Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-15 / 57. szám
56. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével •_a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokontudományi értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Szakosfalvi Orosz József. Julius 15. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés P Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Elöfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, fél néven 749. sz. a., Pesten Wiher Józsefnél a’Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Halálozások; Nógrád és Tolna megyék közgyűlései; Győr városa tisztújítása; a’ pesti vakok intézetével újabb ajándatok; m.t. társaság; krakkói tűzveszély. Ausztria. Változások a’ cs. kir. hadseregnél. Nagybritannia. Választások a’ cytiben ’s London külvárosaiban; a’ whigek veszteségei. Törökország. Ilir szerint a’ törökök a’ krétaiak által megverettek. Amerika. Tyler éjszakamerikai elnök üzenetéből némelly kivonatok. M’ Leód pere; Rio-Janeiroban az országgyűlés megnyitva. Elegy. Kis futár. Műtani kérdések. Hirdetések. Mf Magyarország és Erdély. /Erdödi ifj. Fálffy Ferencz gróf, Vöröskő örökös ura, cs. kir. kamarás, Pozsony megye örökös főispánja, életének 57-dik évében inszélküdés következtében Vöröskön meghalt, övéi ’s ismerőinek legnagyobb fájdalmára; hűlt tetemei jun. 30-án takarítanak el a’ családi sírboltban Malaczkán. Minden ember iránti nyájas és barátságos magaviselete ’s jótékonysága és szigorú igazságszeretete (nemes lelkületének e’ két kitűnő jelleme által éltében nyert közszeretet dicsőíti emlékét. Nógrádi Vadkert, jul. 10. Gyászünnepélyröl jövök a meghatóról, millyent megyénk évkönyvei alig mutathatnak elő; ’s azon megindulás, fájdalom, sajnálat vezeti follamat köztudomásra adni ez eseményt, melly e’ vidéken minden szívben előbb keletkezett, mint a’ külső Hiedelemnek hideg, üres ösztöne 1 — T. Baráthi ifj. Huszár József, Nógrád első alispánya, hosszas betegeskedése után e’ hó 6 kán Keszegben gég-sorvadásban és májvész következtében munkás és a’ közjóra szentelt életének csak 37ik, példás és boldog házasságának csak 8dik évében, ájtatos elkészület után bámulatos megnyugovással fizette le az életnek megválthatlan adóját! „Testem szenved, de lelkem csendes“— valónak legutolsó leheltetében szavai; szavak — menyeket tettetés a’ végórában elő nem teremthet, de igen a’ nemes kebelnek azon öntudata, mellyel tisztán lefutott pályájára nyugodtan visszatekint. Ma a’ váczi káptalan nagyprépostja Sághy Mihály czimz. püspök mutató be érette teljes szertartással a’ sz. miseáldozatot, melly után tetemeit a’ megyei másod alispány, valamint számos egyházi és világi minden rendűek kíséretében a’ megyének főtisztviselői vivék a’ maga és családja számára épen tavaly alkotta sírbolt ajtajáig, honnan nyughelyére hű jobbágyai emelék le. A’ gyászalkotmány, a’ paizslapok, a’ sokaságuk miatt meg nem számítható fáklyák és gyertyák pislogó fénye, a’ díszöltönyök szépsége — együtt véve nagyszerű látvány; de ezt anynyira, mint ma, letörpülni soha sem láttam ama fenséges tünemény előtt, mellyet a’ minden szemet ’s arczot áztató könyük itt nyújtanak. Enyh lehet ez a’ tagját igy fájlalva látó föcsaládnak; enyh, mellyek kincsek kincsei fel nem érnek. Temetés után ismét az egyházba sietett a’ roppant sereg, hol Schimpl János, váczikuli prépost díszes segédszolgálat mellett, a’ Gloriosumot végezé. Magyar szívességgel adott halotti tor fejezé be az egészet. — Huszár bájolt egész életében. Mit mondjak többet ? Benne valósult: „pulchra rés est homo, si homo sit?“ *** Nógrád, jun. 29. Szabados Losoncz mezővárosában tegnap ülének egybe Nógrád KK. és RR. a’ félszázados szokást követve az arató cséplő- ’s nyomtató-részek megállapítása felett tanácskozandók. Elnök atispány úr, az idei gabonatermésnek a’ múlt évhez képesti egyenlőségét szóval előadván, az arató-cséplő,’s nyomtató-részeknek javakhoz képesti megállapítását javasló, melly indítvány helyes felkiáltással elrogadtatván, az őszi aratórész 13-, a’ tavaszi 12-, a’ nyomtató 14—13-, a’ cséplő 13— 12dik részekben megállapítatott. Illyféle részek meghatározásába azonban megyénk KK. és RR. egyedáruságot látván, mellyel különben is mindig tehetségükhöz képest csirájában elfojtani főelvek, mint természet elleni, alapnélküli ’s igy mind a’ földbirtokosra mint a’ munkát tevőre káros, következve igazságtalan, ’s jelenleg mind a’ hajdani rabiga maradványát tekintenék, jövendőbeni megszüntetése tekintetéből véleményadásra egy küldöttséget bíztak meg általába mindennemű árszabályozások megszüntetése felől véleményes munkálatokat jövő Sz.-András havi közgyűlésre előterjesztendő. Felolvastatott továbbá a’ rm. m. kir. Helytartó-Tanácsnak egy intézménye, melly H. G. táblabiró fiának a’ losonczi ref. iskolákba neveltetését tiltja. Megyénk Karai és Rendei ez intézkedést illetödve vették, ’s mint morális kényszerítést maga az iskolák czéljával is ellenkezőt, ’s a’ törvényes természet adta szabadság korlátoztatását, a’ jövő országgyűlésre felterjesztendő sérelmek közt feljegyezni rendelték, ’s egyszersmind es. ’s apost. kir. Felségéhez alázatos felírást határoztak, melly szerint a’ Helytartó Tanácsnak illy intézkedései által, az apai hatalom felforgatását — következőleg a’ törvény feletti helyezést — előadván, ebbeli aggodalmuk megszüntetése végett megkérték. — Végre szőnyegre kerülvén szabadult Losoncz városának Schiff Móricz izraelita helybenlakását tettleg akadályozó merénye, minthogy ez részben általányosan, de különösen Schiff Móricz zsidóra nézve is végzésben kimondatott, hogy Losoncz mezővárosára nézve a’ törvényben említett bányai tekintet fel nem forogván, zsidók ottani lakása nem akadályozható, Losoncz városa, mint nyilványosan megyei végzésnek ellenszegülő, vádperrel fenyíttetni indítványoztatott; huzamos vita után azonban az actio helyett (mert tettét helyeslő szó egyetlen sem emelkedett) Schiff Móricz rögtöni visszahelyezése, a’ városnak pedig a’ XIX. század szellemével homlokegyenest egybeütköző sőt magát az emberiséget sértő merényének rászalása határoztatott. Szekszárd, julius 5. Kis városunk ma szokatlanul filénk, miután mai közgyűlésünkre nem csekély számú cortes jelent meg, melly egyébiránt, becsületére legyen mondva , a’ tárgyalás alatt csendesen és illően viselte magát, ’s az aggodalmakat, mintha a’ cortesek megjelenésével mindig rendellen jeleneteknek kellene bekövetkezniök — tettleg megczáfolta. — A’ mai ülés megnyitása után a’ megyei föispány e méltóságához intézett irat olvastatott fel, mellyben Svortits Lajos főjegyző fűlfájás miatt hivataláról leköszön. Ezt követte a’ föispánynak a’ rendekhez irt levele, mellyben az előbbi tisztújításra hivatkozva, az akkor kinevezett , hosszas szolgálat által meghitt, ’s közönségesen tisztelt tisztviselőt Börötz Mihályt előbbi hivatalába mint főjegyzőt visszahelyezi, ’s örvendezését jelenti ki, hogy B. ur egészségi állapotja, melly miatt akkoron leköszönni kénytelenittetett, olly kedvezőleg megjavult, hogy most már hivatalát ismét képes díszesen folytatni. Alig olvastatott fel a’ levél, felkelt egy ifjú ur, ki ugyan a’ föispány azon jogát, miszerint de usu főjegyzőket egyenesen ő nevez ki, nem akarta kétségbe hozni, de helytelenítését fejezé ki, hogy a’ volt főjegyző leköszönését a’ rendekkel nem is tudatta, valamint hogy a’ föispány e’ leköszönést a’ rendek tudta nélkül elfogadta ’s ismét befolyásuk nélkül be is töltötte, melly gyakorlat ellen a’ jegyzőkönyvben óvást tétetni óhajt. Az idősbek ellenben azt kívánták, hogy az ujan kinevezett főjegyző előbb tegye le esküjét, nehogy csak távalról is az látszassák, mintha valaki szavát az ujan nevezett jegyző ellen akarná felemelni, ki a’ köz szereidre számolhat; mindazáltal a’ dolgot letett eskü után általányosan tárgyalás alá venni óhajtják. Miután végre az utan kinevezett főjegyző esküjét letette ’s helyét elfoglalta, több százat emelkedett, melly bebizonyítani iparkodott, hogy a’ jog, mellynek erejénél fogva a’ főispányok a’ főjegyzőket kinevezik, nem alapul a’ corpus Jurisban, hanem a’ visszaélések közé sorozható, melly elévült törvényes szokássá vált, mindazáltal csupán a’ föispányok bitorlásának tekintendő, melly azon időből veszi eredetét, midőn a’ magyar nemességnek inkább harczias jelleme azt az ország védelmével foglalatoskodjatá, ’s igy legtöbbször távul— lévén, bizalom teljesen föispánjára hagyná a’ kinevezést annyival inkább , mivel az akkori nemességnek önmagának meg kell vallania , hogy az akkori ritka ’s mégis föszültségü diplomaticai latin nyelvbeni ügyességet megítélni alig vala képes. Az ország jelen állása azonban attól igen különböző. Most már nemzeti ,s országos nyelvvel bírunk, mellyet mindenki ismer. A’ békésebb gondolkodásmód lehetségessé teszi, figyelmünket az országnak inkább beligazgatására fordítani, ’s a’ mindinkább emelkedő műveltség ’s értelmiség azon pontra emelt bennünket, mellyen már most a’ megyei tollvezetéshez megkívántató tulajdonokkal biró egyének nem olly igen ritkák. Eljött azon idő, mellyben az országnak leginkább oda kell hatni, hogy a’ főjegyzők kinevezése, kikre kétségkívül a’ megyék legszentebb értéke bizatik, a’ rendek meggyőző bizalmától nem pedig az egyes főispány önkényétől függjön. Ugyanezen szempontból tekintendő egyszersmind a’ táblabirók kineveztetése. Azon elv, miszerint a’ magyar nemes maga választja bíróját, a’ nevetségig elferdíttetik, midőn első birósága bíróját ugyan maga választja, de táblabirókat, kik forum revisoriumkint a’ sedriákat képezik ’s az egyes vagyona és személye felett ítélnek, a’ föispány által tolatnak fel. Ennyit általányosan a’ föispány kinevezési jogáról, a’ most felolvasott különös kinevezésre vonatkozólag pedig a’ történt választás felett ugyan a’ rendek teljes elégültsége fejeztetik, de azon megjegyzéssel , hogy a’ rendek kölcsönös bizalom jeléül óhajtották volna, hogy a’ föispány úr az említett leköszönés elfogadása előtt azt a’ rendekkel közölje, ’s az uj kinevezés előtt bizalomteljesen a’ rendeknek eziránti véleményét is megkívánja, mit a’ rendek annyival inkább igényleltek, mivel e’ kölcsönös bizodalom, szintúgy mint a’ föispányok kinevezési joga, elévült szokáson alapul. A’ kívánt óvás ellenokául az hozatott fel, hogy az óvásnak csak ott van helye, hol világos jogsértés történt ; de miután szokáson alapuló jogokat tagadni nem lehet, ’s a’ rendek a’ föispány kinevezési jogát magok elismerik, itt óvásról szó sem lehet, hanem inkább a’ helyett a’ „fájdalmas érzés“ kifejezését vélték jegyzőkönyvbe iktatandónak. — Azonban e’ kifejezést is sokan helytelennek nyilatkoztaták, miután a’ múlt lisztújítást megelőző conferencziában a’ most kinevezett főjegyző egyértelműig felajánltatott, ’s igy a’ föispánynak a’ rendek e’ bizalma felől semmi kétség nem maradott. — Határoztatott: Közelebbi országgyűlésen indítvány tétessék , hogy a’ főjegyzők szintúgy mint a’ táblabirók a’ rendek által választassanak. — Határoztatott továbbá, hogy a’ fenálló megyei utak még ez évben kijavitassanak, ’s hogy ujat ne csináltassák valameddig a’ most fenállók mind jó karban nincsenek; de mihelyt ez megtörténik, különös útfelügyelők fizettessenek, kikre az utak folytonos felvigyázása ’s épentartása bizatik. — A’ hús ára sokra leszállíttatok.— Továbbá meghagyatott a’ főszbiráknak szigorun felügyelni, hogy minden községekben az előbbi intézkedések, mikszerint éjjeli őrök által a’ dorbézolás, kószálás, tolvajlás ’s egyéb kicsapongások meggátoltassanak — ismét gyakorlatba jöjjenek , ’s e’ végre a’ nemesség is felszólíttatott e’ kötelesség alól magát meg nem vonni, miután ez intézkedés szintúgy nyugalmukra ’s biztosításukra jótékonyan hat. A’ rendek elébe biztossági vizsgálattétel terjesztetett, mellyből fájdalom kivilágosodott, hogy egy alszolgabiró tiszti kihágás vétségébe esett ’s a’ testi botfenyitéket önkényesen olly módon használta, melly hatóságán tulment. E’ kihágás egyértelműig helyteleníttetett ugyan, de az érdemlett büntetés módja felett megoszlottak a’ vélemények. Egy rész azonnal hivatalábóli felfüggesztetését akarta, mások ismét úgy vélekedtek, hogy olly hiba, melly meggondolatlanságon nem pedig rész akaraton alapul, felfüggesztést nem érdemel, ’s elégséges ha megyei közgyűlésen megtettetik; mig mások azt mondák, hogy a’ rendek nem feljogosítvák, sok ezret, kik itt képviselve nincsenek, egyesek önkénye alá rendelni; ’s azt indítványozók, hogy a’ nevezett szolgabirótól a’ testi büntetés kiszolgáltatása egészen megvonassék annyival inkább, mivel hasonló kicsapongások ismétlése mindennap várható. Ez indítvány nem talált viszhangra, mivel a’ tisztviselők törvényes állása a’ rendek által sem ki nem terjesztethetik, sem nem korlátoztathatik. Határoztatott végre, hogy mivel ugyanazon szolgabiró ellen több tiszti vizsgálatok vannak folyamatban, mindaddig a’rendek ítélete elfialasztassék, valameddig a’ többi vizsgálattételek be nem nyújtanak. ** Sz. kir. Győr város f. e. jul. 5- ös okán utan szerkesztett lisztszemélyzete: főbíró Steffanics József; polgármester Anvander Ferencz; kapitány Zánthó Mihál; tanácsbeliek : Rába István, Szakács Mihály, Csaby József, Tomericsek Ferencz, Beke August, Legény János, Kövessy Ferencz, Lakatos János, Karpf Sándor, Hergeszell Ferencz; főjegyző Korbonics István, aljegyző Berzauter Lajos; actuarius Mendel István; főügyész Gulik János; írnokok: Somogyi Mihál, Legény József, Vinter Ferencz, Putter Sándor; járulnokok : Labek Jakab, Horváth András; népszószólók: Toscano József, Vurda Ferencz; kamarás Huber Antal, első ellenőr Czakó István, másodellenőr Csillag József; számvevő Klimisch József; alapítványi pénztárnok Lengyel Ignácz, ellenőr Drengbeszer József; belvárosi főhadnagy Bugli Pál, külvárosi föh. Fekete Márton, külv. alk. Legény József (írnok, majorsági hadnagy Stelczner György, szabadhegyi hadnagy Iker János; kövezetfelügyelő Huntsek Antal; telekbiró Landter János; árvák atyja Szaváry József, ellenőr Ecker János, segéd Grossing János; főorvos Karpf Antal, seborvos Pachl József; holttest-vizsgálók: a’ belvárosban Lacasse Péter, a’ külvárosban Gran Amadé, a’ majorságokban és szabadhegyen Lenes József; mérnök Szeidenschwartz János; választott polgárokká ez alkalommal lettek huszonhét man. A’ vakok pesti intézete javára júniusban következő ajándékok folytak be: Schwingenschlegel János pesti kerületi hagyománya pengő pénzben 2 fr., Bibanko I. E. tanítóé 5 fr., Szász Mátyás Pestvárosi tanácsnok hitvese, Kiolt Aloiziáé 10 fr., kir. tan. Császár Sándor uj ajándéka az intézet házépítésére 100 fr., Káptalan Vácz város tanácsa szintarra 10 fr., a’ váczi lövész társaság szintarra 10 fr. 21 G/10 kr-Ht- F. Ebner pesti választott polgár szintarra 100 fr., t. Bicskey Lajos Pest megyei föszbiró ur szintarra 5 fr., t. Sárközy Károly szintarra 5 fr., t. Réső- Ensel Sándor tb. szintarra 5 fr., t. Kozitz Sándor táblai ügyvéd szintarra 5 fr., t. Galovics Vincze tb. szintarra 10 fr., főt. váczi káptalan szintarra 200 fr. — Építési anyagokban Grosinger Leopold pesti vasárus 200 font vasat; Unger Antal pesti vasárus 200 font vasat; Sandtner Vilmos p. vasárus 200 font vasat; Aigner Ferencz p. vasárus 100 ft. vasat, Sebastiány József ’s fia p. vasárus 100 font vasat, Vurmes Heinrich társak 400 ft vasat, Michl Károly pesti vál. polgár a’ szükséges kötélygyártó munkát; Duschek Jakab, pesti polgár és bodnármester két kutabroncscsomót; L. M. Kanicz pest. kér. 10 ezer téglát az építőhelyre szállítva; Kunevalder testvér pesti nkeresk. 5000 téglát az építőhelyre szállítva; Szebényi János ur öt köbös ös pesti bányakövet, és Littman József azokat ingyen a’ kőbányából az épitöhelyre szállította. Dubraviczky Simon alispány s. k. Biharmegyei Sarkad nyárelő 26. Földesurunk Almásy Aloiz gróf, mellőzve számtalan egyessel közlött segedelmezéseit, mellyeknek köztünk létekor minden nap szemtanúi vagyunk, mellőzve, hogy az ujdon állapított egyik leánytanitói fizetés pótlására három évvel 2 kiló búzát adatott, mellőzve hogy a’ fiú ’s leánygyermekek köz megvizsgáltatásakor a’ kilünöbbek közt tiz p. forintot kiosztatott — közelebb földesúri pályáját boldog atyja után azon nemes tettel kezdé meg, miszerint sarkadi Jobbágyai közül kivántatott 14 ujoncz számára hazajövetelekig minden főre évenkint két két hold kaszálót, a’ lehetségig egy tagban parancsolt kiszakaszolni olly meghagyással, hogy az árverés utján eladatván ’s ára törvényes kamatra kiosztatván, az igy begyülendő öszveg a’ haza jövendő ujonezok közt egyenlő mennyiségben, ha magok személyéért mentek, magoknak, ha pedig fogadtattak a’ fogadó gazdáknak adassék által. A’ felső magyarországi szomolnoki kerületi bányapolgárságnak 1840. évi nov. 30. ugyszinte decelső és 2dik napjain Kassán tartatott közgyűlésének jegyzőkönyve csak most jelent meg nyomtatásban még pedig — a’ mi bizonyosan örvendetes jele nemzetiségünk haladásának — most legelőször két nyelven, t. i. magyarul és németül mindeddig az efféle jegyzőkönyvek csupán német nyelven szerkesztettek. Érdekes statistikai adatot foglal magában az előttünk levőnek 4-dik pontja, mellyből kiviláglik, hogy a’ Phoenixhuta a’ 4-dik szakaszban,azaz, 1839. évben 62,623 mázsa ’s 95 fontnyi rézérczet vallott be 0051IOO fontnyi középtartalommal olvasztott, — a’ termesztett rézmennyiségből a’ kir. bányaadót 394 mázsával’s 41 % fonttal megadta, ’s 6,243 m. 60 ftnyi rezet 300,285 forint 9% krért adott legyen el, miáltal egy mázsa réznek középára 48 frra 5 % krra rúg; ’s a’ kezelésből 404 m. 21rartnyi érczjárulék származott. Kiviláglig továbbá, hogy a’ Györgyhutában ugyané’ a dik szakaszban 9058. m. 89. fontnyi rézércz, 934. m. 84% fontnyi réztartalommal, következőleg 10 52,00 fontnyi középtartalommal váltatott be, mi mellett a’ kezelésből 117 m. 66 fontnyi érczjárulék származott; hogy a’ termesztett rézmennyiségből a’ kir. bányaadó 64 m. 80 fonttal adatott meg ’s 414 m. réz 19,625 forintban, következőleg m. 47 fr. ’s 24 krrnyi középáron adatott légyen el. Szükség egyébiránt itten is megjegyezni, hogy az említett rézmennyiségekben csupán azon réz foglaltatik, melly a' két bányapolgársági hutában olvasztatott; ezenkívül pedig a’ két úgynevezett priváthutában, melly különös társaságok tulajdona