Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-01-03 / 1. szám

1. szám. k . tudományu értekezésekkel, a Kis /wíar litera­­twai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével i­s foglalkodnak f­őképen. HÍRNÖK.­­ M. ACADEMI KÖNYVTÁR Szerkeszti s kiadja Balásfahl Orosz József. Januar 3. 1842. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és Alföldi political hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizallás és min­­de féle hirdetmények minél gyorsabb kozlese­­■’ — a Századunk terjedelmest) political s ro­­Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa11 fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: a szatmári úr nők és Dupoly elitéltetése; bácsmegyei új tisztikar; Abauj és Esztergom megyék közgyűlései; nevelésügy Barsból; országgyű­lési tudósítások Erdélyből. Ausztria. Változások a cs. kir. had­seregnél. Nagybritannia. Aberdeen lord nyilatkozata; az európai öt hatalmasság szerződése a rabszolgakereskedés elnyo­mására. Francziaország. Quénisset halálra, Dupoty pedig deportatiora ítélve; Dupoty protestalioja, Odilon-Barrot körlevele; vasutak körüli buzgalom; vízáradás Senegalban. Spanyolor­szág. A revolutio óriási előlépései; 50 néger lázadása Cuba szi­getén. Poroszország. A király útja Londonba. Belgium. A Senne kiáradása. Törökország. Izzed Mehmed basa nagyve­zérré neveztetése. Chosrew basa cselszövényei. Kis futár. Szemle a szépirodalom mezején; függelék. Hirdetések: Jr Magyarország és Erdély. Ő cs. s apost. kir. Felsége Löwenkampfi Burdina Rudolf nyugalmazott kapitányt s a prágai invalidház terem­­parancsnokát magyar indigenatussággal méltóztatott legke­gyelmesebben megajándékozni. Ő cs. s apost. kir. Felsége Albisi Bakcsy Ferencz ügyvédet erdélyi kir. adv ágenssé méltóztatott legkegyel­mesebben kinevezni. (A szathmári pontok és Dupoty elitéltetése.) Testvérhoni sajtónk nagyobb része örül a szathmári pontok megbuktá­­nak. S méltán, mert volt benne neki is egy kis része, pedig nem alkalmi, ama pontok egyenes megtámadása által, hanem állandó, tartós, ama szilárd ellenmondásai által, mellyekkel az időszaki sajtónak főbb műszerei minden idétlen, túlzó, lég­ből lekapott vagy majmoló terveket s igyekezeteket mindig és mindenhol visszautasitottak. S valóban olly épnek s egész­ségesnek nyilvánul e magyar nemzet organismusa, hogy két­séget nem szenved, mikép a minden politikai utonszületéssel összekapcsolt paroxismusból minden úgynevezett heroicus gyógyszerek használata nélkül kiláboland, józan sajtójának, ha jövendőre is eddigi szüzességét fentartani képes leend, egyszerű házi orvosságának segedelmével. Nem távol már azon idő, mellyben a mokliberalismus csak úgy jelenend meg tanácskozásainkban, mint használtatik a magányoson sem izeltethető, sem tápláló bors némelly ételek fűszerezésére, t. i. az alkotmány­gépnek gyorsabb mozgásban tartására; s így elvesztvén ártalmas tulajdonit, legfeljebb szánakodást vagy vidámságot gerjesztend ott, hol igen czifrán, könnyű visszatolást, hol igen merészen fellépni találna.— E magyar politikai józansággal furcsa ellentétben áll ama zajongó in­gerültség, mellyet a franczia úgynevezett „független sajtó“ Dupoty elitéltetése felett nyilványit. Hirdeti már a National, hogy főszerkesztőji a dicsért független sajtónak— nem vol­na tán nehéz, igenis nagy függését kinyomozni — dec. 22én estve összegyűltek, erőteljes határozatokat e tárgyban ho­zandók; egyúttal dicsekszik a „Nemzeti“ az egész (?) angol - német időszaki sajtónak ez eset feletti hasonszenvével. E sympathiával hihetőleg csak a franczia ultraliberális önhitt­ség s szédelgés biztatja magát, s igen csodálatos lenne, ha e tárgynak is, mint annyi másnak, két oldala nem mutatkoz­nék. A Commerce, a Journal du Peuple s más hasonló lisztű hírlapok ugyanazon sípba fújnak. Mindnyájan a pairszéket kárhoztatják, hogy sem a journalisticai fenyegetések által el­rettentve, sem Dupoty világossárga glacékesztyűi által elká­­bitva, a merénylők­ előleges tudomását s a gyilkosok világos pártolását a törvényes imputatiónak magasztosa szempont­jából vette, s a szüntelen izgató sajtónak ez egyszer kör­mére ütött. Semmit sem kételkedünk, hogy a tisztelt főszer­kesztő uraiméknak inkább holmi straszburgi szatócsok, haj­fodrászok s napóleoni ex-altisztek felszabadító juryje ízlé­sükre lett volna.— A merény legbensőbb­ természetéről azon­ban mi csak igen tökéletlen bírák lehetünk, mert a magyar jellem­ nem képes felfogni egyént, társaságot, elágazott szö­vetséget, melly a hon atyját, valódi boldogítóját, legeré­­nyebb polgárát gyilkosság martalékául kitűzhetné, hónapo­kig a mechanika segedelmével ölőgépet készítvén s a nem­zeti ünnep legszentebb pillanatát vérszomjas merényének kivitelére választván, nem képzelhet magának a magyar jellem nemzetet, melly illy gonosztett, ismételt s ismé­telt gonosztett felett általányos undorodást és borzadalmat ne érezne, kárhoztatást egytől egyig ne nyilványítana, s a magyar csak „ezer s egy éj“-féle mesének veheti, ha hall­ja s olvassa, hogy a természet elleni merény kivételében megragadott atyagyilkosok a nemzetnek minden osztályaiban részvétet és szánakodást gerjesztnek, a hölgyek e gyilkosok után czímzett divatnemüket viselnek, egy elitélt asszonyi szörnyeteg képmutató, ámító emlékkönyvét mohón olvassák, hogy a törvényszék szent színe előtt az emberiségnek e gyalázatjai erényes embereknek s a szabadság hőseinek nevezik magukat a prókátorok által felingerlett hallga­tók gyönyörködésére, s a birákkal comediáznak, kik őket viszont czukros vízzel kináltatják; — nem képzelhet végre magának a magyar jellem időszaki sajtót, melly minden csendháborodást, minden merényt és gonosztettet, király- és férj-gyilkoslást védelem alá vesz, csak hogy az illy eseteket valami módon politicai izgatása eszközéül használhassa; — nem, drága földjeim, illy jelenetek tökéletes biráji, hála, nem lehetünk ,­ mert nem létezik kebelünkben egy húr is, melly illyesről csak a leggyengébb viszhangot is adna. Csak természetes, ösztönféle utálat és borzalom lepheti el lel­künket olly jelenetek hallásánál, mellyek közönségesek a politicai nagy Sodoma-Gom­orhában. Nem, mi itt nem bí­rálhatunk ; de biráland helyettünk egy nem távol lévő nemzedék, melly korunknak e természetelleni kinövéseit mint az emberi nemnek agyag eredete bizonyítványát fe­­­­világosítni, magyarázni, vegytani elválasztás alá venni s szigorúan megbírálni el nem mulasztandja. Büszkélkedhe­­tik valóban az önhitt emberi ész, hogy még a legegysze­rűbb, természetes, szent emberi viszonyról, a szabadságról, illy gyakori és tartós tévedéseket táplál s azok mellett élet­re s halálra megyl. — Mi pedig elvárandjuk és kisérendjük a franczia sajtónak további kitöréseit, valamint még a szath­mári história felett is némellyeket jövő lapunkban elmon­­dandunk. A bács megyei új tisztikar névsora köv.: első alisp. Pa­­cséri Odry József, másod: Knézy Antal; főjegyző: Borsodi Latinovics Károly; első al, főjegyzői czímmel: Nikolics Izi­­dor, 2-dik Antunovics Pál; tiszt. aljegyzők: Mukics János, Vojnics Gábor, Fratricsevics István, Zákó Péter, Grosschmidt Ferencz, Ast Ferdinand,­s Pál Antal; levéltárnok: Hodosi Karácsonyi Leopold ; pertárnok: Mrazovits Jakab; főügyvéd: Bajsai Zákó István ; első alü­gyvéd: Nagy Budafalvi Vermes Ágoston, 2-dik Piukovics Mihály; tiszt, alügyvéd : Radisits Jenő s Markovics László; hadifőpénztárnok: Almási Kovatsits Antal, honi: Omoroviczai Szalmásy Miksa; főszámvevő: Turszky Ferencz; fizetéses táblabírák: Fratricsevics Pál, Felső-lukaveczi Volárits János, Sztrilics Tóbiás, Czabaji Horváth Péter, Pacséri Szucsics Ödön s Eremics János. Fel­sőjárási főszolgabíró : Almási Rudits Máté, al: Borsódi Lati­­novits Móricz, tiszt: Bajsai Vojnits Dienes, esküttek: Szlav­­niczei Sándor György s Alaga Imre, tiszt.: Vargai István; aladószedő: Borsodi Latinovits Miksa, raktári biztos: Fra­tricsevics Ignácz ; csendbiztos: Piukovics Dömjén. Közép­­járási fősz. bíró : Pacséri Odry András, al: Milasin Károly ; esküttek: Maltyasovszky László s ifjabb Parcsetics Lajos; aladószedő : Ns Militicsi Czintula Mihály; raktári biztos: Ba­lán Pál; csendbiztos: Fratricsevics Péter. Alsó járási fősz. bíró : Mateovicsi Piukovics Ágoston, al: Borsodi Latinovics Zsigmond, esküttek: Pocskay Zsigmond és Sztratimirovits Rádó, tiszt: Sztratimirovics Dániel; aladószedő: Kanyó Aloiz ; raktári biztos: Baderlicza János; csendbiztos: ifjabb Gálik Mihály. Telecskai járási fősz. bíró: Bajsai Vojnics Bar­nabás, al: Kál­y Bálint; esküttek: Gálfi György s Vojnics Márk, tiszt: Sorok Sándor; aladószedő: Vidakovics Vitusz ; raktári biztosok : Szabadkai Pertics Lukács, kulai: Csajághy Márton; csendbiztos: Milinovics István. Tiszai járás fősz. bírája: Bajsai Vojnics Ferencz, al: Boglaticzai Pilaszanovits János; esküttek: Szalmásy Ferencz s Eremics Lukács ; al­­adószedő, ki a telecskaiban csendbiztos Parcsetics Sándor; révbiztosok: Szlavniczai Sándor István, Markovics Szanisz­­ló s Kanyó Lajos; főmérnök: Hevessy Károly, al. Kerekes József; főorvos: Bulla Károly, tiszt: Csajághy István; járás­­beli alorvosok: Krajnik László, Peák János, Rath Ferencz és Stipl Lőrincz; várnagy: Katona Lajos.­­ Kassa, dec. 20. November 22-én a főispányi beik­tatás ünnepélyével kezdett és azon hó 23. 24. 25. 26. 27dik, valamint dec. 9. 10. 11. és 13dik napjain folytatólag tartatott évnegyedi közgyűlésünk nevezetesb eredményei követke­zők : 1} a főispány ő maga igen megható és érzékeny bu­­csuvétele alkalmával igen kedvesen lepé meg a rendeket azon nyilatkoztával, hogy, szent lévén előtte a törvény rendelete és annak önkényt hódolni legédesb kötelességeinek egyike, miután a három évi törvényes időszak mármár elteléséhez közelgetne, ez okból a tisztujítószéket jövő 1842dik év má­jus havában tartani , maga szándékoznék, melly nyilatko­zat a BB. részéről lelkes és általán­os tetszéssel fogadta­tott.— Gróf Barkóczy János , maga a Dargón átvonuló és roszaságáról hires nyakvesztő útnak valahára munkába veendő igazítása és javítása szükségességét hozván szóba — miután a házipénztár jelenlegi szorult állapotja miatt ha­sonló vállalatra megkivántató tetemes­ költségek fedezésére elégtelen lenne, megyénk rendei szokott nagylelkűségeknél fogva az indítványozott czélra önkénytes adakozások útján rögtön 2200 pengő forintnyi pénzalapot tettek össze ; neve­zetesen: magos indítványozó ur 1000 pgö frtokkal nyitá meg az ajánlatok sorát, melly összeget a főispány ő mlga 300, gr. Péchy Emanuel 400, gr. Sztáray Vinczéné 200 pgö frtokkal és 14 mázsa vassal, gr. Andrássy György 200 pgö frtokkal és Parnói Molnár tbiró 100 pgö frtokkal nevelték; egy úttal felírás határoztatok Ő Felségéhez a végett, hogy miután megyénk eddigelé utak csinálására más megyék pél­dájára a felséges aerariumból semminemű segedelmezésben nem részesült, méltóztatnék Ő Felsége megyénk adózónépé­nek a sovány és szűk termés miatt véginségg­el határos két­ségbeesett sorsát atyai figyelmére kegyelmesen méltatni és a fentebbi czélra a felséges aerariumból meghatározandó némi segedelmezéssel megyénket megvigasztalni. — 3) gönczi j­ár­ásalszku­tja Kazinczy László időközben meghatározván, helyébe a főispány , mag a több folyamodók közül a megye ajánlatára Kádas Károlyt megyénk volt rends­zerinti esküdt­­jét — a füzéri járásban szinte ürességben volt aladószedői helyre pedig Kelcz Eduardot helyettesíté, melly uutóbbinak helyetesítése nyomán ürességbe jött rendes eskü­dtségi helyet óhajtók folyamodásaiknak beadására utasíttattak. —4)felol­­vastatott ns Borsod vmegyének a papi jószágoknak jövő or­szággyűlésen eszközrendő szabályoztatása és üdvösebb köz és nevelési czélokra részbeni fordítása tárgyában rokon pár­tolásra megyénket felszólító levele, melly az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasíttatott. Melly alkalommal Ő Felsége aranykulcsos hive Szentiványi Vincze ur ő mlga indítványt tett az iránt, hogy a fontosabb ország­­gyűlési tárgyaknak az azokkal foglalkozó választmány által mikor leendő felvételének ideje, az azok vitatásában lehető részvétel tekintetéből megyeszerte currentáltassék, melly indítvány­t biró Jakabfalvay azon észrevételére, miszerint a választmányhoz utasított tárgyak egytől egyik mind fontosak lévén, azok közt osztályozást tenni és a látszólag fontosab­bak felvételének idejét közhírré tenni csak azért sem volna tanácsos, minthogy ezáltal csak a szellemi erők kártékony megoszlása és némelly elvontabb, de annál fontosabb tár­gyak vitatásától­ pártszerű eltávolítása eszközöltetnék — el nem fogadtatott, és igy a választmány koronkinti összeü­­léseinek ideje tárgykijelölés nélkül fog köztudomásra juttat­ni.( 5) Felolvastatott és Beregh vmegyének a hónapok ma­gyar neveinek (télelő, télutó ’stb.) általa lett elfogadásáról megyénket értesítő és egyformaság tekintetéből követésre felszólító levele, melly felszólítás méltánylásra talált. — 6) Felolvastatott ugyancsak Beregh vmegyének egy kebelbeli vándorló legénynek magyar szerkezetű vándorkönyve miatt Laibachból történt kiutasításáról és ennek nyomán a viszo­­nyosságok szabályának ekkint lelt megsértéséböl háromló sé­relemnek megszüntetése végett— általa Ő Felségéhez in­tézett alázatos felírása felöl megyénket panaszosan tudósító és rokon érzelmű hasonló lépések tételére felszólító levele, mellynek nyomán a felírás Ő Felségéhez elhatároztatott.— 7) Táblabiró Patay István indítványára a hús ára egy kraj­­czárral lejebb azaz : kilencz­árra szállíttatott. 1­8­ Fel­olvastatott és Csanád vármegyének a mészárszéki jog­nak jövő országgyűlésen eszközrendő megszüntetése tár­gyában megyénket együttmunkálásra felszólító levele, melly a választmányhoz utasíttatott. — 9) Gróf Barkóczy Já­nos ő mlga indítványt tett aziránt, hogy miután az épülő­ben lévő megyei javító fogház körüli munkák a büntető törvénykönyvnek kijöveteléig — az ennek értelmében az építés tervében netalán szükségessé válható módosítá­sok megtétele tekintetéből függőben maradnak és az arra tett pénzbeli ajánlatokat addig is kamatoztatni kívánatos len­ne, szóllíttatnának föl annál fogva az illető ajánlók, hogy il­letőségeiket vagy fizessék be kamatra kiadhatás végett, vagy pedig magukról kötelezvényt adjanak, annak költései kama­ton fizetendők; — melly indítvány a KK. által elfogadtatott. •— 101 Felolvastatott és Pest megyének a Pesten felállítandó reform, főiskola ügyének előmozdítására felszóllító levele, melly rokon érzéssel fogadtatván önkéntes pénzbeli ajánla­tok gyűjtésére a járásbeli szolgabirák bízattak meg. — 11) Szentiványi Vincze ő maga azon valóban igen helyes és kö­­szönetünket érdemlő megjegyzésére, miszerint szabad kir. Kassa városában a zsemlyék felette roszak, — a város meg­intetni rendeltetett, hogy ezentúl a zsemlyéknek mind sú­lyára, mind pedig minőségére elkobzás büntetésének alkal­mazása mellett szigorúbban felügyelni s ügyeltetni ne ter­heltessék. ( 12) Megyénk érdemkoszorus rendszeréről se­bésze Haim Sebestyén ur ebbeli dicséretes buzgalommal viselt hivataláról élemedett kora tekintetéből leköszönvén, helyébe fia Haim Eduard orvostanár neveztetett ki a főis­­pány ő maga által — az apa megismert érdemeit fiában is némileg jutalmazni óhajtó RR. általán­os és lelkes javallata kíséretében. Minthogy pedig az érdem legszebb polgári ju­talma a fejedelmi elismerés lenne, Krajnyik Ferencz tábla­biró indítványára a leköszönt érdemteljes szebész ur szá­mára polgári aranyérdempénznek leendő kieszközlésére a föispány ő mlga levél által is megkéretni rendeltetett. — Végre a közgyűlés folyamatja alatt Brezecsko ur a föispány ő mlgának mély hódolata jeléül megyénk statisztikai topo­­graphiai és geographiai maga készitette leírásával kedves­­kedék, mellyel a magas lelkű elfogadó visszont megyénket megajándékozni kegyes volt. Az igen deli s pompás kötés­ben foglalt érdekes és ügyesen szerkesztett táblákkal ellá­tott munka finom regál papiroson van írva és a szép irás rit­ka remekje gyanánt tekintendő... Belső tudományos becsé­nek megbirálása küldöttségre lesz bízandó, mellynek, mint reméljük kedvező véleményadása esetében, a valóban fili­gran munka kőnyomatban és az eredetihez hasonló alakban (Facsimile) fog megjelenni. — A jövő évnegyedi közgyűlés ideje február 14-ére van kitűzve, a törvényes napok (Fixu­­mok) pedig azon hó 21 dikén veendik kezdetöket. Esztergom, aprószentek napján, 1841 I. Jelentéses közgyűlésünket a rovásos összeírás miatt e hó 6­kán töké­letesen be nem végezhetvén, ugyan csak folyó tétele 21-én Bozzay János első alispány elnöksége alatt folytatók, melly alkalommal az 1842—ik évre kivetendő adó tárgyában mun­­kálodó küldötség terve helyben hagyatván, s igy egy rovást véve a hadi pénztárra a kulcs 6 fr. 47, a házira 6 fr. 21, mind­kettőre összesen 13­0 p. krajczárban dolgoztatván ki, közné­pünk a hadi adóra 39,255, a házira nézve 36995, s ekkép öszessen 76250 p. frtal rovaték meg. Továbbá közelebbi je­len­téses közgyűlésünk első napjaiban meghagyaték a járás­beli szolgabiráknak, mindazokat kik az 1840-dik évi ország-

Next