Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-11-21 / 92. szám
92. szám. A filrnek kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével. — Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis /Afar literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. H I R N Ö k Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. November 21.1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p.tr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245. sz. ház 1-ső emeletében , Pesten Héber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezés; alapítás; halálozás; hivatalos közlemények; Pest megye közgyűlése; vágvölgyi tudósítás; szüreti hírek; Nagybritannia. A manchesteri bank bukása. Francziaország. Az afrikai franczia birtok. Spanyolország. Törökország. Még valami a szerb ügyekről; az oláhországi vajda letételét tárgyazó ferman. Oroszország. China. A császár proclamatiója. Kis futár. Francziaország népessége; függelék. Hirdetések: Magyarország, a cs. s apóst. kir. Felsége Stürmer Bertalan bárót, az ottomán portánál cs. kir. internunciust s fölhatalmazott ministert, a cs. kir. német és magyar tartományaiban grófi rangra emelni legkegyelmesebben méltoztatott. Ö cs. s apóst. kir. Felsége hazánkban a népnevelés előmozdítására tanítókat képző intézetek fölállítását (Pesten, Szegeden, Miskolczon, Érsekújváron, Nagy-Kanizsán) méltóztatott legkegyelmesebben határozni. Martonyi Lajos, a nagybányai minorita kolostor előjárója f.ékén, életének 54 évében meghatározott. Jutalomkérdés. A szepesi gazdasági fiók-egyesület f. évi sept. 19én tartott gyűlésében e jutalomkérdést tüzé ki: „Földművelési tekintetben Szepes megye körülményeit szemügyre vevén , minő czélszerü javítások javalhatók?“ — melly kérdés legjobb feloldása iO0 víttal fog megjutalmaztad. Kik tehát e részben versenyezni kívánnak, munkáikat, kívülről jeligével ellátott és a szerző nevét magában rejtő levélkékkel, jövő évi május végéig az egyesület kitoknokának, t. Spóner Tivadar urnak, Kézsmárkra küldjék be, Esztergomból. Az országszerte sürgetett népnevelési ügy tényleges megkezdelése mit sem igényelt annyira, mint egy rendszeres néptanítókat képező intézetnek alkotását. Létesítő ezen közhajtást sem Kopácsy József országunk herczegprímása, Esztergomban olly mesterképező intézetet alkotván, a főt. káptalan közre áldozatával s a fölsőség magas helyeslésével, mellyben kiszabott tanulmányi rendszer, és egész évi tanulási pálya három ügyes tanító buzgalma mellett szép sikert biztositnak. — Fötisztelendő Nemes-miliczi Jaross Vincze kanonok úr hőn tisztelt és nemes szivü emberbarát igazgatása alá rendeltetett az intézet, mellynek egyik tanítója ni. Majer István áldozópap a neveléstant, a keresztény hit és erkölcstant, bibliai történeteket, sz. szertartásokat, és rajzolást tanitandja ; ni. Rendek József áldozópap a methodika- didaktikát, a kisdedeknek olvasásra, írásra tanításmódját, számozást, számvitelt, fogalmazást, Magyarország földleírását és történeteit, természettant és gazdaságtudományt, a mesteri fontos hivatalt minden ágú kötelességeivel, ide csatolva ama boldogabb jövendőig, mellyben a mesteri hivataltól a jegyzői elkülönöztethetik, ez utóbbi hivatalos körét is tanitandja; a harmadik Elias Márton úr világi oktató az orgonálásban és éneklésben adand tanítást; hogy pedig szegény alkalmatos ifjak képeztethessenek ez intézetben (mert bir a szegény mesteri hivatalra csak szegény legények vállalkoznak), prímás cége nagylelkűségéből 12, s a ff. esztergomi káptalan bőkezűségéből 10-en nyernek egyenkint 120 v. frnyi stipendiumot, többen pedig a főt. kanonok uraknál élelmeztetnek, így mozdittalik elő tettleg az annyira és méltán szorgalmazott népnevelési *Választottsági jelentés (olvastatott a m. gazd. egyesület nagy gyűlésén nov. 10. 1842.) A t. egyesület ügyeinek kormányzásával megbízott választottság édes kötelességének ismerte, az utóbbi közgyűlés határozatait pontosan teljesíteni, s a közczél közelítéséül, korlátolt tehetségétől kitelhető munkásságot kifejteni. Jelesen: Egyesületi előadó Török János urat közköltségeken Stuttgartba küldé, hogy ott, egyesületi képviselő Bujanovics Eduard ur társaságában, több hónapig tartott hivatalos fáradalmi után szellemi élvezet mellett, a tapasztalás mezején, t. i. a németországi mezőgazdák gyülekezetén dús ismereteket gyűlhessen, s azokat a t. Egyesületnek terjessze elő. Az Egyesület alapitó s rendes tagjainak száma ismét gyarapodott, s ezzel a közreható nem csak anyagi, hanem szellemi ereje is növekedett; azonban nem lehet fájdalom nélkül említeni azon vesztességet, mellyel a t. Egyesület egyik igen érdemes tagja, s a miveit gazdálkodás tisztelt veteránjának, Denglázi Wittmann Antal főherczegi üdv. tanácsosnak kimúltával szenvedett. Gondja lesz a választottságnak, hogy ezen érdemdús férfiúnak dicsően végzett életpályája, annak idején és helyén, illőleg méltányoltassék. A szakosztályok közül az utóbbi közgyűlés óta a földészeti, kertészeti, s szellemüvelési, több ülést tartván, ezeknek eredményei bővebben elő fognak terjesztetni. A műtani szakosztály a honi czukorgyárak tulajdonosait olly végre hívta meg köztanácskozásra, miszerint a t. Egyesület védszárnyai alatt, a megállapítandó szabályok értelmében egyesülve, közös erővel mozdítsák elő a répaczukorgyártásnak nemzeti gazdaságunkban naponkint fontosabb szerepet igényelhető ügyét. A czélba vett tanácskozások bizonyos akadályok közbejötte miatt felfüggesztettek, azonban még e napokban meg fognak kezdetni, s mint remélyhezni, nem foganatlanul, a szöllő iskolában oliy rég óta hiányzott épület valahára födél alá került. A szöllő iskolai termés egy részével próba kísérletek fognak létezni, de annak nagyobb része a kellő edények hiánya miatt eladatott. Ennek jelentése mellett nem hallgathatni el azon buzgó és sikeres közremunkálati fáradozásokat, mellyekkel Steinbach Ferencz kir. tanácsos és Heinrich n. János r. tag urak az Egyesület ezen vállalatát elősegíteni szíveskedtek. Az ismeretterjesztő szakosztályt illetőleg, ennek felügyelése alatt a Mezei Naptár jövő évi folyama megjelenvén nagy részben már el is kelt. A mintatár részint egyes hazafiak adakozásaiból, részint az egyesület költségén számos példányokkal öregbedett s még inkább fog öregbedni azokkal, mellyek ez előadó ur által külföldön czélszerűeknek találtatván megrendeltettek. A könyvtár szinte több hazafi szives adakozásából ujonan gyarapodott s azok közül illő méltánylásul különös figyelmébe ajánltatik a t. Egyesületnek Ploetz Adolf r. tag, kitelesen számos kötetnyi adománnyal kedveskedék. Közrebocsátásul több rendbeli s külön szakbeli kéziratok érkeztek, mellyek az illető szakosztályokhoz utasitottak megvizsgálásul. A pénztár, mellynek állapotja elő fog terjesztetni, habár a köztelek és szöllőiskolai épület rendkívüli költségei által tetemesen szenvedett is, a folyó évben szaporodott alapítványok s részvények által meglehetősen fedezve van a még ez idénre hátralevő költségekre nézve. Örvendetes körülményként említhetni, mikép ez idén a tartozásban maradt részvények s kamatok összege csekélyebb mint vala fentebbi években. Végül midőn a választottság jelen gyümölcskiállításra mint ezen közgyűlés legfőbb tárgyára örömmel figyelmezteti az Egyesületet, legmélyebb köszönetét fejezi ki főherczeg Nádor egyesületi pártfogó , cs. kir. Fenségének magas kegyelméért, miszerint azt a saját gyümölcsöseiből küldött legszebb példányokkal méltóztatott gazdagítani, s szives köszönetet szavaz azon hazafiaknak is, kik ahhoz honi gyümölcstenyésztésünkre nézve olly szép jövendőt ígérő becses mutatványokat járultak. Költ Pesten 1842 évi nov. 9kén tartott választottsági ülésből. Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. A fejérmegyei szederfatenyésztő társulat ügyében. A Hírnök 87ik számában egy közlés van a fejérmegyei szederfatenyésztő-társulat viszonyairól, különösen pedig bizonyos szakadásról, melly a társulatban némelly tagok kilépése miatt történt. — Sok mondatik ama közlésben ollyan, ami nem egyébnek látszik öndicsérgetéseknél s mások gyanúsításánál; itt ott egy kis nagyítás is bukik elő; de mindezek kimutatása s cáfolgatása időt s fáradságot nem érdemel. Legnagyobb hibája ama czikknek, a miért tulajdonkép e fölvilágosítás íratott, — hogy bennek egy ok teljesen elhallgattalik, holott pedig ezen ok nyújt fonalat és fényt az egész történetet megítélhetni. De álljanak itt mindenek előtt a tények, lehető legrövidebben. — A társulat oct. 19-kei ülésében, melly a megyei gyűlésnek délutáni 4 óráig kiterjedte miatt csak kevesek által látogattatok meg, több hivatalnoki s választmányi tagok közt Madarász László jegyzővé kiáltatott ki, s e hivatalt egy pár barátjának többszöri unszolására azon föltétellel el is fogadá „hogy ha más nem találkozandik.“ Az ülés eredménye a jelen nem volt tagoknak is tudomására jutván, sokan találkoztak, kik az ideiglenes alapszabályok 40 ik pontja d) alatti szavainak értelménél fogva választmányi tagok lenni nem akartak, ha M. L. maradand társulati jegyző, kivel gyakori s közel érintkezésbe jőni nem kivántak, minthogy (s ez lényege a dolognak!) az ellene régóta fönforgott s ugyancsak odt. 20án ujlag szőnyegre jött vádak csak a próbák elégtelensége miatt szüntettetvén meg , őt olly tisztán állani nem láták, hogy vele közel érintkezésbe jőni kívánhattak volna. Az így vélekedők s nyilatkozottak fölszóliták tehát az elnököt, adatná tudtára M.-nak a körülményt s bírálná őt a jegyzőségrőli önkéntes lemondásra. M., mindezekről S. L. által értesittetve nemcsak le nem mondott, sőt társaival öszzebeszélve, oct. 20., nem mikép a hirnöki közlő mondja, választmányi ülésben, mi, minthogy a sárvizi középponti gyűlés épen akkor s épen e szederfatársulati elnöknek Zichy Ödön grófnak, mint itt is elnöknek vezérlete alatt tartalék, nem is történhetett, hanem csupán a kihivatott elnök és az épen akkor érkezett F. F. nagyprépost jelenlétében a társulatból kilépését nyilatkoztató vele volt társaival együtt. Helyesen e vagy nem: ítéljen róla a közönség, melly hasonló hivatkozattal már elibe terjesztetett. Egyébiránt alig hiszem, hogy az, ki a minden következés nélkül maradandó tényt nyilvánosságra hozá, M. L. úrnak igen kedves dolgot tön. — Annyit azonban az ügy által igazán érdekelt minden társulati taggal stb. dlv. közönséggel is tudathatok biztositólag, mikép az ügy, ha jobban nem, roszabbul semmi esetre nem álland, mint fogott volna állani a fradiócska „teremtő munkásságának“ szárnyai alatt. . . Pest, nov. 16. Közgyűlésünkre nem nagy számban gyűlt össze a közönség. A tárgyak megvitatása komoly méltósággal s minden izgatás nélkül foly. Igaz, hogy a tegnapi első ülésben még nem is került elő ollyan tárgy, melly az elméket különösen föltüzelhette volna. Mindössze is brachialis esetek körül forgott a vita, mellynek részleteibe ezúttal nem bocsátkozom. A kisgyülés jegyzőkönyvének hitelesítése után nádor ő fenségének főispányi kétrendü, kinevező magyar levele olvastatott föl, mellyekben Modrich János volt főbiztost, szolgálati hosszas érdemeiért tisztibeli főszolgabírói czimnel ruházá fel, Halász Oszkárt pedig a jövő tisztújításig pesti járásbeli liszt, esküdtté nevezte ki, ennek nyomán a KK. és BB. múlt gyűlés alkalmával kifejtett okoknál fogva Halász Farkas mostani főbiztost is szolgabirói czimel föluháztatás végett ő fenségének újólag ajánlani határozok. .. mm. h.tanács jelenté, hogy bizonyos Legama tudósítása szerint a magyar boroknak Amerikában igen kecsegtető tér nyílik, miről a magyar gazd. egyesület bővebben tudósítandó. Hirdettetek Gebhardt Xav. Ferencz kettős kir. pecsét alatt nyert s már Esztergom vmegyében kihirdetett nemesi oklevele; úgy szinte Szilády Károly kecskeméti könyvnyomtatónak Veszprém megyétől nyert s már Bihartól el is fogadott nemességi bizonyítványa, melly szerint ő a sz. gáli kir. vadászok valóságos utódjának bizonyittatik, a sz. gáli kir. vadászok pedig nem csak helybeli, hanem országos nemesek lévén, itt is a köznemesek sorába vétetett. □ Vág völgye, nov. 13. úgy látszik a természet mindenkor, még az időjárásra nézve is meg akarja tartani a pontos egyensúly örök törvényét. Mert mit múlt évvel a meleg őszi szép időben előlegezett, azt most bőven igyekszik helyre pótolni. Egész septemberünk és odabenünk, egy két napot kivéve, esőzéssel tarja zárva lakjainkban. A múlt hó vége, s a jelen eleje erős, decemberbe is bízvást beillő hideggel nyom, s a hegyek csúcsai hetek óta födvék hóval, a föld fagyott. Ez okozá, hogy kik a vetéssel a sok eső miatt hátramaradtak, most sem juthatnak hozzá és hogy a szűken termett burgonyának egy része földben maradt.— Ígértem, hogy a felső megyéket nemzetiség tekintetében figyelemmel fogom kísérni. E napokban véletlenül küldetett hozzám a felső vidéki tót ifjúság írta „Nyitra“ cziműű zsebkönyv megvétel végett. Mint képzelhetni, ebben is, úgy mint melly „w Bretislawe nad Dunagem“ (duna fölötti Bretislawban az Pozsonyban) nyomatott, számtalan czérzás van a magyarosodás és a szlávság törekvéseire, nem mellőzhetem e helyen, hogy egy illyet meg ne említsek. Egy humoristicusnak lenni akaró elbeszélésben hypertudós csillagvizsgáló ur Saturnus gyűrűjét egy vaskarikának állítja, melly azt szétpattanás ellen evedzi. „Illyen karikára földünknek is volna szüksége — úgymond —, mert rövid idő óta Angolországban 3 illy hasadék tűnt fel, u. m. a wigh, tori és radical, sőt Magyarországban is mutatkoznak illy hasadás jelei, a Tátra és alföld közt, s ez kelettől nyugotnak vonul.“ — Igen ám, atyafiak, van szükségünk vas karikára, és ti, ti vagytok okai, hogy ennek hiával vagyunk, melly nem egyéb, mint a tiszta valódi honszeretet. Pápa, ősz-utó 2. Közérdekű örömdús napot élvezünk. Mélt. Eszterházy Károly és Miklós grófok, kegyes földes uraságaink, városunkat nagyobb fényre s boldogabb létre szüntelen emelni vágyó törekvéseik következtében — miután Felséges Királyunk Pápa városa polgárjainak századoktól fenálló, vizen úgy, mint szárazon gyakorlott jeles szabadalmaikat, nevezetes kiváltságokkal, t. i. a polgárság első bíráskodási jogával s a testi büntetések eltörlésével kegyelmesen szaporitni méltoztatott — a két külváros polgárjai, eddigi külön hatóságaik alól fölmentetve, a belvárosi rendezett bíróság törvényhatósága alá rendeltettek. Folyamodott tudniillik e tárgyban a belvárosi bíróság nemes Veszprém megye rendjeihez, kik szivökön hordozván városunk boldogitását, ezt vélték üdvösnek lenni, hogy ne csak a polgárok, hanem a polgári hatalom alá tartozó minden pápai lakosság, egy belvárosi rendezett törvényhatóság alá egyesüljön s a két külbiróság megszűnjön. Mélt. grófunk e határozatot lelkesen pártolva, földesúri első bíráskodási jogát, szerette polgárjait e tekintetben is boldogítandó, a külvárosiak részéről általengedő. Nemes megyénk érdemteljes küldöttséget neveze ki e tárgy czélszerü végrehajtására. Ez háromszor jőve ki hozzánk, mig végre az úgynevezett majrokiak, a t. küldöttség s főkép uradalmi nemeslelkü főtisztünk hasznos javaslatát bizalmasan elfogadva, kimunkált egyezkedési föltételek mellett egy bíróság alá magokat vetni kötelezték. Mindenszentek ünnepén a nemes tanács, választó polgárjaival reggeli 7 órakor a plébániai templomban a sz. Lélek hívására menvén, buzgó áldozat végzete után, a városházi teremben egy közbirót választani seregle, legszebb csenddel, a két külvárosiakkal öszhangzólag, a többi tisztviselőség választását is elvégzendő. E fényes ünnepélyt barátságos magyar lakoma követé, mellyre azon érdemteljes helybeli férfiakon kívül, kik ezen üdvös tárgy munkálatában fáradoztak, valláskülönbség nélkül meghivattak s mellyet lelki pásztorok, sz. benedeki munkás tanítók s egyéb szerzetesek vendégkép diszesitettek ; a 130-ra menő vendégek örömsugárzó tekintete a boldog jövendőt talmácsoló; kül italokat mellőzve, szeretve tisztelt asztali elnökünk Felséges Királyunk- s magas Családjáért, kegyes földesuraságainkért, az első alispány, a t. küldöttség s a megye rendjeiért, végre az egyesülést hőn pártoló uradalmi főtisztért, tájunkat diszesitő jó somjainkkal emelt poharat, mit több egymást váltó öröméljenzések követtek. Adják az egek, hogy mai őszinte vonzalmu egyesülésünk édes reményünket valósítsa. * Szüreti hirek. Nagybánya hegyei felett ,mellyekben az aranyszomj vérző újakkal keresi sziklák fenekén imádott bálványát, mellyekre aggodalomteljesen ballag fel a szorgalmas gazda tavasztól kezdve késő őszig, hogy fárad-