Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-09-27 / 78. szám
közhírül adatai rendeltettek. — A’ tisztválasztási rendszabályok az itatásokat nálunk, a’ hivatalra kijelöltetésbüli kihagyatással rendelik fenyittetni, — még is elkezdődött már az itatás, — majd meglátjuk: lesz e elég hatályosság a’ statusban e’ rendszabályok sikerbe hozására. — Ugyan mikor érjük már el, hogy a’ törvény ne csak papiroson létezzék, de az életbe is átmenjen? meddig tűri a’ józan ’s mivelt közönség, hogy az alkotványt illy szenny undokítsa, ’s néhány, ki más után boldogulni nem tud, a’ közne-. messég erkölcstelenitésével szerezzen magának közhivatalt. Torontál megye sept. 6kán kezdett gyűlésén sok nevezetes tárgy forog fen, a’ gyűlés nem a’ Jegyzőkönyvvel, hanem különösen amazokkal kezdődött. 1. A’ tapasztalás azt mutatván, hogy azon teher, melly az adózó népen a’ katonaság élelmezése miatt fekszik, több biztosoktól elkövetett visszaélések és zsarolások által még súlyosabbá lett, mint törvény szerint lennie kellene , a’ vármegye már tavaszkor rendelést tön, hogy a’ katonaságnak szükséges termesztmények kiszolgáltatása árverés útján vállalkozóknak adassék át; történt is árverés, de mivel szénáért sokat kívántak, és az időnek mostohasága miatt nehezen lehet az adót behajtani, és igy az idén zabot is könnyebben adhatni természetben, mint pénzen venni, — csak búzára tett ajánlatok fogadtattak el. — 2. A’ pénztár gyenge állapotja tekintetéből ’s részint azért is, hogy az adózó népen segíteni lehessen, felirás határoztatok, mellyben ő felsége megkeressék, hogy 200,000 stpftot a’ megyének több évekre kölcsön adni méltóztassék. — 3. Ő felsége méltóztatott több uj hivatalokat resolválni, különösen egy főadószedőt , három aladószedőt, egy alügyészt és egy aljegyzőt. A’ levélben, mellyben a’ főispány ur eről a’ vármegyét tudósítja, említi ugyan, hogy nincs szándéka a’ rendek jogait korlátozni, sőt inkább tágítani, de mivel a’ tágítás eszméje igen különböző, mert ha valaki egy kis concessiót ad, mindjárt azt gondolja, hogy már sokat adott, holott azt más még semminek nézi, indítvány létetett, hogy mivel főispánok által gyakoroltatni szokott kinevezési jogot, mellyel helyetesítéseknél élnek, alkalmazni nem lehet ollyan esetben, mint a’ fenforgó, hol egészen uj hivatalokról van szó: keressék meg a’ főispán, hogy azok betöltését választás alá bocsássa; a’ többség azonban, minthogy e’részben a’ főispány ur nézetei még bizonyosan nem tudhatok, ezen indítványt elmellözte. — 5. Jelentetett, hogy a’ szomszéd Csanád megyebeliek a’ torontáli határban a’ Maros mellett maguk erejével már sok év előtt állított töltéseket több helyen, megyénk tudta nélkül, erőszakosan keresztülvágatták. A’ szomszéd megyétől felvilágosítás kéretett aziránt, váljon az erőszak kinek rendeléséből történt ? föl kell tenni, hogy ez privát erőszakoskodás volt, mert hogy egy megyének rendeléséből illyesmi történjék, azt föl sem tehetni. 16. Felolvastatott egy k. k. rendelet, mellybe egy szolgabirának általa elkövetett visszaélések és ajándékok elfogadása miatt pörbeidézése rendeltetett. Az illető irományok törvényes rendes utáni eljárás végett a’ főügyésznek átadattak. —7. Pest vmegyének az útilevelek tárgyában érkezett levele szőnyegre lővén. Ő Felsége megkéretni határoztatott, méltóztatnék az iránt rendeléseket tenni, hogy az örökös tartományokban a’ magyar nyelven kiadott utilevelek fogadtassanak el, és hogy a’ külföldön utazó magyaroknak az utilevelek magyarul és francziául adassamal ki. — 8. E’ gyűlés lefolyása alatt többféle panaszok szőnyegre jővén, mellyekben a’ megye némelly tisztviselők által az elöfogatok, ugyszinte a’ bírságok körül elkövetett visszaélésekre és zsarolásokra figyelmessé tétetett, mennyiben a’ panasz külön egyedeket illetett. Írásban az illető felekkel feleletadás végett közöltetni rendeltetett; általában pedig rendelések tétettek, hogy jövendőben illyesmi ne történjék ; és ha jövő gyűlésen e’ tárgy ismét előfordulna, a’megye kétségkívül tettleg is meg fogja mutatni, hogy a’ panaszt részrehajlatlanul tudja orvosolni. 1 9. Megyénkben még régi időkből maradt egy rendelés, mellynél fogva minden község köteles volt, bizonyos mennyiségű veréb- és varjufejeket beadni; ezen, a’ mostani időkre nem illő teher, melly visszaélésekre is alkalmat adott, jövőre eltöröltetett.— Jövő közgyűlésünk november 22-kére van kitűzve; akkor igen érdekes tárgyak fognak előfordulni. Közép-Szolnok megyének f. hó fokán tartott közgyűlésen egy, a’ júniusi tiszújitást több okoknál fogva megsemmitő kormányszéki leirat felolvastatván, a’ BR. tovább is a’ választáshoz ragaszkodtak; egy még a júniusi közgyűlésből a’ fenyegető szükség tekintetéből az iránt, hogy a' megyében szállásozó katonaság elszállitassék, tett föliratra leérkezett tagadó válasz következtében, és a’ már is beállott ínséget tartván szemeik előtt, a’ BR. fölirást határoztak a’ kormányszékhez, miszerint ő felsége egyfelől a’ katonaságot kész pénzen tartani, másfelől az ínséget szenvedő köznépen segíteni méltóztassék; a’kormányszéknek hat heti vizsgálatot rendelő leirata elmellőzteték, ő felségének a’ népnevelés iránt tett és a’ kormányszék utján a’ megyéhez küldött rendelete, mellyben több czélszerű intézkedések tétetnek, közörömmel fogadtatott, ’s a’ RR. az ez ügybeni terv kidolgozására választmányt nevezek ki; egy proscuptoria sententiával illetett ’s ez által hazájától távol tartott honfi ügyében a’ RR. fölirást és a’ törvényhatóságokhoz pártolás végett fölszólitást határoztak; egy sz. bírónak meglepő indítványa, miszerint a’ birsági pénzek egy pénztárba gyüjtetvén, nehány hajdú tartására, ’s a’ mennyiben valami fenmaradna, a’ sz. bírák csekély fizetésének nevelésére fordittassanak, a’ sz.birói kartól lelkesen pártoltatván, elfogadtatott ; az elöfogatokkali visszaélések megszüntetésére választmány nevezteték ki. Szathmár megye sept. f3kán kezdett közgyűlésének nevezetesb eredményei ezek: 13 Múlt 1840 télelő 14-kén tett felírásra f. év tavaszutóján érkezett k. k. leirat felölvastatván, mivel ezen k. k. leirat a’ RK. és RR. panaszát nem szünteti meg, utólagi fölterjesztés határoztatott az előbbi felirás nyomán, újra elsoroltatván, miszerint a’ RR. és RR. a’ múlt tisztválasztáskor szabad választásukba katonai erővel történt beavatkozást sérelemnek tartják ’stb. Végre kijelenték, hogy e’ vármegyei tanácskozást közegyetértés lelkesíti 's itt semmi szakadás nincsen. — 2) Ugyanazon nap a’ főispány a’ múlt évi dec. 14-ki közgyűlésből U. M. táblab. ügyében hozzá bocsátott levélre a’ KK. R-nek válaszolván, ennek folytában U. M. a’ főispán levelében elismert 3 rendű vád irányában magát az általa felmutatott oklevelekkel igazolván teljesen megczáfoltattak a’ vádak, annálfogva ezen igazoló okleveleket a’ föispánynak megküldeni elhatározták ’s megiratni azt is, hogy nem mulaszthatták el a’. örömüket nyilványitani a’ felett, hogy a’ vádlott ártatlanságát minden vád és gyanúsítás ellen tökéletesen igazolván a’ KK. és RRdk eddig benne helyzett bizodalmát is, melly ez igazolásnak teljes reménnyel nézett elibe, nemcsak meg nem csalta, sőt nevelte és szilárdította. 33 A’ vármegye két fölterjesztése után a’ nagyméltóságutótanácstól válaszul nyerte, hogy a’ rendőri törvények kívánatéhoz képest 4 ujszolgabiróval szaporíthatni a’rendes szolga bírák számát nem ellenzi. Hosszas vitára nyújtott e’ tárgy alkalmat, mert azok, kik a’ juridicumokat a’ publico-politicumoktól elválasztatni kívánják, itt is tekintve a’ czélirányosságra, azt hivék, hogy ha egyedül rendőri sz. bírák lesznek, törvény-szabta rendeltetésüknek jobban megfelelnek, mások a’rendes sz. bírókkal mindenekben egyenlő hatóságba kívánták soroztatni, 64 beszélő szavazott e’ tárgyban, végre az elnök 34 többséget azok részére monda ki, kik rendes sz. bírói hatósággal kívánják a’ 4 új szolgabirót felruházni. Nagybritavnnia* A’ Times Párisból azt íratja magának, hogy a’ franczia cabinet a’ többi hatalmakkal egyértelműleg már lefegyverezte volna magát, ha a’ franczia nép kedvezőtlen hangulatától nem tartana, a’ miért is a’ ministerium a’ kezdeményt a’ kamarákra szándékolja hagyni. Bowring doctor sept. 9-kén Londonban egy antigabnatörvénytársulat alakulásánál gyülekezetben beszédet tartott, mellyben mindenek előtt szerencsét kíván az országnak, hogy végre a’ köz részvét e’ nagyfontosságú tárgy iránt éledni kezd. A’ beszéd nagy tetszést nyert, mint egyéb más hasonló tartalmúak. Végül a’ társaság alakultnak nyilatkoztatá magát. Egyéb helyeken is több antitörvényegyesületek tartattak. Manchesterben a’ mayorhoz egy 600 aláírással ellátott folyamodás nyuttatott be illy gyűlés tarhatása engedelmeért, melly egy a’ parlamenthez intézendő kérelemlevelet vegyen tárgyalás alá, mellyben az kéretik, addig ülését fel nem függeszteni, mig a’ gabnatörvény kérdés felett eldöntő végzés nem hozatandik. A’ két főlap, Times és M. Chronicle, az izlandi ügyeket saját pártérdekeik szerint használják. Ez utóbbi a’ tory kormánynak onnan jósolgatja folyvást az első döfést. Elsőbbik O’Connellnek az izlandi kormányzás feletti meglehetős mérsékelt bírálatából az ellenkezőt véli láthatni. Ezenkívül, úgy vélekedik, a’parlamenti oppositio tökéletes feldarabolásához sokkal közelebb áll mint az uj többség, ’s névszerint Russell lordnak órája az oppositiofőnökség vezérletében ülhetett. A’ leköszönt minister kedvéért Daniel repealinditványában nem hagyandja magát vissza tartóztatni, így Izland az oppositiónak könnyen veszedelmesebb lehet mint a’ministeriumnak. Angliában a’ dolgok a’ whigpártra nézve még roszabbul állnak, mert azok, kik a’ ministerekkel nem szavaznak, Roebuck radicalismusához csatlakoznak vagy Cobdens teljes kereskedési szabadságához, melly a’ whigelveket jóval hátra hagyja. De O’Connell és Roebuck és Cobden összetartandnak ’s számuk a’ valóságos whigekét jóval felülmúlja. A’ parlament tehát három pártból álland, a’ ministeri többségből, továbbá a’ radicali pártból ’s a’ kis whigpárttöredékből. Illy módon Russell trónróli elűzése alig szenved kétséget, ’s a’ nemes lordnak jó elvei ’s különös jelességű személyes tulajdoninál fogva a’ többség örömmel tekintené hozzája kapcsolását. Mert remélhetőleg a’ Bedfordház becsülete olly mélyen nem fog sülyedni, hogy John lord a’ titkos szavazás, rövid parlamentek, kiterjedő szavazási jog, a’ képviselésnek számszerinti viszonya, a’ székes egyház letétele ’s végre még az unió felfüggesztése mellett nyilatkozzék. London, sept. 14. Peel, Fullet, Graham ’s valószínűleg e’ pillanatban minden ministerek ’s ministeri hivatalnokok ismét követeknek megválasztanák vagy legalább a’ felől biztosítvák. Graham állítá, hogy bármennyire sajnálatos volna, ha az egyesült statusokkal háborúba elegyednénk, viszonyaink velők olly’ neműek, mikép a’ háború csak a’ legnagyobb bölcsességgel mellöztethetik el. Ez minden esetre fontos nyilatkozvány a’ korona ministere részéről, ’s a’ réveikbeni folytonos készületekkel, de még inkább azzal tökéletesen megegyez, mit csaknem minden utazótól hallhatni, kik ez utóbbi években az egyesült statusokat beutazták. A’ felségi nép egyenesen ’s erősen azt hiszi, hogy az angolok félnek tőle, ’s minden igényletet, megbántást eltűrnének, ’s azok, kik szolgálatot hajhásznak, mellynek kiosztása ugyanazon nép kezeiben fekszik, vagy azok, kik az újságot írják, melly a’ nép közt keresi vevőit, szinte nem világosíthatják fel a’ dolgot, valamint egy franczia udvaroncz nem merte volna XIV. Lajosnak a’ rajnai palatinatus elpusztítását barbárságnak nevezni. Azt beszélik, hogy egy angol sem mutathatja magát az unió valamelly részében, a’nélkül hogy a’ legilletlenebb garázdaságok vagy fenyegetések által meg nem sértetnék. (?) Az ideiglenes állapot, mellyben magunkat az unió irányában érezzük , sokkal költségesb mint egy gyorsan bevégzett háború lenne. Ez azon kétséges állapot, melly az alsó-canadaiakat még mindig azon reménnyel táplálja, magokat egykor a’ brit uralkodástól elakaszthatni, ’s melly a’ felső-canadai elűzött lázadókat a’ határokon ’s a’ tartományokban a’ régi pártot ellenséges véleményben tartja fen az anyaország iránt. De mindez nevezetes seregmennyiséget, költséges katonaságot ’s a’ tartományoknak még költséges megerősítését teszi szükségessé, ’s ehhez még a’ hajóhad megerősítése, mellynek nagysága már azelőtt pénzügyünkre nézve terhelő volt. Azon ministerium tenné tehát magát népszerűvé, melly az ügyet igy vagy úgy véghatározatra hozná; valamint hogy nehéz felelőséget vonna magára, ha a’ kedvező alkalmat elszalasztván megvárná, mig az amerikai ellenkészületek meglétennének, mellyek a’ háborút csak hosszabbá ’s véresebbé tennék, a’ nélkül hogy azért egyik vagy másik rész valamit mellette nyerne. Francziaország« A’ sept. imkei Moniteur St. Aulaire grófnak a’ brit udvarnáki rendkívüli követségre, Flahaut grófnak az ausztriai udvarnál Salvandy urnak a’ spanyol udvarnák követté kineveztetéseket foglalja magában. A’ Neuillybeni lakománál Francziaország minden fegyvernemei , gyalogság, lovasság, pattantyússág, hatósági őrség, rokkantak , az afrikai valamint honi ezredek küldöttségei, mindnyájan egy nagy honfias testvéresülésbe voltak egybe keverve. A* szabadoni lakomahely felséges látványt nyújtott. A’ királyi emelet hosszában fényes fegyverekből álló dicsjelek voltak felállítva. — A’ király fél öt órakor érkezett meg Neuillybe. Máris a’ főváros minden részeiből a’ király ötezer vendége összesereglett a’ kertben. A’ hely, hol a’lakoma állott, tágas üres tér volt a’ kertben a’ két kerti lak rácsától nem messze. Itt Athalin general által készített szemmértékes terv szerint 50 tábla sor volt felállítva, egy rész párhuzamosan, másik függőlegesen az emelet felé irányozva, hol a’ király táblája volt készítve; ehhez legközelebb felséges sátor a’ királyné ’s a’ többi hölgyek számára. A’ király ülése mögött óriási dicsjel állott e’ felírással. A l'armée francaise alatta a’ becsületrend óriási keresztje. Az asztalok különbség nélkül voltak ellátva, úgy mint a’ királyé. A’ legbecsesb gyümölcsök tündököltek a’ legkülönbfélébb étkek között. Ötezerháromszáz teríték volt. A’ felhordott tálak száma 1559, mellyek között 500 tyuknemü, 300 pulyka, 200 pástétom, 250 sonka, 218 borjasült, 220 marhasült, 125 torta. Ital: 5500 palaczk veresbor és 3000 palaczk champagni. Ött órakor jött a’király lovon Neuillybe a’ lakomára. Ő felsége kisérve volt a’ belgák királyától, Szász-Coburg-Koháry herczegtől, Orleans és Nemourségektől ’s Montpensier herczegtől. A’ királyné és a’ herczegnők kocsin jöttek. Az ünnep a’ legfelségesb idő által kedveztetett. A’ király az emeleten helyet foglalt. A’ marsalok és generálok az asztalhoz ültek. Soult marsal a’ belgák királya mellett ült; Sebastiani marsai Nemours herczeg mellett; Molitor marsai a’ koronaherczeg mellett; Valée marsai Aumale herczeg mellet, Roussin admiral Monpensier herczeg mellett. A’ felszolgálás semmi kívánni valót nem hagyott hátra; nyolczszáz inas statusinasöltönyben forgott a’ különböző asztaloknál; minden gyorsan és zavar nélkül ment végbe. Fél hétre volt, midőn Soult marsal elsőbben emelt poharat, midőn hangosan kikiáltá: a’ franczia sereg a’királyért! A’dobok megszólaltak ; minden vendég felkelt; hatezer hang csaknem egy óranegyedig hangoztatá „éljen a’ király!“ kiáltást. Midőn minden lecsendesült, a’ király kelt fel ’s szilárdan és hangosan ezeket mondá: „Kedves marsalom! Azon toastot, mellyet én éreztem a’ sereg nevében, mellynek ön olly méltó tolmácsa, emelt, nem viszonozhatom jobban, mintha részemről vitéz seregem egészségére ürítem poharam. Folyvást boldog és büszke, kedves társaim, emlékezetembe visszahívni, hogy ifjabb éveimben soraitokban a’ haza védelmeért harczoltam, édes vigasztalásomra szolgál, dicsőségteljes zászlóink alatt olly fiak által helyettesíttethetni, kiknek máris olly sok helyen sikerült, tiszteletetöket, bizodalmátokat ’s ama vonzódástmegnyerni, mellyet tőletek bírnom folyvást nagy megelégűltségemre szolgált. A’ sereg összes testületeit, mellyek e’ pillanatban körülöttem voltak magamhoz kívántam gyűjteni, hogy mindnyájatokat ama teljes elégültség tanúivá tehesselek, melly negyedik fiamat Aumale herczeget érte, midőn Francziaországon átvonult vitéz ezrede élén, melly felett szerencsés volt parancsnokoskodni Algírban, azon országban, hol csapataink már tizenegy év óta vitézségben vetélkednek ’s hol mindnyájan olly nagy igényeket szereztek magoknak mind a’ haza mind az én hálaadatosságomra. Ez egyesülés által kieszközölni akartam, hogy e’ tanúságok különbség nélkül mindazokra, kik nekünk Francziaországban intézményeinkhez rendithetlen csatlakozásuk olly sok jeleit adák ’s azokra kiterjesszük, kik Afrikában azon harczot, mellybe bonyolódtunk, olly díszesen kiállják. Bizton hiszem , hogy állhatatosságuk telepitvényünket Algírban, melly jelenleg egyike nagy nemzeti érdekeinknek, elhatározottan megerősítendi, ’s hogy ott csakhamar a’ civilisatio jótékonyságait terjeszthetjük ki, lakosai biztosságát megalapíthatjuk ’s a’ jólét minden forrásait rájok nézve megnyithatjuk. — És igy kedves bajtársaim, mint király és a’ sereg főnöke, a’ száraz és tengeri erő minden testületeiért, Francziaországban és Afrikában, e’ poharat emelem köszönetem ’s elégültségem jeléül:“ A’ király e’ szavai élénk örömmel fogadtattak. Ezután a’ király a’ marsaloktól és generáloktól, kik vele ettek, a’ körülzárt helyen kivülig kisérletett, hol lóra ült ’s Neuillybe ment. A’ lakoma 8 óráig tartott. Páris, sept. 15. Ma újabb csoportozatok adták magokat elő. St. Antoine külváros volt a’ csendzavarók tetteinek láthelye. 10 órakor délelőtt számos csoportok voltak összeseregelve az utczákon ’s keresztutakon. Véletlenül egy burgonyával terhelt kocsi ment épen a’ Traversiére szoros utczán át, több fiatal ember rárohant, kirabolta, ezután a’ külvárosban elszélledt ’s ezen újnemír dobófegyverrel lámpákat és ablaktáblákat betörtek lázító lárma és kiabálás közt. A’ Bastille űrállomás kalézerségei a’ hatósági őrségtől helyettesítve a’ csoportokat a’ szomszéd utczákba visszaverék, de azonnal visszajövének, mihelyt a’ katonák eltűntek. 5 órakor a’ csoportok számosabbak voltak ’s vállalkozóbbaknak mutaták magokat. Kocsikat állítanak meg; egy a’ Traversiére utcza irányában felfordult omnibus, épen azon helyen, hol az Aumale herczeg elleni merény követtetett el, torlaszték képezésére vala szolgálandó, a’ hatóság azonban e’ zavargásoknak csakhamar véget vetett. Két csapat hatósági őrség fél nyolcz órakor St. Antoine külváros utczába nyomult rendőri biztosok élén, ’s a’ közlekedést ismét helyreállító. Egész napon át a’ bojtok csukva voltak ’s az ügyek félbeszakasztva. A’ csupán hét föbe álló gyalogörállomás a’ St. Antoine kórháznál egy pillanatra elhagyatott, de csakhamar ismét megerösíttetett. A’ csendzavarók minden felé megbramlottak. A’ hatósági őrség lovon nyolcz órakor érkezett meg, minden szomszéd utczákat megtisztított ’s a’ rendet helyreállította a’ nélkül hogy valamelly baleset történt volna. A’ csapatok viselete, mint mindig, nyugolt és szilárd volt, habár a’ zavargók daczossága türelmük és mérsékletességöket felhíni látszanak. — Utóirás. Nehány csoport communistának merényei a’ csend megzavarására St. Antoine s St. Martin külvárosokban könnyen elnyomattak. A’ csendzavarók közelgésénél mindenül elzárattak a’ boltok, ’s a’ tömeg semmi részt nem von cselekvényeikben ’s lármájokban. Ezen reggel 1163 egész Parisban nyugalom uralkodik, és semmi sem mutat az utóbbi napok jeleneteinek megújítására. CJ°urnal d Débats.) Ezen este erősítik, hogy a’ sept. 13-ki merény miatt befogott egyén neve nem Pappart. Ma C153 jutott a’ rendőrség annak valódi nevére. Hir szerint tehát az e’ merény végett befogódnak neveQuéniset Ferencz. 1832 ben nov. lükén lépett mint önkintes a’ 13 könnyű ezredbe. 1835 aug. ükén a’ 7-ik katon