Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-15 / 57. szám

56. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel •_a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon­tudományi­ értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Szakosfalvi Orosz József. Julius 15. 184­1. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtö­­kön. Félévi előfizetés P Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Elöfizet­­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, fél n­­éven 749. sz. a., Pesten Wiher Józsefnél a’Tudakozó­­intézetben, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Halálozások; Nógrád és Tolna megyék közgyűlései; Győr városa tisztújítása; a’ pesti vakok intéze­­tével újabb ajándatok; m.t. társaság; krakkói tűzveszély. Ausztria. Változások a’ cs. kir. hadseregnél. Nagybritannia. Választások a’ cytiben ’s London külvárosaiban; a’ whigek veszteségei. Török­ország. Ilir szerint a’ törökök a’ krétaiak által megverettek. Ame­rika. Tyler éjszakamerikai elnök üzenetéből némelly kivonatok. M’ Leód pere; Rio-Janeiroban az országgyűlés megnyitva. Elegy. Kis futár. Műtani kérdések. Hirdetések. Mf Magyarország és Erdély. /Erdödi ifj. Fálffy Ferencz gróf, Vöröskő örökös ura, cs. kir. kamarás, Pozsony megye örökös főispánja, életének 57-dik évében inszélküdés következtében Vöröskön meghalt, övéi ’s is­merőinek legnagyobb fájdalmára; hűlt tetemei jun. 30-án taka­rítanak el a’ családi sírboltban Malaczkán. Minden ember iránti nyájas és barátságos magaviselete ’s jótékonysága és szigorú igazságszeretete (nemes lelkületének e’ két kitűnő jelleme­ által éltében nyert köz­szeretet dicsőíti emlékét.­­ Nógrádi Vadkert, jul. 10. Gyászünnepélyröl jövök a meghatóról, millyent megyénk évkönyvei alig mutathatnak elő; ’s azon megindulás, fájdalom, sajnálat vezeti follamat köztu­­domásra adni ez eseményt, melly e’ vidéken minden szívben előbb keletkezett, mint a’ külső Hiedelemnek hideg, üres ösztöne 1 — T. Baráthi ifj. Huszár József, Nógrád első alispánya, hosszas be­­tegeskedése után e’ hó 6­ kán Keszegben gég-sorvadásban és májvész következtében munkás és a’ közjóra szentelt életének csak 37ik, példás és boldog házasságának csak 8dik évében, ájtatos elkészület után bámulatos megnyugovással fizette le az életnek megválthatlan adóját! „Testem szenved, de lelkem csen­des“— valónak legutolsó leheltetében szavai; szavak — menye­ket tettetés a’ végórában elő nem teremthet, de igen a’ nemes kebelnek azon öntudata, mellyel tisztán lefutott pályájára nyu­­godtan visszatekint. Ma a’ váczi káptalan nagyprépostja Sághy Mihály czimz. püspök mutató be érette teljes szertartással a’ sz. miseáldozatot, melly után tetemeit a’ megyei másod alispány, va­lamint számos egyházi és világi minden rendűek kíséretében a’ megyének főtisztviselői vivék a’ maga és családja számára épen tavaly alkotta sírbolt ajtajáig, honnan nyughelyére hű jobbágyai emelék le. A’ gyászalkotmány, a’ paizslapok, a’ sokaságuk miatt meg nem számítható fáklyák és gyertyák pislogó fénye, a’ dísz­öltönyök szépsége — együtt véve nagyszerű látvány; de ezt any­­nyira, mint ma, letörpülni soha sem láttam ama fenséges­ tüne­mény előtt, mellyet a’ minden szemet ’s arczot áztató könyük itt nyújtanak. Enyh lehet ez a’ tagját igy fájlalva látó föcsaládnak; enyh, mellyek kincsek kincsei fel nem érnek. Temetés után is­mét az egyházba sietett a’ roppant sereg, hol Schimpl János, vá­­czikuli prépost díszes segédszolgálat mellett, a’ Gloriosumot vé­­gezé. Magyar szívességgel adott halotti tor fejezé be az egészet. — Huszár bájolt egész életében. Mit mondjak többet ? Benne va­lósult: „pulchra rés est homo, si homo sit?“ *** Nógrád, jun. 29. Szabados Losoncz mezővárosában tegnap ülének egybe Nógrád KK. és RR. a’ félszázados szokást követve az arató cséplő- ’s nyomtató-részek megállapítása felett tanácskozandók. Elnök atispány úr, az idei gabonatermésnek a’ múlt évhez képesti egyenlőségét szóval előadván, az arató-csép­lő,’s nyomtató-részeknek javak­hoz képesti megállapítását javasló, melly indítvány helyes felkiáltással elrogadtatván, az őszi arató­rész 13-, a’ tavaszi 12-, a’ nyomtató 14—13-, a’ cséplő 13— 12dik részekben megállapítatott. Illyféle részek meghatározásába azonban megyénk KK. és RR. egyedárusá­got látván, mellyel különben is mindig tehetségükhöz képest csirájában elfojtani fő­­elvek, mint természet elleni, alapnélküli ’s igy mind a’ földbirto­kosra mint a’ munkát­ tevőre káros, következve igazságtalan, ’s jelenleg mind a’ hajdani rab­iga maradványát tekintenék, jöven­­dőbeni megszüntetése tekintetéből véleményadásra egy küldött­séget bíztak meg általába mindennemű árszabályozások megszün­­tetése felől véleményes munkálatokat jövő Sz.-András havi köz­gyűlésre előterjesztendő. Felolvastatott továbbá a’ rm. m. kir. Helytartó-Tanácsnak egy intézménye, melly H. G. táblabiró fiá­nak a’ losonczi ref. iskolákba neveltetését tiltja. Megyénk Karai és Rendei ez intézkedést illetödve vették, ’s mint morális kény­szerítést maga az iskolák czéljával is ellenkezőt, ’s a’ törvény­es természet adta szabadság korlátoztatását, a’ jövő országgyűlésre felterjesztendő sérelmek közt feljegyezni rendelték, ’s egyszers­mind­­ es. ’s apost. kir. Felségéhez alázatos felírást határoztak, melly szerint a’ Helytartó­ Tanácsnak illy intézkedései által, az apai hatalom felforgatását — következőleg a’ törvény feletti he­lyezést — előadván, ebbeli aggodalmuk megszüntetése végett megkérték. — Végre szőnyegre kerülvén szabadult Losoncz vá­rosának Schiff Móricz izraelita helybenlakását tettleg akadályozó merénye, minthogy ez részben általányosan, de különösen Schiff Móricz zsidóra nézve is végzésben kimondatott, hogy Losoncz mezővárosára nézve a’ törvényben említett bányai tekintet fel nem forogván, zsidók ottani lakása nem akadályozható, Losoncz városa, mint nyilványosan megyei végzésnek ellenszegülő, vád­perrel fenyíttetni indítványoztatott; huzamos vita után azonban az actio helyett (mert tettét helyeslő szó egyetlen sem emelkedett) Schiff Móricz rögtöni visszahelyezése, a’ városnak pedig a’ XIX. század szellemével homlokegyenest egybeütköző sőt magát az emberiséget sértő merényének rászalása határoztatott. Szekszárd, julius 5. Kis városunk ma szokatlanul filénk, miután mai közgyűlésünkre nem csekély számú cortes je­­­lent meg, melly egyébiránt, becsületére legyen mondva , a’ tár­gyalás alatt csendesen és illően viselte magát, ’s az aggodalma­kat, mintha a’ cortesek megjelenésével mindig rendellen jelene­teknek kellene bekövetkezniök — tettleg megczáfolta. — A’ mai ülés megnyitása után a’ megyei föispány e méltóságához intézett irat olvastatott fel, mellyben Svortits Lajos főjegyző fűlfájás miatt hivataláról leköszön. Ezt követte a’ föispánynak a’ rendekhez irt levele, mellyben az előbbi tisztújításra hivatkozva, az akkor ki­nevezett , hosszas szolgálat által meghitt, ’s közönségesen tisztelt tisztviselőt Börötz Mihályt előbbi hivatalába mint főjegyzőt vissza­helyezi, ’s örvendezését jelenti ki, hogy B. ur egészségi álla­­potja, melly miatt akkoron leköszönni kénytelenittetett, olly ked­­vezőleg megjavult, hogy most már hivatalát ismét képes díszesen folytatni. Alig olvastatott fel a’ levél, felkelt egy ifjú ur, ki ugyan a’ föispány azon jogát, miszerint de usu főjegyzőket egyenesen ő nevez ki, nem akarta kétségbe hozni, de helytelenítését fejezé ki, hogy a’ volt főjegyző leköszönését a’ rendekkel nem is tudatta, valamint hogy a’ föispány e’ leköszönést a’ rendek tudta nélkül elfogadta ’s ismét befolyásuk nélkül be is töltötte, melly gyakor­lat ellen a’ jegyzőkönyvben óvást tétetni óhajt. Az idősbek ellen­ben azt kívánták, hogy az ujan kinevezett főjegyző előbb tegye le esküjét, nehogy csak távalról is az látszassák, mintha valaki szavát az ujan nevezett jegyző ellen akarná felemelni, ki a’ köz szereidre számolhat; mindazáltal a’ dolgot letett eskü után általá­nyosan tárgyalás alá venni óhajtják. Miután végre az utan kine­vezett főjegyző esküjét letette ’s helyét elfoglalta, több százat emelkedett, melly bebizonyítani iparkodott, hogy a’ jog, melly­­nek erejénél fogva a’ főispányok a’ főjegyzőket kinevezik, nem alapul a’ corpus Jurisban, hanem a’ visszaélések közé sorozható, melly elévült törvényes szokássá vált, mindazáltal csupán a’ fö­ispányok bitorlásának tekintendő, melly azon időből veszi erede­tét, midőn a’ magyar nemességnek inkább harczias jelleme azt az ország védelmével foglalatoskodjatá, ’s igy legtöbbször távul— lévén, bizalom teljesen föispánjára hagyná a’ kinevezést annyival inkább , mivel az akkori nemességnek önmagának meg kell val­lania , hogy az akkori ritka ’s mégis föszültségü diplomaticai la­tin nyelvbeni ügyességet megítélni alig vala képes. Az ország je­len állása azonban attól igen különböző. Most már nemzeti ,s or­szágos nyelvvel bírunk, mellyet mindenki ismer. A’ békésebb gondolkodásmód lehetségessé teszi, figyelmünket az országnak inkább beligazgatására fordítani, ’s a’ mindinkább emelkedő mű­veltség ’s értelmiség azon pontra emelt bennünket, mellyen már most a’ megyei tollvezetéshez megkívántató tulajdonokkal biró egyének nem olly igen ritkák. Eljött azon idő, mellyben az or­szágnak leginkább oda kell hatni, hogy a’ főjegyzők kinevezése, kikre kétségkívül a’ megyék legszentebb értéke bizatik, a’ ren­­dek meggyőző bizalmától nem pedig az egyes főispány önkényé­től függjön. Ugyanezen szempontból tekintendő egyszersmind a’ táblabirók kineveztetése. Azon elv, miszerint a’ magyar nemes maga választja bíróját, a’ nevetségig elferdíttetik, midőn első birósága bíróját ugyan maga választja, de táblabirókat, kik fo­rum revisoriumkint a’ sedriákat képezik ’s az egyes vagyona és személye felett ítélnek, a’ föispány által tolatnak fel. Ennyit ál­talányosan a’ föispány kinevezési jogáról, a’ most felolvasott kü­lönös kinevezésre vonatkozólag pedig a’ történt választás felett ugyan a’ rendek teljes elégültsége fejeztetik, de azon megjegy­zéssel , hogy a’ rendek kölcsönös bizalom jeléül óhajtották volna, hogy a’ föispány úr az említett leköszönés elfogadása előtt azt a’ rendekkel közölje, ’s az uj kinevezés előtt bizalomteljesen a’ ren­deknek eziránti véleményét is megkívánja, mit a’ rendek annyival inkább igényleltek, mivel e’ kölcsönös bizodalom, szintúgy mint a’ föispányok kinevezési joga, elévült szokáson alapul. A’ kívánt óvás ellenokául az hozatott fel, hogy az óvásnak csak ott van he­lye, hol világos jogsértés történt ; de miután szokáson alapuló jo­gokat tagadni nem lehet, ’s a’ rendek a’ föispány kinevezési jogát magok elismerik, itt óvásról szó sem lehet, hanem inkább a’ helyett a’ „fájdalmas érzés“ kifejezését vélték jegyzőkönyvbe ik­­tatandónak. — Azonban e’ kifejezést is sokan helytelennek nyi­­latkoztaták, miután a’ múlt lisztújítást megelőző conferencziában a’ most kinevezett főjegyző egyértelműig felajánltatott, ’s igy a’ föispánynak a’ rendek e’ bizalma felől semmi kétség nem mara­dott. — Határoztatott: Közelebbi országgyűlésen indítvány tétes­sék , hogy a’ főjegyzők szintúgy mint a’ táblabirók a’ rendek ál­tal választassanak. — Határoztatott továbbá, hogy a’ fenálló me­gyei utak még ez évben kijavitassanak, ’s hogy uj­at ne csinál­tassák valameddig a’ most fenállók mind jó karban nincsenek; de mihelyt ez megtörténik, különös útfelügyelők fizettessenek, kikre az utak folytonos felvigyázása ’s épentartása bizatik. — A’ hús ára sokra leszállíttatok­.— Továbbá meghagyatott a’ főszbiráknak szigorun felügyelni, hogy minden községekben az előbbi intézke­dések, mikszerint éjjeli őrök által a’ dorbézolás, kószálás, tolvaj­­lás ’s egyéb kicsapongások meggátoltassanak — ismét gyakor­latba jöjjenek , ’s e’ végre a’ nemesség is felszólíttatott e’ köte­lesség alól magát meg nem vonni, miután ez intézkedés szintúgy nyugalmukra ’s biztosításukra jótékonyan hat.­­ A’ rendek elé­be biztossági vizsgálattétel terjesztetett, mellyből fájdalom kivilá­gosodott, hogy egy alszolgabiró tiszti kihágás vétségébe esett ’s a’ testi botfenyitéket önkényesen olly módon használta, melly hatóságán tulment. E’ kihágás egyértelműig helyteleníttetett ugyan, de az érdemlett büntetés módja felett megoszlottak a’ vé­lemények. Egy rész azonnal hivatalábóli felfüggesztetését akarta, mások ismét úgy vélekedtek, hogy olly hiba, melly meggondolat­lanságon nem pedig rész akaraton alapul, felfüggesztést nem ér­demel, ’s elégséges ha megyei közgyűlésen megtettetik; mig mások azt mondák, hogy a’ rendek nem feljogosítvák, sok ezret, kik itt képviselve nincsenek, egyesek önkénye alá rendelni; ’s azt indítványozók, hogy a’ nevezett szolgabirótól a’ testi büntetés ki­szolgáltatása egészen megvonassék annyival inkább, mivel hasonló kicsapongások ismétlése mindennap várható. Ez indítvány nem talált viszhangra, mivel a’ tisztviselők törvényes állása a’ rendek által sem ki nem terjesztethetik, sem nem korlátoztathatik. Hatá­­roztatott végre, hogy mivel ugyanazon szolgabiró ellen több tiszti vizsgálatok vannak folyamatban, mindaddig a’rendek ítélete elfia­­lasztassék, valameddig a’ többi vizsgálattételek be nem nyújtanak. *­* Sz. kir. Győr város f. e. jul. 5- ös okán utan szerkesz­tett lisztszemélyzete: főbíró Steffanics József; polgármester An­­vander Ferencz; kapitány Zánthó Mihál; tanácsbeliek : Rába Ist­ván, Szakács Mihály, Csaby József, Tomericsek Ferencz, Beke August, Legény János, Kövessy Ferencz, Lakatos János, Karpf Sándor, Hergeszell Ferencz; főjegyző Korbonics István, aljegyző Berzauter Lajos; actuarius Mendel István; főügyész Gulik János; írnokok: Somogyi Mihál, Legény József, Vinter Ferencz, Putter Sándor; járulnokok : Labek Jakab, Horváth András; népszószó­­lók: Toscano József, Vurda Ferencz; kamarás Huber Antal, első ellenőr Czakó István, másod­ellenőr Csillag József; számvevő Klimisch József; alapítványi pénztárnok Lengyel Ignácz, ellenőr Drengbeszer József; belvárosi főhadnagy Bugli Pál, külvárosi föh. Fekete Márton, külv. alk. Legény József (írnok­, majorsági had­nagy Stelczner György, szabadhegyi hadnagy Iker János; köve­­zetfelügyelő Huntsek Antal; telekbiró Landt­er János; árvák aty­ja Szaváry József, ellenőr Ecker János, segéd Grossing János; főorvos Karpf Antal, seborvos Pachl József; holttest-vizsgálók: a’ belvárosban Lacasse Péter, a’ külvárosban Gran Amadé, a’ majorságokban és szabadhegyen Lenes József; mérnök Szeiden­­schwartz János; választott polgárokká ez alkalommal lettek hu­szonhét man. A’ vakok pesti intézete javára júniusban következő ajándé­kok folytak be: Schwingenschlegel János pesti kerületi hagyo­mánya pengő pénzben 2 fr., Bibanko I. E. tanítóé 5 fr., Szász Mátyás Pestvárosi tanácsnok hitvese, Kiolt Aloiziáé 10 fr., kir. tan. Császár Sándor uj ajándéka az intézet házépítésére 100 fr., Káptalan Vácz város tanácsa szintarra 10 fr., a’ váczi lövész tár­saság szintarra 10 fr. 21 G/10 kr-H­t- F. Ebner pesti választott polgár szintarra 100 fr., t. Bicskey Lajos Pest megyei fösz­­biró ur szintarra 5 fr., t. Sárközy Károly szintarra 5 fr., t. Réső- Ensel Sándor tb. szintarra 5 fr., t. Kozitz Sándor táblai ügyvéd szintarra 5 fr., t. Galovics Vincze tb. szintarra 10 fr., főt. váczi káptalan szintarra 200 fr. — Építési anyagokban Grosinger Leo­pold pesti vasárus 200 font vasat; Unger Antal pesti vasárus 200 font vasat; Sandtner Vilmos p. vasárus 200 font vasat; Aigner Ferencz p. vasárus 100 ft. vasat, Sebastiány József ’s fia p. vasárus 100 font vasat, Vurmes Heinrich társak 400 ft vasat, Michl Károly pesti vál. polgár a’ szükséges kötélygyártó­ munkát; Duschek Jakab, pesti polgár és bodnármester két kutabroncs­­csomót; L. M. Kanicz pest. kér. 10 ezer téglát az építőhelyre szállítva; Kunevalder testvér pesti nkeresk. 5000 téglát az építő­helyre szállítva; Szebényi János ur öt köbös ös pesti bányakövet, és Littman József azokat ingyen a’ kőbányából az épitö­helyre szállította. Dubraviczky Simon alispány s. k. Biharmegyei Sarkad nyárelő 26. Földesurunk Almásy Aloiz gróf, mellőzve számtalan egyessel közlött segedelmezéseit, mellyeknek köztünk létekor minden nap szemtanúi vagyunk, mel­lőzve, hogy az ujdon állapított egyik leánytanitói fizetés pótlására három évvel 2 kiló búzát adatott, mellőzve hogy a’ fiú ’s leány­­gyermekek köz megvizsgáltatásakor a’ kilünöbbek közt tiz p. fo­rintot kiosztatott — közelebb földesúri pályáját boldog atyja után azon nemes tettel kezdé meg, miszerint sarkadi Jobbágyai közül kivántatott 14 ujoncz számára hazajövetelekig minden főre éven­­kint két két hold kaszálót, a’ lehetségig egy tagban parancsolt kiszakaszolni olly meghagyással, hogy az árverés utján eladat­ván ’s ára törvényes kamatra kiosztatván, az igy begyülendő öszveg a’ haza jövendő ujonezok közt egyenlő mennyiségben, ha magok személyéért mentek, magoknak, ha pedig fogadtattak a’ fogadó gazdáknak adassék által. A’ felső magyarországi szomolnoki kerületi bányapolgárság­nak 1840. évi nov. 30. ugyszinte dece­lső és 2dik napjain Kas­sán tartatott közgyűlésének jegyzőkönyve csak most jelent meg nyomtatásban még pedig — a’ mi bizonyosan örvendetes jele nemzetiségünk haladásának — most legelőször két nyelven, t. i. magyarul és németül­ mindeddig az efféle jegyzőkönyvek csupán német nyelven szerkesztettek. Érdekes statistikai adatot foglal magában az előttünk levőnek 4-dik pontja, mellyből kiviláglik, hogy a’ Phoenixhuta a’ 4-dik szakaszban,­­azaz, 1839. évben 62,623 mázsa ’s 95 fontnyi rézérczet vallott be 0051IOO fontnyi középtartalommal olvasztott, — a’ termesztett rézmennyiségből a’ kir. bányaadót 394 mázsával’s 41 % fonttal megadta, ’s 6,243 m. 60 ftnyi rezet 300,285 forint 9% krért adott legyen el, miáltal egy mázsa réznek középára 48 frra 5 % krra rúg; ’s a’ kezelésből 404 m. 21ra­rtnyi érczjárulék származott. Kivilág­­lig továbbá, hogy a’ Györgyhutában ugyané’ a dik szakaszban 9058. m. 89. fontnyi rézércz, 934. m. 84% fontnyi réztarta­lommal, következőleg 10 52­,00 fontnyi középtartalommal vál­tatott be, mi mellett a’ kezelésből 117 m. 66 fontnyi érczjáru­lék származott; hogy a’ termesztett rézmennyiségből a’ kir. bá­nyaadó 64 m. 80 fonttal adatott meg ’s 414 m. réz 19,625 forintban, következőleg m. 47 fr. ’s 24 krrnyi középáron ada­tott légyen el. Szükség egyébiránt itten is megjegyezni, hogy az említett rézmennyiségekben csupán azon réz foglaltatik, melly a' két bányapolgársági hutában olvasztatott; ezenkívül pedig a’ két úgynevezett priváthutában, melly különös társaságok tulajdona

Next