Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-03 / 1. szám
1. szám. k . tudományu értekezésekkel, a Kis /wíar literatwai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével is foglalkodnak főképen. HÍRNÖK. M. ACADEMI KÖNYVTÁR Szerkeszti s kiadja Balásfahl Orosz József. Januar 3. 1842. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és Alföldi political hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizallás és minde féle hirdetmények minél gyorsabb kozlese■’ — a Századunk terjedelmest) political s roMegjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa11 fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: a szatmári úr nők és Dupoly elitéltetése; bácsmegyei új tisztikar; Abauj és Esztergom megyék közgyűlései; nevelésügy Barsból; országgyűlési tudósítások Erdélyből. Ausztria. Változások a cs. kir. hadseregnél. Nagybritannia. Aberdeen lord nyilatkozata; az európai öt hatalmasság szerződése a rabszolgakereskedés elnyomására. Francziaország. Quénisset halálra, Dupoty pedig deportatiora ítélve; Dupoty protestalioja, Odilon-Barrot körlevele; vasutak körüli buzgalom; vízáradás Senegalban. Spanyolország. A revolutio óriási előlépései; 50 néger lázadása Cuba szigetén. Poroszország. A király útja Londonba. Belgium. A Senne kiáradása. Törökország. Izzed Mehmed basa nagyvezérré neveztetése. Chosrew basa cselszövényei. Kis futár. Szemle a szépirodalom mezején; függelék. Hirdetések: Jr Magyarország és Erdély. Ő cs. s apost. kir. Felsége Löwenkampfi Burdina Rudolf nyugalmazott kapitányt s a prágai invalidház teremparancsnokát magyar indigenatussággal méltóztatott legkegyelmesebben megajándékozni. Ő cs. s apost. kir. Felsége Albisi Bakcsy Ferencz ügyvédet erdélyi kir. adv ágenssé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (A szathmári pontok és Dupoty elitéltetése.) Testvérhoni sajtónk nagyobb része örül a szathmári pontok megbuktának. S méltán, mert volt benne neki is egy kis része, pedig nem alkalmi, ama pontok egyenes megtámadása által, hanem állandó, tartós, ama szilárd ellenmondásai által, mellyekkel az időszaki sajtónak főbb műszerei minden idétlen, túlzó, légből lekapott vagy majmoló terveket s igyekezeteket mindig és mindenhol visszautasitottak. S valóban olly épnek s egészségesnek nyilvánul e magyar nemzet organismusa, hogy kétséget nem szenved, mikép a minden politikai utonszületéssel összekapcsolt paroxismusból minden úgynevezett heroicus gyógyszerek használata nélkül kiláboland, józan sajtójának, ha jövendőre is eddigi szüzességét fentartani képes leend, egyszerű házi orvosságának segedelmével. Nem távol már azon idő, mellyben a mokliberalismus csak úgy jelenend meg tanácskozásainkban, mint használtatik a magányoson sem izeltethető, sem tápláló bors némelly ételek fűszerezésére, t. i. az alkotmánygépnek gyorsabb mozgásban tartására; s így elvesztvén ártalmas tulajdonit, legfeljebb szánakodást vagy vidámságot gerjesztend ott, hol igen czifrán, könnyű visszatolást, hol igen merészen fellépni találna.— E magyar politikai józansággal furcsa ellentétben áll ama zajongó ingerültség, mellyet a franczia úgynevezett „független sajtó“ Dupoty elitéltetése felett nyilványit. Hirdeti már a National, hogy főszerkesztőji a dicsért független sajtónak— nem volna tán nehéz, igenis nagy függését kinyomozni — dec. 22én estve összegyűltek, erőteljes határozatokat e tárgyban hozandók; egyúttal dicsekszik a „Nemzeti“ az egész (?) angol - német időszaki sajtónak ez eset feletti hasonszenvével. E sympathiával hihetőleg csak a franczia ultraliberális önhittség s szédelgés biztatja magát, s igen csodálatos lenne, ha e tárgynak is, mint annyi másnak, két oldala nem mutatkoznék. A Commerce, a Journal du Peuple s más hasonló lisztű hírlapok ugyanazon sípba fújnak. Mindnyájan a pairszéket kárhoztatják, hogy sem a journalisticai fenyegetések által elrettentve, sem Dupoty világossárga glacékesztyűi által elkábitva, a merénylők előleges tudomását s a gyilkosok világos pártolását a törvényes imputatiónak magasztosa szempontjából vette, s a szüntelen izgató sajtónak ez egyszer körmére ütött. Semmit sem kételkedünk, hogy a tisztelt főszerkesztő uraiméknak inkább holmi straszburgi szatócsok, hajfodrászok s napóleoni ex-altisztek felszabadító juryje ízlésükre lett volna.— A merény legbensőbb természetéről azonban mi csak igen tökéletlen bírák lehetünk, mert a magyar jellem nem képes felfogni egyént, társaságot, elágazott szövetséget, melly a hon atyját, valódi boldogítóját, legerényebb polgárát gyilkosság martalékául kitűzhetné, hónapokig a mechanika segedelmével ölőgépet készítvén s a nemzeti ünnep legszentebb pillanatát vérszomjas merényének kivitelére választván, nem képzelhet magának a magyar jellem nemzetet, melly illy gonosztett, ismételt s ismételt gonosztett felett általányos undorodást és borzadalmat ne érezne, kárhoztatást egytől egyig ne nyilványítana, s a magyar csak „ezer s egy éj“-féle mesének veheti, ha hallja s olvassa, hogy a természet elleni merény kivételében megragadott atyagyilkosok a nemzetnek minden osztályaiban részvétet és szánakodást gerjesztnek, a hölgyek e gyilkosok után czímzett divatnemüket viselnek, egy elitélt asszonyi szörnyeteg képmutató, ámító emlékkönyvét mohón olvassák, hogy a törvényszék szent színe előtt az emberiségnek e gyalázatjai erényes embereknek s a szabadság hőseinek nevezik magukat a prókátorok által felingerlett hallgatók gyönyörködésére, s a birákkal comediáznak, kik őket viszont czukros vízzel kináltatják; — nem képzelhet végre magának a magyar jellem időszaki sajtót, melly minden csendháborodást, minden merényt és gonosztettet, király- és férj-gyilkoslást védelem alá vesz, csak hogy az illy eseteket valami módon politicai izgatása eszközéül használhassa; — nem, drága földjeim, illy jelenetek tökéletes biráji, hála, nem lehetünk , mert nem létezik kebelünkben egy húr is, melly illyesről csak a leggyengébb viszhangot is adna. Csak természetes, ösztönféle utálat és borzalom lepheti el lelkünket olly jelenetek hallásánál, mellyek közönségesek a politicai nagy Sodoma-Gomorhában. Nem, mi itt nem bírálhatunk ; de biráland helyettünk egy nem távol lévő nemzedék, melly korunknak e természetelleni kinövéseit mint az emberi nemnek agyag eredete bizonyítványát fevilágosítni, magyarázni, vegytani elválasztás alá venni s szigorúan megbírálni el nem mulasztandja. Büszkélkedhetik valóban az önhitt emberi ész, hogy még a legegyszerűbb, természetes, szent emberi viszonyról, a szabadságról, illy gyakori és tartós tévedéseket táplál s azok mellett életre s halálra megyl. — Mi pedig elvárandjuk és kisérendjük a franczia sajtónak további kitöréseit, valamint még a szathmári história felett is némellyeket jövő lapunkban elmondandunk. A bács megyei új tisztikar névsora köv.: első alisp. Pacséri Odry József, másod: Knézy Antal; főjegyző: Borsodi Latinovics Károly; első al, főjegyzői czímmel: Nikolics Izidor, 2-dik Antunovics Pál; tiszt. aljegyzők: Mukics János, Vojnics Gábor, Fratricsevics István, Zákó Péter, Grosschmidt Ferencz, Ast Ferdinand,s Pál Antal; levéltárnok: Hodosi Karácsonyi Leopold ; pertárnok: Mrazovits Jakab; főügyvéd: Bajsai Zákó István ; első alügyvéd: Nagy Budafalvi Vermes Ágoston, 2-dik Piukovics Mihály; tiszt, alügyvéd : Radisits Jenő s Markovics László; hadifőpénztárnok: Almási Kovatsits Antal, honi: Omoroviczai Szalmásy Miksa; főszámvevő: Turszky Ferencz; fizetéses táblabírák: Fratricsevics Pál, Felső-lukaveczi Volárits János, Sztrilics Tóbiás, Czabaji Horváth Péter, Pacséri Szucsics Ödön s Eremics János. Felsőjárási főszolgabíró : Almási Rudits Máté, al: Borsódi Latinovits Móricz, tiszt: Bajsai Vojnits Dienes, esküttek: Szlavniczei Sándor György s Alaga Imre, tiszt.: Vargai István; aladószedő: Borsodi Latinovits Miksa, raktári biztos: Fratricsevics Ignácz ; csendbiztos: Piukovics Dömjén. Középjárási fősz. bíró : Pacséri Odry András, al: Milasin Károly ; esküttek: Maltyasovszky László s ifjabb Parcsetics Lajos; aladószedő : Ns Militicsi Czintula Mihály; raktári biztos: Balán Pál; csendbiztos: Fratricsevics Péter. Alsó járási fősz. bíró : Mateovicsi Piukovics Ágoston, al: Borsodi Latinovics Zsigmond, esküttek: Pocskay Zsigmond és Sztratimirovits Rádó, tiszt: Sztratimirovics Dániel; aladószedő: Kanyó Aloiz ; raktári biztos: Baderlicza János; csendbiztos: ifjabb Gálik Mihály. Telecskai járási fősz. bíró: Bajsai Vojnics Barnabás, al: Kály Bálint; esküttek: Gálfi György s Vojnics Márk, tiszt: Sorok Sándor; aladószedő: Vidakovics Vitusz ; raktári biztosok : Szabadkai Pertics Lukács, kulai: Csajághy Márton; csendbiztos: Milinovics István. Tiszai járás fősz. bírája: Bajsai Vojnics Ferencz, al: Boglaticzai Pilaszanovits János; esküttek: Szalmásy Ferencz s Eremics Lukács ; aladószedő, ki a telecskaiban csendbiztos Parcsetics Sándor; révbiztosok: Szlavniczai Sándor István, Markovics Szaniszló s Kanyó Lajos; főmérnök: Hevessy Károly, al. Kerekes József; főorvos: Bulla Károly, tiszt: Csajághy István; járásbeli alorvosok: Krajnik László, Peák János, Rath Ferencz és Stipl Lőrincz; várnagy: Katona Lajos. Kassa, dec. 20. November 22-én a főispányi beiktatás ünnepélyével kezdett és azon hó 23. 24. 25. 26. 27dik, valamint dec. 9. 10. 11. és 13dik napjain folytatólag tartatott évnegyedi közgyűlésünk nevezetesb eredményei következők : 1} a főispány ő maga igen megható és érzékeny bucsuvétele alkalmával igen kedvesen lepé meg a rendeket azon nyilatkoztával, hogy, szent lévén előtte a törvény rendelete és annak önkényt hódolni legédesb kötelességeinek egyike, miután a három évi törvényes időszak mármár elteléséhez közelgetne, ez okból a tisztujítószéket jövő 1842dik év május havában tartani , maga szándékoznék, melly nyilatkozat a BB. részéről lelkes és általános tetszéssel fogadtatott.— Gróf Barkóczy János , maga a Dargón átvonuló és roszaságáról hires nyakvesztő útnak valahára munkába veendő igazítása és javítása szükségességét hozván szóba — miután a házipénztár jelenlegi szorult állapotja miatt hasonló vállalatra megkivántató tetemes költségek fedezésére elégtelen lenne, megyénk rendei szokott nagylelkűségeknél fogva az indítványozott czélra önkénytes adakozások útján rögtön 2200 pengő forintnyi pénzalapot tettek össze ; nevezetesen: magos indítványozó ur 1000 pgö frtokkal nyitá meg az ajánlatok sorát, melly összeget a főispány ő mlga 300, gr. Péchy Emanuel 400, gr. Sztáray Vinczéné 200 pgö frtokkal és 14 mázsa vassal, gr. Andrássy György 200 pgö frtokkal és Parnói Molnár tbiró 100 pgö frtokkal nevelték; egy úttal felírás határoztatok Ő Felségéhez a végett, hogy miután megyénk eddigelé utak csinálására más megyék példájára a felséges aerariumból semminemű segedelmezésben nem részesült, méltóztatnék Ő Felsége megyénk adózónépének a sovány és szűk termés miatt véginséggel határos kétségbeesett sorsát atyai figyelmére kegyelmesen méltatni és a fentebbi czélra a felséges aerariumból meghatározandó némi segedelmezéssel megyénket megvigasztalni. — 3) gönczi járásalszkutja Kazinczy László időközben meghatározván, helyébe a főispány , mag a több folyamodók közül a megye ajánlatára Kádas Károlyt megyénk volt rendszerinti esküdtjét — a füzéri járásban szinte ürességben volt aladószedői helyre pedig Kelcz Eduardot helyettesíté, melly uutóbbinak helyetesítése nyomán ürességbe jött rendes esküdtségi helyet óhajtók folyamodásaiknak beadására utasíttattak. —4)felolvastatott ns Borsod vmegyének a papi jószágoknak jövő országgyűlésen eszközrendő szabályoztatása és üdvösebb köz és nevelési czélokra részbeni fordítása tárgyában rokon pártolásra megyénket felszólító levele, melly az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasíttatott. Melly alkalommal Ő Felsége aranykulcsos hive Szentiványi Vincze ur ő mlga indítványt tett az iránt, hogy a fontosabb országgyűlési tárgyaknak az azokkal foglalkozó választmány által mikor leendő felvételének ideje, az azok vitatásában lehető részvétel tekintetéből megyeszerte currentáltassék, melly indítványt biró Jakabfalvay azon észrevételére, miszerint a választmányhoz utasított tárgyak egytől egyik mind fontosak lévén, azok közt osztályozást tenni és a látszólag fontosabbak felvételének idejét közhírré tenni csak azért sem volna tanácsos, minthogy ezáltal csak a szellemi erők kártékony megoszlása és némelly elvontabb, de annál fontosabb tárgyak vitatásától pártszerű eltávolítása eszközöltetnék — el nem fogadtatott, és igy a választmány koronkinti összeüléseinek ideje tárgykijelölés nélkül fog köztudomásra juttatni.( 5) Felolvastatott és Beregh vmegyének a hónapok magyar neveinek (télelő, télutó ’stb.) általa lett elfogadásáról megyénket értesítő és egyformaság tekintetéből követésre felszólító levele, melly felszólítás méltánylásra talált. — 6) Felolvastatott ugyancsak Beregh vmegyének egy kebelbeli vándorló legénynek magyar szerkezetű vándorkönyve miatt Laibachból történt kiutasításáról és ennek nyomán a viszonyosságok szabályának ekkint lelt megsértéséböl háromló sérelemnek megszüntetése végett— általa Ő Felségéhez intézett alázatos felírása felöl megyénket panaszosan tudósító és rokon érzelmű hasonló lépések tételére felszólító levele, mellynek nyomán a felírás Ő Felségéhez elhatároztatott.— 7) Táblabiró Patay István indítványára a hús ára egy krajczárral lejebb azaz : kilenczárra szállíttatott. 18 Felolvastatott és Csanád vármegyének a mészárszéki jognak jövő országgyűlésen eszközrendő megszüntetése tárgyában megyénket együttmunkálásra felszólító levele, melly a választmányhoz utasíttatott. — 9) Gróf Barkóczy János ő mlga indítványt tett aziránt, hogy miután az épülőben lévő megyei javító fogház körüli munkák a büntető törvénykönyvnek kijöveteléig — az ennek értelmében az építés tervében netalán szükségessé válható módosítások megtétele tekintetéből függőben maradnak és az arra tett pénzbeli ajánlatokat addig is kamatoztatni kívánatos lenne, szóllíttatnának föl annál fogva az illető ajánlók, hogy illetőségeiket vagy fizessék be kamatra kiadhatás végett, vagy pedig magukról kötelezvényt adjanak, annak költései kamaton fizetendők; — melly indítvány a KK. által elfogadtatott. •— 101 Felolvastatott és Pest megyének a Pesten felállítandó reform, főiskola ügyének előmozdítására felszóllító levele, melly rokon érzéssel fogadtatván önkéntes pénzbeli ajánlatok gyűjtésére a járásbeli szolgabirák bízattak meg. — 11) Szentiványi Vincze ő maga azon valóban igen helyes és köszönetünket érdemlő megjegyzésére, miszerint szabad kir. Kassa városában a zsemlyék felette roszak, — a város megintetni rendeltetett, hogy ezentúl a zsemlyéknek mind súlyára, mind pedig minőségére elkobzás büntetésének alkalmazása mellett szigorúbban felügyelni s ügyeltetni ne terheltessék. ( 12) Megyénk érdemkoszorus rendszeréről sebésze Haim Sebestyén ur ebbeli dicséretes buzgalommal viselt hivataláról élemedett kora tekintetéből leköszönvén, helyébe fia Haim Eduard orvostanár neveztetett ki a főispány ő maga által — az apa megismert érdemeit fiában is némileg jutalmazni óhajtó RR. általános és lelkes javallata kíséretében. Minthogy pedig az érdem legszebb polgári jutalma a fejedelmi elismerés lenne, Krajnyik Ferencz táblabiró indítványára a leköszönt érdemteljes szebész ur számára polgári aranyérdempénznek leendő kieszközlésére a föispány ő mlga levél által is megkéretni rendeltetett. — Végre a közgyűlés folyamatja alatt Brezecsko ur a föispány ő mlgának mély hódolata jeléül megyénk statisztikai topographiai és geographiai maga készitette leírásával kedveskedék, mellyel a magas lelkű elfogadó visszont megyénket megajándékozni kegyes volt. Az igen deli s pompás kötésben foglalt érdekes és ügyesen szerkesztett táblákkal ellátott munka finom regál papiroson van írva és a szép irás ritka remekje gyanánt tekintendő... Belső tudományos becsének megbirálása küldöttségre lesz bízandó, mellynek, mint reméljük kedvező véleményadása esetében, a valóban filigran munka kőnyomatban és az eredetihez hasonló alakban (Facsimile) fog megjelenni. — A jövő évnegyedi közgyűlés ideje február 14-ére van kitűzve, a törvényes napok (Fixumok) pedig azon hó 21 dikén veendik kezdetöket. Esztergom, aprószentek napján, 1841 I. Jelentéses közgyűlésünket a rovásos összeírás miatt e hó 6kán tökéletesen be nem végezhetvén, ugyan csak folyó tétele 21-én Bozzay János első alispány elnöksége alatt folytatók, melly alkalommal az 1842—ik évre kivetendő adó tárgyában munkálodó küldötség terve helyben hagyatván, s igy egy rovást véve a hadi pénztárra a kulcs 6 fr. 47, a házira 6 fr. 21, mindkettőre összesen 130 p. krajczárban dolgoztatván ki, köznépünk a hadi adóra 39,255, a házira nézve 36995, s ekkép öszessen 76250 p. frtal rovaték meg. Továbbá közelebbi jelentéses közgyűlésünk első napjaiban meghagyaték a járásbeli szolgabiráknak, mindazokat kik az 1840-dik évi ország-