Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-25 / 86. szám

96. Mám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle­ hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a’ Smázadunk terjedelmes!­ politicai ’s ro­kon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jegesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti é s kiadja Á­tfalásfalvi Orosz József. October 15.1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtö­­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­­hetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó- intézetben, kinél a’ hirdetmé­nyek ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeke is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések; további tudósí­tás Fehérmegye gyűléséről; r. kat. egyházkerületi gyűlés; a’helv. hitv. tiszántúli egyházkerületi határozatai; fővárosi hírek ; iparegyesü­­let; zágrábi levél; követválasztások Erdélyben. Ausztria. Gali­­cziai követelő-országgyűlés. Nagybritannia. Francziaor­­szág. Spanyolország. Telegrafi tudósítások; részletek a’ kir. palota megtámadásáról; Espartero proclamatiója a’ spanyolokhoz. Törökország. Lengyelország. Amerika. China. A’csá­szári biztosok ’s a’ cantoni ifjúság proclamatioja. Hirdetések: Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége Ilmásy Dénes grófot, a’ cs. kir. közöns. udv. Kamara tiszteletbeli fogalmazóját, a’ m. kir. udv. kamara tiszteletbeli titoknokává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tudj . cs. ’s ap. kir. Felsége Paliini Inkey Edvárdot, Miklós császár huszár-ezredebeli kapitányt, és Tolnai Festetics György grófot cs. kir. kamarássá méltóztatok­ legkegyelmesebben kine­vezni."(Privát tudj­a es. ’s ap. kir. Felsége a’ marmarosi kir. kamarai igaz­gatóságnál, az ülnökök eddigi számát meghagyva, első ülnöki hi­vatalt — az ottani többi ülnökök mellékjárandóságin (253 fr. 20 kr. lótartási költségen, 3 mázsa són, 54 pozsonyi mérő zab- és kész szálláson) kívül — 1200 tvr. évpénzzel ellátva és „kir. tanácsos“ czímmel felruházva méltóztatott legkegyelmesebben alapítani. A’ am. m. kir. udv. kamara a’ selmeczi ellenörködö-szer­­felügyelő irnoki megürült hivatalra Schmutzer József ugyanot­­tani pénztári napdíjnokot alkalmazá. *7.* Sz. Fehérvár, őszhó 19. Azon indítvány, mellyel előbbi tudósításom végén a’ választás napján szőnyegre hozott­nak mondottam, Perczel Móricz által Erdély országnak hazánk­kal leendő egyesítése iránt tétetek, melly üdvös eszmét, mint nem csak a’ két testvér honra hanem magára a’ kormányra néz­ve is jótékony eredményűt a’ KK. és BR. majdnem általán­os helyesléssel fogadák, ’s felszólító leveleket határoztak Erdélyor­­szág minden törvényhatóságához, hogy a’ nálok rövid idő múlva eállandó országgyűlésre a’ mondott eszme valósulásának szor­galmazását utasításul adják. — Tegnap igen nevezetes tárgy megvitatása foglalatoskodtatá a’ közgyűlést d. e. tizedfél órától (i. u. ötödfél óráig, az adózás t. i., mellynek egy részbeni elválla­lását a’nemesség által, kor parancsolta kötelességének hirdeték már eleve némelly lapjaink. É’ as megye KK. és RR. méltányol­ván minden alkotmányosságnak azon eszméjét „semmit rólunk, nélkülünk“ idején korán fölszóliták körlevelek által a’ nemességet, hogy e’ nagyfontosságu tárgynak megvitatására a’ mennyiben csak lehetséges személyenkint fölgyülekezzenek ’s érzelmeiket és véle­ményeiket önügyökben ’s önjövendöjökre nézve nyiványítsák. A’ körleveleknek volt némi hatása, azonban koránsem annyi, men­nyit reményleni lehet, mi­nt bizonyságul szolgál arra, hogy ne­mességünk jogainak ismeretét sem tanítás sem tapasztalás sze­rint nem ismervén eléggé, azok iránt még akkor is hanyagsággal viseltetik, midőn benne az érdek minden kitelhető módon ébresz­­tetni szándékoltatik. Ezek a’ szegényebb sorsú nemességről mondvák, ’s épen azért, hogy alább ékszeres tényül szolgálhas­sanak egy más indítvány felöli ítélethozásra, mellynek épen a’ jo­gok iránti meleg részvétben ’s azoknak ismereti avatottságában kellett volna gyökereznie, ’s csak igy számolhatott volna azután némileg elfogadtatásra, mit a’ mellette harezoló férfiak hatalma­san eszközölni iparkodtak. — Hogy tudósításomat a’ legnagyobb feleselés közepette folyt ’s igy százszorosan megszaggatott gyű­lésről elég fölfoghatólag ’s kiterhelőkép egy folyamban adhassam elő, vissza kell térnem az adózás eszméjének a’megyében mikor ’s mikép történt ébredésére. — Mindenki tudja, hogy az 1832/6iki országgyűlésen az országos kül­döttségi munkálatoknak egymás­­utáni fölvétele ’s tárgyaltatása gondoltaték elöfordulandónak. A’ megyéknek mindenben­­— ’s a’ mennyire lehetett összehangzó — utasításokat kelle készíteni. Ezen utasítások közben mondalék ki többi közt azon igen jogszerű, igen emberi nézet, hogy az adózó népen a’ megyei házi költségek fizetésében a’ nemesség hozzájá­rulásával könnyítés szereztessék. Így szű­lemlett az eszme egy álta­lányos reform-alkotás közepette mint a’ többi országos intézke­dések lánczolatábul ki nem maradható kapocsszem. Tudjuk, hogy a’ mondott, országgyűlés — jól, nem jól ? az utókor itélendi meg — excerptákba bocsátkozék, azaz kiszakasztott némelly tárgyakat, mellyeket legsürgetőbbeknek gondolt ’s kivitelöknek reménytelt; de az adókönnyebbités eszméjét érintlenül hagyá, sőt ennek elinté­zésébe még a’ legújabb országgyűlés sem bocsátkozék. Valamint azonban más­ok­ egyéb szőnyegre került tárgyak megyei szerkeze­tünk áldásos hatalomkörénél fogva megyei tanácskozások alá vé­tettek ’s igen gyakran a’közjólét virágzását eszközlő határozatok­ig vezettek, úgy a’ többi között ezen eszme is a’f. é. félhavi gyű­lésen azon indítványban elevenitteték föl, hogy a’megyei házi költ­ségek egy részét a’ nemesség viselje, melly az országgyűlési uta­­sitáskészitő választmánynak véleményezés végett kiadatván, a’ tavaszelői gyűlésre beadott tudósítása ’s ennek folytában történt további intézkedés ime jegyzőkönyvi kivonatban foglaltatik: 1251. Az országgyűlési utasítások készítésében munkálódó küldöttség a’ i. e. jegyzőkönyvi 175. számú abbeli indítványra, hogy itt e már az ideje, hogy az adózó népen a’megyei házi költségek fize­tésében a’ nemesség hozzájárulásával könnyítés szereztessék; ’s fia itt, miképen, melly részben és minő föltételek alatt? — je­lentette, hogy az adózó népnek a’ megyei házi költségek fizeté­sében a’ törvényhozás útján könnyítés szereztessék, a’ küldött­ség véleménye szerint annyival is inkáb itt volna az ideje, m­nt­­hogy ennek igazságát ezen aj megye az 1932 esztendei ország­gyűlésre adott utasításban márig kijelentette, — azonban ennek részletes kifejtése, a’ mennyiben az a’ megyei szerkezet kérdé­sével összeköttetésben van, hoszabb időt kívánván, ez iránt je­lentését a’ küldöttség csak későbben adhatja be. Rendeltetett. A’ Jelentő küldöttségnek továbbá is gondjává tétetik, hogy e’ tárgyban kimerítő jelentését bemutassa.“ Elkövetkezett a’mosta­ni gyűlés, mellyre a’ választmánynak az épen mondottat teljesíte­nie kellett, ’s a’ választmány adott tudósítást, még pedig kimerí­tőt, mellynek veleje az, hogy e’ tárgy nem gyűlési rendelkez­hess tárgya lévén, a’ küldöttség nem látja itt tenni az időt ’s nem a’ kötelezettséget és kötelezhetőséget az adóviselésnek a’ nemességei megosztására nézve. E’ tudósításban Perczel Miklós úr ellenkezést látott a’ küldöttségi utasítással, melly nézetében a’ szónoknak Salamon Lajos, Mérey László, Meszlényi Rudolf, Ma­darász László ’s még utóbb egy vagy két tag kilépését jelentette a’ választmányból, mi némi megütközéssel ugyan de minden ma­­rasztalgatás nélkül elfogadtatott, ha t. i. e’ tények megtörténhe­­töknek mondhatók olly választmányra nézve, melly végjelentését bemutatván azonnal lenni megszűnt ’s ha kiléphet mégis a’ vá­lasztmányba olly tag, ki — mint itt is volt az eset ■— ahoz hozzá volt ugyan nevezve, de benne nem munkálkodott. Hogy a’ tagok lemondásai hidegen, sőt egyes kifejezések szerint örömmel fogad­tattak, igen érzékenyen hatott mind az illető egyénekre mind azok véleménypártolóira’s ennek következtében szenvedélyizgató harcz következők. Mielőtt ennek részletesebb előadásába eresz­kedném, föl kell oldanom e’ lapok olt­ásai előtt egy rejtvényt, azt, t. i. mikép történt ’s történhetett legyen az, hogy ugyanazon választ­mány két ellenkező nézetben nyilatkozhaték, jelesen pedig, hogy az utolsó tudósítás az elsőt megsemisitőleg hangzik. A’ megfejtés az, hogy a’ negyven küldöttségi tag közül az utolsó tanácskozásnál csak tizenegy jelent meg, ’s igy a’ szavazatok többségének az lön határozata, mi a’ tudósításban véleményképen előterjeszteték, így lévén a’ dolog, kellős kérdés támadhat minden figyelmes olvasóban. Az iső: megállhat e az utóbbi választmányi vélemény az előbbi ellenében vagy nem? A’ második: helyes volt e a’ kilépett tagok lemondása hazafi-és szabadelmű elvekből indulva ki, vagy nem? Az első kérdés a’ teremben igen hosszasan, szétágazólag ’s nem minden indulatoskodás nélkül vitattaték igenlöleg és tagadólag. A’második megpendillen maradt, noha véleményem szerint ez utóbbinak az elsővel kapcsolatba hozása és szigorú kifejtése mind a’ tanácskozást vagy inkább tusakodást megrövided­e mind pedig a’ gyűlési közönséges politicai psychologiában üdvösen gyarapí­totta volna. — Az első kérdést tagadók azt hozák föl tagadásuk gyámolitására, hogy a’ választmánynak az előbbi véleményadás nyomán kellett volna haladni ’s nem az elvrül, melly már el van fogadva, hanem az elv szerint tanácskoznia, ’s hivatkoztak e’ részben az 1832iki orsz. gyűl. utasítás tartalmára, hol az elv vi­lágosan kifejeztetett. Az ellenfél azonban az elvet elfogadottnak sem 1832 ben sem most nem ismeré, mert akkor az elv el- vagy nem fogadása iránt az országgyűlés érzeménye ’s ítélete szándé­kolnék megkisértendőnek; most pedig annál kevesbbé, mert a’ köznemesség az előbbi gyűlések alkalmával, midőn az indítvány ’s a’ választmányi másod-utasítás tétetek, körlevelek által roeg­­hiva nem volt, noha ennek az elöl idézett alkotmányos „semmit rólunk nélkülünk“ szerint meg kellett volna történni; hogy pedig véleménye az előbbivel ellenkezik, arról a’ most működött választ­mány nem tehet, mert ez most is csak azt a’ véleményt fejezé ki tanácskozás közben, mit az előbbi alkalommal, ’s hogy azok, kik­nek többsége az akkori véleményt alakítá, most meg nem jelen­tek ’s igy az akkori minoritásnak önkint túll­yomóságot enged­tek, ’s nézetüket a’többség nézetévé, következőleg küldöttségi véleménnyé hatalmasulni engedék,­­ csupán magoknak tulajdo­nítsák; különben pedig az előbbi választmány véleménye ellen ki­fogásokat nem tehettek, mert a’ nemesség a’ múlt gyűlésre, hol ennek történnie kellett volna, e’ tárgy végett összeírva nem volt; mindenesetre azonban, ha a’ mostani vélemény az előbbivel egé­szen megegyező irányzatú volna is, mind az elvnek, mind az elv szerint netalán történendek­ bármi munkálatoknak megvizsgálása és elfogadása vagy félrevetése csupán a’ mostani gyűlésnek szol­gálhat föladatul. Ezt az adóztatás pártolói, leginkább a’ fölneve­zett tagok sokáig nem akarák elismerni, mig végre igen számos alkotmánybarát előadása, különösen Zichy Domokos gróf és b. Barkóczy László püspök urak, Zichy Ödön gróf, Bezerédy kano­nok, Zichy Edmund, Károlyi György és Györy László gróf urak, nm. Örményi kir. tanácsos, Sárközy Kázmér, Rossy Zsigmond, Cziráky János gr., Jankovich kir. tanácsos, Erős táblabiró ’stb. más előkelők okokkal támogatott meggyőző előadásaik ’s számos közrendü nemességnek fejenkinti ’s egyetemes nyilatkozata kö­vetkeztében végzéssé lön, hogy a’ nemesség, miután az utóbbi országgyűlések a’ jobbágynak úgyis tetemes engedményeket jut­tattak mind az úrbéri szabályozás mind az országgyűlési költsé­gek elvállalása következtében ’s ezek által a’ terhek viselésében nekik szembetűnő könnyebbség szereztetett, a’ házi adónak a’ nemesség által bármelly részben teendő viselése el nem fogad­­tatik. " Sziget,h. őszhó 4. Őszelő 16-ka vala Majerhold Antal kerületi alesperes ur által a’ kéz. gyűlés napjául kitűzve, melly is most Kőrösmezőn vala tartandó, a’ haza egyik véghatárán; a’ gondolat, hogy minden erre utazók kedvencz eszméje valahára részemről is létesülend ’s Kőrösmezőt megláthatom, édes meren­gésbe hagyott merülni. — Körösmező igen nagy kiterjedéssel bír, tulajdonkép bel- és külvárosra osztható, a’ külváros lakosi kam. jobbágyok, házaik igen szétszórva’s rendetlenül fekszenek, jobbára azért, mert a’ jobbágyi birtok összesítés itt már az 1832/6 országgyűlés elött létezett; a’ belvárosi harminczad és erdőtisztségi épületek diszesítik; ezeket végig tekintünk; különö­sen Lengyelhon felé valánk kiváncsiak sétálni; itt emeletes faépü­let tűnt szemembe illy homlokczimmel: a’ víg magyarhoz; ez úgy tetszett nekem, mint valakinek a’ velenczei szereesen Cyprus szigetében, minthogy itt magyar embert látni, csak nem annyi, mint fehér hollót; az épület tulajdonkép kávéház,noha a’ helybe­liek Casinonak szeretik keresztelni; benne egy tekeasztalt talál­tunk ’s holmi Zöld Marczi féle arczképeket, ezután megtekintök a’Lengyelországba vezető utat, melly fájdalom mind ekkoráig készületlen*), most ugyan Marmaros megye utolsó gyűlésben eziránt czélszerűleg intézkedett, hogy a’netalán bekövetkező szükség idején a’lengyel termékek beszállítása megkönnyíttessék. Másnap a’ szokott isteni tisztelet után gyűlés tartatott, mellynek nevezetesb eredményei következők: 1) Pelikán József főesperes és szigeti plébános, kinek elnöklete alatt folytak tanácskozásiak az összegyülteket rövideden ü­dvözlé, mire nyomba némelly meg nem jelenthető lelkészek beküldött ’s elmaradásuk többféle okait tartalmazó leveleik olvastattak fel ’s ámbár a’ sok vizek és bér­ezek által már a’ terméseitől olly igen meggátolt utazás nehézsé­geit elismerénk, mennyiben azonban a’ gyűlések épen az említett okoknál fogva nálunk csak kétszer, holott megyénk egyéb ke­rületeiben háromszor szoktak évenkint tartatni, ennél fogva a’viz­­áradás, vagy betegség eseteit kivéve, minden egyéb mentségre felhozandó utazási nehézségek jövendőre érvényteleneknek nyi­latkoztattak. 2) Az alesperes nem rég meglátogatván a’ kerület plé­bániáit, hogy magának alapos ismereteket szerezzen a’ teljesí­­tendők mikép teljesítéséről, jelenleg szükségesnek látta: több m. magyar kir. Helytartó-Tanács intézvényei ’s némelly püspöki ren­deletek részszerint felolvasása, részszerint megemelése által min­dent, mit csak leendő, a’ jelenlévők friss emlékezetébe ajánlani. 3) Szőnyegre hozatott az olly országos érdekű műnevelés. Soha e’ tárgy a’ magyar cath. papság részéről sürgetőbbnek nem is­mertetett, mint most, nyilványos lapokból tudjuk e’ részben mi és mennyi történik nem csak a’ mindenben olly hely­esen számoló német földön, de honunk főpapjai által is; hisszük és valljuk, hogy ámbár e’ tárgy egy munkás néposztályra nézve ezer és ezer nehézségekkel van összekötve, e’ nehézségeket azonban legyőzni, ha nem is egészen kizárólag, de legközelebb a’ vallás szolgáit il­leti mindenkor, azokat, kik különben is rendeltetésük ’s hivatta­­tásuknál fogva legképesebbek a’ vallás érdekeit e’ föld bármelly nemzetének institutióival egybeolvasztani; megkérdeztük tehát mi is magunkat, mit kívánhat tőlünk a’ haza e’ részben, ’s miután a’ kérdést megfontoltuk, eszünkbe jutott, hogy a’ tan, mellynek ter­jesztői vagyunk, különben sem lévén az alkotatnal legkisebb szö­vetségben is, nézeteink abban központosultak, hogy a’tanítói szék templomban és iskolában egyiránt illő becsben és használat­ban tartassák, különben a’ czélszerű újabb iskolai könyvek kivé­tele mellett, semmi új tanítási rendszer nem szükségeltetett, ugyan is kerületi iskoláink olly szerkezetűek lévén, hogy népünk ellen sem a’ tudatlanság, sem pedig erkölcstelenség vádja alkalmazható nem lévén, ’s a’ lelkészek részéről is a’ tanodákra fordítandó ügyelet és csüggedhetetlen buzgalom méltán feltételeztethetvén, ezúttal még csak azt határoztatok, hogy az iskolából már kike­rült ifjúság 18 esztendős koráig vásár- és ünnep­naponkint az is­kolai tanulmányokban gyakoroltassák. 45-A’ magyar nyelv tár­gyaltatok; közönségesen ugyanitt csak oláh és orosz nyelven hallunk beszéltem­, de mind­ezek daczára is csupán egy plébáni­ánk lévén, hol szüntelen németül, egyebütt pedig vagy egészen magyarul, vagy váltva magyarul és németül végeztetik az isteni tisztelet ’s igy a’ nemzeti nyelv köztünk az uralkodó, de a’ köz­akarat oda nyilatkozott, hogy még mindig virágzóbbá tétessék, a’ módok iránt a’ jövő tavaszi gyűlésen az illető lelkészekről véle­mény fog kérettetni.­­ Továbbá határoztatok, hogy az újabb törvények szellemében a’ templomi anyakönyvek egyedül csak magyarul vitessenek, ugyszinte a’ kiadandó bizonyítványokban a’kivonat tartalmát ide nem értve a’ bevezetés és­­rekesztés csak nemzeti nyelven történjék. — Végre a’ plébániák viszonyairól történeteiről, valamint a’ békéiben házasok pereiről, az hárítok tett tiszti lépésekről, békés egyeztetésekről Gozony György „Egyházi törvénykezés“ czimrű munkájábani felszólítása követ­keztében, rendes jegyzőkönyvek tartassanak, ezek után Foga­­rassy Károly k. pojánai lelkész kerületi betegfelügyelőnek , (in­­firmarius), Keszner Antal bocskói lelkész kerületi jegyzőnek vá­lasztatván a’ gyűlésnek vége jön. Orosz Ferencz * Debreczen oct. 18. Miután e’ folyó hónap­bán a’ hel­vét hitvallású tiszántúli egyházkerület egyik üres elnöki székét Szoboszlai Pap István a’ közbirodalom kivonatása betöltötte, a’ következő három napokon folyvást tartott gyűlésekben tárgyak kerültek szöryekre, részint az egész prof. felekezetet, részint csak magát a’ tanácskozó kerületet érdeklők; — ’s itt az egy­­házkerületi jegyzőkönyv nyomán, csak az elsőbb rendüeket tart­juk elő sorozandóknak. — Od­.­jén szóba jővén az egyházkerü­­leti főjegyzői hivatalnak — melly az abban sok érdemekkel szol­gált Szoboszlai Pap Istvánnak superintendenségre választatása által ürességbe jött — betöltetése meghatároztatott, hogy a’ kerület keblében létező egyházok e’ hivatalt illetőleg jövő 1842dik jai. *•) 1807-ben ezen urra nézve készen vala egy terv, ’s az ország N.'dora akkor Szigetben lévén a' terv el, vagy nem fogadh­atása végett maga személyesen kívánta a’ helyet megszemlélni, de azon nap midiin in­dulni akart volna a’ Galicziából itten lévő biztosággal egerül sílige­­tűleg érkezett level következtében Bécsbe kelle utaznia ’s a’ ten ma­­iglan is Szigetben egy magányháznál hever.

Next