Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-08-01 / 60. szám
60. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok , pénzkeles., piaczi árak, hanavi állás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, Kis futár, literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével ’ foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. August. 1. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonnyban boríték nélkül 4 p. fr. , borítékkal és postán 4 fr. 21 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa" fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , FesteniVéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget, illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. EEH Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Körösi Csoma Sándor necrologja; hitváltoztatás; jótékonyságok; hivatalos közlemények; királyi biztos Nagybányán; részletes tudósítás a borsodmegyei tisztválasztásról; gazdasági közlemény; pusztító jégeső Erdélyben; erdélyi országgyűlés. Ausztria. Változások a cs. k. hadseregben. Nagybritannia. Az egyesült státusok kölcsönkérése. Francziaország. Részletes közlemények Orleans herczegről; a kormányzóság kérdésének vitatása a franczia lapokban; afrikai győzedelmek. Spanyolország. Pénzügyi és közbátorsági rendelkezések. Portugália. Országgyűlés megnyitása. Belgium. A kereskedési szerződés létesülve. Svézia és Norvégia. Oroszország. Törökország. Villongások Persiával. Amerika. Boyer elnökről; lázadás Rhode-Island szabad státusban. Kis futár. Antiquariusi levél; függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. s apost. kir. Felsége a kalocsai főkáptalanban megürült két kanonokságra Kardos Károly veprováczi és Ferenczy György sükösdi plébánusokat méltóztatot legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ö cs. s apost. kir. Felsége a szepesi székeskáptalanban megürült theologus-kanonokságra Labuczky Mihályt e megyei hivatal titoknokát méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Ö cs. s apost. kir. Felsége méltóztatott a Dunának budapesti partoknak szabályzására s a pesti oldalon kikötő építésére Török Bálint gróf elnöksége alatt biztosságot kinevezni, melly ebbeli tanácskozásait a pest építő-biztossággal, Paliscapa velenczei építészet-igazgató s Milis Ferdinand cs. kir. udv. építészeti számvivőtanácsnok urakkal értesülve teljesítendő A nm. m. kir. udv. kamara a marcheggi kir. harminczados hivatalra Prohászka Miklós magyarfalvai királyi harminczad-ellenőri s helyébe Langer Antal pozsonyi harminczadi tisztirnokot, a schamaczi megürült kir. ideiglenes harminczados hivatalra Petrovich Lázár kosulariczai kir. harminczadi mellékurnokot C Passualis, s helyébe Katona István Rajevos ellen hivataloskodott mellékurnokot, ez utóbbi helyre ideiglenes harninczadossá Mirosavlyevich Konstant orsovai kir. harminczadi első tisztirnokot s helyébe Preisler Ferencz helybeli másod tisztirnokot, ennek helyébe pedig Tapavicza István ugyanottani fizetéstelen fogalmazó-gyakornokot, a kriviputi kir. harminczadi megürült mellékurnokhivatalra Somossy Károly jakovai kir. harminczad lovaskerület (Ueberreiter), végre a károlyvárosi kir. harminczadi megürült tisztirnoki hivatalra Tropeany Antal zenggi lisztírnokot alkalmazd. A nm. m. kir hely.tanács Páfzány Ferencz alapítványi ügyigazgatósági iktatót a kir. egyetemi Selye, Kolos, Elefánt és Zobor uradalmakban ügyészi hivatalra, Hegyi Ferencz azon igazgatósági írnokot pedig annak helyébe iktatóvá alkalmazta. (P. H. Körösi Csoma Sándorról (kinek lapjainkban minap kételkedve említett halála csakugyan megvalósulni látszik) az Érd Híradó következő életrajzi vázlatot közöl: Ő életet Székelhonban, első művelést a nagyenyedi tanodában nyert. A göttingai egyetemben két évet töltött, főbb stúdiumát nyelvek- és történészeire fordítva. Némethonból megtérve, Bukaresten keresztül Konstantinápolyba ment s onnan Ázsiába átszálván, a Kaukazok hegysora felé folytatta útját. De szerencsétlenségére tudós vizsgálódásai ezen színhelyét orosz és perzsa táborozások háborgatták. Távoznia kelle onnan, hol élete minden órában koczkáztatok. Ő nem kevés hányatás után Teheránban nyugodt meg, Willock angol követ pártfogása alatt. Sajnállanunk kell, hogy itt — mint látszik — tulajdonképeni czélja elérésének, t. i. magyarok eredete kutatásának további megkísérlésével felhagyott, mert csak hamar Calcuttába vándorolt és ott megtelepedett. Minden figyelmét ezentúl a tibeti irodalom igénylé. Takarékossága és az „ázsiai társaság“ segedelmezése által az életgondoktól menekülve vasszorgalommal két munkát készített. Az egyiknek czíme: a tibeti nyelv grammatikája angolul; a másiké: tibeti angol szótár körüli próbálat. Calcuttából 1835 ben jul. 18kán levelet intézett a n enyedi tanoda közoktatóihoz, mellyben 450 aranyat küldött részint nevelési czélokra, részint rokonai gyámolitására. Ezen iratot következő magyarra fordított sorok teszik nevezetessé: „Sokat láttam — igy szól Körösink — hallottam és tanultam, de keveset czélunkra szolgálót.“ (Az Érd. Híradó rövid idő múlva hű életirást igér e nevezetes férfiról közleni, mellyet mi is kiemelendünk). Zentán julius elején Telléry Ignácz israelita sebész és és neje szül Glückfelig Josepha, Rozalia és Mária gyermekeikkel keresztség által a kath. egyház kebelébe fölvétettek, Pesten pedig Kopély József Fridrik, Kopély Fülöp György nagykereskedőnek fia, s Wodiáner nagykereskedőnek unokája, a m. kir. egyetemnél a bölcselkedés első évi hallgagatója, julius 20 án az egyetemi szentegyházban n. t. Ranolder János professor s egyetemi hitszónok ur által megkereszteltetvén, a római katholikus hívek sorába fölvétetett, s a sz. mise alatt mindjárt az ur asztalához is járult. E példás ájtatossággal és nagy megilletődéssel véghezment szent szertartásnál a keresztatyai hivatalt mélt. Rudics József cs. kir. kamarás és Bács-Bodrog főispánja viselte, kinek helyettese I. Rudics Dániel a kir. váltó feltörvényszék közbirája volt. Roskadozó iskolaház lévén Simontornyán, a lakosok, azon fölül, mit önszegénységök lenni engedő, segedelemért szerelve tisztelt s országérte bőkezűségénél fogva hires főpásztorukhoz, nagykéri Scitovszky K. János ő nagyméltóságához s földesurokhoz m. b. Sina Györgyhöz folyamodtak. Nem is volt sikeretlen a hasznos ügyi folyamodás, mert nagy megyés püspökünk atyai gonddal kiséri a főpásztori gondjai alá rendelt iskolák helyzetét, és itt is gyorsan emelé jótevő karját, az iskola fölépítésére 500 p. p. st. ajándékozni kegyeskedvén. Méltóságos báró Sina György földes uraság is hű jobbágyok, hasznos polgárok s jó keresztények neveltetésére 400 p. p.rtot, ezen kívül erdeiből a szükséges kemény fát, továbbá faltéglát és cserépsindelt csekélyebb árért kegyeskedett nyújtani. A nagylelkű alapítók ajánlata az építésre elég nem lévén, a hiányt kipótolta a város érdemes polgársága, kivetve a gyónó személyekre a még szükséges költséget, s így a tervbe vett szép, tágas és hasznos intézet, ellátva két iskolaszobával, a mester, tanító és családja részére szinte csinos négy szobával, életkamarával és pinczével, június 29-re elkészült. Ezen napon az iskola javára sorsjátékkal összekapcsolt tánczvrgalom is tartatott, mi 100 forint pengőnél többet jövedelmezett. Julius 6kán az érdemes városi tanács a tanítót tanítványaival egyetemben az új iskolaépületbe átszállította. Kanitz M. H. pesti nagykereskedő úr e napokban újabb bizonyságit adá a hazai közintézetek, de kivált a szenvedő emberiség iránt annyiszor tanúsított s hazaszerte ismert buzgó részvételének, midőn a vakok bécsi intézetében működő lenfonógép mintájára általa ritka bőkezűséggel Bécsben készíttetett s önköltségin Pestre szállíttatott s 12 személy foglalkoztatására alkalmazott fonógépet a pesti vakintézet növendékeinek ajándékozni, s ez által az emberiség ezen legszánandóbb osztályának sorsát nemeslelküleg enyhíteni szíveskedett, melly nagyszerű ajándékáért az intézet kormánya részéről ezennel az egész haza előtt köszönet mondatik. Dubraviczky alispán, m. k. Figyelmeztetés a Kölcsey-sorsok iránt. A Sölcsey-emléktársaság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Kölcsey-sorsok kihuzatása ez évi sept. 12ik napján fog okvetlen végbemenni. Kéretnek ez okból azon tisztelt hazafiak, kik b. Eötvös József, Deák Ferencz s egyéb tisztelt tagjaitól az emléktársaságnak sorsjegyeket eladás végett elvállalni szívesek voltak, ne terheltessenek a Kölcseyemlék-társaság elnökéhez, Fáy András úrhoz (Kalap-utcza 207 szám), az eladott sorsjegyek árát beküldeni, vagy legalább bérmentes levél által sept. 1-ső napjáig okvetlenül bejelenteni, mi számú sorsokat adtak el s miket nem ; mert a senkijelölt határnapig be nem jelentett sorsszámok elkelteknek tekintetvén, díjok elváratik. Játszani, mint a sorjegyeken jelentve van, csak az eladott számok fognak. — Pest, jul. 16. 1842. — Bajza József mk., a Kölcseyemlék-társaság jegyzője. Vegytani jutalomkérdés. A természettudományi társulat a rendelkezése alatti Schusterféle jutalomra ezt tűzi ki pályázatul: „Vizsgáltassanak meg a muraközi és hagymádfalvi (Bihar megyében) asphallok végyleg különös tekintettel alkalmazásukra“ (mindkét rendbeliből ingyen példányok kaphatók Vajda Péter jegyző urnái, Leopold utcza 189 sz. a.) A feleletek egyedül magyar nyelven írva, 1843- dik évi Medard-napig a jegyzőhöz utasittatnak, s az akkor választandó bírák ítélete következtében a nevet rejtő jeligés levélkékhez képest a septemberi nagy gyűlés adja ki az 50 ezüst ft. jutalmat. Bírák nem nyerhetnek. — Pest, julius 5. 1842. Vajda Péter, term. tud. társ. jegyzője. A bécsgyőri vasúttársaság f. hó 181ki közgyűlésinek nevezetes!) határzatai: 1) Egy év alatt 1,300,000 ember és 291 ezer mázsa teher szállíttatott e pályán. 2) A jövedelem nemcsak a 4 pftnyi kamatot hozta be, hanem egyszersmind 45,375 ft. 51 kr. fölösleget is adott. 3) Mivel a 10 milliónyi építési tőkéből csak mintegy harmadfél millió van még meg, s a balparton is vasút terveztetik, tehát e pálya most egy időre tovább nem folytattatik, s akik befizetésnek kieszközlése az illető hatóságoknál azonnal elrendeltetett. # Hivatalos közlemény a Pesten állítandó ev. reform, főiskola tárgyában. A tanítási rendszert tárgyazó 12 pályamunka bírálatának eredménye e következő: száz aranyat nyert ezen jeligét homlokán viselő pályairat: „Schola, quae Seculi genio se accommodat, est splendidissima, quae eum emendat, optima“. Ötven aranyat e következő jeligés: „Domestico nobis opus instituto, et quasi in medio nostri nato“. Felbontatván a névrejtő levelek az egyházkerületi közgyűlésben, örömmel tapasztaltatott, hogy az első rendű jutalom, a már több ízben koszorúzott tudós férjfiának, ekeli ref. lelkész, magyar tudós társasági rendes tag, n. t. Hetényi János urnak részére esett. A másodrendű jutalmat nyert szinte igen jeles pályamunkát n. t. Tatay András és Karika János urak, a kecskeméti ref. főiskola oktatói, együtt készítették, kikre nézve különösen megemlítendő, hogy a jeligés levélben szerénységből alá nem irt, és csak a gyűlés kívánságára kijelentett neveik helyett ezen sorok állottak: „A jutalom, mellyre ezen pályáirat netalán érdemesnek fogna ítéltetni, a Kecskeméten kézikönyvek kiadása végett alakult társaság pénztárába kéretik „kiadatni“, melly nemes áldozat köz méltánylattal fogadtatott. — a két nyertes pályamunka a kecskeméti könyvnyomtató intézetben Tatay és Karika urak felügyelése alatt egész terjedelemben kinyomattatni rendeltetett. — E két munkán kivel óhajtván még az iskolai választmány 5 rendbeli dicséretes pályairatot, mint a majd ő cs. kir. fölségének benmarandó terv kidolgozása alkalmával czélzerűen használhatókat, s addig is a jelesebb czikkek kiszemelésével egy kötetben szinte világ elébe bocsátandókat maga sajátjává tehetni, s ezeket egyenkit husz húsz arannyal mint tiszteletdijjal jutalmazandóknak vélvén, azokat egyenlően s csupán a beküldés sora szerint következő jeligékkel jegyezte ki: „Tündér bája ős regének“ stb. „Hominum intel ectui non plumae addendae, sed plumbum polius et pondera“ stb. „Opinionum commenta delet dies“ stb. (német nyelven irt munka) „Je voudrais bien tant faire“ stb. s végre „keressük a legszebbet, merjük a legnagyobbat.“ A tudósitó választmánynak tiszteletdijjak iránti javaslata közakarattal elfogadtatván, fölnyittattak a mlgs gr. elnök által a most leirt jeligés levelek is, s épen azon renddel a következő jeles szerzők ismertettek meg: Péterfilbert nagyenyedi prof., Szabó György zilahi ev. ref. gymnasiumbani oktató., Spilier P. porosz kir. gymnasiumi főoktató Posenben., Szőnyi Pál nevelő Geszten. — Vajda Péter Pesten. Ezek után a többi öt pályamunka jeligés levelei elégeltetvén, mind a 12. bemutatott pályairat szükséges használat és intézkedés, s illetőleg levéltárba tétel végett az iskolai választmánynak a felbontott jeligés levelekkel és minden bírálati irományokkal együtt visszaadatott. Az összesen 250 aranyból álló részint eleve kitűzött jutalmak részint tiszteletdijjak , Pest megyei levéltárnok és t.biró t. Kecse Péter urnái, mint l.bíró l. Ilkey Sándor urnák körülményeihez képesti lemondása után jelenleg iskolai pénztárnoknál, akármikor fölvehetők. — A közjóban fáradozó dunamelléki egyházkerület s általa ez iskolai ügyben felhatalmazott választmány hinni szereti, hogy a pályázók nem annyira a kitett, s aránylag kevés jutalmat mint magát a közjó előmozdítását vették czélul beküldött munkáik által, mivel mégis ezek az ő tulajdonaik volnának, és a pályafeladat kihirdetésekor nem több mint a két főjutalom volt kitűzve, azért az 5 rendbeli dicséretes pályairatok szerzői, maguk minél előbbi kinyilatkoztatása végett felszólíttatnak, ha valljon az ajánlott húsz-huszarany tiszteletdijsért munkáikat az iskolai választmánynak átengedni vagy inkább azokat visszavenni kívánják e? melly esetben azok valamint az utóbbi 5 munka is, ha szerzőik ez iránt magokat jelentendik, az iskolai választmány által viszszaadatni fognak. — Újabb tagokat e választmányhoz fentisztelt Karika János és Tatay András, ugyszinte h. ügyvéd Varga Soma és Vajda Péter urak a gyűlés által választattak. — Költ Pesten 1842. jul. 24k én Bajkay Endre m. k. egyházkerületi világi főjegyző. ** Nagy-Bánya , jul. 22. Mindnyájunk arczulatain olvasható öröm éledez ma városunkban a több havakig tartott életszük s drágaság megszűntén, midőn piaczunkon a 20—22 frton fizetett búza ára egyszerre 11 — 12re szállott alá. Egy boldogabb jövőt reménylünk feltűnni olly sokáig szenvedett városunk népének legnagyobb része felelt, és ezt kedvelt szívvel közöljük sorsunkban résztvevő honosinkkal. — De még más rejtékes jövendő is kinehez jelenleg előttünk, melly élénkíti, örvendezteti, s fájdalom, hunyasztja is többünk kedélyét. Ugyanis : Bene József kir. biztos ur, tegnap lepé meg városunkat jelenlétével, legmélyebb csenddel érkezvén meg, s foglalá el biztosi székét, Borsod megyéből. Több ideig távol maradni kénytelen iltetvén lakásomtól, a Hírnök 46diks csak később olvastathatott számában Miskolczról, a borsodi lisztválasztásról szóló czikknek folytában, amennyiben abban a lisztválasztási eredmények teljes általánosságban és a magos főispányi helytartó úr s a KK. és RR. által közösen megállapított s eredménybe hozott elvek kifejtése nélkül, s nevezetesen: az újabban rendszeresített új tisztviselők hatáskör s állásuk minősége megemlítése elmellőzésével, s nem is egészen a választások megtörtént során (ámbár ebben, ha kevés is, de mégis némi elsőbbség létezik) adattattak elő ; szükségesnek láttam a lisztválasztásnak eredményét bővebben s a maga történeti állásában a tisztelt közönségnek előadni. Borsod megye az 1840ik évi 9ik rendőri törvény folytában az eddigi járásonkint létezett egy fős két alszbiróhoz még járásonkint egy negyedik , úgynevezett rendőri szbirót is nyervén, a nm. m. kir. Hló-Tanács utján, a Kir. és RR. a magos főispányi htartó úrral, a tisztviselői munkálatoknak czélszerűbb teljesíthetése végett azon határozatban állapodtak meg, hogy minden járásban minden szbiró, és az újabban rendszeresítendő is, egyenlő szbirói hatáskörrel bírjon, s egyszersmind mindenik a maga szakaszában a rendőri kötelességet is teljesítse, amennyiben azonban ezen újabb szbirói hivatalhoz a hló-tanácsi intézményben esküit nem említtetik, eskütt nélkül pedig a törvény szerint a szbiró fontosabb munkálatokat törvényszerűen nem tehet, s ha fészen, törvényes hatással nem bírnak, ennélfogva a magos főispányi helytartó ur, s a KK. és RR. a szbirák szaporodott számához képest egyegy állandó, s a többi rendszeríali esküitekéhez hasonló hatáskörű esküűnek