Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-18 / 84. szám

kötelességet. — Keserű érzéssel tapasztalták a’ RR. ezt, 's mi­után, fájdalom! nem nyerhetének sérveiknek orvoslást ott, hon­nan ezt eddig érkezni biztosan hitték, mint szegény adózóinknak csüggedetlen pártfogói csak igazságot, mindenben igazságot kí­vánván. Ő Felségét egy alázatos felírásban megkéretni határozták, hogy addig is, mig e’ részben törvény általi gondoskodás téteznek, tapasztalt igazságszereteténél fogva akkér rendelkezni méltóztas­­sék, hogy az illendő arány itt is mindenkor megtartassák. 1 83 Vagyonában megbukott volt honi főadószedőnk számadásaira nézve választmányiig jelentetett, hogy a’ megyei közpénztárnak 21,738 ft 337/.. kr. p. p. követelése van a’ bukott tömegén. — Nem lévén a’ bukottnak a' megyében fekvő ’s a’ summa kielégí­tésére elegendő vagyona, és Győr vármegye pedig, hozzá inté­zett megkeresés folytában nyilván kijelentvén, hogy a nála be­­táblázott hitelezők állítólagos elsőbbségi jogainak épségben tartá­sa végett_a’ törvényes ’s általunk kívánt summas utoai kielé­gítést nem eszközölheti,­­ hanem csödületi pert lát szükséges­nek indíttatni. Győr megyének e’ levélben közlött határozata a’ fizetési tehetetlenséget alaposan gyanitattván, az 1840: XXII­­. czikk nyomán ellene megyei főügyész által csödületi kereset in­díttatni határoztatott. 1­93 Szatmár levele a’ részek mentálelőb­­bi tettleges viszszacsatoltatása iránt hathatósan pártoltatott. 103 Gömör levele az avatási áldás megtagadásából származott törvénysértés orvoslása iránt — azon okból, mivel jelenleg me­gyénkben semmi illyes eset nincs, ’s reméljük, hogy lelkészeink törvénynek hódoló szelleme mellett nem is fog lenni — most csak tudomásul vétetett. — 113 Pest vármegye levele a’ műegyetem é s vele együtt felállittatni tervezett reál iskola iránt a’ jövő ország­gyűlésre utasításul adandó tárgyakkal foglalkozó küldöttséghez utasittatott. — 123 A’ Hajdúkerület felszólítása az egyházi szer­tartási könyveknek közköltségen eszközlendő magyarra­ forditta­­tása iránt, és 133 Nógrád levele, egy keblebeli r. cath. ifjúnak a’ losonczi ref. főiskolába még a’ nm. h.tanács által sem eszköz­­lött fölvetetéséből származott sérelem iránt szinte a’ fentebbi vá­lasztmányhoz utasittatott. 1­143 Pest vármegye levele a’ külső tartományokba utazni szándékozók útlevelei kiadatatása iránt olly módosítással fogadtatott el, hogy a’ Pest megye által kívánt vi­szonyosság megtartásához a’ BRnek kevés reményük lévén, de különben mi is a’ hozzánk érkezett, sokszor egészen ismeretlen nyelven szerkezeti útileveleket, a’ pecsét hitelessége mellett ér­vényeseknek kénytelen illetvén tekinteni, a’ méltányos visszony­­osság megvárása mellett a' kiilhatóságok is tartoznak a’ mieinket ollyaknak ismerni; — ’s minthogy a’ megyénél kiadott útlevelek ezentúl egyedül magyarul szerkesztetek. Ő Felsége is az iránt alázatosan megkéretni határoztatott, hogy a’ főkormányszékieket is egyedül magyarul méltóztassék kiadatni. 1 153 Turócz levele a’ főispánságoknak a’ főpapoktóli elvétele iránt, azon okból, mi­vel a’ BB. minden örökös főispánságok megszüntetésének párto­lását már elhatározták, tudomásul szolgált.1 163 Csanád levele a’ királyi táblához neveztetni szokott két primarialis táblabiró iránt, minthogy az illy kinevezési jogokat csak úgy vélnék sike­resen a’ velők élő főméltóságok kezeiből kivihetőknek, ha azok­nak az ország ő­ei jőnének gyakorlatába, különben azokat sem­mi szín alatt sem kívánván szorítani, nem pártoltatott. — 173 A’ bécsi politia-igazgatóság hozzánk küldött megkeresése, melly­­nél fogva egy, általa fenyitőperben elitélt keblünkbeli személy­nek megbüntetését kívánja, mivel külországi hatóságok már most honosinkról semmi esetben sem ítélhetnek, nem foganatosittatha­­tik. — 183 Tapasztalván azt, hogy a’ várkormány világos tör­vény ellenére még most is németül levelez velünk, járásbeli egyik fösz.­biránknak kötelességévé tétetett, hogy a’ várkormányt a’ törvény megtartására szólítsa fel, ’s tudassa vele azon, múlt közgyűlésünkben keletkezett határozatot, mellynél fogva a’ neta­lán ezután is németül érkezendő levelek tanácsi h­ozásbavétel nél­kül vissza fognak küldetni. — 193 Komáromi lelkészt és pré­postot első alispányunk, a’ vegyes házasság gátlása miatt bepa­­nasztott több esetek iránt megintvén, egy esetre nézve odanyilat­kozott az intett fél, hogy a’ házasulandókra áldást adni vonako­dott , ’s e’ részben neki meg van a’ maga felsőbbsége, mellynek rendeleteit követni tartozik , annálfogva az illető helyen méltóz­­tassanak a’ BB. ezen vádlott tényt jóvátenni. — Világos lévén ezekből lelkész urnák törvénybeütköző tette, a’már megválasztott törvényszék elébe tiszti főügyész által idéztetni rendeltetett. — 203 A’ neszmélyi út megcsináltatása tárgyában több küldöttsé­gek lévén kiküldve, jelentéseik szerint olly summába kerülend­­vén annak kijavítása, mellyet magunk elviselni képesek vagyunk: a’ nm. h. tanács több ízben megkéretett, hogy a’ só fölemelt árából valami segélyt ezen czélra adni méltóztassék; a’ kivánt segedelem azonban mind ez ideig elmaradott; most újólag egy mérnök küldetéséért felíratni határoztatott, ki a’ kérdéses helyet megvizsgálván, ha lehet olcsóbb tervet készítsen. — 213 Jövő közgyűlésünk határnapjául 1842-ik évi január 10-re tű­zetett ki. (P. II) Bácsból, sept. 26 án. F. hó 20-án első alispányunk el­nöklete alatt kezdett közgyűlésünk első napján szőnyegre kerül­vén föispányi helytartónk, most már valóságos föispányunknak, a’ KKr. ’s RRhöz intézett hivatalos levele, melly szerint a’ honi törvények ’s ősi intézvények iránt kitüntetendő hit ragaszkodása zálogául a’ megyei tisztikarnak újítását tartani akarván, a’ törvé­nyes három év határnapja közelgése miatt, a’ szavazó nemesség járásonkinli összeírására külön öt küldöttséget nevezett, olly uta­sítással, hogy e’ küldöttségek a’ szavazandó nemesség összeírá­sáról készített sorozatokat, a’ hasonlóan e’ levélben kinevezett központi választmánnyal megvizsgálásul rövid uton a’ végből kö­zöljék, miszerint ezen választmány azokat megbírálván, a’ me­gyei közönségnek kellő használatut bemutathassa. E’ főispányi levél kihirdetése után az érdeklett tisztujitásban részt veendő me­gyei nemességnek mimódoni összeírása tárgyában zsinórmérté­kül szolgálandó elvek és szabályok kidolgozására, az első alis­­pány elnöklete alatt választmány rendeltetett ki, azon érintéssel, hogy ugyan é’ közgyűlés folyama alatt összeülve, működése eredményiről tudósítást tegyen. Ekkor S. K. főügyvédünk indít­ványba hozván, miként a’ tisztujításra vonatkozó összeirási elvek kimunkálása előtt mintegy előlegesen határoztatnék meg az is, kik leendnek a’ nemesek czime alatt összeirandók ? indítványát oda hajlitván, hogy miután az egyházak ’s templomok igazgatóji között ez alkotványos országban a’ törvény különbséget nem­ tesz, hivatali állása pedig hasonlóan díszes mindeniknek, a’ ró­mai kath. kisebb rendű papság példájára úgy a’ g. n. e. mint a’ nemzetesitett ág. ’s helv. vallást követő egyébkint fölszentelt és misét vagy illetőleg egyházi beszédeket mondó egyedekre, ide értve a’ káplánokat is, a’ szavaztatási jog terjesztessék ki. Ez indítvány, mint korszerű ’s a’ honi törvények szellemében alapult pártoltatásra találván, határozatta lön, hogy a’ szavazhatási jog­ban e’ lelkészek is részesittessenek. Ellenben a’ föntisztelt föügy­­véd indítványának azon második pontja, melly szerint ugyanezen szavazhatási jognak gyakorlatát e’ megyében lakozó úgynevezett diplomás egyedekre is kiterjesztetni óhajtá, azon okból is, mert ezek nem csupán az egyedül csak nemeseket illető minden se­­gedelmi terhek ’s fizetési költségek viselésiben részt vesznek, ha­nem egyenesen a’ nemesi biró hatósága alá rendelve lévén tör­vényesen , magok birájának választásától egyenesség szerint ki sem zárathatók, ezúttal pártolásra nem méltatván, még is az ezek iránti kérdések kedvezőlegi eldöntése legközelebbi ország­gyűlésen a’ megyei követek által szorgalmazandónak jegyeztetett. Többnyire föispányunknak ezen a’ törvény ’s alkotványos nemesi főjogaink egyik ősi gyöngyének, a’ tisztikar szabad választásá­nak, határidőt gyakorolhatása alkalmi kedvezésiért­­köszönő levél íratai határoztatott. A’ tisztválasztás nagy napja hivatalosan még nem hirdettetett ki. A’két napi tudósitásos közgyűlést úrbéri ’s fenyitó törvényszék váltván fel, kiemelendő a’ m. k. Hlótanács utján 2968. sz. a. intézvényben legf. helyről érkezett azon k. rendelet, mellynél fogva a’ bajai lakosság még 1767-dik évben kelt ’s 1782-dikben jelentékes kedvezésekkel módosított, ’s felsőbb helyen is szentesített örökös szerződése­­dik pontja szerin, mintegy negyven esztendőig szakadatlanul váltó pénzben fizetett váltsági bérjárandóságnak ezutánra pengő pénzbeni póto­lására kegyesen szorittatik. Verőcze megyének múlt augusztusi közgyűléséről lap­jaink 77. és 79. számaiban adott közleményünkhöz pótlólag a’ következőt kapcsoljuk: az e. auspány elnöklete alatt kiküldött választmányhoz, mellynek működési köréhez a’ legközelebb be­­rekesztett országgyűlés óta feljegyzett kérdések tárgyalása tarto­zik, a’ „törvényhatóságok“ levelei is utasíttatván, midőn e’ választmánynak nehány tagja, az említett közgyűlés előtt, az el­ső alispány elnöklete alatt egybegyülne, a’ tanácskozás és a’ jö­vő országgyűlésre adandó utasítás tárgyai olvastattak fel. Az el­nök alispány ’s a’ választmány tagjainak azon véleménye , hogy a’ tanácskozás tárgyát tevő pontok fontossága ’s alkotványunk belső lényegét illetősége miatt, miilyen az ősiség eltörlése, a’ nemtelenek birhatási joga, ’s országgyűlésem képviseltetésök, adó­tés­hek közviselése ’stb.; azok a’ választmány többi tagjaival is közöltetvén, rólok komolyabban elmélkedhetve érett tanácskozá­saik által majd a’ hon javát eszközölhessék, — a’ közgyűlés által is elfogadtatván, elvül tűzetett ki, hogy jóllehet a’ méltányosság ’s osztó igazság kívánják, hogy az álladalom javaiban részesülő aránylag viselje annak terheit is, mindazáltal ősi jogok változta­tása körül közüdvet nem a’ sebes ugrás, hanem a’ mértékletes és kimért haladás hozhat annyival is inkább, minthogy a’ tapasz­talat bizonyítása szerint ellenesetben soha sem éretett az el, mi czéloztaték, mellynél fogva tanácsosabb a’ fokonkinti engedély, mint a’ bizonyosnak bizonytalanérti tüstinfi átengedése. A’reform és javítás szükségét az 1790ki országgyűlésen atyáink is átlátták, de eszközölhetését mi után és módon vélték történendhetőnek? tudva van. Illy nézetek elfogadását szeretném jelenleg is, nehogy nem létezőkért áldoztassék fel a’ való, mellyeket Magyarország jelen helyzetében valljon elérhet e? kétes. Illy gondolkozásmódot tápláltak közgyűlésünknek a’ közügyek körül igen érdemes tag­jai azon hozzátétellel: felix respublica, quam consilia senum gu­­bernant, et juvenum arma defendunt. Nemzeti casinoi rendkívüli közgyűlés. A’ pesti nemzeti Ca­­sino-Tásaság folyó évi november 14-én délelőtt 10 órakor rend­kívüli közgyűlést tartana, mellyre ezennel minden t. ez. részes tag hivatalos. Tárgya e’ gyűlésnek: elhatározni, 1842 ki sz. Ja­kab naptól fogva, midőn az intézet jelen szállását elhagyandja, az ajánlott több rendbeli szállás közül mellyik béreltessék ki. Hajnik Pál ’s k. n. casinoi igazgtó. Buda, October 13. te mostoha idő daczára is ma igen ér­dekes szertásnak t. i. zászló-szentelésnek valánk szemtanuji. Dél­előtt 10 órakor a’ budai garnizon-templomban jelen volt az egész hadi kormány ’s az itt őrködő gránátos sereg is, hozzájok egy lelkész, ünnepélyhez alkalmazott velős ’s lelkes beszédet tarta, ’s fölszólítá őket, hogy az uj zászlót fogadnák el, mint mellyet a’ király külde, ’s melly mellett a’ harczban győzniük vagy halniok kell. Szónoklat végeztével a’ prépost nagymisét tarta, ’s azután megszentelé a’ zászlót, mellynek a’ fenséges főhgasszony képé­ben helyettes keresztanyja aölgy b. Lederer Francziska volt. A’ zászlótól függő szalagon illy fölirás díszlek: „Mária Dorottya ausztriai föherczegné és würtembergi herczegné a’ gránátos vi­tézeknek ajándékozta feli.Azután négy katona asztalt hozott a’ piatzra ’s következett a’ szögverés, mellyben az egész sereg előtt először a’ prépost, azután a’ keresztanya ’s imigy mindenki az első rangútól kezdve az utolsó közlegényig részt ven. Ekkor a’ gránátos őrnagy igaz katonához illő beszédet tarta — ’s követ­kezett az uj zászló alá esküvés. — Tegnapelőtt reggel bocsáta­­tott vízre az ó-budai hajógyárban készült ujgőzöse az ausztriai cs. kir. szab. gőzhajózási társaságnak. „Hermina“ — ez uj gőzös neve — mind alkata arányaira mind ’s kivált szobái bútorozásaira nézve, kényelem ’s csín tekintetében, minden pályatársait fölül­múlja. A’ tatszoba asztalos munkái pazar fényűzéssel, de a’ leg­­nemesb ízléssel készilvék. Ha a’ hajón levő kalauzról Cconducteurt jól értesitteténk, ezután naponkint fog egy egy gőzös Pestről Bécsbe indulni. Bár midőn a’ társaság e’ tekintetben az utazási gyakorságot könnyíti, gondoskodnék egyszersmind tisztviselői emberséges bánásmódjáról is, mellynek hiányát pesti ügyvivő­­ségénél az idén pár ízben volt alkalmunk tapasztalni. (Va­g­y A’ ki panaszkodik, hogy a’ két magyar honban szűk a’ pénzkereset neme, hallja, hogy a’ leleményes észnek milly fur­csa nyerészkedési ötletei lehetnek. Tavaly a’ debreczeni vala­melyik vásárban egy furfangos közkatona sátort vont; kelméi mesterségesen összeszedett ’s czédulákra írott káromlások valá­­nak. Mindeniknek, a’ két krajezáros „illyenadtán“ kezdve az ég­be kiáltó ezüst húszasig czikornyája szerint szabá ki árát. Kelmés­­­kelete olly nagy volt, hogy mire az új divatú árust a’ vásári fel-l­ügyelőség láb alól eltakarítható, több pénzt vett be, mint vala­mennyi könyvárus. Ez igaz e, vagy csak messziről jöttnek sza­bad hazugsága, nem tudom, mert csak hallomás után mondom, de a’ következőnek szemtanúja valék. M. Gy. Monostoron f. hó 19kén egy életunt oláhné szomszédja terjedelmes vadkörte fá­jára magát felakasztá. A’megátkozott fa kivágaték, mit tulajdo­nosától egy bizonyos valaki megvásárola egy r.-frton. Ez a’ fá­hoz szakadt madzagért némelly babonás ó hitüektöl megkereste­tett, hogy a’ megszaporodott orzók felfödözésére, vagy tán in­kább a’ felfödözhetlen orzásra, ’s több egyéb csodálatos műté­tekre adna e’ bűvös madzagból. A’ fatulajdonos örömest ada be­lőle, de minthogy neki az a’ fával együtt pénzébe jött, tehát jó pénzért. A’ hírrel együtt növekedik árusunk jövedelme is. Kevés nap alatt felül haladé a’ madzagár a’ fa árát. Még a’ szomszéd helységekbe is rendeltek meg kelméjéből, melly minthogy még ma is mind keleget, a’ rövid madzag pedig nem végnélküli, hogy az azt sóvárgók közül csak ■egy is meg ne szűkűljön, a’ szor­galmas árus nem szűnik meg madzagokrul gondoskodni. Ha so­káig igy tart, idei kenderének jó kelete lesz. A’ bohóság pénzbe kerül. (Vas. vjs.) Kliegl gépeire Zemplén megyéből 51 ft 20 kr pengő pénz küldetett be, melly a’ P. Hirlap 46-ik számábani felszólítás kö­vetkeztében az itt következő névjegyzék szerinti adakozásból gyűlt össze: Terestyény Pál 4 ft; Csicseri Orosz Lina és Sándor­­ka 4 ft; Puchlin János 2 ft; Bernát József 5 ft; Madarassy Mik­lós 1 ft; Nyeviczkey József 1 ft; Izsépy László 1 ft; Stépán Vincze 1 ft; Köröskényi Antal 1 ft; Vladár Kristóf 5 ft; Kiss György 20 kr; Szemere György 5 ft;..........2 ft; Kolosy Já­nos 1 ft; Szirmay Ödön 2 ft.; Lónyay Gábor 5 ft; Id. Ragályi Károly 1 ft; Soós János 3 ft; Szirmay Antal 2 ft; Boronkay Al­bert 2 ft; Kolosy József 2 ft; Dókus József 1 ft. — Összesen 51 frt 20 kr pengő pénzben. N.­Kanizsán őszelő­­kán délután mintegy 6 órakor egy szerencsétlen korcsmárosnő, ki állítólag fiatal férje által, kinek hihetőleg nem nagyon lehet kedves, kávéba kevert méreg által öletett meg, több sebész és meghívott tanú jelenlétében boncz­­vizsgálat tartatván, Takács megyei seborvosunk, vége felé e’ szomorú működésnek minden előre láthatott változás nélkül föld­re rogyván, a’ nagyszámú sokaság jelenlétében ,ha bebizonyul a’ gonosz korcsmáros második áldozatja lett, minden illykor hasz­náltatni szokott gyors gyógymód öt életre többé vissza nem hoz­ható, borzasztó elhunyton egy szeretett nővel több neveletlen árva kesereg. (J.r.) Somogy megyéből septemb. utoljáról. Épen most végezők szüreteinket, némelly helyeken hol kevesebb volt is mint a’ múlt évben, azzal vigasztalódunk, hogy az idei bor jóságával a’ szűk termést pótolja. Voltak helyek, hol inkább bő terméssel dicsek­­hetének, hol t. i. sem a’ forró meleg a’ szőlő fürtöket le nem fonnyasztá, sem pedig a’ rothadás kárt nem lett. A’ bor erős lesz, de még is, mint sokan hiszik, az 1834 kivel párhuzamba nem jöhet. Ismeretes dolog hazánkban, hogy a’ somogyi borok azok közé tartoznak, mellyek erejök nativus gyöngeségénél fogva, a’ borkereskedők által figyelembe legkevésbé vétetnek, ezt nem csak hogy természetesnek látom; de arról is tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a’somogyi bor­készitésmód koránsem felel meg azon kívánatosnak, mellyek a’ magyar bor minőségét szilárdítani annyira óhajtják. Vannak kivételek minden esetre, a’ többi közt csak t. Czindery László t biró úr borkezelés módját említem; de quid est hoc, ad tantam sitim!“ valóban somogyi boraink többet érdemlenének a’ közönséges korcsmai borok mi­nőségénél. — Ezen pium desiderium mellett legfőbb aggodal­munk az, hogy takarmányunk és pénzünk nincsen. Ki ismeri Somogy megyét, nem fog csudálkozni ha takarmányunk kevés. Gazdasági kenyereseink elég nagy számmal vannak arra, hogy a’ teleltetés nálunk a’ legnagyobb aenigmák közé tartozzék, mi nem mást szül mint azt, hogy gazdáink különféle metamorphosi­­sokon mennek keresztül. Megnyugtatásul azonban elmondhatom, hogy kevés megyét ismerek, hol a’ nemesitett birka tenyésztés, olly általányosan gyakoroltatnék mint nálunk; mindazonáltal ezen környűlállás épen nem felejtheti el vélünk, hogy pénzünk nincsen; mert nem csak hogy a’ birkászat igen sok investitiót kí­ván; de kereskedési közlekedésünk is nagyon alárendelt arra, hogy épen a’ legnagyobb szükség idején pénzt kaphatnánk, bár hitel ’s pontos visszafizetés nem hiányzanék is. Érezzük ezt mindnyájan, leginkább azonban földbirtokosaink, mert a’ gazda­sági javítások ’s beruházások nagyon helyén volnának, de a’ kevés industrialis javítások, a’ pénz szűke miatt szűkén kama­tozhatván, csak periodicus időfolyamban tétethetnek. (M. G.) Az erdélyi f. királyi fökormányszékhez legközelebb ezen örvendetes tartalmú klis kir. leirat érkezett: „Első Eter­­dinán­d ’stb. Atyai szivünknek saját kegyelmességét követvén, az ugyanazon nagyfejedelemségben főügyigazgatónk által Ke­mény Pál báró, ifj. Bethlen János gróf, Imre György, Ercsei Já­nos, Cserdi János, Barabás Mihály, Koronka Márton, Jakab Ist­ván, Nagy János, Orbán Márton, Simon Sándor, Kutasi József, Kakasi István, Intze János, Péterffi Dániel, Jánosi István, Nagy Antal, Kovács Péter, Wesselényi Miklós báró ellen kir. ítélő— Táblánk előtt emelt közkereseti pereket királyi kegyelmünk tel­jéből megszüntetendők­ ’s elengedendőknek tartottuk.Mit Nektek a’ Mi királyi Kormányszékünknek ezennel kegyelmesen Jelentvén, császári királyi ’s fejedelmi kegyelmünkkel ’stb. Költ Schönbrunn várunkban sept. 27-én 1841.“ Brassó városa és vidéke országgyűlési követeinek válasz­totta Graef József és Mitz Károly tanácsi tagokat. Hassybrit»«n*®* London, oct. 5. Midőn a’ kincstári jegyek—alapítási bili tegnap a’ felsöház ülésében másodszori felolvastatása indítvá­­nyoztatott, Melbourne lord alkalmat von az uj kormány pénzügyi rendszabályait gáncsolni; szemére vetvén hogy az alsóbb nép­­osztály szüksége iránt egykedvűséget tanúsít, flippon lord a’ kormányt pártfogásába vette. A’ bili másodszor felolvastatott; szintúgy egy stádiummal előrehaladt a’ szegény törvény további fenállása iránti törvényjavaslat is. Egyébiránt, mondják, misze­rint egy küldöttség a’ szabadelmü pairek közül, a’ királynéhoz akar menni, ő felségének a’ nép nyomorúságát sürgetösen szi­vére kötendő. — Az alsóház oct.­jén nem tartott ülést, mert a’ s megkivántató 40 tag nem jött össze.

Next