Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-11-08 / 90. szám

90. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a’ Szá*adunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. H­ÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. November 2II. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtö­­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa 11 fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó-intézetben, kinél a' hirdetmé­nyek ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeké is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Liptó és Heves megyei közgyűlések ; pesti különféle­ almanachtársaság; bártfai, vas­vári, kubachi, eszéki és erdélyi tudósítások. Nagybritannia. A’ királynő közel lebetegedése. Francziaország. Spanyolor­szág. További részletek az elnyomott lázadásról. Diego Leor levele Esparterohoz. Németország. Schweiz. Amerika M’Leod pere; a’ status ügyvéd beszéde; tanúkihallgatás; az ango lapok véleménye. Kis futár. Utazási töredékek; függelék. Hir­detések: Magyarország és Erdély* Ö cs. ’s apost. kir. Felsége a’ megürült karloviczi érsek­ség helytartójává Chranislaw György bácsi n. e. g. püspököt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priv. tud.) Ö cs. ’s apóst. kir. Felsége Tauber Ferencz soproni plébá­nost lebényi Sz. Jakab apátjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priv tud.) Ő cs. ’s apóst. kir. Felsége Zindisch Leopoldot, Pest vá­rosa főorvosát ’s az ottani városi kórház igazgatóját, kir. tanácsos czímmel méltóztatott legkegyelmesebben feldíszíteni. (Priv tud.) A’ rm. magyar kir. udv. kamara a’ windschachti bányászi megürült iktató-hivatalra Kotzbek Káról urvölgyi rétegmestert alkalmazá, Hengl Ferencz halála következtében a’ bajai kir sóhivatalnál megürült mázsáló-hivatalra pedig Balogh János ipolysági sómázsálót helyezte át. Liptó Sz. M. oct. 26. Tegnap van kezdetet a­ Liptó megyei évnegyedes közgyűlés első alispányunk elnöklete alatt. A’ RK. és RR. gyéren jelentek meg, mintha előre tudták volna, hogy ezen közgyűlés elhalasztatandik. Mi meg is történt. Elnök első alispány t. i. röviden üdvözölvén a’ megjelent Rendeket, hi­vatalosan jelenté, hogy épen előtti napon ide megérkezett légyen az 184­0: 3. törvényczik által kiküldött fiók biztosság tekintetbe veendő katonai laktanyákra e’ megyében alkalmatos helyzetet és itt létező már hasonló épületeket, és miután ő (első alispány) és azon járások, mellyekben megyei középületek találtatnak, fősz­­ob­ái a’ feltisztelt biztossággal együttmunkálandók megyeileg ki­­küldve volnának, azért ezen közgyűlést jövő hó okára elhalasz­­tatni előterjeszté; mi is minden ellenmondás nélkül elfogadtatván, felolvastatott am. m. kir. Helytartó-Tanácsnak k. intézménye, melly által is Liptó megye arr­ól tudósíttatván, hogy egy egész lovag század szállásolásra ide rendeltetett, oda utasíttatik, hogy élelmezéséről és beszállásolásáról intézkedjék, mellynek és elnek első alispány abbeli tudósítása, hogy szomszéd Árva megyébe félszázada egy lovagterednek elhelyeztetik, következtében megha­­tároztatott, minthogy Liptó megyében is utolsó termés igen szűk volt és azért lehetetlen, hogy kebelbeli 1600 úrbéri telek egy egész lovag századnak élelmezésére szükséges 8000 mérőt fe­lülhaladó zabot, 2000 mérőn felül menő rozsot és 50000 ala­­lakra felrúgó szénát, Liptóban ismert rétek szűkében saját ter­méséből kiállíthasson, a­­nélkül, hogy maga ínséget és tavaszi vetésre szükséges maghiányt, ne szenvedjen, nm. m. kir. Htó- Tanács alázatosan megkeressék, hogy az ide rendelt katonaságot vagy minél rövidebb idő múlva másuvá áthelyeztetni vagy ki­szolgáltatandó czikkeket piaczi áron fizettetni, vagy pedig, mint­hogy Árva megyében 4000 úrbéri telek találtatik, az ide rendelt katonaságból arányilag Árva megyébe szállíttatni méltóztassék. Biztosan reményük, hogy ezen a’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács­nak felterjesztendő észrevételek siker nélkül nem maradal­dnak. A’ többi délelőtti idő százra menő scontro olvasásával töltetett be. — Délután a’ vmegyeház nagyobb teremében tartatott itteni si­­ketnémák próbaléte. Sokaknak c’ ns megye Rendei közül nem volt eddig alkalmatosságuk illy próbaléten jelenlenni, azért bámu­lás ’s örömtől elragadtatva érzették magokat, midőn látták , hogy a’ siketek nemcsak beszélő oktatójukat ki zsidó, hanem másokat is értenek, hogy a’ némák érthetőleg olvasnak és beszélnek. A’pró­batévő siketnémák száma hatra ment, kik közül két keresztény és négy zsidó. Próbaléten jelenlévő másod alispány ezen üdvös pri­vat intézetről legközelebbi közgyűlésnek jelentést teend és azt is megye pártolásába ajánlandja. Oct. 27-kén, többi között a’ rabok jegyzéke mutattatott be Hevesben. E’ jegyzék szerint volt: Hevesmegyei közgyűlés F. oct. 25-kén kezdődött közgyűlé­sünket a’ másod alispány nyitá meg, mellyen legelsőbb is Almásy Gedeon a’ megye főispány helytartójává ’s kir. tanácsossá nevez­tesse fölötti kir. decretum olvastatott fel; néma csöndben hall­­gaták a’ megye szokottnál nagyobb összegyűlt rendet a’ felolva­sást, mellyel háromszoros hosszas ’s egyhangú, „éljen“ kiáltás követett; azután három rendbeli fényes küldöttség neveztetett m­agának Gyöngyös-Halászon, mint szokott lakhelyén, bejövetele alkalmával az úgynevezett kő-lyuknál, ’s a’ vmegye kapujánál üdvözlésére; derültek voltak a’ rendek arczai; az ellenérzelmü nehány a’ nagy többség ellenében figyelembe sem jöhetve ’s ter­veiket zsebben hagyva, elégületlenül néztek Hevesmegye békés szebb jövőjébe. Novotha Péter a’ mátrai járás fősz. bírája hiva­taláról leköszönt; lemondása tüstinl elfogadtatott. Pest,nov. 3. F. oct. 31 k én tartotta első sz. beszédét a’ magyar egyetemi ifjúsághoz magyar nyelven az akadedemiai szentegyházban Ranolder János mint a’ kir. tudom. egyetem­ben hittudományi rendes tanító ’s hitszónok ’s véges végig épületes ájtatosággal hallgatá azt nemcsak az ifjúság, hanem egyéb számos gyülekezet is, melly részes volt a’ sz. mise áldozatban ’s eddig a’ holt ajkú keresztyén oktatás és szónoklatban a’ nyelv nem értése miatt részt nem vehetett. Még most diák nyelven hangzott ugyan az ének, hanem biztos a’ remény , hogy ez is egyebekkel együtt nem sokára magyarul zendül meg nemcsak az akadémiai, hanem a’ városi ’s egész hazai polgárok nagy örömé­re fens, kormányunk atyáskodó rendelésénél fogva ’s nemzetünk buzgó kívánatéhoz képest. Az oct. 23-i komáromi földrengést meg­értette a’ pesti vizgyógyintézet forrása; ekkor ugyanis vizének különös kellemetlen bűze volt, mellyet azonban vegytaniig lekötni és meghatározni nem lehetett; reá következett napon pedig viz büztelen, de olly meleg volt, hogy azt azonnal merítés után alig lehetett inni. — A’ Pest budai hangászegyesület tegnapelőtt adó működése hatodik évében, első hangversenyét a’ városi na­gyobb redutteremben számos és válogatott hallgatóság jelenlété­ben. Minden hangszerzemény zajosan megtapsoltatok. Azon czél­­szerű és szükséges változtatások, mellyek a’ választmány által az idén tétettek és még tétetni fognak, máris megtermik gyümöl­cseiket , élénk részvétnek élénkül feleltetik meg. Számos műked­velő járult ismét az egyesülethez, kit eddig különféle ízetlenségek és ellenségeskedések visszatar­tóztattak vagy attól elidegenítettek. A’ pedántságot az élet, a’ tespedést érő és munkásság vállák fel. Az intézet ezután a’ közönség várakozásán hátrább nem maradand, és magát mindinkább érdemessé teendi annak részvétére és párt­fogására. — E’ napokban P. M. budai borbélymester nejétől Sz­ Matól, miután egy évi házasság közben öt viselős állapotba hagyta, ’s a’ gyermekszülés ideje már közel volt volna, régi sze­retőjével együtt, kit már 10 éve hogy szeretett, de miről neje mitsem tudott, megszökött. A’ gaz férfi többszöri gyónásának bizonyítványaival katolikus létét nejével, ki csak e’ féltét alatt mene hozzá, tökéletesen elhitette , most azonban világos, hogy rósz lelkű férj nem egyesült görög volt. Mint mondják Buka­restbe illant. Nem képzelhetni a’ nyomorúságot, mellybe a’ férj hagyta nő jutott. Közel a’ gyermekszüléshez, erőtlenség miatt tántorgó lábakkal kelle jótevőt, keresnie, ki szánakozásra méltó állapotában rajta segítsen. A’ házbérrel is még adós lévén, kö­nyörtelen szivü gazdája kivetéssel lényegesé, hahogy azt minél­­előbb letenni nem fogná.. A’ segedelem után esde asszony szava leghamarább megindította egyik tagját a’ papi rendnek: megne­vezhetnék őt, de nem akar, nem kiván megneveztetni. Mi több, nemcsak a’ házbért fizette ki, de nem sajnálta a’ fáradságot is, olly pártfogónőt keresni keresztanyául, ki a’ szegény asszonyt koráb­bi házasságából származott két gyermekével együtt mind a’ mai napig élelmezni legédesb kötelességnek tartja. (I. P. n. N. V.) Almanachtársaság. Más társulati gyűlések közbejötte miatt az „Almanachtársaság“ nagygyűlése a’ magyar tud. társ. teremében nov. 14ke délelőtt helyett ugyanazon nap, délután 3 órakor fog tartatni. Az „Almanach“ 2dik vagyis 1842iki kötete a’ sajtót már elhagyta ’s diszes selyemkötésben a’ leopoldnapi pesti vásáron Eggenberger József és fia pesti könyvárusoknál kapható leend. E’kötet tartalmát köv. tiz aczélmetszvény érdekesiti: 1) Bajza József arczképe, rajz. Barabás, metszé Mahlknecht; 2) Vilma; 3) A’család; 4) Ágnes, az özvegy 5) Marathon; 6) Salamon Ítélete; 7) Mária; 8) Teremtés; 9) Alhambra; 10) Aratók. — Novellák és beszélyek: 1) A’ zsidólány,“ Keresztú­ritól; 2) „A’ növendék,“ Kovács Páltól; 3) „Kárpát gyermeke,“ Tóth Lőrincztől; 4) „Mária,“ Vajda Pétertől; 5) „A’ kalóz,“ Császár Ferencztől. „A’ vetélytárs,“ vígjáték egy felvonásban, Nagy Ignácztól. Nagyobb ’s kisebb költeményeket adtak: Szabó István, Szűcs Dániel, Vachott Sándor, Garay János, Erdélyi, Jámbor Géza, Telegdi Pál, Tárkányi Béla, Szilágyi, Székács, Rutkay Emil, Matisz Pál, Sujánszky, Császár Ferencz, Vajda Péter, Szemere Miklós, Vidor Emil, Somogyi Ladár, Adorján. E’ kötet közép Sadréten kettős veli­en 20 ivet foglal magában. Nagy Ignácz,jegyző: Bártfa, oct. 24. Városi hatóságunk figyelembe vévén, hogy a’ nyilványosan véghezvitetni szokott testi büntetések czél­­joknak, mi a’ bűnösre nézve javulás, a’ népre nézve pedig elret­tentő példa, meg nem felelhetnek ; sőt a’ büntetett vétkesben a’ szemérem ’s becsület érzését elfojtván, azt erkölcstelenségre még hajlékonyabbá teszik, a’ nézőkben pedig kellemetlen érzé­sen ’s az emberiséget lealázó kegyetlenségi botrányon kívül, csak a’ vétkes iránti sajnálatot ébresztik és az erkölcsi ’s emberérzeti jellemet eltompitván, károsak inkább, mint jótevők, ’s a’ művel­tebb jelenkor szellemével épen össze nem egyeztethetők, jöven­dőre a’ testi büntetések nyilványos véghezvitelét általában ’s köz­­megegyezéssel megszüntette és szükség esetében csak a’ város­házban, zárt kapunál, minden nyilványosság elkerülésével hatá­rozta véghezvitetni. — Egyébiránt e’ városnak erkölcsi állapotja, ha népessége más hatóságéval vételik is arányba, igen örvende­tes , mert e’ városban a’ rabok száma a’ lefolyt évtizedban kö­vetkező valt: 1831ben 1 rab, 1832ben 1, 1833ban 0, 1834ben 2, 1840ben 4, folyó 1841 ben 2. — Városunk ez örvendetes er­kölcsi átlapotját nem tulajdoníthatjuk e némi részbe, a’ jó neve­lésen kívül, hatóságunk azon korszerű eljárásának, miszerint már több év óta a’ testi büntetést javitószerű­t igenigen ritkán használ­ta? (P. H.) Nem lévén Vasvárott alkalmas iskolaház a’ lakosok (azon­felül mit ön szegénységük tehetend) segédeimért a’ minden jót, hasznost, és üdvöst pártoló földes uraságaikhoz, ff. szombathelyi káptalan ’s m. Festetics László gr. úrhoz folyamodtak. ’S nem lett sikeretlen a’jó ügybeni folyamodás; a’ sz. czélra törekvők nagy örömére jan. 5-kén összesen mind a’ két uraságtól 3300 faltégla, 9200 egyenes, 102 görbe cserépsindely, 140 köböl mész, ’s 500 v. forint jön kegyesen ajánlva. Valamint a’ hű job­bágyoknak szivbeli vigasztalásul szolgált, úgy a’ nevezett urasá­­goknak dicsőségükre válik, e’ mondhatnám hazafiui kötelességé­bül eredő ajánlat. Kiszolgáltatva lévén az anyag ’s pénzmennyi­ség máj. 12-kén az iskolaház alapköve a’ két uradalom nagyhírű gazdatisztjei Herenkovics László és Pészely Ignácz tiszttartó un. által egyházi szertartás, zene ’s ünnepélyes vigalommal letétetett. Több nemű folyó pénz ’s egy fontos jóslatu emlékirat is bádog szelenczébe zárva kerültek az alapba. Alig emelkedtek a’ falak, ime ut jóltevő támadott, t. i. ff. Varga János győri kanonok ur ezen, az ő születése földén épülő hasznos intézet könnyebb léte­­sithetésére nemes szántából 5000 v. for. ajándékozott ’s mint hi­teles kutfőbül merített valót (dicsőségére ezen, 70 éves tisztes papnak) adhatom értésére a’ t. közönségnek, hogy a tízezer égő forint alapítványt tett a’ vasváriak részire úgy, hogy ezen töke kamatjából évenkint 200 ft. a’ házi szegények közt osztassék ki, 200 ft. a’ szegényebb tanuló gyermekekre forditassék könyvekre ’s ruházatra, 20 ft. évnegyedes kántorokban érette tartandó mi­sékre, 20 ft. a’ mesternek, hogy a’ szegényebb gyermekeket in­gyen tanítsa, adassék, sooftot pedig (mind pengőben értve) egy uj misés pap atyafiának rendelt, mig az három éves lelkész nem leend, utóbb az is a’ vasváriak hasznára esendő. Kubachon leégett alattvalóinak fi. Bélik József szepesi püspök fát, téglát és meszet ajándékozott házaik után felépítésé­re, valamint a’ kőmüvesi költségeket is kifizette. Eszéken az oct. 7-kén kiütött tűz, nagy szél által élesz­­tetve; kevés óra alatt tiz házat, istálókat, színeket és pajtákat hamvasztott el. A’ tűz, mint gyanítják, gonosz kéz által okoz­tatok. Thorda vármegye­ Ugrón István és Veress József, Küküllö vmegye pr. Teleky Domokost és Pálfi Jánost, Zaránd vmegye gr. Gyulai Lajost és Kozma Dénest, K. Szolnok vmegye Uj­falusi Miklóst és Szúnyog Adolfot országgyűlési követeikké válasz­tották. Zilah, oct. 22. Ma a’ zilahi tanácsnak és választott polgár­ságnak (itt esküdt közönségnek neveztetik) nevezetes gyűlése volt. 1) Legelébb is panasz emelkedett a’ rendőrség ellen, mely­­lyet a’ tanács visel. Felhozatott, miként egy rendörigazgató fel­állítása, ’s czélszerű utasítvánnyal ellátása lenne szükséges, ki egyedül lenne felelelős a’ rendért, nem mint most a’ tanács egész testületé, felhozták minden színezetű pártok szónokai azt is, hogy miután tagadhatlanul egy rendőri utasítvány kidolgozásá­ra még 1826 ban volt bizottmány kinevezve, ’s az több ízben újítatott, még is eddigelé munkáját be nem adta; felhozták mind­nyájan, hogy most 3 hónapok alatt Ziláh­on volt felverés, gyúj­togatások , vérengezések történtek, még is a’ tanács nyomozása semmit fel nem derített; eléhozták, miként ezen hanyagságot olly nagy mértékben gyakorolja a’ tanács, hogy 50 bizottmány közül 10ben alig alig járnak el tagjai. ’S ezt minden színezetű pártnak tagjai hanyagságukat azzal mentik, hogy csekély fize­tésük egyéb munkára is kényszeríti. Ennek következésében egy szájjal kimondták azt, hogy a’ tanács újítása (restauratio) segít­het csak bajaikon. Meghatározták a’ királyi fökormányt erre meg­kérni, de most a’ tanács gyöngélkedésének elhallgatásával. 2) Ezután 3 eskü­dti ürességnek betöltésére hívták meg a’ tanácsot, de az, sok dolgai miatt, csak izenetbeni közlekedés mellett ma­radott. Hozzá fogtak tehát a’ választáshoz, mellynek megértésére szükség egy kis kitérés: Zilahon a’ „harmonialis contractus“ sze­rint fele a’ tanácsnak, és esküdtségnek nemesekből, fele polgárok­ból áll. A’ választás úgy esik meg, hogy elébb kitűznek közmeg­egyezésből. A’ polgári két ürességre kitűzöttek névsorában mind a’ tanács, mind az esküdtség hamar megegyezett, de a’ nemesi esküdtségre kitűzésben kétfelé oszlott. Előbb t. i. az esküdtség gyűlésében egy nemesi szabadságban élő lakos ellen, kinek ro­kona a’ tanács egyik legképesebb tagja, az esküdtség nagyobb része azon ellenvetést tette, hogy ámbár nemes voltát hiszi, de, mivel apja távolról jőve ide, nemesi bizonyítványát még bé nem mutatta, ezért a’ nemesek részére ki nem lehet tűzni, ’s ez meg is állott. Ezután két kitűzni ajánlott lakos ellen, egy esküdtségi tag azon ellenvetése, hogy ezek sem adták bé nemesi bizonyít­ványukat, azon okból, mivel ezeknek apjok mondhatni a’ szom­széd faluban lakik, ’s lakott, ’s mindnyájan tudják nemességét, ’s végre az egyik papi hivatalánál fogva is nemes, el nem fo­gadtatott, ’s maga az ellenvető is visszavette indítványát. E’ két tag ellen azután az hozatván fel, hogy a­ korcsmárolhatási bért (24 fát) nem fizették le, egyfelől kezesek állottak értök jót, más felöl az esküdtség a’ befizetés elött föl nem esketni határozta. E­­zen kitűzés szenet útján a’ tanácsnak tudtára adatván, az ellenve­tések után kitűzött két személy ellen azon ellenvetést tette, vala­mint az, kit az esküdtség elmellőzött, úgy ezek is (kik némelly esküdtjekkel, ’s azokkal, kik az elmellőzött személy ellen kifogást tettek rokonok) nem mutattak nemesi bizonyítványt. Midőn az es­ti, 1835ben 4, 1836ban 4, 1837ben 1, 1838ban 1, 1839ben­ küdtség visszaszente, hogy mindnyájok tudtára az egyik maga pap, ö :o cd jas O N bD "cP 's? CD “CC ss ^ -^3 ^ 3 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 480 694 739 774 826 790 863 204 748 652 11 6 8 7 15 17 20 11 15 12 149 202 265 197 205 229 211 206 230 233 51 47 71 65 48 43 28 54 48 73 6 2 8 11 9 9 33 4 4 3 2 1 2 3 2 3 3 4 2 12 3 4 SS3 25 32 29 53 58 62 49 64 57 63 58 :1 5 ® b£ jac -03­­• cb ’E­­ -CB -03 ) ■o :C3 03 .3(2£ .o .2 w0 c­:0 CB 73

Next