Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-27 / 78. szám

közhírül adatai rendeltettek. — A’ tisztválasztási rendszabályok az itatásokat nálunk, a’ hivatalra kijelöltetésbüli kihagyatással ren­delik fenyittetni, — még is elkezdődött már az itatás, — majd meg­látjuk: lesz e elég hatályosság a’ statusban e’ rendszabályok si­kerbe hozására. — Ugyan mikor érjük már el, hogy a’ törvény ne csak papiroson létezzék, de az életbe is átmenjen? meddig tűri a’ józan ’s mivelt közönség, hogy az alkotványt illy szenny undokítsa, ’s néhány, ki más után boldogulni nem tud, a’ közne-. m­esség erkölcstelenitésével szerezzen magának közhivatalt. Toron­tál megye sept. 6kán kezdett gyűlésén sok neve­zetes tárgy forog fen, a’ gyűlés nem a’ Jegyzőkönyvvel, hanem különösen amazokkal kezdődött. 1. A’ tapasztalás azt mutatván, hogy azon teher, melly az adózó népen a’ katonaság élelmezése miatt fekszik, több biztosoktól elkövetett visszaélések és zsaro­lások által még súlyosabbá lett, mint törvény szerint lennie kelle­ne , a’ vármegye már tavaszkor rendelést tön, hogy a’ katona­ságnak szükséges termesztmények kiszolgáltatása árverés útján vállalkozóknak adassék át; történt is árverés, de mivel szénáért sokat kívántak, és az időnek mostohasága miatt nehezen lehet az adót behajtani, és igy az idén zabot is könnyebben adhatni termé­szetben, mint pénzen venni, — csak búzára tett ajánlatok fogad­tattak el. — 2. A’ pénztár gyenge állapotja tekintetéből ’s részint azért is, hogy az adózó népen segíteni lehessen, felirás határoz­tatok, mellyben ő felsége megkeressék, hogy 200,000 stpftot a’ megyének több évekre kölcsön adni méltóztassék. — 3. Ő felsé­ge méltóztatott több uj hivatalokat resolválni, különösen egy fő­adószedőt , három aladószedőt, egy alügyészt és egy aljegyzőt. A’ levélben, mellyben a’ főispány ur eről a’ vármegyét tudósítja, említi ugyan, hogy nincs szándéka a’ rendek jogait korlátozni, sőt inkább tágítani, de mivel a’ tágítás eszméje igen különböző, mert ha valaki egy kis concessiót ad, mindjárt azt gondolja, hogy már sokat adott, holott azt más még semminek nézi, indít­vány létetett, hogy mivel főispánok által gyakoroltatni szokott ki­nevezési jogot, mellyel helyetesítéseknél élnek, alkalmazni nem lehet ollyan esetben, mint a’ fenforgó, hol egészen uj hivatalokról van szó: keressék meg a’ főispán, hogy azok betöltését választás alá bocsássa; a’ többség azonban, minthogy e’részben a’ főispány ur nézetei még bizonyosan nem tudhatok, ezen indítványt elmel­­lözte. — 5. Jelentetett, hogy a’ szomszéd Csanád megyebeliek a’ torontáli határban a’ Maros mellett maguk erejével már sok év előtt állított töltéseket több helyen, megyénk tudta nélkül, erőszakosan keresztülvágatták. A’ szomszéd megyétől felvilágosí­tás kéretett aziránt, váljon az erőszak kinek rendeléséből tör­tént ? föl kell tenni, hogy ez privát erőszakoskodás volt, mert hogy egy megyének rendeléséből illyesmi történjék, azt föl sem tehetni. 1­6. Felolvastatott egy k. k. rendelet, mellybe egy szolgabirának általa elkövetett visszaélések és ajándékok elfoga­dása miatt pörbeidézése rendeltetett. Az illető irományok törvé­nyes rendes utáni eljárás végett a’ főügyésznek átadattak. —­7. Pest vmegyének az útilevelek tárgyában érkezett levele szőnyegre lővén. Ő Felsége megkéretni határoztatott, méltóztatnék az iránt rendeléseket tenni, hogy az örökös tartományokban a’ magyar nyelven kiadott utilevelek fogadtassanak el, és hogy a’ külföldön utazó magyaroknak az utilevelek magyarul és francziául adassa­­mal ki. — 8. E’ gyűlés lefolyása alatt többféle panaszok sző­nyegre jővén, mellyekben a’ megye némelly tisztviselők által az elöfogatok, ugyszinte a’ bírságok körül elkövetett visszaélésekre és zsarolásokra figyelmessé tétetett, mennyiben a’ panasz külön egyedeket illetett. Írásban az illető felekkel feleletadás végett kö­­zöltetni rendeltetett; általában pedig rendelések tétettek, hogy jö­vendőben illyesmi ne történjék ; és ha jövő gyűlésen e’ tárgy ismét előfordulna, a’megye kétségkívül tettleg is meg fogja mutatni, hogy a’ panaszt részrehajlatlanul tudja orvosolni. 1 9. Megyénkben még régi időkből maradt egy rendelés, mellynél fogva minden község köteles volt, bizonyos mennyiségű veréb- és varjufejeket beadni; ezen, a’ mostani időkre nem illő teher, melly visszaélésekre is alkalmat adott, jövőre eltöröltetett.­­— Jövő közgyűlésünk novem­ber 22-kére van kitűzve; akkor igen érdekes tárgyak fognak előfordulni. Közép-Szolnok megyének f. hó fokán tartott közgyű­lésen egy, a’ júniusi tiszújitást több okoknál fogva megsemmitő kormányszéki leirat felolvastatván, a’ BR. tovább is a’ választás­hoz ragaszkodtak; egy még a­ júniusi közgyűlésből a’ fenyegető szükség tekintetéből az iránt, hogy a' megyében szállásozó ka­tonaság elszállitassék, tett föliratra leérkezett tagadó válasz kö­vetkeztében, és a’ már is beállott ínséget tartván szemeik előtt, a’ BR. fölirást határoztak a’ kormányszékhez, miszerint ő felsége egyfelől a’ katonaságot kész pénzen tartani, másfelől az ínséget szenvedő köznépen segíteni méltóztassék; a’kormányszéknek hat heti vizsgálatot rendelő leirata elmellőzteték, ő felségének a’ nép­nevelés iránt tett és a’ kormányszék utján a’ megyéhez küldött rendelete, mellyben több czélszerű intézkedések tétetnek, köz­örömmel fogadtatott, ’s a’ RR. az ez ügybeni terv kidolgozására választmányt nevezek ki; egy proscuptoria sententiával illetett ’s ez által hazájától távol tartott honfi ügyében a’ RR. fölirást és a’ törvényhatóságokhoz pártolás végett fölszólitást határoztak; egy sz. bírónak meglepő indítványa, miszerint a’ birsági pénzek egy pénztárba gyüjtetvén, nehány hajdú tartására, ’s a’ mennyiben valami fenmaradna, a’ sz. bírák csekély fizetésének nevelésére fordittassanak, a’ sz.birói kartól lelkesen pártoltatván, elfogadta­tott ; az elöfogatokkali visszaélések megszüntetésére választmány nevezteték ki. Szathmár megye sept. f3kán kezdett közgyűlésének ne­­vezetesb eredményei ezek: 13 Múlt 1840 télelő 14-kén tett fel­írásra f. év tavaszutó­ján érkezett k. k. leirat felölvastatván, mi­vel ezen k. k. leirat a’ RK. és RR. panaszát nem szünteti meg, utólagi fölterjesztés határoztatott az előbbi felirás nyomán, újra elsoroltatván, miszerint a’ RR. és RR. a’ múlt tisztválasztáskor szabad választásukba katonai erővel történt beavatkozást sérelem­nek tartják ’stb. Végre kijelenték, hogy e’ vármegyei tanácsko­zást közegyetértés lelkesíti 's itt semmi szakadás nincsen. — 2) Ugyanazon nap a’ főispány a’ múlt évi dec. 14-ki közgyűlés­ből U. M. táblab. ügyében hozzá bocsátott levélre a’ KK. R-nek válaszolván, ennek folytában U. M. a’ főispán levelében elismert 3 rendű vád irányában magát az általa felmutatott oklevelekkel igazolván teljesen megczáfoltattak a’ vádak, annálfogva ezen iga­zoló okleveleket a’ föispánynak megküldeni elhatározták ’s meg­iratni azt is, hogy nem mulaszthatták el a’­­. örömüket nyilvá­­nyitani a’ felett, hogy a’ vádlott ártatlanságát minden vád és gya­núsítás ellen tökéletesen igazolván a’ KK. és RRdk eddig benne helyzett bizodalmát is, melly ez igazolásnak teljes reménnyel né­zett elibe, nemcsak meg nem csalta, sőt nevelte és szilárdította. 33 A’ vármegye két fölterjesztése után a’ nagyméltóságu­­tó­­tanácstól válaszul nyerte, hogy a’ rendőri törvények kívánatéhoz képest 4­ ujszolgabiróval szaporíthatni a’rendes szolga bírák számát nem ellenzi. Hosszas vitára nyújtott e’ tárgy al­kalmat, mert azok, kik a’ juridicumokat a’ publico-politicumoktól elválasztatni kívánják, itt is tekintve a’ czélirányosságra, azt hivék, hogy ha egyedül rendőri sz. bírák lesznek, törvény-szabta ren­deltetésüknek jobban megfelelnek, mások a’rendes sz. bírókkal mindenekben egyenlő hatóságba kívánták soroztatni, 64 beszélő szavazott e’ tárgyban, végre az elnök 34 többséget azok részére monda ki, kik rendes sz. bírói hatósággal kívánják a’ 4 új szol­­gabirót felruházni. Nagybritavnnia* A’ Times Párisból azt íratja magának, hogy a’ franczia ca­binet a’ többi hatalmakkal egyértelműleg már lefegyverezte volna magát, ha a’ franczia nép kedvezőtlen hangulatától nem tartana, a’ miért is a’ ministerium a’ kezdeményt a’ kamarákra szándé­kolja hagyni. Bowring doctor sept. 9-kén Londonban egy antigabnatör­­vénytársulat alakulásánál­ gyülekezetben beszédet tartott, melly­ben mindenek előtt szerencsét kíván az országnak, hogy végre a’ köz részvét e’ nagyfontosságú tárgy iránt éledni kezd. A’ be­széd nagy tetszést nyert, mint egyéb más hasonló tartalmúak. Végül a’ társaság alakultnak nyilatkoztatá magát. Egyéb helye­ken is több antitörvényegyesületek tartattak. Manchesterben a’ mayorhoz egy 600 aláírással ellátott folyamodás nyuttatott be illy gyűlés tar­hatása engedelmeért, melly egy a’ parlamenthez intézendő kérelemlevelet vegyen tárgyalás alá, mellyben az ké­retik, addig ülését fel nem függeszteni, mig a’ gabnatörvény kér­dés felett eldöntő végzés nem hozatandik. A’ két főlap, Times és M. Chronicle, az izlandi ügyeket sa­ját pártérdekeik szerint használják. Ez utóbbi a’ tory kormánynak onnan jósolgatja folyvást az első döfést. Elsőbbik O’Connellnek az izlandi kormányzás feletti meglehetős mérsékelt bírálatából az ellenkezőt véli láthatni. Ezenkívül, úgy vélekedik, a’parlamenti oppositio tökéletes feldarabolásához sokkal közelebb áll mint az uj többség, ’s névszerint Russell lordnak órája az oppositiofőnök­­ség vezérletében ülhetett. A’ leköszönt minister kedvéért Daniel repealinditványában nem hagyandja magát vissza tartóztatni, így Izland az oppositiónak könnyen veszedelmesebb lehet mint a’mi­­nisteriumnak. Angliában a’ dolgok a’ whigpártra nézve még ro­­szabbul állnak, mert azok, kik a’ ministerekkel nem szavaznak, Roebuck radicalismusához csatlakoznak vagy Cobdens teljes ke­reskedési szabadságához, melly a’ whigelveket jóval hátra hagy­ja. De O’Connell és Roebuck és Cobden összetartandnak ’s szá­muk a’ valóságos whigekét jóval felülmúlja. A’ parlament tehát három pártból álland, a’ ministeri többségből, továbbá a’ radicali pártból ’s a’ kis whigpárttöredékből. Illy módon Russell trónróli elűzése alig szenved kétséget, ’s a’ nemes lordnak jó elvei ’s kü­lönös jelességű személyes tulajdoninál fogva a’ többség örömmel tekintené hozzája kapcsolását. Mert remélhetőleg a’ Bedfordház becsülete olly mélyen nem fog sülyedni, hogy John lord a’ titkos szavazás, rövid parlamentek, kiterjedő szavazási jog, a’ képvise­lésnek számszerinti viszonya, a’ székes egyház letétele ’s végre még az unió felfüggesztése mellett nyilatkozzék. London, sept. 14. Peel, Fullet, Graham ’s valószínűleg e’ pillanatban minden ministerek ’s ministeri hivatalnokok ismét követeknek megválasztanák vagy legalább a’ felől biztosítvák. Graham állítá, hogy bármennyire sajnálatos volna, ha az egye­sült statusokkal háborúba elegyednénk, viszonyaink velők olly’ neműek, mikép a’ háború csak a’ legnagyobb bölcsességgel mel­­löztethetik el. Ez minden esetre fontos nyilatkozvány a’ korona ministere részéről, ’s a’ réveikbeni folytonos készületekkel, de még inkább azzal tökéletesen megegyez, mit csaknem min­den utazótól hallhatni, kik ez utóbbi években az egyesült statu­sokat beutazták. A’ felségi nép egyenesen ’s erősen azt hiszi, hogy az angolok félnek tőle, ’s minden igényletet, megbántást eltűrnének, ’s azok, kik szolgálatot hajhásznak, mellynek ki­osztása ugyanazon nép kezeiben fekszik, vagy azok, kik az új­ságot írják, melly a’ nép közt keresi vevőit, szinte nem világ­osíthatják fel a’ dolgot, valamint egy franczia udvaroncz nem merte volna XIV. Lajosnak a’ rajnai palatinatus elpusztítását bar­bárságnak nevezni. Azt beszélik, hogy egy angol sem mutathatja magát az unió valamelly részében, a’nélkül hogy a’ legilletle­nebb garázdaságok vagy fenyegetések által meg nem sértet­nék. (?) Az ideiglenes állapot, mellyben magunkat az unió irá­nyában érezzük , sokkal költségesb mint egy gyorsan bevégzett háború lenne. Ez azon kétséges állapot, melly az alsó-canadaia­­kat még mindig azon reménnyel táplálja, magokat egykor a’ brit uralkodástól elakaszthatni, ’s melly a’ felső-canadai elűzött lá­zadókat a’ határokon ’s a’ tartományokban a’ régi pártot ellensé­ges véleményben tartja fen az anyaország iránt. De mindez ne­vezetes seregmennyiséget, költséges katonaságot ’s a’ tartomá­nyoknak még költséges­ megerősítését teszi szükségessé, ’s eh­hez még a’ hajóhad megerősítése, mellynek nagysága már aze­lőtt pénzügyünkre nézve terhelő volt. Azon ministerium tenné te­hát magát népszerűvé, melly az ügyet igy vagy úgy véghatáro­zatra hozná; valamint hogy nehéz felelőséget vonna magára, ha a’ kedvező alkalmat elszalasztván megvárná, mig az amerikai ellenkészületek meglétennének, mellyek a’ háborút csak hosszab­bá ’s véresebbé tennék, a’ nélkül hogy azért egyik vagy másik rész valamit mellette nyerne. Francziaország« A’ sept. imkei Moniteur St. Aulaire grófnak a’ brit udvar­­náki rendkívüli követségre, Flahaut grófnak az ausztriai udvarnál Salvandy urnak a’ spanyol udvarnák­ követté kineveztetéseket foglalja magában. A’ Neuillybeni lakománál Francziaország minden fegyver­nemei , gyalogság, lovasság, pattantyússág, hatósági őrség, rok­kantak , az afrikai valamint honi ezredek küldöttségei, mindnyá­jan egy nagy honfias testvéresülésbe voltak egybe keverve. A* szabadoni lakomahely felséges látványt nyújtott. A’ királyi eme­let hosszában fényes fegyverekből álló dicsjelek voltak felállítva. — A’ király fél öt órakor érkezett meg Neuillybe. Máris a’ főváros minden részeiből a’ király ötezer vendége összesereglett a’ kert­ben. A’ hely, hol a’lakoma állott, tágas üres tér volt a’ kertben a’ két kerti lak rácsától nem messze. Itt Athalin general által készí­tett szemmértékes terv szerint 50 tábla sor volt felállítva, egy rész párhuzamosan, másik függőlegesen az emelet felé irányoz­va, hol a’ király táblája volt készítve; ehhez legközelebb felséges sátor a’ királyné ’s a’ többi hölgyek számára. A’ király ülése mögött óriási dicsjel állott e’ felírással. A l'armée francaise­ alat­ta a’ becsületrend óriási keresztje. Az asztalok különbség nélkül voltak ellátva, úgy mint a’ királyé. A’ legbecsesb gyümölcsök tündököltek a’ legkülönbfélébb étkek között. Ötezerhárom­­száz teríték volt. A’ felhordott tálak száma 1559, mellyek között 500 tyuknemü, 300 pulyka, 200 pástétom, 250 sonka, 218 borjasült, 220 marhasült, 125 torta. Ital: 5500 palaczk ve­resbor és 3000 palaczk champagni. Ött órakor jött a’király lovon Neuillybe a’ lakomára. Ő felsége kisérve volt a’ belgák királyától, Szász-Coburg-Koháry herczegtől, Orleans és Nemours­égektől ’s Montpensier herczegtől. A’ királyné és a’ herczegnők kocsin jöttek. Az ünnep a’ legfelségesb idő által kedveztetett. A’ király az emeleten helyet foglalt. A’ marsalok és generálok az asztalhoz ültek. Soult marsal a’ belgák királya mellett ült; Sebastiani mar­sai Nemours herczeg mellett; Molitor marsai a’ koronaherczeg mellett; Valée marsai Aumale herczeg mellet, Roussin admiral Monpensier herczeg mellett. A’ felszolgálás semmi kívánni valót nem hagyott hátra; nyolczszáz inas statusinasöltönyben for­gott a’ különböző asztaloknál; minden gyorsan és zavar nélkül ment végbe. Fél hétre volt, midőn Soult marsal elsőbben emelt poharat, midőn hangosan kikiáltá: a’ franczia sereg a’ki­rályért! A’dobok megszólaltak ; minden vendég felkelt; hatezer hang csaknem egy óranegyedig hangoztatá „éljen a’ király!“ ki­áltást. Midőn minden lecsendesült, a’ király kelt fel ’s szilárdan és hangosan ezeket mondá: „Kedves marsalom! Azon toastot, mellyet én éreztem a’ sereg nevében, mellynek ön olly méltó tol­mácsa, emelt, nem viszonozhatom jobban, mintha részemről vi­téz seregem egészségére ürítem poharam. Folyvást boldog és büszke, kedves társaim, emlékezetembe visszahívni, hogy ifjabb éveimben soraitokban a’ haza védelmeért harczoltam, édes vi­gasztalásomra szolgál, dicsőségteljes zászlóink alatt olly fiak által helyettesíttethetni, kiknek máris olly sok helyen sikerült, tiszteletetöket, bizodalmátokat ’s ama vonzódást­­megnyerni, mellyet tőletek bírnom folyvást nagy megelégűltségemre szol­gált. A’ sereg összes testületeit, mellyek e’ pillanatban kö­rülöttem voltak magamhoz kívántam gyűjteni, hogy mindnyá­jatokat ama teljes elégültség tanúivá teh­esselek, melly negye­dik fiamat Aumale herczeget érte, midőn Francziaországon át­vonult vitéz ezrede élén, melly felett szerencsés volt parancs­­nokoskodni Algírban, azon országban, hol csapataink már tizen­egy év óta vitézségben vetélkednek ’s hol mindnyájan olly nagy igényeket szereztek magoknak mind a’ haza mind az én hálaa­datosságomra. Ez egyesülés által kieszközölni akartam, hogy e’ tanúságok különbség nélkül mindazokra, kik nekünk Francziaor­­szágban intézményeinkhez rendithetlen csatlakozásuk olly sok jeleit adák ’s azokra kiterjesszük, kik Afrikában azon harczot, melly­be bonyolódtunk, olly díszesen kiállják. Bizton hiszem , hogy állhatatosságuk telepitvényünket Algírban, melly jelenleg egyike nagy nemzeti érdekeinknek, elhatározottan megerősítendi, ’s hogy ott csakhamar a’ civilisatio jótékonyságait terjeszthetjük ki, lako­sai biztosságát megalapíthatjuk ’s a’ jólét minden forrásait rájok nézve megnyithatjuk. — És igy kedves bajtársaim, mint király és a’ sereg főnöke, a’ száraz és tengeri erő minden testületeiért, Francziaországban és Afrikában, e’ poharat emelem köszönetem­ ’s elégültségem jeléül:“ A’ király e’ szavai élénk örömmel fo­gadtattak. Ezután a’ király a’ marsaloktól és generáloktól, kik vele ettek, a’ körülzárt helyen kivülig kisérletett, hol lóra ült ’s Neuillybe ment. A’ lakoma 8 óráig tartott. Páris, sept. 15. Ma újabb csoportozatok adták magokat elő. St. Antoine külváros volt a’ csendzavarók tetteinek láthelye. 10 órakor délelőtt számos csoportok voltak összeseregelve az ut­­czákon ’s keresztutakon. Véletlenül egy burgonyával terhelt ko­csi ment épen a’ Traversiére szoros utczán át, több fiatal em­ber rárohant, kirabolta, ezután a’ külvárosban elszélledt ’s ezen újnemír dobófegyverrel lámpákat és ablaktáblákat betörtek lázító lárma és kiabálás közt. A’ Bastille űrállomás kalézerségei a’ ha­tósági őrségtől helyettesítve a’ csoportokat a’ szomszéd utczákba visszaverék, de azonnal visszajövének, mihelyt a’ katonák eltűn­tek. 5 órakor a’ csoportok számosabbak voltak ’s vállalkozób­­baknak mutaták magokat. Kocsikat állítanak meg; egy a’ Traver­siére utcza irányában felfordult omnibus, épen azon helyen, hol az Aumale herczeg elleni merény követtetett el, torlaszték képe­­zésére vala szolgálandó, a’ hatóság azonban e’ zavargásoknak csakhamar véget vetett. Két csapat hatósági őrség fél nyolcz óra­kor St. Antoine külváros utczába nyomult rendőri biztosok élé­n, ’s a’ közlekedést ismét helyreállító. Egész napon át a’ bojtok csukva voltak ’s az ügyek félbeszakasztva. A’ csupán hét föbe álló gyalogörállomás a’ St. Antoine kórháznál egy pillanatra el­hagyatott, de csakhamar ismét megerösíttetett. A’ csendzavarók minden felé megbramlottak. A’ hatósági őrség lovon nyolcz óra­kor érkezett meg, minden szomszéd utczákat megtisztított ’s a’ rendet helyreállította a’ nélkül hogy valamelly baleset történt vol­na. A’ csapatok viselete, mint mindig, nyugolt és szilárd volt, habár a’ zavargók daczossága türelmük és mérsékletességöket felhíni látszanak. — Utóirás. Nehány csoport communistának merényei a’ csend megzavarására St. Antoine s St. Martin külvá­rosokban könnyen elnyomattak. A’ csendzavarók közelgésénél mindenül elzárattak a’ boltok, ’s a’ tömeg semmi részt nem von cselekvényeikben ’s lármájokban. Ezen reggel 1163 egész Parisban nyugalom uralkodik, és semmi sem mutat az utóbbi napok jele­neteinek megújítására. CJ°urnal d Débats.) Ezen este erősítik, hogy a’ sept. 13-ki merény miatt be­fogott egyén neve nem Pappart. Ma C153 jutott a’ rendőrség annak valódi nevére. Hir szerint tehát az e’ merény végett be­fogódnak neveQuéniset Ferencz. 1832 ben nov. lükén lépett mint önkintes a’ 13 könnyű ezredbe. 1835 aug. ükén a’ 7-ik katon

Next