Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-08-01 / 60. szám

60. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok , pénzkeles., piaczi árak, hanavi­ állás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelm­esb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel,­­ Kis futár, litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével ’ foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. August. 1. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonnyban boríték nélkül 4 p. fr. , borítékkal és postán 4 fr. 21 kr. Előfizet­­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa" fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Festen­iVéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget, illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. EEH Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Körösi Csom­a Sándor necrologja; hitváltoztatás; jótékonyságok; hivatalos közle­mények; királyi biztos Nagybányán; részletes tudósítás a borsod­­megyei tisztválasztásról; gazdasági közlemény; pusztító jégeső Er­délyben; erdélyi országgyűlés. Ausztria. Változások a cs. k. had­seregben. Nagybritannia. Az egyesült státusok kölcsönkérése. Francziaország. Részletes közlemények Orleans herczegről; a kormányzóság kérdésének vitatása a franczia lapokban; afrikai győzedelmek. Spanyolország. Pénzügyi és közbátorsági ren­delkezések. Portugália. Országgyűlés megnyitása. Belgium. A kereskedési szerződés létesülve. Své­zia és Norvégia. Oroszország. Törökország. Villongások Persiával. Ame­rika. Boyer elnökről; lázadás Rhode-Island szabad státusban. Kis futár. Antiquariusi levél; függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. s apost. kir. Felsége a kalocsai főkáptalanban megürült két kanonokságra Kardos Károly veprováczi és Ferenczy György sü­kösdi plébánusokat méltóztatot­ leg­kegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ö cs. s apost. kir. Felsége a szepesi székeskáptalan­­ban megürült theologus-kanonokságra Labuczky Mihályt e megyei hivatal titoknokát méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ö cs. s apost. kir. Felsége méltóztatott a Dunának budapesti partoknak­ szabályzására s a pesti oldalon kikötő építésére Török Bálint gróf elnöksége alatt biztosságot ki­nevezni, m­elly ebbeli tanácskozásait a pest építő-biztos­sággal, Paliscapa velenczei építészet-igazgató s Milis Fer­dinand cs. kir. udv. építészeti számvivőtanácsnok urakkal értesülve teljesítendő A nm. m. kir. udv. kamara a marcheggi kir. har­­minczados­ hivatalra Prohászka Miklós magyarfalvai királyi harminczad-ellenőri s helyébe Langer Antal pozsonyi har­­minczadi tisztirnokot, a schamaczi megürült kir. ideiglenes harminczados­ hivatalra Petrovich Lázár kosulariczai kir. harminczadi mellékurnokot C Passualis, s helyébe Katona István Rajevos ellen hivataloskodott mellékurnokot, ez utóbbi helyre ideiglenes harninczadossá Mirosavlyevich Konstant orsovai kir. harminczadi első tisztirnokot s helyébe Preisler Ferencz helybeli másod tisztirnokot, ennek helyébe pedig Tapavicza István ugyanottani fizetéstelen fogalmazó-gya­kornokot, a kriviputi kir. harminczadi megürült mellékurnok­­hivatalra Somossy Károly jakovai kir. harminczad lovaske­­rület (Ueberreiter), végre a károlyvárosi kir. harminczadi megürült tisztirnoki hivatalra Tropeany Antal zenggi liszt­­írnokot alkalmazd. A nm. m. kir hely­.tanács Páfzány Ferencz alapítványi ügyigazgatósági iktatót a kir. egyetemi Selye, Kolos, Ele­fánt és Zobor uradalmakban ügyészi hivatalra, Hegyi Fe­rencz azon igazgatósági írnokot pedig annak helyébe ikta­tóvá alkalmazta. (P. H. Körösi Csom­a Sándorról (kinek lapjainkban minap ké­telkedve említett halála csakugyan megvalósulni látszik) az Érd­ Híradó következő életrajzi vázlatot közöl: Ő életet Székelhonban, első művelést a nagy­enyedi tanodában nyert. A göttingai egyetemben két évet töltött, főbb stúdiu­mát nyelvek- és történészeire fordítva. Némethonból meg­térve, Bukaresten keresztül Konstantinápolyba ment s onnan Ázsiába átszálván, a Kaukazok hegysora felé folytatta útját. De szerencsétlenségére tudós vizsgálódásai ezen színhelyét orosz és perzsa táborozások háborgatták. Távoznia kelle onnan, hol élete minden órában koczkáztatok. Ő nem kevés hányatás után Teheránban nyugodt meg, Willock angol követ pártfogása alatt. Sajnállanunk kell, hogy itt — mint látszik — tulajdonképeni czélja elérésének, t. i. magyarok ere­dete kutatásának további megkísérlésével felhagyott, mert csak hamar Calcuttába vándorolt és ott megtelepedett. Min­den figyelmét ezentúl a tibeti irodalom igénylé. Taka­rékossága és az „ázsiai társaság“ segedelmezése által az életgondoktól menekülve vas­szorgalommal két munkát készített. Az egyiknek czíme: a tibeti nyelv grammatikája angolul; a másiké: tibeti angol szótár körüli próbálat. Calcuttából 1835 ben jul. 18kán levelet intézett a n­ enyedi tanoda közoktatóihoz, mellyben 450 aranyat küldött ré­szint nevelési czélokra, részint rokonai gyámolitására. Ezen iratot következő magyarra fordított sorok teszik neve­zetessé: „Sokat láttam — igy szól Körösink — hallottam és tanultam, de keveset czélunkra szolgálót.“ (Az Érd. Híradó rövid idő múlva hű életirást igér e nevezetes férfiról közleni, mellyet mi is kiemelendünk). Zentán julius elején Telléry Ignácz israelita sebész és és neje szül Glückfelig Josepha, Rozalia és Mária gyerme­keikkel keresztség által a kath. egyház kebelébe fölvétettek, Pesten pedig Kopély József Fridrik, Kopély Fülöp György nagykereskedőnek fia, s Wodiáner nagykereskedőnek uno­kája, a m. kir. egyetemnél a bölcselkedés első évi hallga­­gatója, julius 20 án az egyetemi szentegyházban n. t. Ranol­­der János professor s egyetemi hitszónok ur által megke­­reszteltetvén, a római katholikus hívek sorába fölvétetett, s a sz. mise alatt mindjárt az ur asztalához is járult. E pél­dás ájtatossággal és nagy megilletődéssel véghezment szent szertartásnál a keresztatyai hivatalt mélt. Rudics Jó­zsef cs. kir. kamarás és Bács-Bodrog főispánja viselte, ki­nek helyettese I. Rudics Dániel a kir. váltó feltörvényszék közbirája volt. Roskadozó iskolaház lévén Simontornyán, a lako­sok, azon fölül, mit önszegénységök lenni engedő, segede­lemért szerelve tisztelt s országérte bőkezűségénél fogva hires főpásztorukhoz, nagykéri Scitovszky K. János ő nagy­méltóságához s földesurokhoz m. b. Sina Györgyhöz folya­modtak. Nem is volt sikeretlen a hasznos ügyi folyamodás, mert nagy megyés püspökünk atyai gonddal kiséri a fő­­pásztori gondjai alá rendelt iskolák helyzetét, és itt is gyor­san emelé jótevő karját, az iskola fölépítésére 500 p. p. st. ajándékozni kegyeskedvén. Méltóságos báró Sina György földes uraság is hű jobbágyok, hasznos polgárok s jó ke­resztények neveltetésére 400 p. p.­rtot, ezen kívül erdeiből a szükséges kemény fát, továbbá faltéglát és cserépsindelt csekélyebb árért kegyeskedett nyújtani. A nagylelkű alapí­tók ajánlata az építésre elég nem lévén, a hiányt kipótolta a város érdemes polgársága, kivetve a gyónó személyekre a még szükséges költséget, s így a tervbe vett szép, tágas és hasznos intézet, ellátva két iskola­szobával, a mester, tanító­ és családja részére szinte csinos négy szobával, életkama­rával és pinczével, június 29-re elkészült. Ezen napon az iskola javára sorsjátékkal összekapcsolt tánczvrgalom is tartatott, mi 100 forint pengőnél többet jövedelmezett. Julius 6kán az érdemes városi tanács a tanítót tanítványaival egye­temben az új iskola­épületbe átszállította. Kanitz M. H. pesti nagykereskedő úr e napokban újabb bizonyságit adá a hazai közintézetek, de kivált a szenvedő emberiség iránt annyiszor tanúsított s hazaszerte ismert buzgó részvételének, midőn a vakok bécsi intézetében mű­ködő lenfonógép mintájára általa ritka bőkezűséggel Bécs­­ben készíttetett s önköltségin Pestre szállíttatott s 12 sze­mély foglalkoztatására alkalmazott fonó­gépet a pesti vak­­intézet növendékeinek ajándékozni, s ez által az emberiség ezen legszánandóbb osztályának sorsát nemeslelküleg eny­híteni szíveskedett, melly nagyszerű ajándékáért az intézet kormánya részéről ezennel az egész haza előtt köszönet mondatik. Dubraviczky alispán, m. k. Figyelmeztetés a Kölcsey-sorsok iránt. A S­ölcsey-emlék­társaság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Kölcsey-sorsok kihuzatása ez évi sept. 12ik napján fog okvetlen végbemenni. Kéretnek ez okból azon tisztelt hazafiak, kik b. Eötvös József, Deák Ferencz s egyéb tisz­telt tagjaitól az emléktársaságnak sorsjegyeket eladás vé­gett elvállalni szívesek voltak, ne terheltessenek a Kölcsey­­emlék-társaság elnökéhez, Fáy András úrhoz (Kalap-utcza 207 szám), az eladott sorsjegyek árát beküldeni, vagy leg­alább bérmentes levél által sept. 1-ső napjáig okvetlenül bejelenteni, mi számú sorsokat adtak el s miket nem ; mert a senkijelölt határnapig be nem jelentett sorsszámok elkel­teknek tekintetvén, díjok elváratik. Játszani, mint a sorje­gyeken jelentve van, csak az eladott számok fognak. — Pest, jul. 16. 1842. — Bajza József mk., a Kölcsey­­emlék-társaság jegyzője. Vegytani jutalomkérd­és. A természettudományi társulat a rendelkezése alatti Schusterféle jutalomra ezt tű­zi ki pályázatul: „Vizsgáltassanak meg a muraközi és hagy­­mádfalvi (Bihar megyében) asphallok végyleg különös te­kintettel alkalmazásukra“ (mindkét rendbeliből ingyen pél­dányok kaphatók Vajda Péter jegyző urnái, Leopold­ utcza 189 sz. a.) A feleletek egyedül magyar nyelven írva, 1843- dik évi Medard-napig a jegyzőhöz utasittatnak, s az akkor választandó bírák ítélete következtében a nevet rejtő jeligés levélkékhez képest a septemberi nagy gyűlés adja ki az 50 ezüst ft. jutalmat. Bírák nem nyerhetnek. — Pest, julius 5. 1842. Vajda Péter, term. tud. társ. jegyzője. A bécsgyőri vasúttársaság f. hó 181ki közgyűlésinek nevezetes!) határzatai: 1) Egy év alatt 1,300,000 ember és 291 ezer mázsa teher szállíttatott e pályán. 2) A jövedelem nemcsak a 4 pftnyi kamatot hozta be, hanem egyszersmind 45,375 ft. 51 kr. fölösleget is adott. 3) Mivel a 10 milliónyi építési tőkéből csak mintegy harmadfél millió van még meg, s a balparton is vasút terveztetik, tehát e pálya­ most egy i­­dőre tovább nem folytattatik, s a­kik befizetésnek kieszköz­lése az illető hatóságoknál azonnal elrendeltetett. # Hivatalos közlemény a Pesten állítandó ev. reform, főiskola tárgyában. A tanítási rendszert tár­­gyazó 12 pályamunka bírálatának eredménye e következő: száz aranyat nyert ezen jeligét homlokán viselő pályairat: „Schola, quae Seculi genio se accommodat, est splendidis­­sima, quae eum emendat, optima“. Ötven aranyat e követ­kező jeligés: „Domestico nobis opus instituto, et quasi in medio nostri nato“. Felbontatván a névrejtő levelek az egy­házkerületi közgyűlésben, örömmel tapasztaltatott, hogy az első rendű jutalom, a már több ízben koszorúzott tudós férj­­fiának, ekeli ref. lelkész, magyar tudós társasági rendes tag, n. t. Hetényi János urnak részére esett. A másod­rendű jutalmat nyert szinte igen jeles pályamunkát n. t. Tatay András és Karika János urak, a kecskeméti ref. főiskola oktatói, együtt készítették, kikre nézve különösen megem­lítendő, hogy a jeligés levélben szerénységből alá nem irt, és csak a gyűlés kívánságára kijelentett neveik helyett ezen sorok állottak: „A jutalom, mellyre ezen pályáirat netalán érdemesnek fogna ítéltetni, a Kecskeméten kézikönyvek ki­adása végett alakult társaság pénztárába kéretik „kiadatni“, melly nemes áldozat köz méltánylattal fogadtatott. — a ké­t nyertes pályamunka a kecskeméti könyvnyomtató intézet­ben Tatay és Karika urak felü­gyelése alatt egész terjede­lemben kinyomattatni rendeltetett. — E két munkán kivel óhajtván még az iskolai választmány 5 rendbeli dicséretes pályairatot, mint a majd ő cs. kir. fölségének benm­arandó terv kidolgozása alkalmával czélzerűen használhatókat, s addig is a jelesebb czikkek kiszemelésével egy kötetben szinte világ elébe bocsátandókat maga sajátjává tehetni, s ezeket egyenkit husz húsz arannyal mint tiszteletdijjal ju­­talmazandóknak vélvén, azokat egyenlően s csupán a be­küldés sora szerint következő jeligékkel jegyezte ki: „Tün­dér bája ős regének“ stb. „Hominum intel ectui non plumae addendae, sed plumbum polius et pondera“ stb. „Opinionum commenta delet dies“ stb. (német nyelven irt munka) „Je voudrais bien tant faire“ stb. s végre „keressük a legszeb­bet, merjük a legnagyobbat.“ A tudósitó választmánynak tiszteletdijjak iránti javaslata közakarattal elfogadtatván, fölnyittattak a mlgs gr. elnök által a most leirt jeligés leve­lek is, s épen azon renddel a következő jeles szerzők is­mertettek meg: Péterfi­­lbert nagyenyedi prof., Szabó György zilahi ev. ref. gymnasiumbani oktató., Spilier P. porosz kir. gymnasiumi főoktató Posenben., Szőnyi Pál ne­velő Geszten. — Vajda Péter Pesten. Ezek után a többi öt pályamunka jeligés levelei elégeltetvén, mind a 12. bemu­tatott pályairat szükséges használat és intézkedés, s ille­tőleg levéltárba tétel végett az iskolai választmánynak a felbontott jeligés levelekkel és minden bírálati irományok­kal együtt visszaadatott.­­ Az összesen 250 aranyból álló részint eleve kitűzött jutalmak részint tiszteletdijjak , Pest megyei levéltárnok és t.biró t. Kecse Péter urnái, mint l.bíró l. Ilkey Sándor urnák körülményeihez képesti lemondása után jelenleg iskolai pénztárnoknál, akármikor fölvehetők. — A közjóban fáradozó dunamelléki egyházkerület s általa ez iskolai ügyben felhatalmazott választmány hinni szereti, hogy a pályázók nem annyira a kitett, s aránylag kevés ju­talmat mint magát a közjó előmozdítását vették czélul be­küldött munkáik által, mivel mégis ezek az ő tulajdonaik volnának, és a pályafeladat kihirdetésekor nem több mint a két főjutalom volt kitűzve, azért az 5 rendbeli dicséretes pályairatok szerzői, maguk minél előbbi kinyilatkoztatása végett felszólíttatnak, ha valljon az ajánlott húsz-husz­­arany tiszteletdijsért munkáikat az iskolai választmánynak átengedni vagy inkább azokat visszavenni kívánják e? melly esetben azok valamint az utóbbi 5 munka is, ha szerzőik ez iránt magokat jelentendik, az iskolai választmány által visz­­szaadatni fognak. — Újabb tagokat e választmányhoz fen­­tisztelt Karika János és Tatay András, ugyszinte h. ügyvéd Varga Soma és Vajda Péter urak a gyűlés által választat­tak. — Költ Pesten 1842. jul. 24k én Bajkay Endre m. k. egyházkerületi világi főjegyző. *­* Nagy-Bá­nya , jul. 22. Mindnyájunk arczulatain olvasható öröm éledez ma városunkban a több havakig tar­tott életszük s drágaság megszűntén, midőn piaczunkon a 20—22 frton fizetett búza ára egyszerre 11 — 12re szállott alá. Egy boldogabb jövőt reménylünk feltűnni olly sokáig szenvedett városunk népének legnagyobb része felelt, és ezt kedvelt szívvel közöljük sorsunkban résztvevő honosinkkal. — De még más rejté­kes jövendő is k­inehez jelenleg előt­tünk, melly élénkíti, örvendezteti, s fájdalom, hunyasztja is többünk kedélyét. Ugyanis : Bene József kir. biztos ur, teg­nap lepé meg városunkat jelenlétével, legmélyebb csenddel érkezvén meg, s foglalá el biztosi székét, Borsod megyéből. Több ideig távol maradni kénytelen iltetvén lakásomtól, a Hírnök 46diks csak később olvastathatott számában Miskolczról, a borsodi lisztválasz­­tásról szóló czikknek folytában, amennyiben abban a liszt­választási eredmények teljes általán­osságban és a magos főispányi helytartó úr s a KK. és RR. által közösen megálla­pított s eredménybe hozott elvek kifejtése nélkül, s neve­zetesen: az újabban rendszeresített új tisztviselők ha­táskör s állásuk minősége megemlítése elmellőzésével, s nem is egészen a választások megtörtént során (ámbár eb­ben, ha kevés is, de mégis némi elsőbbség létezik) adattat­­tak elő ; szükségesnek láttam a lisztválasztásnak eredmé­nyét bővebben s a maga történeti állásában a tisztelt kö­zönségnek előadni. Borsod megye az 1840ik évi 9ik rend­őri törvény folytában az eddigi járásonkint létezett egy fő­­s két alszbiróhoz még járásonkint egy negyedik , úgyneve­zett rendőri szbirót is nyervén, a nm. m. kir. Hló-Tanács utján, a Kir. és RR. a magos főispányi htartó úrral, a tiszt­viselői munkálatoknak czélszerűbb teljesíthetése végett azon határozatban állapodtak meg, hogy minden járásban minden szbiró, és az újabban rendszeresítendő is, egyenlő szbirói hatáskörrel bírjon, s egyszersmind mindenik a maga szaka­szában a rendőri kötelességet is teljesítse, a­mennyiben azonban ezen újabb szbirói hivatalhoz a hló-tanácsi intéz­ményben esküit nem említtetik, eskü­tt nélkül pedig a tör­vény szerint a szbiró fontosabb munkálatokat törvénysze­rűen nem tehet, s ha fészen, törvényes hatással nem bírnak, ennélfogva a magos főispányi helytartó ur, s a KK. és RR. a szbirák szaporodott számához képest egyegy állandó, s a többi rendszeríali esküitekéhez hasonló hatáskörű esküű­nek

Next