Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-25 / 86. szám
96. Mám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a’ Smázadunk terjedelmes! politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jegesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti é s kiadja Átfalásfalvi Orosz József. October 15.1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó- intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeke is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések; további tudósítás Fehérmegye gyűléséről; r. kat. egyházkerületi gyűlés; a’helv. hitv. tiszántúli egyházkerületi határozatai; fővárosi hírek ; iparegyesület; zágrábi levél; követválasztások Erdélyben. Ausztria. Galicziai követelő-országgyűlés. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Telegrafi tudósítások; részletek a’ kir. palota megtámadásáról; Espartero proclamatiója a’ spanyolokhoz. Törökország. Lengyelország. Amerika. China. A’császári biztosok ’s a’ cantoni ifjúság proclamatioja. Hirdetések: Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége Ilmásy Dénes grófot, a’ cs. kir. közöns. udv. Kamara tiszteletbeli fogalmazóját, a’ m. kir. udv. kamara tiszteletbeli titoknokává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tudj . cs. ’s ap. kir. Felsége Paliini Inkey Edvárdot, Miklós császár huszár-ezredebeli kapitányt, és Tolnai Festetics György grófot cs. kir. kamarássá méltóztatok legkegyelmesebben kinevezni."(Privát tudja es. ’s ap. kir. Felsége a’ marmarosi kir. kamarai igazgatóságnál, az ülnökök eddigi számát meghagyva, első ülnöki hivatalt — az ottani többi ülnökök mellékjárandóságin (253 fr. 20 kr. lótartási költségen, 3 mázsa són, 54 pozsonyi mérő zab- és kész szálláson) kívül — 1200 tvr. évpénzzel ellátva és „kir. tanácsos“ czímmel felruházva méltóztatott legkegyelmesebben alapítani. A’ am. m. kir. udv. kamara a’ selmeczi ellenörködö-szerfelügyelő irnoki megürült hivatalra Schmutzer József ugyanottani pénztári napdíjnokot alkalmazá. *7.* Sz. Fehérvár, őszhó 19. Azon indítvány, mellyel előbbi tudósításom végén a’ választás napján szőnyegre hozottnak mondottam, Perczel Móricz által Erdély országnak hazánkkal leendő egyesítése iránt tétetek, melly üdvös eszmét, mint nem csak a’ két testvér honra hanem magára a’ kormányra nézve is jótékony eredményűt a’ KK. és BR. majdnem általános helyesléssel fogadák, ’s felszólító leveleket határoztak Erdélyország minden törvényhatóságához, hogy a’ nálok rövid idő múlva eállandó országgyűlésre a’ mondott eszme valósulásának szorgalmazását utasításul adják. — Tegnap igen nevezetes tárgy megvitatása foglalatoskodtatá a’ közgyűlést d. e. tizedfél órától (i. u. ötödfél óráig, az adózás t. i., mellynek egy részbeni elvállalását a’nemesség által, kor parancsolta kötelességének hirdeték már eleve némelly lapjaink. É’ as megye KK. és RR. méltányolván minden alkotmányosságnak azon eszméjét „semmit rólunk, nélkülünk“ idején korán fölszóliták körlevelek által a’ nemességet, hogy e’ nagyfontosságu tárgynak megvitatására a’ mennyiben csak lehetséges személyenkint fölgyülekezzenek ’s érzelmeiket és véleményeiket önügyökben ’s önjövendöjökre nézve nyiványítsák. A’ körleveleknek volt némi hatása, azonban koránsem annyi, mennyit reményleni lehet, mint bizonyságul szolgál arra, hogy nemességünk jogainak ismeretét sem tanítás sem tapasztalás szerint nem ismervén eléggé, azok iránt még akkor is hanyagsággal viseltetik, midőn benne az érdek minden kitelhető módon ébresztetni szándékoltatik. Ezek a’ szegényebb sorsú nemességről mondvák, ’s épen azért, hogy alább ékszeres tényül szolgálhassanak egy más indítvány felöli ítélethozásra, mellynek épen a’ jogok iránti meleg részvétben ’s azoknak ismereti avatottságában kellett volna gyökereznie, ’s csak igy számolhatott volna azután némileg elfogadtatásra, mit a’ mellette harezoló férfiak hatalmasan eszközölni iparkodtak. — Hogy tudósításomat a’ legnagyobb feleselés közepette folyt ’s igy százszorosan megszaggatott gyűlésről elég fölfoghatólag ’s kiterhelőkép egy folyamban adhassam elő, vissza kell térnem az adózás eszméjének a’megyében mikor ’s mikép történt ébredésére. — Mindenki tudja, hogy az 1832/6iki országgyűlésen az országos küldöttségi munkálatoknak egymásutáni fölvétele ’s tárgyaltatása gondoltaték elöfordulandónak. A’ megyéknek mindenben— ’s a’ mennyire lehetett összehangzó — utasításokat kelle készíteni. Ezen utasítások közben mondalék ki többi közt azon igen jogszerű, igen emberi nézet, hogy az adózó népen a’ megyei házi költségek fizetésében a’ nemesség hozzájárulásával könnyítés szereztessék. Így szűlemlett az eszme egy általányos reform-alkotás közepette mint a’ többi országos intézkedések lánczolatábul ki nem maradható kapocsszem. Tudjuk, hogy a’ mondott, országgyűlés — jól, nem jól ? az utókor itélendi meg — excerptákba bocsátkozék, azaz kiszakasztott némelly tárgyakat, mellyeket legsürgetőbbeknek gondolt ’s kivitelöknek reménytelt; de az adókönnyebbités eszméjét érintlenül hagyá, sőt ennek elintézésébe még a’ legújabb országgyűlés sem bocsátkozék. Valamint azonban mások egyéb szőnyegre került tárgyak megyei szerkezetünk áldásos hatalomkörénél fogva megyei tanácskozások alá vétettek ’s igen gyakran a’közjólét virágzását eszközlő határozatokig vezettek, úgy a’ többi között ezen eszme is a’f. é. félhavi gyűlésen azon indítványban elevenitteték föl, hogy a’megyei házi költségek egy részét a’ nemesség viselje, melly az országgyűlési utasitáskészitő választmánynak véleményezés végett kiadatván, a’ tavaszelői gyűlésre beadott tudósítása ’s ennek folytában történt további intézkedés ime jegyzőkönyvi kivonatban foglaltatik: 1251. Az országgyűlési utasítások készítésében munkálódó küldöttség a’ i. e. jegyzőkönyvi 175. számú abbeli indítványra, hogy itt e már az ideje, hogy az adózó népen a’megyei házi költségek fizetésében a’ nemesség hozzájárulásával könnyítés szereztessék; ’s fia itt, miképen, melly részben és minő föltételek alatt? — jelentette, hogy az adózó népnek a’ megyei házi költségek fizetésében a’ törvényhozás útján könnyítés szereztessék, a’ küldöttség véleménye szerint annyival is inkáb itt volna az ideje, mnthogy ennek igazságát ezen aj megye az 1932 esztendei országgyűlésre adott utasításban márig kijelentette, — azonban ennek részletes kifejtése, a’ mennyiben az a’ megyei szerkezet kérdésével összeköttetésben van, hoszabb időt kívánván, ez iránt jelentését a’ küldöttség csak későbben adhatja be. Rendeltetett. A’ Jelentő küldöttségnek továbbá is gondjává tétetik, hogy e’ tárgyban kimerítő jelentését bemutassa.“ Elkövetkezett a’mostani gyűlés, mellyre a’ választmánynak az épen mondottat teljesítenie kellett, ’s a’ választmány adott tudósítást, még pedig kimerítőt, mellynek veleje az, hogy e’ tárgy nem gyűlési rendelkezhess tárgya lévén, a’ küldöttség nem látja itt tenni az időt ’s nem a’ kötelezettséget és kötelezhetőséget az adóviselésnek a’ nemességei megosztására nézve. E’ tudósításban Perczel Miklós úr ellenkezést látott a’ küldöttségi utasítással, melly nézetében a’ szónoknak Salamon Lajos, Mérey László, Meszlényi Rudolf, Madarász László ’s még utóbb egy vagy két tag kilépését jelentette a’ választmányból, mi némi megütközéssel ugyan de minden marasztalgatás nélkül elfogadtatott, ha t. i. e’ tények megtörténhetöknek mondhatók olly választmányra nézve, melly végjelentését bemutatván azonnal lenni megszűnt ’s ha kiléphet mégis a’ választmányba olly tag, ki — mint itt is volt az eset ■— ahoz hozzá volt ugyan nevezve, de benne nem munkálkodott. Hogy a’ tagok lemondásai hidegen, sőt egyes kifejezések szerint örömmel fogadtattak, igen érzékenyen hatott mind az illető egyénekre mind azok véleménypártolóira’s ennek következtében szenvedélyizgató harcz következők. Mielőtt ennek részletesebb előadásába ereszkedném, föl kell oldanom e’ lapok oltásai előtt egy rejtvényt, azt, t. i. mikép történt ’s történhetett legyen az, hogy ugyanazon választmány két ellenkező nézetben nyilatkozhaték, jelesen pedig, hogy az utolsó tudósítás az elsőt megsemisitőleg hangzik. A’ megfejtés az, hogy a’ negyven küldöttségi tag közül az utolsó tanácskozásnál csak tizenegy jelent meg, ’s igy a’ szavazatok többségének az lön határozata, mi a’ tudósításban véleményképen előterjeszteték, így lévén a’ dolog, kellős kérdés támadhat minden figyelmes olvasóban. Az iső: megállhat e az utóbbi választmányi vélemény az előbbi ellenében vagy nem? A’ második: helyes volt e a’ kilépett tagok lemondása hazafi-és szabadelmű elvekből indulva ki, vagy nem? Az első kérdés a’ teremben igen hosszasan, szétágazólag ’s nem minden indulatoskodás nélkül vitattaték igenlöleg és tagadólag. A’második megpendillen maradt, noha véleményem szerint ez utóbbinak az elsővel kapcsolatba hozása és szigorú kifejtése mind a’ tanácskozást vagy inkább tusakodást megrövidede mind pedig a’ gyűlési közönséges politicai psychologiában üdvösen gyarapította volna. — Az első kérdést tagadók azt hozák föl tagadásuk gyámolitására, hogy a’ választmánynak az előbbi véleményadás nyomán kellett volna haladni ’s nem az elvrül, melly már el van fogadva, hanem az elv szerint tanácskoznia, ’s hivatkoztak e’ részben az 1832iki orsz. gyűl. utasítás tartalmára, hol az elv világosan kifejeztetett. Az ellenfél azonban az elvet elfogadottnak sem 1832 ben sem most nem ismeré, mert akkor az elv el- vagy nem fogadása iránt az országgyűlés érzeménye ’s ítélete szándékolnék megkisértendőnek; most pedig annál kevesbbé, mert a’ köznemesség az előbbi gyűlések alkalmával, midőn az indítvány ’s a’ választmányi másod-utasítás tétetek, körlevelek által roeghiva nem volt, noha ennek az elöl idézett alkotmányos „semmit rólunk nélkülünk“ szerint meg kellett volna történni; hogy pedig véleménye az előbbivel ellenkezik, arról a’ most működött választmány nem tehet, mert ez most is csak azt a’ véleményt fejezé ki tanácskozás közben, mit az előbbi alkalommal, ’s hogy azok, kiknek többsége az akkori véleményt alakítá, most meg nem jelentek ’s igy az akkori minoritásnak önkint túllyomóságot engedtek, ’s nézetüket a’többség nézetévé, következőleg küldöttségi véleménnyé hatalmasulni engedék, csupán magoknak tulajdonítsák; különben pedig az előbbi választmány véleménye ellen kifogásokat nem tehettek, mert a’ nemesség a’ múlt gyűlésre, hol ennek történnie kellett volna, e’ tárgy végett összeírva nem volt; mindenesetre azonban, ha a’ mostani vélemény az előbbivel egészen megegyező irányzatú volna is, mind az elvnek, mind az elv szerint netalán történendek bármi munkálatoknak megvizsgálása és elfogadása vagy félrevetése csupán a’ mostani gyűlésnek szolgálhat föladatul. Ezt az adóztatás pártolói, leginkább a’ fölnevezett tagok sokáig nem akarák elismerni, mig végre igen számos alkotmánybarát előadása, különösen Zichy Domokos gróf és b. Barkóczy László püspök urak, Zichy Ödön gróf, Bezerédy kanonok, Zichy Edmund, Károlyi György és Györy László gróf urak, nm. Örményi kir. tanácsos, Sárközy Kázmér, Rossy Zsigmond, Cziráky János gr., Jankovich kir. tanácsos, Erős táblabiró ’stb. más előkelők okokkal támogatott meggyőző előadásaik ’s számos közrendü nemességnek fejenkinti ’s egyetemes nyilatkozata következtében végzéssé lön, hogy a’ nemesség, miután az utóbbi országgyűlések a’ jobbágynak úgyis tetemes engedményeket juttattak mind az úrbéri szabályozás mind az országgyűlési költségek elvállalása következtében ’s ezek által a’ terhek viselésében nekik szembetűnő könnyebbség szereztetett, a’ házi adónak a’ nemesség által bármelly részben teendő viselése el nem fogadtatik. " Sziget,h. őszhó 4. Őszelő 16-ka vala Majerhold Antal kerületi alesperes ur által a’ kéz. gyűlés napjául kitűzve, melly is most Kőrösmezőn vala tartandó, a’ haza egyik véghatárán; a’ gondolat, hogy minden erre utazók kedvencz eszméje valahára részemről is létesülend ’s Kőrösmezőt megláthatom, édes merengésbe hagyott merülni. — Körösmező igen nagy kiterjedéssel bír, tulajdonkép bel- és külvárosra osztható, a’ külváros lakosi kam. jobbágyok, házaik igen szétszórva’s rendetlenül fekszenek, jobbára azért, mert a’ jobbágyi birtok összesítés itt már az 1832/6 országgyűlés elött létezett; a’ belvárosi harminczad és erdőtisztségi épületek diszesítik; ezeket végig tekintünk; különösen Lengyelhon felé valánk kiváncsiak sétálni; itt emeletes faépület tűnt szemembe illy homlokczimmel: a’ víg magyarhoz; ez úgy tetszett nekem, mint valakinek a’ velenczei szereesen Cyprus szigetében, minthogy itt magyar embert látni, csak nem annyi, mint fehér hollót; az épület tulajdonkép kávéház,noha a’ helybeliek Casinonak szeretik keresztelni; benne egy tekeasztalt találtunk ’s holmi Zöld Marczi féle arczképeket, ezután megtekintök a’Lengyelországba vezető utat, melly fájdalom mind ekkoráig készületlen*), most ugyan Marmaros megye utolsó gyűlésben eziránt czélszerűleg intézkedett, hogy a’netalán bekövetkező szükség idején a’lengyel termékek beszállítása megkönnyíttessék. Másnap a’ szokott isteni tisztelet után gyűlés tartatott, mellynek nevezetesb eredményei következők: 1) Pelikán József főesperes és szigeti plébános, kinek elnöklete alatt folytak tanácskozásiak az összegyülteket rövideden üdvözlé, mire nyomba némelly meg nem jelenthető lelkészek beküldött ’s elmaradásuk többféle okait tartalmazó leveleik olvastattak fel ’s ámbár a’ sok vizek és bérezek által már a’ terméseitől olly igen meggátolt utazás nehézségeit elismerénk, mennyiben azonban a’ gyűlések épen az említett okoknál fogva nálunk csak kétszer, holott megyénk egyéb kerületeiben háromszor szoktak évenkint tartatni, ennél fogva a’vizáradás, vagy betegség eseteit kivéve, minden egyéb mentségre felhozandó utazási nehézségek jövendőre érvényteleneknek nyilatkoztattak. 2) Az alesperes nem rég meglátogatván a’ kerület plébániáit, hogy magának alapos ismereteket szerezzen a’ teljesítendők mikép teljesítéséről, jelenleg szükségesnek látta: több m. magyar kir. Helytartó-Tanács intézvényei ’s némelly püspöki rendeletek részszerint felolvasása, részszerint megemelése által mindent, mit csak leendő, a’ jelenlévők friss emlékezetébe ajánlani. 3) Szőnyegre hozatott az olly országos érdekű műnevelés. Soha e’ tárgy a’ magyar cath. papság részéről sürgetőbbnek nem ismertetett, mint most, nyilványos lapokból tudjuk e’ részben mi és mennyi történik nem csak a’ mindenben olly helyesen számoló német földön, de honunk főpapjai által is; hisszük és valljuk, hogy ámbár e’ tárgy egy munkás néposztályra nézve ezer és ezer nehézségekkel van összekötve, e’ nehézségeket azonban legyőzni, ha nem is egészen kizárólag, de legközelebb a’ vallás szolgáit illeti mindenkor, azokat, kik különben is rendeltetésük ’s hivattatásuknál fogva legképesebbek a’ vallás érdekeit e’ föld bármelly nemzetének institutióival egybeolvasztani; megkérdeztük tehát mi is magunkat, mit kívánhat tőlünk a’ haza e’ részben, ’s miután a’ kérdést megfontoltuk, eszünkbe jutott, hogy a’ tan, mellynek terjesztői vagyunk, különben sem lévén az alkotatnal legkisebb szövetségben is, nézeteink abban központosultak, hogy a’tanítói szék templomban és iskolában egyiránt illő becsben és használatban tartassák, különben a’ czélszerű újabb iskolai könyvek kivétele mellett, semmi új tanítási rendszer nem szükségeltetett, ugyan is kerületi iskoláink olly szerkezetűek lévén, hogy népünk ellen sem a’ tudatlanság, sem pedig erkölcstelenség vádja alkalmazható nem lévén, ’s a’ lelkészek részéről is a’ tanodákra fordítandó ügyelet és csüggedhetetlen buzgalom méltán feltételeztethetvén, ezúttal még csak azt határoztatok, hogy az iskolából már kikerült ifjúság 18 esztendős koráig vásár- és ünnepnaponkint az iskolai tanulmányokban gyakoroltassák. 45-A’ magyar nyelv tárgyaltatok; közönségesen ugyanitt csak oláh és orosz nyelven hallunk beszéltem, de mindezek daczára is csupán egy plébániánk lévén, hol szüntelen németül, egyebütt pedig vagy egészen magyarul, vagy váltva magyarul és németül végeztetik az isteni tisztelet ’s igy a’ nemzeti nyelv köztünk az uralkodó, de a’ közakarat oda nyilatkozott, hogy még mindig virágzóbbá tétessék, a’ módok iránt a’ jövő tavaszi gyűlésen az illető lelkészekről vélemény fog kérettetni. Továbbá határoztatok, hogy az újabb törvények szellemében a’ templomi anyakönyvek egyedül csak magyarul vitessenek, ugyszinte a’ kiadandó bizonyítványokban a’kivonat tartalmát ide nem értve a’ bevezetés ésrekesztés csak nemzeti nyelven történjék. — Végre a’ plébániák viszonyairól történeteiről, valamint a’ békéiben házasok pereiről, az hárítok tett tiszti lépésekről, békés egyeztetésekről Gozony György „Egyházi törvénykezés“ czimrű munkájábani felszólítása következtében, rendes jegyzőkönyvek tartassanak, ezek után Fogarassy Károly k. pojánai lelkész kerületi betegfelügyelőnek , (infirmarius), Keszner Antal bocskói lelkész kerületi jegyzőnek választatván a’ gyűlésnek vége jön. Orosz Ferencz * Debreczen oct. 18. Miután e’ folyó hónapbán a’ helvét hitvallású tiszántúli egyházkerület egyik üres elnöki székét Szoboszlai Pap István a’ közbirodalom kivonatása betöltötte, a’ következő három napokon folyvást tartott gyűlésekben tárgyak kerültek szöryekre, részint az egész prof. felekezetet, részint csak magát a’ tanácskozó kerületet érdeklők; — ’s itt az egyházkerületi jegyzőkönyv nyomán, csak az elsőbb rendüeket tartjuk elő sorozandóknak. — Od.jén szóba jővén az egyházkerületi főjegyzői hivatalnak — melly az abban sok érdemekkel szolgált Szoboszlai Pap Istvánnak superintendenségre választatása által ürességbe jött — betöltetése meghatároztatott, hogy a’ kerület keblében létező egyházok e’ hivatalt illetőleg jövő 1842dik jai. *•) 1807-ben ezen urra nézve készen vala egy terv, ’s az ország N.'dora akkor Szigetben lévén a' terv el, vagy nem fogadhatása végett maga személyesen kívánta a’ helyet megszemlélni, de azon nap midiin indulni akart volna a’ Galicziából itten lévő biztosággal egerül síligetűleg érkezett level következtében Bécsbe kelle utaznia ’s a’ ten maiglan is Szigetben egy magányháznál hever.