Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-13 / 4. szám

odik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honn­én külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna- Vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mes’ political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok' és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Januar. 13. IS JO. Megjelennek e’ lapok mindez hétfőn ás csü­­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalo­m­. Magyarország és Erdély. Kinevezések : ország­gyűlési tudósítás; Liszt’ megtiszteltetése Pesten; ipolysági, királyrévi ’s kolosvári h­irek. Nagy britannia. A’királyné’ menyekzője február, b­tkára hireltetik; lobogók’ megsértése. Francziaország. A’ párisi érsek-i-, ministeri és kamarai combinatiók; bővebb tudósítások az afrikai harcztérről. Spa­nyolország. Kétes viszonyok Espartero és a’ ministerium közt. Németország. Albert szász hg Coburgból elutazik. Schweiz. Vallásbeli villongások. Oroszország. Ch­iawa elleni táborozás. Görögország. Törökország. Amerika. Az indiánok’ berohanása az argen­tini köztársaságba. Hirde­tések. Magyarország és Erdély. A’ nmeit. magyar kir. udv. Kamara Országh János szolnoki tutajmestert gácsi ellenőrködő sómázsamesterré, — helyébe pedig szolnoki tutajmesterré Főműviek Alajos mármarosi szállítótisztet alkalmazta. Zágráb. A’ legutóbb tartatott megyei közgyűlésen következő oklevelek hirdettettek ki: 1) Sipkovich János general’ bárósági oklevele; 2) Jienko János 2 dik bánsági határőr-ezredbel­i ezredes’, és 3) Sua­ Alajos gyógy­tanár’ ’s a’ szluvnai határőr-ezred’ főorvosa’ nemességi oklevelei.— Ugyanazon közgyűlésben következő urak neveztettek táb­laiés rákká: Kelemesi Melczer István, kir ügyész; Bob­ek János, a’ főméit, magyar kir. udv. Cancellaria’ lajstromzó­­tisztje (registrans); Grubicki László; Bedekovich Kálmán, a’ főméit, magyar kir. udv. Cancellaria’ gyakornoka, és Sinudvar Antal aljegyzővé. ((). P. Z.J Ő császári magassága Károly Ferdinand Főherczeg decemb. 31kén szerencsésen megérkezett Milanóba. Pozsony, januar. 11. A’ mélt. Fő-Rendek f. h. 7kei országos ülésükben bevégezték a’ vall­ás tárgy feletti tanácskozásukat ; másnap (8kán) az illető válasz felolvas­tatott, ’s ikén hitelesíttetett, a’ t. kK. és RRck’ legköze­lebbi országos ülésébe átküldetendő. Itt ,,0 cs. kir. Főhű­­sége és a’ nmélt. Fő-RR. a’ t. KK. és RR. által a’ m. or­szággyűlésről fentartott és mostani üzenetükben újólag előadott vallásbeli nehézségeket és kiváltatokat a’ tárgy­­nak fontosságához illő komolysággal pontonkint tanácsko­zás alá vévén, nézeteiket a’ következendőkben nyilványít­­ják, jelesen: — az lső pontban érdeklett reversalisokra, vagyis a’ vegyes házasságokból születendő gyermekek’ vallásos neveltetése iránt tett kötésekre nézve, noha Ő cs. kir. Főhűsége és a’ m. Fő-RB. ezen kötéseket, mellyek már az 1790/1 törvény előtt is gyakorlatban voltak, az imént érintett t. czikk.­által pedig sem el nem töröltetvén, sem ki nem záratván, folyvást gyakorlatban maradtak, törvényteleneknek ’s ollyanoknak , mellyek a’ semmiség’ vétkét már magokban foglalnák, továbbá sem tekinthetnék, mégis a’ közelítés’ kedvéért e’ részben törvény által aka­dályoztatva magokat nem látván, abban ezúttal megegyez­nek, hogy ezentúl kiadandó illyetén reversalisok kötelező erő nélkülieknek nyilványittassanak; ellenben arra, hogy az eddig kiadott illy reversalisok is, ha különben teljes sza­badsággal ’s annak rende szerint szolgáltattak ki, ’s e’ részben kérdés alatt nem forognak, teljesen megszüntes­senek, a cs. kir. Főhűsége ’s a’ m. Fő-RB., az utolsó or­szággyűlésen tett nyilatkozásukhoz képest, most sem kí­vánhatván , hogy az annakelőtte magányos személyek kö­zött jó lélekkel, minden erőtetés nélkül, szabadon kötött ügyességek, mellyeket a’ törvény nem tiltott, a’ szakadat­lan szokás pedig pártolt már, most egy a’ törvény’ termé­szetével ellenkező visszaható végzés által megsemmisít­­tetvén, számos nemzetségek’ és háznépek’ csendessége felzavartassék, és midőn a’ catholica vallást követő fél illy föltétel alatt már házasságra lépvén, a’ kötött ügyességnek voltakép eleget tett, ugyanazon ügyességben kikötött és kötelezővé vált föltétel alól a’ másik fél feloldoztassék — továbbá sem hajolhatnak, és ezeket magok erejében fen­­tartatni óhajtják, olly czélból mindazonáltal, hogy a’ tek. KK. és RRnek az illy reversalisokból eredhető ’s nemzedé­kekre is terjedhető vizsgálódások iránti aggodalma meg­szüntessék, annak kijelentésétől nem idegenek, hogy az olly gyermekek, kikre nézve az illyetén, bár különben szabadon keletkezett reversalisok, a’ vallásos nevelés’ te­kintetében foganatba nem mentek, ha egyszer a’ 18 esz­tendőt meghaladták, a’ leányok pedig ha­t8dik évek előtt mentek volna férjhez, ezen időponton túl a’reversalisoknál fogva vallásos kérdés alá többé ne vétessenek; azon a’ m. országgyűlésen tett javaslathoz pedig, hogy az érett ko­ron alul lévő gyermekek’vegyes házassága’esetére a’ szü­lői megegyezés különösen kiköttessék, ez úttal nem ra­gaszkodnak. —­ Ellenben az ezután kötendő vegyes házas­ságból származott gyermek’ minő vallásban neveltetésére nézve, a’ m. országgyűlésen kifejtett okoknál fogva, e’ tárgyban a’ törvényhez kívánnak ragaszkodni.­­ A’ tör­vénytelen gyermekekre nézve, Ő cs. kir. Főhűsége és m. Fő-RR. valamint egy részről a’ kellemetlen nyomozódások’ feltávoztatása’ okáért abban, hogy ezek anyjok’ vallásában neveltessenek , e’ jelen alkalommal is megegyeznek ; úgy más részről azon nézetük mellett, hogy illy gyermekeknek későbbi vegyes házasság által törvényesítése’ esetében azok, a’ mennyiben még 7 esztendőn alól volnának, az egyéb vegyes házasságokból származott gyermekek’ val­lását elhatározó közönséges törvény’ rendelete alá esse­nek,— továbbá is megmaradnak; főleg azért, mivel az illy gyermekek a’ törvényesítés által, a’ törvényes ágyból született gyermekekkel minden más tekintetben egyenlő lábra tétetvén, olly intézkedésre, melly által re­áj­ok nézve a’ vallásos nevelés’ tárgyában valami törvény alóli kivétel vagy különböztetés tétetnék, semmi nyomós okot fenforogni nem látnak. — A’ mi továbbá a’ talált gyermekek’ vallásos nevelését illeti, miután a’jelen vallás­beli sérelmekben és kivonatokban egyedül a’ r. cathol. és két evang. vallások körül forogna a’kérdés, az iránt pedig, hogy a’ talált gyermek gondviselőjének az országban kö­zönségesen gyakorlott keresztény vallásában neveltethes­sék,!) cs. k. főherczegségének és a’ m. Főrendeknek ész­revételük nem volna, a’ KK. és RR. által javaslatba hozott további rendelkezést ide tartozónak nem vélik. — A’ 2 dik pontra nézve , hogy a’ felhívott bécsi és linczi békeköté­sekből, úgy az 1608. kor. előtti lső és 1647. 5. czikkből a’ római cathol. hittől való korlátlan általmenetel’ szabadsá­gát következtetni nem lehet, az a’felhívott békekötések­ben alapulói, sőt azoknak és az oda tartozó törvényeknek valódi értelmét tulajdon bevezető szavai szerint is megalapí­tó 1790/1 . 26. törv.czikk’ azon világos szavaiból, mellyek a’ cath. hitből való átmeneteit annak elveivel ellenkezőnek állítván, ennélfogva a’ vakmerő átmenetei’ gátlása végett minden előforduló esetet , Felségének bejelenteni rendel­nek, tagadhatlanul kiviláglik, melly szavak azt is elegen­dőkép bebizonyítják, hogy ezen bejelentést a’ törvény nem puszta tudomány végett, hanem olly czélból kötötte ki, hogy a’ végrehajtó hatalom azt, valljon nem történik e az átmenetei vakmerőén, megbírálhassa; miután azonban a’ m. Főrendek’ múlt országgyűlési nyilatkozása’ folytában indítványozott javaslatban a’ t. Kir. és RR. az átmeneteit bizonyos ünnepély­es szertartáshoz kívánnák kötni, magok is megegyezni látszanak, hogy a’ vakmerő átmeneteinek egyáltalában szabad it ne nyittassák, a cs. k. Főherczeg­­sége és a’ m. Főrendek is az említett békekötések’ bőveb­­bi fejtegetésibe ereszkedni nem kívánván, észrevételeiket egyenesen a’ KK. és RR. által előadott javaslatra fordítják; ’s erre nézve, noha bár ez úttal is őszintén meg kell vallaniok, hogy a’ jól elrendezett oktatás az átmene­tei’ vakmerőségének elhárítására jelenleg is czélszerű és szelíd módnak elismerni hajlandók volnának, ahhoz mégis az abból eredeti kedvetlenségek’ elkerülésére, az annyira óhajtott egyesülés’ előmozdítása tekintetéből, to­vább nem ragaszkodnak, tekintvén mindazáltal, hogy a’ t. Kir. és RR. által indítványozott mód a’vakmerő átmeneteit elegendőkép nem gátolná, a’ feljelentésnek módja iránt pedig az 1790/1­­­26 ezik. világos rendeletével ellenkez­nék , ’s e’ mellett a’ szabad átmenetei iránti bizonyítvány’ kiadhatásának a’törvény­hatóságokra való bízásával, az illy esetek’ elhatározásában kívánatos egyformaság helyett, azoknak megannyi különböző szempontbóli eldöntésére nyújtana alkalmat, az említett javaslatot csak olly módo­sításokkal fogadhatják el , mellyek az 1790/41: 26. czikk. ezélzatának megfelelve Ő Felségének ez által is fentartott főfelügyelési josát, mellyet a’ m. Főrendek a’ maga épsé­gében megóvni kívánnak, nem csonkítják. Azt kívánják tehát elhatároztatni , hogy az általmenni szándékozó magát az illető polgári törvényhatóságnál jelentvén, az, ennek meg­hallgatása végett, küldöttséget rendeljen, melly 15 napok múlva, a’ folyamodót meghallgatni köteleztetvén, lépése’ megfontolására szólítsa fel, és neki a’ meggondolásra 4 heti határidőt engedve, ennek elteltével azt ismét hallgassa ki, ’s ha az átmenni kívánó ebbeli szándéka mellett ekkor is megmaradna, a’ küldöttség azt jelentésébe foglalja,’s e’ jelentést nyújtsa be első alkalommal a’ kiküldött tör­vényhatóságnak , ez által, mielőtt a’ szabad átmenetei iránt a’ bizonyítvány kiadatnék, ’ Felségének a’ törvény’ értelmében felterjesztendő!, ,’s hogy egyszersmind az illető felek ügyöknek hova hamarabbi elhatároztatás­a felől tör­vény által biztosítva legyenek, a cs. kir. Főherczegsé­­ge és a’ m. Fő Rendek Ő Felségének azirán­i megkéretésé­­re is hajlandók, hogy az illyetén átmeneti kérdések iránt a’ királyi határozatnak a’ felterjesztés’ napjától számítan­dó 3 hónap alatt leendő kiadatásának törvénybe iktatását megengedni méltóztassék. — Egyébiránt a’ 18dik évet meghaladott olly személyekre nézve, kik gyermekségük­től fogva evangelicus vallásban neveltettek, ámbár törvény szerint catholica vallást tartoztak volna követni, valamint már feljebb az lső pontnál, úgy itt is megegyeznek, hogy olly személyek, ha egyszer a’ 18dik évet meghaladták — a’ nőnemre nézve a’18ik év előtti férjhez­ menetel’esetében a’ házassági kötés vétetvén határpontul — vallásos kér­dés alá ne vétessenek. Mivel végre a’ szülők’ valamelyi­kének más vallásra való átmenetelével vagy tisztából ve­gyessé, vagy vegyesből tisztává vált házasságból született gyermekek’ vallásbeli állapotára nézve is törvényes ren­delkezés szükségesnek találtatnék, a cs. k. Főherczegsége és a’ mélt. Főrendek a’ tek. Iv­. és Rédeket e’ részbeni ja­vaslat’ tételére felszólítani kívánták. — A’ 3dik pontra: a’ csábítás’ azon magyarázatából, miszerint az evangelicus lelki­pásztorok más vallásunknak az evangelicus templom­ba való járásukért büntetés alá vétettek;v úgy a’ 41k pont­ra: a’ catholicus gyermekeknek az evangelicus oskolákba való járás, és a’ catholicus szülőknek gyermekeik mellé evange­lcus vallásu nevelő­ félfogadásának meg nem enge­déséből következtetett sérelmek’ fölterjesztésében meg­egyeznek; azt mindazonáltal világosan kimondatni kíván­ják, hogy az evang. oskolákat látogató catholicus ifjak az evangelicusok’ vallásos oktatásában és tudományában részt nem vehetvén, ’ religiosok’ tudománya­ és szabályaibani ok­tatásuk, valamint a’ magányos nevelés’ illy eseteiben is a’ növendékeknek a’ catholica religióban való tanításuk és gyakorlásuk mindenkor biztosíttassák. •—­ Az 5dik pont alatt foglalt nehézséghez , cs. k. Főherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek hozzájárulván, a’ mi a’ ödik pont alatt kö­rülirt recopulatiot illeti, valamint a cs. k. Főherczeg­­sége ’s a’ mélt. Főrendek ennek azokra nézve leendő meg­szüntetésében, kik kisdedségöktől fogva az evangelica vallást követik, azon egyház’ lelki pásztora által jó lélek­kel és csalárdság nélkül adattak össze ; továbbá azon ren­delkezésre nézve is, hogy a’ házastársak’ összeesketését, tudva az 1790/1. 26. czikkely’ lődik szakasza’ ellenére végrehajtó lelki pásztor felelet’ terhe alá vonattassék, megegyeznek; úgy más részről a’ mi a’ vallásos kérdés alatt levő személyeknek érdeklett recopulatioját illeti, mi­után az ebbeli aggodalom nem annyira magában a’ reco­­pulatioban, mint inkább annak eddigi alkalmazásában, lát­szanék feküdni, e’ részbeni aggodalom­ eloszlatására néz­ve a’ mélt. Főrendek e’ tárgyat oda irányozni leginkább czélra vezetőnek látnák, hogy az illyetén esetekben a’ re­­copulatio soha előbb, mintsem a’ vallásos kérdés’ eldönté­se által szükségessé vált, meg ne történjék.— A’ 7dik pontra: a’ kisebb és grammaticalis oskolák’ fel­állítása’; úgy a’ 8dik pontra: a’ consistoriumok’ elrendezése’ és a’ synodalis végzések’ helybenhagyása’ tárgyában teendő fel­írásban a cs. k. Főherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek to­vábbá is megegyeznek; valamint a’ a dik pontra, a’vegyes vallású házastársak’ válópereire nézve is attól nem idege­nek, hogy az 1709/1­ 26. czikkely’ rendelete, miszerint az illy válópereknél a’ bíráskodás a’ szentszéknél meg­hagyatott, olly esetekre , midőn mind a’ két házastársak a’ kötés’ alkalmával evangelica vallást követvén, va­­lamellyik vagy a’ válóper lefolyta alatt, vagy épen az örök elválasztás után menne cath. vallásra által, ne ter­jesztessék; arra azonban, hogy ebbeli vegyes házasság­ban lévő házasfeleknek az ágytól és asztaltóli örökös el­választása’ esetében az evangelica félre nézve a’ kötés fel­bontottnak tekintessék, és annak a’más házasságra való lépés megengedtessék,­­ cs. k. Főhelysége ’s a’ mélt Fő- RB. ezúttal sem hajolhatnak; mert azonkívül, hogy sem az illyes vegyes házasságokban eredeti perekben törvény sze­rint eljáró szentszéki bíróságot önnön elvei ellen való ité­­lethozásra kényszeríthetőnek, sem a’ rendesen hozott bírói ítéletnek a’ biró értelmén túl való kiterjesztését elvállalha­­tónak nem tartják, a’ KK. és RR. kívánságát egyéb fon­tos okokon felül még azon nehézség is ellenzi, hogy miután a’ házassági kötésnek rendeltetésénél ’s öntermé­szeténél fogva egyenlőnek kellene lenni, az a’ felhozott javaslat által egyenetlenné és a’ catholica vallás’ részére minden tekintetben terhesbbé válván, a’ házassági életben megkívántató egyetértés és békeség fogna veszedelmez­­tetni, — a’ vegyes házasságokra nézve pedig ez a’ kíván­ság egy lényeges akadályt foglalna magában , mindezeknél fogva a cs. kir. Főhelysége és a’ mélt. Fő-RR. múlt or­szággyűlési nézetök mellett e’ részben megmaradván, a’ t. Kir. és RRtől bizton reményük, hogy okaikat osztván, elő­adott kivánatuktól elállani fognak. — A’ 10 ik pontra, mi­után a’patronalati köteleségek’megemlítéséből semmi aggo­­dalom nem támadhatna, az ebbeli jog és kötelesség bizto­sítása’ tekintetében pedig ezen kérdéses megemlítés e’ he­­­lyen és szükségesnek látszanék, a’javaslatnak egyéb része­­iben egyébiránt megnyugodván, a’ kérdéses megemlítés’ megtartását továbbá is kívánják a’ mélt. Fő-RR. Valamint — a’ 11 ik pontra, a’ hivatalok’ vallástekintet nélkül való betöltésének a’ városokra is leendő kiterjesztése ; úgy : a’ 12-ik és 13 ik pontoknál a’ kölcsönösségnek és dézsmabeli­tusnak kívánt megemlítése és óvás gyanánt fentartása mel­lett az előadott javaslatokat — egyéb részeiben elfogad­ván , ezúttal is megmaradnak a’ mélt. Fő-RR. ,mivel az ezen pontok alatt foglalt biztosításokhoz a’ catholicus lako­soknak is egyenlő joguk lévén, a’mélt. Fő-RR.ezen rendel­kezést a’ jelen tárgyaltatás’ körén túl feküdni, hivatkozván annak egész tartalmára, nem látják; a’dézsmabeli jusnak és kölcsönösségnek megemlítését pedig a’ fentebbiekhez ké­pest itt is szükségesnek ítélik. — A’ 14-ik pontra: nem ellenzik a’ mélt. Fő­ RR., hogy a’ hol elválasztott temetők nincsenek, a’temetők’közös használatára nézve törvény al­­kottassék.— Ugyanaziránti felterjesztésben is, hogy az ez­­redeknél evangelicus lelki pásztorok alkalmaztassanak, meg­egyezvén ; — végre ,a’ mi az evangelicusokat Horvátország­ból kizáró törvényeknek kivánt eltörlését, illeti, e’ részben­­ cs. k. Főhűsége’s a’ mélt. Fő-RB. nézeteiket a’ voultor­­szággyűlés alatt már bőven kifejtvén, azokból ezúttal is kiindulva’ oda kívánták­­. RR. és RRet felszólítani, hogy miután bizton hihető volna, hogy maga a’ társországok kívánsága is nem sokára ezen, régibb törvényben alapuló

Next