Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-19 / 93. szám

zetben talán baráti voltak az érdeklett sz. gáli territoriális szavazatoknak, idő és körülményhez képest átlátván kö­vetkezményeket, ellenök fordulnak ’s már is sokkal köny­­nyebben támogatható ellenokokkal léptek föl, ’s igy re­­ménylhető, hogy a’ csupán megyei kegyelemből szavazó sz­­gáli nem országos nemességet — miután egyik gyűlés határozatát a’ másik illető gyűlés megváltoztathatja, — tör­vényhatóságunk vagy ez után előbbi törvényszabta korlát­ közé szoritandja, vagy adandó utasításánál fogva a rend­szeres munkák’ sorában országgyűlésileg fogja tárgyaltatás alá vétetni ez ügyet. Jár. ## Esztergom, novemb. 12.Kopácsy József romiigu herczeg prímás és esztergomi érsek, nov. 5-én délután bé­csi utazásából szerencsésen ’s jó egészségben Esztergomba érkezett vissza. A’ következő napon ő herczegségét a’ fő­­tisztelendő esztergomi szék’ képtalana üdvözölte. Ezután főtiszt. Dezseri Rudnyánszky József kanonok ur mint az esz­tergomi papnevelő intézetnek rectora, két igazgató ’s két professor’ kíséretében, ő herczegségét üdvözölvén, hozzá velős beszédet tartott ’s neki az intézet uj növendékeit be­mutatta. E hgsége nyájasan felelni s a nevendékeket a­­tyailag szorgalomra ’s példás erkölcsösségre inteni méltóz­­tatott. — Nov.­lakén a’ tanulmányok* elöljárója ’s a’ theo­­logia encyclopaedica’ professora, tiszt. tud. Miklosovics Alajos ur, a’ papnevelőintézetben hallgatóival az első havi vizsgálatot tartotta az encyclopaedia theologicából. Ő­gg­sége a’ prímás kegyeskedett megjelenni, ’s részint maga a’ ■nevendékekhez kérdéseket intézni méltóztatott, nagybih­almra. Nov. 4kén este a’ manchesteri városházban számos gyülekezet tartatott a’ magokat úgy nevező „béke baráti­tól.“ Nagy részint chartisták, de még más szabadelműek is voltak jelen. Fran­cziaország. Orleans herczegné nov. 9kén szerencsésen egy her­­czeget szült. Pár­is , nov. 9. Krisztina királyné a’ nov. 7kei éjsza­kát Montargisban tölté ’s a’ Palais royalbai érkezése min­den pillanatban váratott. A’ novembe­r-éről szóló párisi hírlapok közüki ered­ményét a’ követkamara’ első munkálatinak, mellyek a’ mi­­nisterium’ részére egészen kedvezőleg ütöttek ki. A’ kö­vetkamara’ elnökévé, mint előbbi számunkban érintettük, Sauzet neveztetett ki; mint a’ nove­zkei Moniteurből kitet­szik, 390 szavazó közül 220at nyert; vetélytársa, Odilon­ Barrot (az oppositio’ jelöl­tje) csak 154et. A’ négy alelnök’ választására kerülvén aztán a’ sor, a’ kormány’ jelöltjei itt is tetemes szótöbbséget nyertek:­ szavazók’ száma 366 vo­­lt, általányos többség 184, Culmon 289et nyert, Thiaure 213at, Jacqueminot general 198at, Salvandy 185et, ’s e’ né­gyen kiáltattak ki a’ kamara’ alelnökeivé. A’ kamarai osz­tályok’ elrendezésénél is a’ választások túlnyomólag a’ kor­mány’ részére estek ki; az alkotmányszerv vagyis kor­mányjelöltek tizenegy, az oppositioéi pedig csak hét kine­vezést nyertek. Nove­rén a’ titoknokok’ választásához fog­tak; szótöbbséget nyertek: Bignon 211, Havin 190, Boissy di Anglus 184, Gálos 139. Az oppositio’ saját jelöltje közül (Berger, Sivry, Gumón ’stb.) egyik sem vihatott szótöbbsé­get ki; csak Havin, kit a’ cabinet nem ellenzett, tartartozik a’ mérsékelt baloldalhoz. — A’ nov.­zkei Journal des Jrebals igazolja a’ fönebbi kinevezéseket ’s ekkép nyilatkozik: „Nem akarjuk ezen első gyözedelem’ fontosságát túlbecsül­ni; nem állítjuk, hogy e’ győzedelem azon nagy kérdést, melly legközelebb a’ kamarát foglalatoskodtatandja, föltét­lenül előre eldönti. A’ kamarának szükséges a’ vitatkozás által felvilágosittatnia; mielőtt kifejezze magát,mind a’jelen ministerium’szándékait, mind az előbbinek ugyanazon egy időben békés és háborús politicáját ’s ennek okait ismerni akarandja. Azért épen nem állítjuk, hogy mindennek vége ,’s hogy a’ többség elhatározottan megnyeretett az uj mi­nisterium’ részére. Mit azonban állíthatunk, ez: a’ baloldal minden erejét egyesítve sem adhatott Odilon­ Barrotnak 154 szónál többet; e’ szerint azon egy el van döntve, hogy a’ baloldal, mint párt, mint tanos testület és poniticai rend­szer’ képviselője, nem bir többséggel. Az alkotmányos párt­ra, hétről hétre, hogy csak a’ philosophiával , a’ mathesissel törje fejét; de olvassa a’ gazdaságot, magát érdeklő új találmá­nyokat, gazdasági tudósításokat, gazdasági javaslatokat, ’s ezek szerint mívelje, nemesítse jószágát. Hasonlót lehet mon­dani más hivatalokról is. — Nehogy azonban mindenben kitűzött elvem, a’ rövidség ellen vétkezzem, szükség­ek­. A’ könyvkereskedést is röviden megemlítenem. Ha­zánkban eddig, valamint semminemű, úgy könyvkereskedé­sünk sem volt. Bízom azonban, hogy jövőben ez is lábra fog állni­, miután mindenben, ha futva nem is haladunk, de leg­alább mozogni kezdünk. Azt mondja talán valaki, hiszen elég könyvkereskedő bolt van minden nagyobb városban. Nem is ta­gadom én ezt, de tekintsük csak azon pontosságot, mellyel a’ megrendelt könyvek megszerezhetők. A’ vevő némelly könyv miatt kétszer, háromszor is kénytelen futkosni, ’s a’kétszer, háromszor is kiszabott határidőre még sem kapható meg....) Ha így jár az ember többször, utoljára megunja a’ sok várako­zást,megunja a’ sok futkozást, ’s inkább abba hagyja a’ könyv’ megszerzését is, mintsem anynyiszor lássa magát megcsalat­­tottnak. A’ könyvkereskedőknek nem kellene azon alacsony módot követni, melly a’ kézműveseknél eddig szokásban volt, ’s most napról napra inkább kell divatozni, hogy a’ határidőt, kétszer, háromszor is kiszabják, míg a’ megrendelést teljesítik. Mert, ha valahol szükséges a’ pontosság és rend, úgy az a’ könyvkereskedésben elkerülhetetlen. Ennek mindenkori fentar­ellenben biztosítva van annak birtokáról mindannyiszor, valahányszor meg nem hasonlik maga közt. E’ tekintetben a’ tegnapi (nov. 6kai) szavazás elhatározó fontosságú, mu­tatja, hogy az alkotmányos párt az időviszony­ok’ komoly­ságát felfogta és szükségesnek érzette összetartani ’s ma­gát a’ baloldalnak ellene szegezni. Ez jó előjel; ez az or­szágot bizodalommal töltendi el. A’ baloldal mindig csak meghasonlásaink által volt erős. Az elnök’ és a’ négy alel­nök’ kineveztetése az első tett, melly által az alkotmányos párt jelenti, hogy utanszerkesztve van.“ Pár is, nov. 7. A’ pairkamara tegnap végzé be osz­tályainak elrendezését. Orleans herczeg a’ második, Malé gróf az ötödik osztály’ elnökévé neveztetett ki. A’ trónbe­­szédrel válaszfeliratot készítendő biztosság’ tagjaivá Bar­iké, Girod de l'Ain, Mounter, MoleRoy, Merültem, Laplagne- Barris neveztettek ki. A’nov.­gkei követkamarai ülés. A’kamara’utan választatott hivatala e’ napon határozottan beiktattatott. Nogaret ur korelnök, mielőtt az elnöki széket elhagyó, szo­kás szerint búcsúbeszédet tartott, mellyben következő pont fordul elő. ,,A’ legújabb események által létrehozott olly jelentőségteljes és szövényes kérdések’ feloldásának elér­hetéséül , remélem, hogy önök gyámolitni fogják a’ minis­­teriumot ’s egységek által bebizonyítandják, hogy vala­mennyiszer a’ haza’ érdekét veszély fenyegeti , csak egy pártnak szabad léteznie, hogy mi mindnyájan összecso­­portozva minden erőnket a’ haza’ megmentésére fordítjuk. Ez kivánata annak, ki 50 év óta minden politikai cselekvé­­nyek’ összemunkáló tanúja volt.“ Sauzet elnök szokás sze­rint megölelte ősz előzőjét, mielőtt ez ülését elhagyta vol­na. Sauzet köszöntő beszédét következőleg fejezé be : ,,A’ törvények’ állhatatos fentartása mindenki ellen kiki mel­lett, leend elnökjök’ fáradozásainak czélja. Illyen a’ szabad ’s erős gyülekezetek’ jelleme is, ’s e’ czélt szilárdan szem előtt tartandjuk a’ felizgató emlékezések’ és személyes ve­télkedések’ közepette. Mutassuk mindenkinek amaz erős és nyugalmas méltóságot, melly az erő’ ’s bölcseség’ záloga ’s egy nagy nemzet’ képviselőihez illő.“ — Erre elnök Sous marsal’ írásbeli jelentését olvasá fel, hogy Orleans her­czegné ő kb­. magassága szerencsésen egy herczeget szült, aki is Chartres herczeg nevet nyert. E’ tudósítás minden padokon nagy mozgalmat okozott, és sok követ e’ kiáltás­sal emelkedett: Éljen a’ király! A’ kamara elhatározta, hogy hivatala azonnal a’ királyhoz menjen, neki ez örven­detes esemény felett szerencsét kívánandó. — Cunin Gri­­daine kereskedési minister egy törvényjavaslatot terjeszte elő, melly szerint a’dél’szerencsétlen lakosságának, melly az utolsó áradásban annyit szenvedett, öt millió gyámolítás adassék. Egy másik, Teste úrtól a’ nyilványos munkák’ mi­nisterétől előterjesztett törvényjavaslat egymillió hitelt kí­ván a’ hidak’ és megszakadt közlekedési utak’ déleni hely­reállítására. — Delaborde gróf lelépett questor’ helyébe Levelet general választatott meg a’ ministeri párt által 203 szóval Lespée­ur, az oppositio’ jelöltje ellen, kinek csak 146 szava volt. A’ Journal des Débats a’ ministerium által nov. 6 kán a’ kamarában kivívott győzedelem’ érdemét az alkotmányos párt’ egyetértésének tulajdonítja. A’ szavazás, mellyből Sauzet­ elnöksége eredt, bizonyítja, hogy Francziaország, bármint kezdtek is e’ felől némellyek kételkedni, meg fog mentethetni; ’s ehhez semmi új szigorú törvények nem kivántatnak ; a’ régi törvények elégségesek, csak akarják ezeket illően végrehajtani. — A’ baloldal’ lapjaiban a’ dü­höngő lármák nem hiányzanak; árulás felett jajgatának,’s a’ lázadási szenvedélyeket felzaklaták. A’ kamara meghallga­tó őket,’s elnöke’és alelnökei’választásával felelt, kiket mind az alkotmányos párt’ soraiból emelt ki. Ez első meg­­czáfolása azon kárhozatos hiedelmeknek, mellyeket Thiers az ország’ szelleméről terjesztett. Tíz év óta nem történt, hogy a’ kamara egyetlenegy ülésben választotta volna meg elnökét ’s alelnökeit. Mi most a’ választásokat gyorsítá, az alkotmányos párt’ minden híveinek egyetértése ’s közre­­munkálása volt. Semmi megha onlás, semmi vonakodás nem volt észrevehető; az alkotmányos párt megedzé magát, szorosabban összecsoportosult; átlátván az ország’ veszé­lyeit, elszánta magát, annak hathatós erő ’s egyetértés ál­tal elhárítására. Az oppositioi lapok ma a’ kamara’ gyára­tásával nem csak önhitele és anyagi haszna is gyarapodnék, de az irodalom’ terjesztése iránt is érdeme volna. Ezeket tartom én az irodalom’ virágzása’ legnagyobb el­lenségeinek, lehetnek talán még többek is, mellyek azonban csekélységük miatt tekintetbe sem jöhetnek. Hogy tehát czért érjünk, mindenek felett ezeknek elhárításáról kell komolyan gondoskodnunk. Szeberényi Lajos­­sága ’s elárulása ellen lármáznak, mint tegnap a’ trónbe­széd ellen. Árulásnak nevezik azt, ha a’ kamara nem akar intézkedni szavaiban ’s félénk lenni tetteiben; ha aug. 1 jé­tól oct. 8káig nem kurjongatja, hogy a’jul. lé­kei szer­ződés végrehajtását nem fogja engedni, ’s oct. 8 kán egy jegyzéket ir, melly Syriát a’ háború’ viszontagságinak ál­dozza. Ez a’ baloldal’ férfiainak kedvencz politicája, olly politica, melly csak szavakkal és czikornyákkal hadonáz mindent kivinni hisz fellengős szólásnemeivel. Pár­is, nov. 6. A’ baloldal’ és balközép’ minden hír­lapjai egyértelmüleg a’ trónbeszéd ellen nyilatkoznak ’s kijelentik, hogy a’ beszéd még annál is kevesebbet ígér, mit Guizot ellenesei vártak tőle; főleg helytelenítik benne azon engedékeny nyelvet, ott hol a’ nagy hatalmakat ér­dekli ’s azon szükségtelen fenyegető hangot a’ la piatat köztársaság’ és Spanyolország’ irányában; Paris’ megerő­sítéséről ’s a’ hadkészületekről szó sincs, ’s ha a’ kormány elszánt akaratja a’ békét „melly neki szükséges“ minden áron fentartani, akkor a’követkamara’ rendkívüli ülése tel­jességgel meg nem magyarázható. Mindezen okok történe­tesen uj nyomatosságot nyertek a’keletről tegnap érkezett tudósítások által, mellyek Mehemed Ali’ ügyét a’ legfeke­tébb színekben festik. — A’ Commerce és a’ National szin­te nagy keserűséggel támadják meg a’ trónbeszédet. Az el­­sőbbik igy vélekedik : ,,A’Guizot-ministerium’ politicai pro­­grammja egy már születése előtt elitélt munka. Semmi sem szól abban a’ nemzeti érzelmekhez, ’s azon külföldi lapok’ előmondásai után látszik írva lenni, mellyek Francziaor­szág’ tehetlenségét kiáltják ki, ’s a’ polgárháború’ (?) pá­lyájára kívánnak dönteni.“ — A’ Cuerrier français szint­­ezen szellemben: „A’ trónbeszéd csaknem ugyanaz, mely­­lyet a’ mart.­lji ministerium félrevetett. Az oct. 27kei mi­nisterium nem habozott annak felelőségét magára vállalni. Essék tehát az egész súly vissza reá, mert még soha a’ nemzethez kevésb­é méltó nyelven nem szólottak.“ — A’ Constitutionnel: „Azon beszéd, mellyet a’ király’ szájába adtak, nyilványos pallinodia, felhagyása a’julius óta kö­vetett politicának. A’ béke utáni mértéktelen törekvést is­merhetni meg benne, mellynek kifejezésére az ülésben je­lenvolt külhatalmak kövteinek mosolyogniok kelle.“ — A’ Gazelle ele France: „Non istis hominibus salvari potest Israel!“ A’ ministerium az itteni lapok közül egyedül a’ Journal des Dél­als-t bírja’s a’ köz költségeken megvásárolt Messagers's Moniteur Parisien esti lapot. Ez utóbbitól azon­ban, mint épen most halljuk, a’ havi pótlékot megtagadta ’s igy ezen lap is nem sokára hihetőleg más zászlót tüzend ki. — A’ követkamarának első üléseiben ismét majd egyik tagjának botrányos ügyeit kell eligazítania. Mesgrigny gróf, a’ császár’ volt kamarása, Rambuleau gróf’ sógora, közelebb az Aube megyében megürült követségre válasz­tatott meg, de az ellentörő választók megtudák , hogy a’ törvényesen köteles 500 helyett valóságosan csak 2 frank ’s 10 centimes adót fizet. Előbbi éveken ugyan 500 fran­con felül fizetett, de a’ javak neje’ tulajdoni, ’s ez az 1839ik év’ első hónapjaiban egy bírói ítéletet eszközlett ki ellene, melly a’ házastársak közt a’ birtok elkülönzést megrendeli. Az Aube megye’ prefectje e’ kifogást félreve­tette. Az itteni felebbviteli szék azonban e’ határozatot helyben hagyta, ’s Mesgrigny grófnak mind a’választha­tók mind pedig a’ választók’ sorában kitöröltetését ren­­delé meg. Illy módon természetesen követté választatása megsemmisül. A’ gróf mind e’ mellett is a’ kamrát rá akarja birni, hogy választását hitelesnek ismerje el. Pár­is, nov. 6. A’ trónbeszéd a’ követek’ nagy részé­től ’s a’közönség’többségétől kedvezőtlenül fogadtatott. A’ párisi lakosság erőteljes!) nyelvet remélt hallani; nem akar ugyan háborút, melly érdekeit már csak azon oldalról is csorbítaná, mivel az idegeneket Párisból kiszalasztaná, de legalább szavakat akar Francziaországnak, mint hiszi, meg­sértetett becsülete’ védelmezésére. Ezúttal egyszersmind a’ cabinet’ nyilatkozását remélették a’ pak­siak az erősítvé­­nyek felől, melly tüske szemükben. A’ követek a’ trónbe­szédben főleg sajnosan nélkülözik azon okok’ felvilágosítá­sát, mellyek a’cabinet változtatást eszközlötték. A’ Courrier frangais, Siecle, Constitutionnel, Commerce, National ’s egyéb oppositioi lapok vigasztalni iparkodnak politicai barátjaikat a’ követkamarai hivatalnokok’ válasz­ *) Magam is tapasztaltam már azt, midőn egy Pesten ez évben ki­adott könyvet öt hétig sem kaphattam meg egy nem megvetendő hírű könyvórosnig. Szeyi. Függelék. Oct. 22-én ment végbe dr. Bernard cs. kir. főorvos’ ve­zérlete alatt Adlié orvosi iskolának nyilványos próbatéte, mellyen a’ szultán a’ birodalom’ minden magas hivatalnokaival, u. m. ite?//'basa nagyvezér, Felhi Ah­med, Mustafa seraskier, Rest'd, Bízat, Rifaal basákkal ’s a’ t. E’ végre az anatómiai museum’ egyik legtágabb tereme választatott ki, hol e magas­sága , a’ birodalom’ nagyjaitól környezve, az elébe terjesztett feladatok’ sorából a’ tanulók által kifejtendőket e maga megha­­tározá ’s szemlátomást­ érdekkel ’s ismételt tetszés-nyilatkozá­sok közt hallgatta a’ tanulók’ válaszait anatómiából, physiologi­­ából, chemiából, botania ’s physicából, mellyek mintákon ’s gé­peken történt mutatványok ’s ez utóbbiak általi kölnietekkel vi­lágossá tétettek. Milly figyelmet szentelt a’ szultán e’ tárgyak­ra, bizonyítja azon körülmény, miszerint a’ botanikábeli próba­­tét’ lefolyása’ alkalmával azon kérdést tűzé ki, mi annak oka, hogy több növények virágaikat a’ nap felé fordítják, ’s a’ se­­bészségböl az ujgyuladást megmagyaráztatni önmagától kitűnő. Az orvosi, sebészeti ’s pharmaceutical vizsgálatokat az előké­születi osztályok’ próbatétel követék. Ő magassága mind a’ há­rom óráig tartó próbatét’ lefolyása alatt, valamint annak végén is, az intézet’ elöljáróinak megelégedését méltóztatott kifejezni. Victoria királyné néha különös ajándékokat kap. Egy öreg asszonyság egy kis macskát, majd egy pornó pár malaczot küld vala mezei lakára ö felségének. Minap a’ Braganza gőz­hajó’ kapitánya jelent meg Windsorban ö felségénél, pár brazí­liai majmot hozván ajándékul a’ braganzai herczegné ő cs. fel­ségétől ; a’ csinos majmocskák, menyétnél (Wiesel) alig na­gyobbak, flanelba takarva egy szép mahagóni szekrénykében fe­küdtek. Épen most Nyugat-Bernardban, Dunkerlott bérlő’ ma­jorjában , ő felségének ajándékul egy óriási sajt készül 750 tehén’ tejéből, melly csodamű’ látására tódulnak mindenünnen a’ hazafiak. Még nincs elhatározva, miképen vitessék London­ba ezen óriási sajt, mellyhez csak Allwood hires chartista’ ké­relme hasonlítható; alkalmasint nyolcz legszebb nyugat-angliai tehénen történend a’ szállítás. Széles e’ világon sehol sem unalmasabb a’ vasárnap, mint az éjszakamerikai egyesült statusokban; itt akkor minden néma mint a’ sir. Legnehezebben esik a’ németeknek ezen uralkodó rendszerhez szökniük. Denecke Vilmos Uj-Yorkban, a’ vasár­nap’ unalma’ oszlatására egésség-templomot nyitott, hol fenlak és asszonyok német szokás szerint összegyűltek, énekelni, tánczolni, egy pohár söröcskét vagy pálinkácskát iddogálni. He e’ miatt a’ jámbor szomszédok boszonkosiván, kettejök (Paul György és Oberscheid Ferencz) a’ rendőrségnél panaszt tett e’ kereszténytelenség ellen. Az egészség’ temploma’ emberbaráti tulajdonosa (Denecke) befogatott ’s 500 dollár kezespénzt kel­

Next