehet, illy esetben az illető katonai bíróság által a’ katonai törvények szerint elégtétel szolgáltassék ki. 7. Az illy személyes sértések’ eseteiben a’ büntetés, melly cassatio és várfogság is lehet, a’ vétség’ fokozatához képest szabassék meg. 8. Nemkülönben a’ vétkesnek talált katonai személy’ tulajdon javaiból megtérítendő károk, orvosi költségek, a’ testi sérelembér ’s a’ vérdíj is a’ körülményekhez képest megitéltessenek. 9. Az ítélet a’ sértett féllel az illető polgári hatóság’ útján a’ végrehajtás előtt közöltessék; azon esetben, ha azzal megelégedve nem lenne, a’ felebbvitel szabadságában állván, a’ felsőbb bíróságok’ ítéletei is, szinte végrehajtás előtt, a’ fentebbi után tudtára adandók. 10. A’ tettleges katonai szolgálatban álló fő-vagy altisztek, nemkülönben a’ közvitézek is, a’fen előadott módon ugyanazon rend szerint vétessenek ítélet alá; mindazáltal ha a’ sértő katonai személy akár ingó, akár ingatlan, a’ polgári hatóság alá tartozó értékkel bírna, és a’ sértett fél ellene polgári itélőszék előtt, a’ polgári törvények szerint, magány keresetet ámasztani inkább kívánna, ezen esetben a’ sértő katonai személy a’ polgári törvényszék előtt törvényt állam kötes legyen. 11. Azon katonai fő- és altisztek, kik akár nyugpénzzel vagy érdemjellel, akár a’ nélkül, de katonai characterek’ megtartása mellett, a’ szolgálatból kiléptek, nemkülönben a’ kegyelempénzzel elbocsátott közvitézek is, mind személyes sértések’, mind egyéb kihágások’ ’s vétségek’ eseteiben, azon polgári hatóság által ítéltessenek, mellynek körében letelepedtek, vagy fekvő értékkel birnak, és csupán azon esetekben állíttassanak a’ katonai bíróság’ eléje, ha cassatiót, vagy nyug- vagy kegyelempénz’ vesztését maga után vonható nagyobb vétséget követtek volna el. 12. A’ katonai szolgálatban álló személyek, tisztán katonai viszonyaikra, ugyszinte — az 1791: 56. törvényben foglalt eseteken kivül — minden egyéb vétségekre nézve, polgári helyzeteikre való tekintet nélkül, mind önmagok, mind fenségeik és kiskorú gyermekeik , ha állandóan sehol letelepedve nem lennének , végre a’ szolgálatban levő katonatisztek’ cselédjei is, ha különben katonák, a’ katonai hatóság alá tartozzanak. 13. Ha polgári személyek által elkövetett valamelly vétekben katonai személyek lennének részesek, és az eset’ szövevényes volta miatt a’ vétkesek’ különválasztása által az itélethozás nehezíttetnék, illy esetben a’ katonai személyek, polgári társaikkal leendő megítélés végett, a’ polgári bíróságnak adassanak által. 14. Az ideigleni szabadsággal elbocsátott katonák szabadságuk’ ideje alatt elkövetett minden vétségükért az illető polgári hatóság által biráltassanak.— III. Második válasza a’mélt. Fő- RRnek a’jelen országgyűlési költségeknek szabad ajánlásképen a’ nemesi Rend általi viselése’ tárgyában. Átküldetett a’ t. Kir. és RRhez f. h. ilkén. Azokra nézve, mik a’ kivetés’ kulcsának az országgyűlési testület általi megállapítása ellen hozattak fel a’ t. KK. és RRek’ adik üzenetében, megjegyzik a’ mélt. Fő-RR., hogy előbbi válaszuknak a’ t. KK. és RR. egészen különböző értelmet látszanak tulajdonítani, midőn azt mondják, hogy a’ kérdésben forgó költségeknek a’ vármegyék között igazságos aránnyal leendő felosztásáról az országgyűlési testület’ rendelkezésének okát és helyét nem látják; — „mert — a’ válasz’ szavai szerint— nem oda czélzott a’ mélt. Fő-Birdek* szándéka, hogy a’költségeknek a’ megyék közötti felosztására arány szabassék, hanem hogy a’ kivetés alá tartozandó mind személyek mind tárgyak, a’ múlt országgyűlési költségek’ kivetésében tapasztalt azon különböző gyakorlatnak, melly szerint egyik megyében ollyatén személyek és tárgyak rovattak meg, mellyek a’ másikban minden megrovatás nélkül hagyattak, ’s mutatkozott egyéb többféle aránytalanságoknak megszüntetése’ tekintetéből határozottan kijeleltessenek, ’s ezen egyedül az igazságon alapult kívánságnak akár az ujabbi összeírásnak terhes és költséges, akár a’ jelen országgyűlési költségeknek is csekély voltából merített okoskodások annál kevesbbé állhatnak ellent, minél tagadhatlanabb, hogy a’ kölcsönös igazság’ elhatározásában sem a’ felhozott összeírásnak — habár ez az utóbbi tanácskozások’ eredményei szerint szükségesnek mutatkoznék is — terhes és költséges volta, sem a’ fizetendő summa’ kisebb vagy nagyobb mennyisége tekintetbe nem jöhetnek; — továbbá noha az 1807dik évi országos segedelem a’jelen ajánlattól nemére nézve különbözött is, ez azonban a’ fizetésnek igazságos aránnyal kellő viselésére nézve magában semmi különbséget nem foglal, arra ellenben, hogy a’ mélt. Fe-Rvek’ kívánsága szerint a’ fizetés’ elvei ’s a’ megrovatandó tárgyak az országgyűlési testület által határoztattak el, nem csak az 1807dik évi, de az 1792- dik esztendő óta ajánlott országos segedelmek’ alkalmakor történtek elegendő példát nyújtanak.“ A’ mi pedig ezen költségek’ megvételére nézve a’ t. KR. és RR. által javaslott szóbeli per’ útját tárgyazza, ez iránt imigy nyilatkoznak a’mélt. Fő-RRek : „Valamint egyrészről nemcsak tagadhatatlan, hanem már több illyetén bírói eljárásoknak használatából merített tapasztalásból is bizonyos az, hogy az illető tisztviselőknek és ítélőszékeknek törvényszabta szigorúsága mellett a Bt. KK. és áll. által megelőztetni kívánt önkényes fizetésbeli késedelmeskedés az utóbbi alkalommal használt rendes törvénykezés’ útján is czélszerűleg távoztathatnék, úgy más részről a’ fenálló törvénykezés’ szellemével is összeegyeztethetőnek nem látszik , hogy midőn a’ szolgabiró a’ rendes per’ útján is csak határozott summáig biráskodhatik, akkoron annak a’ summás szóbeli per’ utján biráskodhatása határozatlan summáig terjedhessen.“ — Mindezen tekintetekből a’ mélt. Fő-RB. előbbi válaszukban kijelentett javaslatukhoz tovább is ragaszkodnak. Pozsony, nov. 20. A’ haza’ több városában tett művészi utazásában e’ napokban hozzánk érkezett Rózsavölgyi Márk nagy hírű hegedűjátszónk ’s dicséretesen ismert hangműszerzőnk. Pesten, Győrött, Pápán, Szombathelyen tárt karokkal fogadtatott ’s igen számosan látogatott hangversenyeiben köz lelkesedést tudott hallgatóiban gerjeszteni, kik őt elhalmozák tetszésük’ és részvétök’jeleivel. Rózsavölgyi, mint tudva van, egészen eredeti a’ mi nemzeti tánczmuzsikánk’ szellemének felfogásában és előadásában, ’s azon hangok, mellyeket ő illy alkotó merengéseiben műszerén előidéz, gyakran olly egészen viselik magokon a’ magyar bélyeget, hogy hatásuk minden honi fülre és kebelre ellenállhatatlan. Jövő vasárnap legelső és fő versenyét adandja a’ nemes megye’ tanácsteremében, ’s a’ netalán előfordulható darabok közt előre is figyelmeztetjük a’ közönséget „Távozás“ czimű „fellengős magyarjára“, az „ügyvédvizsgálati magyarra“, melly a’ kir. Tábla’hites jegyzőinek egyetemleg van ajánlva, a’ két „gergenesi csárdásra“ ’stb, mellyek az említett helyeken legnagyobb hatással játszattak általa. a honunk’ növendéke ’s nemzeti érzelmeinkhez szól, meg fogjuk e tőle szives részvételünket tagadni. A’ mint halljuk, időnk első zongora-hangásza ‘s kedves hazánkfia Liszt a’f. h. végével Pozsonyba szándékozik jönni, ’s itten néhány hangversenyt adni, — melly hit a’ műveit közönség által bizonyosan örömmel fogadtatik. Budai nőegyesület. Nemzeti intézetinkre tett hazafi áldozatiról olly dicséretesen ismert mélt. gróf Buttler János cs. kir. kamarás ur legközelebb a' szenvedő emberiség’ oltárára is 1000 pengő forinttal áldozott olly czéllal, hogy rajta a’ nőegyesületileg felállított gyámházban egy sintő nőszemélynek ápolására tervszerinti ágy örök időre alapíttassék. E’ nemes alapítvány — magas alapítójának nevét viselendő — szíves hálaörömmel fogadtatván, jótékony rendeltetésére fog fordíttatni. Az egyesület’ rendeléséből annak titoknoka Külkey Henrik: Budapesti elegy. Az árviz által károsultak’ számára újabban küldöttek: Pozsega megye 2 frt, Temes megye 209 frt 13 frt, Csanádmegye 25 frt, Gegö Elek „Az egyeneslelkű hivatalviselő“ czimű munkájából 20 frt pengőben.— Beriot, hires művész a’ hegedű, e’ napokban Pestre fog érkezni é s néhány hangversenyt adand; a’ műértő közönség előre örvendhet a’ ritka élvezetnek. — Kohn nagy-