Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-03 / 1. szám
gyűlési költségekre nézve kivetet járandóságukat le nem tevék, jelen ülléseink utolsó napjáig teljesítendő fizetésre felszóllitani, melly megbízatásukban tisztviselőink eljárva, miután többen találkozának, kik a hon oltárára szentelendő illetőségüket letenni a kitűzött határnapra vonakodtak, s ott némellyek e törvényes kötelességüket okkitűzés nélkül kereken megtagadák, e késedelmes fizetők az újabb törvények értelmében a liszti,közügyészi hivatal által szóbeli perbe vonatni rendeltettek , szabályul állíttatván fel egyszersmind, mikint a jövendő országgyűlési költségek a követelt hazajöveteles törvények kihirdetése után azonnal kivettelvén, legfölebb két közgyűlés lefolytával a fizetni nem akaróktól per útján szedessenek be. Az úti biztosi állomást kérő Patkó Pál és Kutassy István kitűzött határidőre beadott folyamodásaik, úgy szinte tiszteletbeli ügyészi hivatalt elnyerni óhajtó Miskey Rudolf kérelemlevelet herczegsége örökös főispánunknak ajánlat mellett felterjesztetni rendeltettek. Végre Teleki József gróf koronaőr, Vay Miklós báró hétszemélynök s Pázmándy Dénes ülnök bíróságuk előtt Besze János ügyvéd felperessége alatt Baldacci Antal báró mint alperes ellen lefolyt bizalmi (compromissum) perben hozott alperest marasztaló ítélet végrehajtás miatt átküldő levéllel a megyének megküldetvén, kérdés támadt: váljon végrehajtsa e a megye a bizalmi bíróság ítéletét, avagy a per a birótársak valamelyike által eszközlendő végrehajtás tekintetéből visszaküldessék? Némellyek a per visszaigazítását szorgalmazák, mivel a melly bíróság a pert végkép elitéli, annak kötelessége azt végre is hajtani, továbbá a bizalmi bíróságnak egész országban joga van hozott ítéleteinek törvényes következményt szerezhetni; szorgalmazák leginkább azért, nehogy e tény nyomán, bármelly falu birájának eszébe jusson bizalmi bíróságában a megyét átküldő levéllel ítélete végrehajtására felszólítani. A többség azonban, miután jelen perben az eljáró birótársak mint ez az itéleből is kitűnik egyedül bíráskodásra kérettek fel, azonbal a megye a kerületi táblák ítéleteit is, mellyek szinte országszerte végrehajtói hatalommal ruházták fel megkeresés mellett végrehajtja, úgy szinte a bizalmi bíróság egyedeinek magányviszonyait, vagy azoknak mint a feleknek lehető szegénységüket tekintve, nem mindig lehetne tőlük az igazság sebes kiszolgáltatását igényelni, a közgyűlésileg felolvasott ítéletet végrehajtás végett Wargha Benedek főszolgabírónak kiadatni rendelő. Ezek után elnökünk boldog ünnepeket s új évet kívánva a közgyűlést, ezzel a közügyi évet s minden munkálatok sorozatát bezárá. Törvényszékeink télkelökére határozván— tl.Zzibi Istvány Pacik János építőmester gyilkosa folyó évi télelő 11 kén mielőtt ítélete a királyi táblától megérkezett volna tüdőev s más belbajoknál fogva megyénk börtönében az élők sorából kimúlt, s igy a törvény szigorúsága e szerencsétlen hamvai felett elnémúlt. Napokban Türk és Borogh között az országúton bizonyos selyemkelméket szállító mint hirtelik oláh tulajdonos megkárosittatott, társzekeréről nehéz kárpitok, szőnyegek- s más selyem szövetekkel megrakva faszekrény némelly hívatlan urak által teher könnyítés végett levágatván, az értettes eddig nem tudatok. — Nyergesújfalu felett a tábi szigetnél telelő izén éjjel az „Erős“ által vontatott egyik kalitka-alakú szállitóhajó mintegy 800 darab sertéssel elsülyedt; az elmerülés oka oda magyaráztatok, mikint nagy szél emelkedvén a Dunán a habokat a három osztályba sorozott sertéstömeg közé sodró miinl azok megijedvén rögtön s egyszerre a hajó bal oldalára húzódtak s ez által a kalitka egyensúlyát vesztvén hatalmas ütödés következtében kilyukadt; a rég felderülvén sajnálkozással lehete csak a tulajdonosra gondolni, mert a kalitka tetején volt négy emberen s a fa redők közül kiszabadít három darab sertésen kívül minden a habok martalékává lett; egymásra helyezett osztályok nem sokára felszavaztattak, de olly lassan lehete a munkával halladni, mikép a szerencsétlenségtül számitandó egy hét alatt még a kalitka harmadik osztálya tökéletesen kiürítve nem volt, mi annyival sajnosabb mivel illy lágy idő folyam alatt az egy helyben összehalmozott dögbül nem legegészségesebb lég emelkedik a láthatárra. Az első napokban partra vont sertések darabja, mellyeket leginkább esztergomi s komáromi szappanosok szedtek el, 15—25 váltó forinton kelt; halljuk hogy az elbukott kalitkahajó kármentesítve volt ugyan, de sülledése előtt két nappal az arany idő kitelt. — Ill.Szinészeink miután mintegy két hónapig játszottak városunkban az év végével elbúcsúztak, s mutatványaikat telelő 27-én „Testvér gyilkos“ czímű színművel bezárák. Ez idő alatt két társaság fordult meg ideigleni színpadunkon : az egyik Hetényi a másik Abday vezérlete alatt; az első, miután az egyé olvadás siker nélkül kísértetett, a színpadot néhány tagja elpártolásával Abdaynak engedé át, ez színi pályáját Haím Griseldisével nyitván meg több érdekes és nagy jellemű darabokkal mint Itean, Tudor Maria s Neszler torony ismerteté meg közönségünket; a színészek játéka, habár a nyelv szabályosságára szinte kevés figyelem forditatott, összevágóbb volt mint Hetényi társaságáé. Abday, Abdayné, Gyürögh, Szigetváry, Szigetvárnyné annyi tehetséggel jóformán bírnak, mikint tartományi színpadon nehány hónapig magokat fentarthassák; azonban ha nem csalatkozom e társaság, melly 1835 ben huzamosabb ideig tartózkodók városunkban, sokat vesztett tagjai, ruházatai díszítményeiben. Lendvay Márton szinte szíveskedett városunkbani mulatásakor Dumas Kean, s Marticz Zsolkyéban bennünket két este felvidítni, de mégis a pestis esztergomi Kean között nagy a külömbség! Illy vándor társaságok létezése és szerkezetéről ellehet énekelni mit Ovid átalakulási YIII-ik könyvében egy becsületes öreg párról kiket Jupiter s Mercur az ó világban meglátogattak mond: „Mille demos adiere, locum requiemque pelentes: Miile domos clausere serae tarnen una recepit, l’arva quidem , stipulis et canna tecta palustri: Séd pia baucis anus , parilique aetate Philemon Illa sunt annis juncti juvenilibus ; illa Consenuere casa: paupertateinque í'atendo Effecere levem, nec iniqua mente ferendam. iVec retert, dominos illic, famulosve requiras . Tota doimis due sunt: idem parentque jubentque.“ ( Hamar Pál. ) Nevelés ügy Barsból. Milly elvekből indult ki, s mikép fogta föl. Bars megye a népnevelési fontos ügyet, intézkedései már hírlapok utján közölhetvén, általán tudva van. Egy választmány foglalkozik folyvást e tárgyban, szabályait ugyan még nem foganasító, de kellő megfontolással, és higgadt komolysággal tévén minden lépést, a kívánt sükert eleve biztosítja. Elveket állít föl, s részletekbe meg nem igen bocsátkozik, sejtvén, milly nagy akadályok gördülendnek elé, ha majd a theóriát praxisba lépteti. E választmány dec. 14-én, közgyűlés után esti 7 órakor ült össze az alispán ar elnöklete alatt, és éji 11 óráig tanácskozott. Több kath. pap jelent meg e tanácskozásra a választmány tagjaitól barátilag meghivatva. Miután ezek teljes szerénységgel egyes esetet kivéve — arra kérék a választmány tagjait hogy a törvény és szokás szentesítette egyházi hatóságok iskolakormányzási jogát sértetlenül hagyva, a nevelési rendszerbe avatkozástól lehetségig óvakodnának, és inkább az egyházi hatóságtól rég kiadott, de legújabban a kor kívonata szerint tökéletessített tanítási rendszer foganatosítására az egyháziaknak segélyt nyújtanának ; méltányló kémélettel ebbeli jogaikat ugyan szinte törvényből törekedének megmutatni, megnyugtatásukra azonban az egyháziaknak, nehogy minden oldalról parancsolókkal kedvetlenittessenek, őket a nép Istentől rendelt s mellőzhetlen nevelőinek önként elismervén, közegyezéssel oda nyilatkozának, hogy minden fönálló jogot nemcsak tiszteletben tartani, de segélyükkel támogatni is kívánnának: az egyháziak a tanácskozási tapasztalatból merített észrevételeikkel kisérék, és példás öszhangzásban folytaták s végzők. Teljes örömmel lévén, hogy t. n. Bars. m. RR. a népnevelést fontos ügynek elismervén, ennek sükeresítésére az egyháziaknak segédkezeket nyujták, mit ezek ismételt köszönettel fogadnak. Az ellőbbi határzat szerint végeztetett, hogy minden gyermek 5, 6 évtől 10— 12-ig iskolába járni büntetés terhe alatt köteles legyen, szinte így a nagyobbak ünnepi vasárnapi tanításokra. Az iskola és tanító jobb ellátására minden jobbágytól és egyéb szolgálatban lévőtől aránylag évenkint fizetendő csekély mennyiség miniuma most 5 e. kr. határoztatok A tiszteletesbek pedig ugyan e czélra aláírási iv által rendeltettek megkerestetni. Sőt e végre jövő farsangban még mulató és tánczvigalmak is inditványoztattak, szóval minden jó és szabad mód hasznáitatni. Az iskolába járás idejét illetőleg most semmi bizonyos időhatár meg nem állapitatott, hanem csak hol, s mennyire lehet, kiterjesztetni javasoltatok Az itt ott csak bajjal mellőzhető vegyes iskolák iránti tervezetre nézve még mindig aggályban lévén a papság, kétségkül tapasztalatul merített okainál fogva, minthogy a falusi elemi iskolákban főkép a nevelésnek vallásosnak lenni kellvén, hol imádságok, és egyéb ájtatos gyakorlások mellőzhetlenek, a kiküldöttség tagjai ezen közös aggály oszlatására is minden módot igérének, stb. — Mesterképző intézetekről lévén szó, különös örömüket jelenték a tagok a kath. papság jelentésére, miszerint a fm. herczegprímás atyailag gondoskodván a népnevelésről, valamint Veszprémben (ennek jótékonyságában bő mértékben már két barsiai is részesült, úgy Esztergomban is egy mesterképző intézet fölállítását már foganatba tenni kegyeskedett. Addig is, és ezen fölül indítványoztatott, hogy a lévai k. iskola szerzet, valamint más vallásuakra nézve az ottani tanítók kerestessenek meg, milly föltétek alatt vállalnák el szünet napokban a falusi mesterek képeztetését? — A Nagy-Sallóban fölállitatni szándékolt praeparandia terve iránti véleményadásra S. V. ügyész és tb. ur megkéretvén, a tervet ott kivihetlennek jelenté, sőt az egész nevelés rendszerbei avatkozást a t. megye hatósága körén túl fekvőnek, s inkább országgyűlésre tartozónak itélvén,oda nyilatkozott, hogy a nevelési rendszer nyomán legkitűnőbb szorgalommal, és siikerrel haladó tanítók ösztönébresztésül megjutalmaztassanak stb. íme mig némelly t. megyék törvénybe ütköző fundus megtámadási tervezetekkel csak zajt inditnak, kedélyeket izgatnak, az annyira óhajtott és tán most legszükségesb egyetértést, összetartást a honfiak és státusok közt, vallást és hazat egyiránt fenyegető szakadással zavarják, addig Barsnak szabadelmü férjfiai szentnek tartva mindenik tulajdonát, távul az intolerantia irigy szellemétől, figyelve a kor kívánatéra, a népnevelés ügyében a papsággal kezet fogva, szelíd módon törekednek munkálni.— Ha eddig a magyarnak miveletlenségét szemére lobbanták, ha a honfiak közül is némellyek bátran ki merék mondani: „mindenben hátra vagyunk, a múlt századok háborús zivatarait hozánk föl mentségül. Midőn azonban most sokan azt rebesgetik, hogy a többi közt a nevelésben is hátra vagyunk, már itt mit sem hederitnek a mult idők akadályira, mintha azok alatt a papok iskoláikkal együtt valahol a békés szomszédban szállásoltak volna, hanem némelly uralkodó korszellemtül ragadtatva palctát törnek a papok fejei felett, mert nem neveltek jobban, és vizsgálni nem akarják, hogy, hol iskola nincs, ott a gyermekek iskolába nem járhatnak, hol iskola van, de a gyermekeket bele nem bocsátják, ott a mester nem tanít—hat, hogy: a mester keveset, vagy mit sem tud, és tanulni sem akar, hol kenyere nincs! Mit tett pedig a papság, és mit tesz folyvást a maga részéről mind iskolák állításában, mind mesterek dotálásában, mind a gyermekek szükségesekkel ellátásában se. f. az elfogult sem tagadhatja, ha ezt országszerte általános tekintetbe veszi. „ Országgyűlési tudósítások. ” A december 15-k. tartott tizenkilenczedik országos ülésben, az előbbi jegyzőkönyv megállítása után, elnöke nagy maga jelent, hogy napirenden állván a negyedik kormányszéki tanácsnoki hivatalra való választás, mivel a kir. fő kormányszék is részt kíván a szózatolásban venni, várnák el a Rendek a kir. fő kormányszék bejövetelét, mire a kir. kormányszék csakhamar az ülésbe jővén s helyét elfoglalván, a szózatok szokott módon beadatnak, a kir. fő kormányszék pedig ezután az ülésből eltávozván és a szózatok rendbe szedetvén*yelen hivatalra választások tétettek, mellyek alatt az idiz eltelvén s elnök önmaga a hónapi ülésre az ürességben lévő itélőmesteri hivatalra való választást tűzvén ki, az ülés eloszlott. — A dec. fed. tartott huszadik országos ülésben, az előbbi jegyzőkönyv megállítása után, elnök önmaga jelenté, hogy napirenden állván az itelőmesteri hivatalra való választás, mivel a kir. főkormányszék is a választásban részt kíván venni, várnák el a Rendek még az ülésben megjelenend, — mire a kir. fő kormányszék csakhamar megjelenvén, s helyét elfoglalván, a szózatok szokott módon béadatnak, ezután pedig a kir. kormányszék az ülésből eltávozván és a szózatok rendbeszedetvén, ezen hivatalra választások tétettek. Végződvén ez,— Olvastatnak a Szentgyörgyi Imre előléptetésével, és Papp Sámuel halálával ürességben maradott kormányszéki tanácsnoki, úgy a néhai Sala Sámuel halálával megürült itélőmesteri hivatalokra tett választások mellett küldendő egyik itélőmester által készített három feliratok , és ezeket a kir. biztos ő nagy mlgához kísérő tudósítás tervei, mellyek köziratra kéretvén, kiadatásuk meghatároztatok. Ezekután elnök ő nagymlga a következő ülésre a fentebb érdeklett felirati javaslatok, és az azokat kisérő tudósítás terveinek megvizsgálását tűzvén ki napirendre, — az ülés eloszlott. Országgyűlési tudósítások. A december 18-k. tartott huszonnegyedik országos ülésben, elnök - nagysaga előadja, hogy napirenden álván a kormányszéki tanácsnoki s itélőmesteri hivatalra véghezvitt választások mellett küldendő és a 18-d. ülés 67-d. úgy a 20d. ülés 72-d. számlai alatt előleges tanácskozás végett köziratra kivett négy felirati javaslatok, és azokat kisérő tudósítások terveinek megvizsgálása felszóllítja a KK-t és RR-t hogy ezen kitűzött tárgyakhoz szóljanak hozzá. Mire az érdeklett négy rendbeli feliratok javaslatairól és ezeket a kir. biztos e nagy magához kisérő tudósításokról készített tervek újra felolvastatván, és pontonkint vizsgálat alá vétetvén — az azokra nézve előfordult véleményekkel együtt a kir. kormányszékkel közöltetni határoztatnak, melly végre következő egyének neveztetnek ki. Főtisztek: Katona László, Matskási Lajos. Királyi hivatalosok : Gr. Csáki József, Pócsa Pál. Vármegyei követek: Gróf Bethlen Farkas, Szabó József. Székelyszékek követei : Báró Apor József, Gál József. Szászszékek követei: Löw János, Müller Károly. Taxalis helyek követei: Csíki Emmánuel, Demeter József. — Kik is követségükben eljárván, jelentik, hogy a királyi kormányszék aKK-at és RR-et atayafiságosan köszönti, és miután általatan irományokat fontolás alá veendi: maga nézetét, a Rendeknek megizeni. — Kormányszéki titoknak Brennerberg Sámuel, és Gebbel Károly a Rendek ülésében megjelenvén, a kir. kormányszéknek, az országgyűlési jegyzőkönyvre nézve, következő írásbeli észrevételeit hozták le. — „A tekintetes Karoknak és Rendekneknek az országos elnök utján a kir. Guberniummal közlött jegyzőkönyveit megolvasván a kir. Gubernium, a 2 d. ülésről való jegyzőkönyvből azt tapasztalta, hogy az országgyűlésének, a kir. biztos által tett kinyitása alkalmával a kir. Guberniumnak a státusok között volt jelenlétéről, ottan semmi emlékezet nincsen holott a tek. Kir. és RR. által a kir. biztoshoz az ülésből küldött követség által ez iránt értesittetvén a kir. Gubernium, és maga kebeléből is a követség mellé tagokat rendelvén legottan a statusok ülésében megjelent, és a követségnek a kir. biztostól lett visszajövetelét, ott várta be, onnan ment az érkező kir. biztos eleibe, és az ülésbe be, valamint onnan elmenetelekor ki kisérte. Melly hiányosságot kipótolandónak vélné Gubernium.“ A Karok és Rendek a dolog folyamára nézve megjegyzik, hogy a kir. kormányszék az országgyűlése kinyitása alkalmával a Rendek között jelen volt, s azt ezennel úgy a mint folyt, s alább is érintetni fog, a történtekkel megegyezőnek nyilvánítják. Nem tehetik ellenben, hivatkozva a jegyzőkönyvi adatokra, meg nem jegyezni, miszerint az 1-ső ülés 5-d. száma alatt kinevezett küldöttség által a kir. kormányszék a végre hivatván meg a Rendek gyűlésébe, hogy a kir. biztos ö nagy magához az országgyűlése megnyitása végetti meghívására biztosság neveztethessék, a kir kormányszék el is jött, s miután mostani elnöke, a kir. kincstárnok ö nagymlga a kir. biztos a nagymlgához küldendő meghívó biztosság kinevezését előterjesztette, nem a kir. kormányszék rendelt maga kebeléből ezen biztosság vagy követség mellé tagokat, hanem, mint azon 5-6. szám alatti jegyzőkönyvi határozat tisztán mutatja, maguk a Kir. és KR. küldötték a többi követeikkel együtt, elöl sorolva a kir. kormányszék mint országgyűlést kiegészítő rész tagjai közül tartományi főbiztos Bedeus József és kormányszéki tanácsos Cserei Farkast is. Mellyről a 2-d. ülés 7-d. száma alatt az javaltatik, miszerint a tegnapi ülésen kinevezett küldöttség bizassék meg, hogy újabbi tisztelkedése mellett a Rendek egybegyülve létét a kir. biztos ö nagymagának jelentse meg, és egyszersmind a kir. kormányszéket is értesítse. Azonban, hogy a kormányszék az országgyűlésnek a kir. biztos ö nagymlga, által tett megnyitásakor jelen volt a Kir. és KR. között, azt a 2-k ülés jegyzőkönyvének 10.d. száma alatti jegyzéke világosan mutatja, hol az iratok, hogy a kir. biztos ö nagymlga kinyitó beszédére a kir. kincstárnok ö nagymlga felelt, ki mint fentebb is érdekeltetett, a kir. kormányszék mostani elnöke. — Kormányszéki titoknokok Kabos Dániel és Brennerberg Sámuel a Rendek ülésébe lővén jelentik, hogy a kir. kormánszék a Kirat és RR-t atyaliságosan köszöntvén, azt izeni, hogy egy királyi klmes leiratnak felolvastatása végett a Rendek ülésében megjelenni szándékozik. Mire a kir. kormányszék az ülésbe meg is jelenvén s szokott helyét elfoglalván, olvastatok ö Felségének a megerősítve leküldött hódolati törvényezik tárgyában, idői augustus 19-ről 4021. udvari szám alatt kelt kir. kegyelmes leirata, és az a mellett leküldött hódolati törvényezik, mellyek köziratra kéretvén, kiadatásuk meghatároztatok.Mellyek után a kir. kormányszék az ülésből eltávozott, ezek alatt