Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-30 / 42. szám
42. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállál és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest» politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis /áfar literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Május 30. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül •1 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Festen Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. SEJ Tartalom. Magyarország és Erdély. Jótékonyságok; pozsonyi hírek; Soprony város körlevele a szab. kir. városokhoz; Somogy megye közgyűlése; különbféle vidéki hírek; országgyűlési tudósítások Erdélyből. Nagy britannia. Franczia ország. Portugália. Olaszország. Németország. Oroszország. Törökország. Éjszakamerika. Kölcsönvételek. Haiti. Zavargás. Kis futár. A honi törvényhozásba befolyó hatóságokhoz. Lascases gróf. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Máj. 28-kán Prímás herczeg Kopácsi József egyházi udvari kíséretében Esztergomból Budára szerencsésen megérkezett, hol naponkint veleszületett jótévő kegyességét áldva érezteti; a pesti polg. kórháznak 250 fr.,a Josephinum pesti uj árvaháznak 300 fr., a pesti gyermek-kórháznak szinte 300 fr. ajándékozott pengőben. 23-dikán ő herczegsége elnöklete alatt egyházi biztossági ülés tartatott. Ő herczegsége máj. 24-kén ismét visszautazott Esztergomba.Méltóságos gróf Vázsonykői Zichy Károly, cs. kir. kamarás, somogyi birtokaibani iskolatanítók jutalmazására 10,000 vftot tőkésített, mellynek kamatjából reformált iskolatanítókat is részesíteni kegyeskedik ; nevezetesen a viszlói anya- és apáti leánygyülekezet iskola tanítóinak száz száz, a balhási iskola tanítóinak pedig 40 ftát rendelt évenként kifizettetni. Ezenfelül az iskolákat, mellyek birtokaiban léteznek, minden évben személyesen meglátogatván, nagylelkűig buzdítja mind a tanítókat, mind a tanulókat. Pozsony, máj. 27. Városunk fegyveres polgárságának vagyis — mikint a korábbi háborús időkbeni jeles hadiszolgálatiért nyert legfelsőbb engedelemnél fogva neveztetik— „cs. kir. polgár-katonaságánaklövész-hadosztálya (Schützen-Division) legközelebb uj szerkezetet nyert, a rendes katonaságéihoz hasonló csákókkal és vállszíjakkal, ugyszinte csappantyus puskákkal (Percussion-Gewehr) láttatván el, melly utóbbiakkal még az egész birodalomban egy város polgársága sem s a rendes katonaságnál is még csak nehány hadtestület dicsekhedik. Ez intézkedés által külsőleg is közeledett a rendes katonasághoz, mellynek tisztjeivel övéi egyenlő rangban állnak, mikint a bécsi polgárságéi. Kívánatos, hogy példájukat a másik két hadosztály is (a vadász és a magyar hadosztály) minél előbb kövesse , miszerint az egész fegyveres polgárság, a külső elkülönzöttségek melleztével, bensőig is, tényezőt egyesítőleg, valahára összeolvadjon! Egyébiránt ez utan szerkesztett hadosztálynál, ha már teljesen a rendes katonaságot tette mintájául, mindenesetre gáncsolhatók még a csákópaszomántozatok, mellyekkel a közfegyveresek is ellátvák, úgy hogy a káplárok és őrmesterek megkülönböztetése a rendes katonaságéitól eltérő paszomántozatokat szükségelt csákóikon. E hadosztály tegnap az úrnapi egyházi szertartáson állott ki uj szerkezetében először, midőn díszes magatartását a tisztelgő lövések szabályos rögtöniségével emelte s tüntette ki, mi a kurta fegyverek helyetti hosszabb csappantyus puskákhoz még szokatlan hadtestületnek dicséretére válik. A Dunánk már kezdi szedni áldozatit a benne fürdőkből, ma ugyanis a mühlaui partnál két illy vizbefúlt fogatolt ki. Kívánatos, hogy a városi rendőrség az illy veszélyes helyekeni fürdések meggátlására nagyobb figyelmet fordítson . Utczai kövezetünk, hála nekik, kik a tyúkszemes lábuakat megszánták, azon helyeken is, hol gyakran meglehetett ficzamodni s holdvilágatlan estéken botorkálni, javíttatik s négyszeg járdkövekkel pótoltatik, nevezetesen a zöld- és szénpiaczokon. Említek már egy ízben, miszerint a hegyeink egyik bájos vidékén fekvő vasfürdőt részvénytársaság vette meg , most hozzá kell tennünk, mikép e vállalkozát keletkezte óta már is tetemes változatok történtek. A kivezető után, melly eddig nyakszegő volt, téli időben pedig többnyire járhatlan, tetemes javítások történtek; a völgyek és dombok planizáltatnak s rövid időn felséges út vezetend a gyönyörű vidékbe. A fürdő környéke szépíttetik, a hegykatlan rónaságával kinézést akadályozó mintegy 15 lábnyi magasságú töltés, melly olly széles és szilárd építésű volt, miszerint sok által hegyláncznak tartatott, kevés napok alatt lerontatott s anyagával a vermek egyenlítettek ki. — Rövid időn a Győrben és Sopronyban játszott magyar színész társaságot körünkben üdvözlendjük s hírlik, hogy fővárosunk nevezetesb színészei közül többen lépendnek fel, nevezetesen Egressy és Lendvay neveiket hallók említeni; valahára tehát Pozsony közönségének is leene alkalma meggyőződni arról, mennyit tehet rövid idő leforgása alatt szorgalom és iparkodás, s hogy vannak színészeink közt már több tagok, mellyek jobb német színpadoknak is díszére válnának. Tán majd valamellyik czukrászunknak eszébe jutand ez alkalomból hasznot húzni s Laborfalvi-sziveket vagy Lendvay-mondolákat árulgatni, mert a Vilhelmi-fánk és Caliano-pusert (két nevezetes a német színésznőinkről) nagy kapzsisággal kerestetik a pozsonyi dandyk által. Soprony városa következő körlevelet bocsátott a testvér sz. kir. városokhoz. „Még senki kétségbe hozni nem volt képes, hogy a polgári rend, következőleg a városok a talpkövek közé sorozandók, mellyekre az országok állandósága s a jólét biztossága legtartósabb sikerrel épitjék. Régen átlátta elődeink bölcsesége, s azért a magyar szabad királyi városok dicső emlékű királyainktól nyert arányszerü más kiváltságokon felül országgyűlési szavazattal is felruháztattak. De, fájdalom! utóbbi időkben ellenkező törekedések kaptak lábra, s a harmadik rend arra látszik fordítani i igyekezetét, hogy a városokat szavazati jogukból kivet köztesse; mert mivel jobb semminél azon egy votum, mellyre a városi követeket szorítani kívánja? Nem is gondolható, hogy a városok ezen törvény elleni helyzetben magukat védelem nélkül megadnák; kötelességük semmit kísértetlenül nem hagyni, mi törvényes joguk kivívására szolgálhat; s ha az eddigi lépések sikerre nem vezettek, más hathatósabbakról gondoskodni kénytelenség. Ezeket fontolóra vévén Soprony városa tanácsa, küldöttséget rendelt, a városok részéről e tárgyban teendő lépések iránt tanácskozandót, melly is véleményét abba pontosította össze, hogy a sz. kir. városoknak becsületteljesebb lesz az országgyűlésen jelen sem lenni, mintsem illy képtelen s törvénytelen állásban törvényes joguk- s befolyásuktól megfosztva tengdődni. A küldöttségnek ezen véleményét a választott polgársággal egyértelműig elfogadta, de minthogy, akármit teendenek a városok, sikert csak közakarattal elfogatott lépésektől várhatni, hogy az elkerülhetetlenül szükséges egyértelműség keletkezhessék: említett küldöttségük jelentését közölve tisztelettel, s hazájuk és a negyedik rend iránti szeletelőknél fogva fölszólítja a testvér kir. városok hatóságait, hogy e felette fontos ügy felől tanácskozzanak, s tanácskozásaik eredményét Soprony városával úgy a többi sz. kir. városokkal tudassák; de remélvén is, hogy ezen eszmecseréből és az egyértelműig elfogadandó lépésekből a negyedik rend jogainak fölélesztése s biztosítás szülemlendik.“ Somogy, május 13. F. hó 2-kán tartott rendszerinti nagygyűlésünk folytában szőnyegre került tárgyak közt mint közérdekűek megemlíthetők: Sopron m ügyének a bécstrieszti vasút ügyében irt fölszólítása, valamint ez érdembeni azon mentegetőzése, hogy midőn ezen említett vonalt hazánkon keresztül vezettetni óhajtja, akkor még sem a nemzetiséget, sem a haza közjavát szem elől téveszteni nem szándéka, ebbeli közlések tudomásul vétettek; ugyan Soprony ügyének az iránti fölszólítása pedig, hogy ő felsége a kereskedési ügynek jövő országgyűlésre kb. előadásaiban leendő fölvétele végett alázatosan keressék meg, pártoltatásra talált, az ezzel kapcsolatban álló német vámegyesülethezi csatlakozás kérdése azonban küldöttségi véleményezésre utasíttatott. Pártoltatásra talált továbbá Tolnának az iránti fölszólalása, hogy vasutak hazánkban is közköltségen építtessenek; Zalának a zágrábi gúnydal, valamint Zólyomnak a vegyes házasság ügyébeni azon tudósítása, hogy ha illy esetekben a kath. lelkész az összeadást megtagadná, azt a protestáns lelkész teljesíthesse, tudomásul vétetett. Temes megyének az ismeretes katonai kicsapongás ügyében, mint az előadásból érteni lehetett, egy előbbire hivatkozó tudósítása érkezvén ide, a megyei RR. sajnálkozással vették, hogy ez érdembeni első s alapos közlése Temesnek mind ez ideig hozzánk meg nem érkezvén, e miatt ezen valóban közfigyelemre s intézkedésre méltó ügyet ez alkalommal tanácskozás alá nem vehették. Múlt npr. 15én tartott kisgyűlésünkből a pénztári hiány biztosítása végett tett intézkedések eszközlésére kirendelt küldöttség jelentése folytában ezen kedvetlen eset vitatásra kerülvén, némi vigasztalásul szolgált azon eredmény, hogy a küldöttség , illető zártartó közbejöttével történt intézkedések által a hiányt tökéletesen födözve lenni értették a Bt.; a megtörtént szerencsétlenség azonban pénztárak kezelése körül némelly óvatos rendelkezéseket idézett létre. Említést érdemelnek még, hogy rabjaink munkáltatására fölállított gyapjúszövő gyárunk hat évre bérbe adatott úgy, hogy évenként legalább hatezer napszámot a bérlő fölhasználjon, fizet pedig élelmezésen fölül minden egy dolgozó napszámért két ezüstért; továbbá, hogy a megyei Rendek a homoeopathiai gyógyrendszert, miután abban minden rendűek közül már számosan megnyugvást találnak,illő pártoltatásra méltónak ítélvén, elhatározták főispánj ur ökegyelmességét megkérni, hogy Gulyás orvos urat, ki ezen rendszert követi, megyei tiszteletbeli orvossá kinevezni méltóztassék. — P. B. A palotai alesperességbeli plébánosok már idén Lepsényben tavaszi papi gyűlést tartottak szokott dicséretes móddal és renddel, mikor kiki iskolájáról a kívánt hivatalos tudósítást beadta az elnök alesperes urnak, ezáltal a püspöki helytartóságnak beküldendőt. — Még némelly hasznosokat a tanítás és tanítók ügyében köz tanácskozás alá vévén, végre az elnök ur azon indítványának hódolának mindnyájan, hogy a megyétől végbucsut vett föméltóságu herczeg-primás Szopácsy József urnak, mint volt veszprémi püspöknek, mindeniktől aláirt köszönő levelet még e gyűlésből nyújtsanak, a mi következőleg teljesittetett is: „Főméltóságu és főtisztelendő herczeg-primás ur legkegyelmesebb urunk és atyánk! Mi a palotai alesperesi kerületnek lelkipásztorai e folyó esztendőben május hónap 10-kén tavaszi gyűlésünket tartani Lepsénybe összegyűlvén, egy szívvel és hanggal elhatároztuk, hogy tőlünk végbucsut vevő szerelmes, legtiszteltebb apostoli atyánknak, föméltóságu herczegségednek lábaihoz letegyük fiúi hálás érzetünket, mellyel belénk ihlett a minket illy magas állású atyától elválasztó isteni gondviselés. — Milly kész sörénységgel összerepültünk volna, mi legkegyesebb atyánknak bucsu tiszteletére alesperesi vidékünk legszélső plébániájába Eösibe, hol végbucsuját vette főméltóságod; de ez alkalom nem volt tudva előttünk. — Dauern révén föméltóságu herczegségednek érzésteljes atyai szivéből ömlengő bucsu-levelét, elérzékenyedve olvastuk azt magunknak; fölolvastuk ünnepiesen a templomban a híveknek is, és ollyan hatással, hogy a szemekből mutatkozó könycsöppök tennének nem színes bizonyságot a sóhajtó sziveknek belső megilletődéséről. Tehát mi is föméltóságu herczegségednek érettünk olvadozó atyai keblébe leteszszük legalázatosabb és sok sok ismételt köszönetünket azon főpásztori aggodalmaiért, mellyeknek mi tizenhat évig nappali és éjjeli tárgyai valánk. . . Fiúi hő kebellel köszönjük azon mérsékelt, szelíd bölcseséget, mellyel annyi évekig, székéből annyiszor kiszólitó országos foglalatosságai között is, megyénk tágos hajójának kormányát tartotta , mellyről talán hiúság nélkül elmondhatjuk a sz. prófétának ime szavait: Nem versenygett, sem nem kiáltozott: -------a megtörött nádat össze nem zúzta, s a füstölgő mécsbelet el nem oltotta, miglen az ítéletnek győzedelmet nem szerzett. Máj. 12. 19. 20. — Köszönjük azon lelkes és kenelteljes pásztori leveleket, rendeleteket, oktató , buzdító szózatokat, mellyek bennünk foganatlanok nem valának, s mellyek jegyzőkönyveinkben tündöklenek, és bármi késő időkre is tisztfolytatóinknak is melegen halnak szivükre. Köszönjük az Isten tiszteletének, imádásának szentelt azon hajlékokat, templomokat, mellyeket vagy egészen saját költségén emelt, vagy emeltetni s kijavíttatni segített; és mellyek márványnál és ércznél tartósabban örökitendik nemes nevét herczegségednek. — Köszönjük az iskola—tanitókat képező intézetet, mellyet püspöki megyénk hasznára, díszére nagy költséggel alapított és virágzásba hozott főméltóságod, és melly máris annyira könnyíti a pásztorkodók súlyait, s bőven kezdi teremmni a haza számára az édes gyümölcsöket; — azon több ezerekre rugó iskola-könyveket, mellyeket a falusi tanulóknak esztendőnkint kiosztatni szíveskedett; — azon kegyes és bő irgalmas adakozást, mellyel szegényeinket hetenkint, sőt naponkint megvigasztalni kegyeskedett herczegséged, és kikelölt a Szppácsy József név egész mennyei vigasztalásu hang vala. — Végre áldjuk azon hozzánki leggyöngédebb atyai szeretetet, mellynél fogva minket még távolban is a Magasságbelinek trónja előtt imádságába befoglalni és érettünk esedezni meg nem szűnik főméltóságod. — Oh mivel méltányolhatjuk mi mindezeket! hanem ha imánk áldozatját mi is bemutatni meg nem szűnünk a mindenható föpásztornak herczegségedért. Ezt ígérjük, ezt fogadjuk, mint hálás fiúk. De esedezünk is legbuzgóbb fiúi birodalommal, emelje felénk távolból is minket megáldó atyai kezeit, mellyek hathatók ránk lekérni a menynek áldását, és tartson meg minket szent emlékezetében herczegséged. Melly szivünk bensőjéből eredeti fiúi hálamondásunk után még egyszer apostoli, atyai kegyelmébe, áldásába ajánlkozva, legkegyesebb kezeit csókolva, legmélyebb tisztelettel maradunk örökre, föméltóságu herczeg-primás urunknak, Lepsényben május 10-kén 1842. közeit csókoló legalázatosabb fiai, a palotai alesperesség lelkipásztorai. P. J. alesper. Aláírva mindnyájan. Zaránd-falván, Mosony-megyében, május 5-dikén n. t. Grailich Endre, mosony megyei esperes és zarándfalvi evangélikus pap ülte papi hivatalának félszázados ünnepét. Reggeli kilencz órakor főtiszt. Sztromszky Fer, Sám.7 dunamelléki superintended, a tisztes öreget több egyházi és világi urak kíséretében az ifjúság és iskolatanítók örömüdvözletei közt az egyházba vezetvén, az istentiszteletet az esperességben legöregebb pap, I. Schuk János Golfról, a jubiláns veje kezdé meg, — rövid, de velős beszédében az ünnep kettős czélját tüntetvén ki. Utána a szónokszékre az örömünnepes lelkész lépett fel, beszédét az igékből tartván, mellyeket a koronás sz. dalnok LXXI. zsolt. 7, 8, 9, 16, 17, 18. v. jegyze fel, s érinté többek közt Isten és a két uralkodó fejedelem iránti szives háláját, kiknek bölcs és atyai uralkodásuk alatt hivatalát ötven évig vallási szabadságban gyakorolhatta. Ennek végével a superintendens ur két esperessel az oltárhoz járult s szívből ömlő jeles és ékes szónoklata mellett az őszbe borúitat ismét az egyházba vezetés megáldá. Az istentiszteletet befejezte a közönséges áldásadás és egy a nagyobb leánykáktól zengett cantata. Visszatérvén a papiakba , legelőször superintendens ar átadás méltóságuk, fő és kerületi felügyelők, Nyitra-, Liptó-, Árva-esperességek stb., s a pozsonyi lyceum oktatóinak üdvözlő leveleit, a mosonyi esperesség felügyelője, t. Kleinrath úr a mosonyi egyházak nevében örök emlék és szívesség jeléül egy ezüst poharat. Személyesen megjelentek: pozsonymegyei esperesi felügyelőt. alsó lakotai Scultety Pálbiró, Kanka Sámuel esperes és Filiczky Sámuel sz. györgyi lelkész urakkal; nem különben fényes küldöttség a pozsonyi egyház részéről. Bajtsy József városbirájának s felügyelőnek, t. Andreanszkybiró és egyházkerületi főjegyzőnek, s t. Jakus József lelkésznek vezérleteik alatt. Emelék az ünnepélyt becses jelenlétükkel a helybeli derék plébános ur s a cs. kir. főherczegi directionalis és centrális óvári uradalom főbb tisztjei, t. Kroner Lajos t. Mosony-megyének köztisztelt főjegyzője s több érdemes urak is. A pompás ebédnél közöröm közt poharak