Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-02 / 1. szám

/. szám. Januar 2. 1843. HÍRNÖK /Sl.ACADKbHÄ V KÖNYVTARA A Iíirnök kinevezések, hivatalos tudósítások, h­oni és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizárlás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ■ — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a kis futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével f­oglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a l o m. Magyarország és Erdély. Közgyűlések Békés és To­rontál megyében; erdélyi országgyűlési tudósítások. Ausztria. A lombardiai alkirály utazása. M­­agybritanni­a. Francziaor­­szág. Az országgyűlés trónbeszéddel fog megnyittatni; a bordeauxi kereskedőkamra előterjesztése a czukor tárgyában. Abd-el-Kadei meghódolni kivan. Spanyolország. A régens és Zurbano be­tegek. Portugália. A Rómávali alkudozások befejezve. Olasz­ország. Dánia. A dán nyelv ugye Schleswigben. Éj­zakame­ri­k­a. Érdekes per. Kis futár. Bálczédula. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A Mezei Naptár 1843dik évi folyamából t. n. Arad és Pest megye összesen 2040 példányt rendelvén járásbeli tisztviselőik s illetőleg több önkénylesen vállalkozó hazafiak segélyével a köznép között kiosztogattatni, valamint a lisztek megyék rendeinek ime kegyessége úgy az illető tisztviselők és önkényles adakozók és vállalkozók hazafiai tettleges rész­véte, különösen pedig­­. Dubraviczky Simon és Török Gábor alispán urak szives közbenjárása közhála tárgyául mély tisztelettel nyilvánittatik. Pest dec. 28.1842. Kacsovics Lajos m. gazd. egyesületi titoknok.­­ G­y­u­l­a, dec. 23. Megyénk évnegyedes közgyűlése folyó he fokén első alispánunk elnöklete alatt vette kezde­tét, ki is a szép számmal egybesereglett rendeknek szokott üdvözlése után előterjeszté, mikint a másodalispányi hiva­tal iránti intézkedések tétele e jelen közgyűlésre lévén ha­lasztva, de időközben Lengyel Geyza esküdt is meghatároz­­ván, ezen hivatalok mi módon leendő betöltésére nézve a rendek tanácskozását felírná. Többfelé ágazott a KK. és RR véleménye, különösen afelett, valljon az iránt provisio vagy propositio tétessék c? hosszas vita keletkezett; voltak, kik javasolták, kérettetnék meg magos főispány úr, hogy lisztu­­jitószéket, ha akkor, midőn országgyűlési követ fog válasz­tatni, nem is, de a törvényes három év lefolyta előtt megtar­tani méltóztatnék , annyival inkább, mivel a restauratio tör­vényes határideje jövő év nov. hónapjában és így igen kelle­metlen időszakban esik, a midőn t. i. e megyében gyakran csaknem járhatatlan utak vagynak; mások ellenben azt álli­­ták, hogy restauratiót törvényes 3 év lefolyta előtt tartani nem is lehet; továbbá némellyek az esküdti hivatal elnye­rése végett folyamodott mind az 5 egyének névjegyzékét magos főispány urnak felterjesztetni ajánlották, m­ig mások ellenben háromnak ugyan, de betű rendszerint; végre elha­tároztatott, hogy 3 egyén ajánltassék a kérdéses hivatalra. — Törvényszéki javaslat folytában határozottá jön , hogy mivel a községek elöljárói a bűnösöket gyakran minden elő­­leges orvosi vizsgálat nélkül veretik meg, a boloztatás joga török elé tetvén, annak surrogatuma kidolgozására egy vá­lasztmány neveztetett ki, sőt a kisebb vétségek elkövetőit a szki­ó is csak esküdttársa jelenlétében fenysítetheti meg testi büntetéssel. — Nádor e­gységének két rendbeli magyar nyelven szerkezeti levele érkezett megyénkhez, egyik az országos pénztárak mibenlétét tudó, másik a vakok újo­­nan épült pesti intézetének pártolására felhívó, az első örvendetes tudományul vétetett, az utóbbi minden kebelbeli szbbráknak olly végből adatik ki, hogy a járásaikban lakó egyéneket segedelemadásra serkentsék. Nyitra megyének a Borsiszkiak ügyében kelt felszólító levele olly végből adatik ki az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmánynak, hogy a javaslatképen elkészítendő követi utasításokban ezen panaszos tárgyat is befoglalván, és ha az, az országgyűlési tárgyalás közben a kitételhez képest sérelemnek ismertet­nék, ez esetben a megye követei részekről is pártolni ne késsenek. — Pozsony megyének az országgyűlési szállá­sok érdemében, valamint Krassó megyének a bányász tör­vényszéket orsz. tör. sértéséről vádlólevele az országgyű­lési választmányhoz utasíthatott, ez utóbbi eleve is a sérel­mek sorába tétetni rendeltetett. — Zala megye levele, melly az ilirismus vétkes működéseit tárja fel a haza előtt és a vészteljes mozgalmak megzabolására ő Felségéhez intézen­dő felírásra szólítja fel a honi törvényhatóságokat, melegen pártoltatok, annálfogva nem késnek a KK. és RR. ö Felséget jobbágyi hódolattal s aggodalmak őszinte kifejezésével meg­kérni aziránt, hogy addig is, mig az e részben már annyira elharapódzott baj országgyűlésileg gyökeresen orvosoltat­­nék, mint a bölcsend feletti felügy­eléssel felruházott végre­hajtó hatalmánál fogva az ilir mozgalmaknak erős gátat vetni, méltóztassék; azonban hogy Zágráb megyével addig, mig a rend helyre nem állíttatnék, a hivatalos összekötte­tés is félbeszakittassék, a rendek ezúttal helyén lenni nem találják. — Ugyancsak Zalának Deák Antal nagy hazánk­fiának halálát tudató gyászlevele következtében a közsaj­nálkozás és fájdalom jegyzőkönyvbe iktattatott. — Toron­tál megye azon értesítő levele folytában , miszerint Károly­­város tanácsa alispánjának magyar nyelven szerkezeti levelét el nem fogadta, megkérettetik ő Felsége, hogy a nevezett tanácsnak ezen eddig példátlan, s az anyaország elleni vétkes felemelkedettséget követelő merényletét rosz­­szallani s azt jövendőben a magyar hivatalos levelek köte­les elfogadására, szigorúan elutasítani méltóztassék kia­datván egyszersmind használat végett az orsz. választ­mánynak.­­ Ugyancsak Torontál megyének megkeresése következtében megkérettetnl határoztatott ő Felsége az­iránt, hogy a bűnbeli törvénykezésekkel foglalkozó orszá­gos választmány munkálatait jó eleve az országgyűlése elött a törvényhatóságokkal közleni méltóztatnék ; szinte Toron­­tál megyének a gyorsírók iránt kelt levelére végeztetett, hogy ámbár e tárgyban Nádor ö­rölbsége már megkérded, de a mennyiben az országgyűlési gyorsírók jelesen azok­nak a státus általi alkalmazása is hozatnék javaslatba, any­­nyiban adandó vélemény végett az orsz. választmánynak is kiadatik. — Szerém megyének az ilir mozgalmak ellen or­szágszerte ünnepélyesen nyilatkozó levele itt is örömmel fogadtatod; a mennyiben pedig némelly megyék, jelesen Szerém is az 1840. 6. tcz. úgy látszik érteni, hogy a levél magyarul, csatlalékai pedig latin nyelven is szerkezhetők lennének, az orsz. választmány oda utasittatik, hogy olly értelmű utasítást készítsen, miszerint ezentúl ne csupán csak a levelek, de általában minden közigazgatási iromá­nyok magyar nyelven szerkez­tessenek. Ugyancsak Szerém megyének a Duna Száva közti csatorna létesítése iránti fel­szólító levele tárgyalás és véleményadás végett az orsz. választmánynak kiadatik. — Tolna megyének a postabéri tárgyazó levele következtében ő Felségéhez felírás hatá­rozhatott aziránt, hogy az újabban behozott német séritvé­­nyek, s azoknak ausztriai rendszer formában bélyeggeli el-­­á f­­a­t­ás okát megszüntetni, és a magas postabéreket illő arányba leszállítani kegyelmesen méltóztatnék. — Késmárk városa levele folytában megkéretik ő Felsége, hogy miután a királyi városok ügye a jövő országgyűlés egyik mellőz­hetetlen tárgyát teendi a nevezett város alkotmányos czés­­zak­hoz képest, az egyformaság tekintetéből országszerte lé­tező királyi városokban a közelválasztást s országgyűlési utasítás készítését az egész polgárság összesége, s befo­lyása által már a legközelebbi alkalommal véghez viendő­­nek elrendelni méltóztatnék ; a kérdéses ügy mikénti soro­­zatbani elővételét a KK. és KR. az országgyűlési intézkedés tárgyává lenni vélvén, annak a kir. előadások utjáni előter­jesztését is ezáltal szükségesnek nem találják; kijelentik azonban, hogy az érdeklett város levelében közlőd elveket sajátjuknak is elvállalván, azok fonalán intézendő városok elrendezésében saját követeiket annak idejében pártoló utasítással ellátni el nem mulasztandják, miről is a nevezed tanács értesiltetni fog. — Szatm­ár­németi városa tanácsá­nak levele elvileg az előbbenihez hasonló lévén, pártolhatod, erről válaszképen értesittetik, azon kinyilatkoztatással, hogy a városok jelen rendszer elleniségöket, korántsem az általok vádlott 3dik országrendben, hanem inkább kebelükben szá­zadokon át létezett ön­ferde állásukban keressék. — Eper­jes városának szinte a kir. városok ügyében kelt levelére visszah­alik, mikint nyilvánított elvei mellett óhajtása sikere­­sitésére nekie e megye segédkezeket nyújtani nem fog.­­ Az előfogatok tárgyában munkálódott küldöttség beadván javaslatát, itt szinte érdekes vita keletkezett, a többség azon­ban a választmány azon nézetében, miszerint jövendőre a magányutazókra a kényszerűért előfogatok megszüntesse­nek, nem osztozott, a magányügyekben utazó ezentúl is kap előfogatot, de nem 1 frtért mint eddig, hanem állomásonkint 2 portért. Jövő év negyedes közgyűlésünk apr­­­kán leend, az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttség jövő év jan. 11-kén munkálatához hozzá fog. — A marhahús fontja 10, a juhhúsé 8, a sertvésé bőretlen 10, bőrös 12 vo­krokra határoztatott. Nagybe­cskerek­, dec. 14. December őkén nyitta­tott meg közgyűlésünk szeretett és mélyen tisztelt főispá­­nyunk elnöklete alatt. A tisztviselői karban kedvelt főjegy­zőnk boldog emlékű Nagy János kora elhunytéval és gyen­gélkedő egésségü számvevőnk Ladányi György lelépésével ürességek támadván , ezen hivatalokat ő maga, helyettesítés által betöltötte. Jelesen: főjegyzővé Rónay Móricz; első faljegyzővé Szabó Sándor, másodikká Termachich Rudolf neveztettek ki; számvevőnek Daniel Tivadar s helyébe törökbecsei járásbeli esküjének Bodor György helyet é­ttesittetett; táblabiróvá is több érdemes egyed nevezte­tett, köztük a megye közkívánata következtében, turóme­­­zei gr. Jozipovich Antal harsány „éljen“ riadozás kísére­tében. A gyűlésen előkerült tárgyak többnyire megye ér­­deknek valának, mert a jegyzőkönyvek fölolvasása és az illető tiszti jelentések jövének szőnyegre. Jelentőséggel bírnak mindazáltal a gyűlés tárgyai közt: 1) A nm. m. kir. Htó-Tanácsnak temesvári könyvnyomtató Beichel József fo­lyamodására költ intézvénye. Beichel József t. i. Becskere­ken könyvnyomtató-intézetet szándékolván állítani, a me­gyéhez folyamodott s czélja kiviteléhez engedélyt kért esz­közöltetni. E folyamodás különös ajánlattal a nm. kir. Hló- Tanácshoz fölterjesztetett, s onnan most olly tartalmú kegy. válasz jött: „hogy miután a könyvnyomtatási jog személyes jog, Beichel pedig Temesváron egy illyen intézettel már bir, ezen okból, de azért is, mert Temesvárott, Újvidéken és Szegeden könyvnyomó-intézetek léteznek, a kérelem nem teljesíthető.“ A megtagadás ezen okaiban meg nem nyu­godhattak ugyan a rendek, további lépésekről mindaz­­által addig elállónak, míg könyvnyomtató-intézet fölállítá­sáért más egyed nem folyamodik. 2­ Pancsova szabad ka­tonai város tanácsa kihirdetés végett jelentvén, hogy eddigi iskolája újabb rendezést és szélesebb kört nyert; mivel a tanulmányok közé a magyar nyelvbeni oktatás soroztaivá nem szemléltetik, jobbágyi alázattal megkéretni határozta­tott ő Felsége, hogy az 1840: 6-dik törvényczikkely 9-dik §-ában kijelentett kegy. ígéretéhez képest, a nemzeti nyelv­nek a pancsovai iskolában is leendő tanítását kegyelmesen elrendelni méltóztassék. 3) Veszprém megyének Zsoldos Ignácz mezőrendőrségi könyvét ajánló­ levele örömmel fo­gadtatott, s reméljük, hogy a hasznos könyvecske megyénk­ben divatozó oláh, szerb és német nyelvekre is le fog fordít— latni. 40 Zalának a zágrábi ilir mozgalmakat lelkesedéssel sújtó körlevele, rokonérzelmeket kelte föl; mivel azonban e tárgyra nézve Turmező felhívására már fölirás létetett, Zala levele ezúttal tudományul véteték. 53 Szerém vmegyének azon tudósítása, miszerint a kárhozatos ilirismus mozgal­maiban nem osztakozik, meleg részvéttel fogadtatott. 63 Fehérnek az uj postarendezésre vonatkozó levele pártfo­gásra talált stb. A marhahús fontja 10 krról 9 krra szállít­tatott le.­­ Ugyanezen közgyűlés folyama alatt, a megyei „nyugintézet“ is közü­­lést tartott, mellyben az alapszabályok szerint titkosan történt szavazások által néhai főjegyző Nagy János özvegye 200 pert és leköszönt megyei számve­vő Ladányi György is 200 párt évenkénti nyugdíjt nyertek. — Hasonlag e gyűlés alatt a honi gyárművek kelendősége elő­mozdítására nálunk is „védegylet“ alakult, még­pedig az eszme és a kivitel a nemzeti casino dicsőségére válik. Ad vocem casino tudni kell, hogy mi e tekintetben szörnyen és óriási lépésekkel haladunk. Nagybecskereken jelenleg három casino létez. A legrégibb „Nemzeti casino“-nak hi­­vatik, másik „polgári casino“ nevezettel él, harmadik az idén állott elő, s „egyesült casino“ czimet ven föl. Ne gon­dolják uraim, hogy az egyesült nevezet azt jelentené, mint­ha nálunk háromnál is több casino lett volna, nekünk bizony e három is sok, hanem az egyesült nevezet, vagy „lucus a lucendo“, vagy olly szende remény fejében használtatik, hogy idővel mégis csak egyesülés leend, mit mi, saját nézetünk szerint jónak is, üdvösnek is tartanánk, s kívánunk is. Mű­ködjenek hát a casinók az egyetértés visszavarázslására és a közjó előserélésére. A kezdet már úgy is meg van téve, mert Kliegl gépére, az egyesült 20 pirtot küldött, a polgári kisdedóvó-intézet alapítására lánczvigalmat tartott s 50 pgo p­irtot mint tiszta hasznot vevén be, azt boldogabb jövendő re­ményében kikamatozta, a nemzeti pedig védegyletet alakí­tott. Indítványozója és buzgó keblű elősegítője a védegylet­nek: a nemzeti casino elnökigazgatója s­­. Torontál vmegye közkedvességü másodalispánja beodrai Karácsonyi László úr. Mintául: a tolnai szolgált szükséges módosításokkal és bővítésekkel. Nevezetesen a gyapjúszöveteken kívül, a honi papírra is kiterjeszkedett az egylet, sőt a külföldi borok nem vétele és nem ivása is köteleztetik. A szabályokat meg nem tartó részvényes, minden egyes esetben 20­0 forinttal lakói. Társlagok gyűjtése végett a megyei fő­­s alszbirák és es­küdtek megkerestettek. Honi gyapjúszövetek beszerzését és szigorú ellenőrködés melletti árulását a becskereki ke­reskedő Stagelschmidt Pál vállalta el. — Közelebbi köz­gyűlésünk jan.­lékén, törvényszékeink január. 30-án teene­dik kezdetüket, Adelphos, Erdélyi orsz­ággyűlés. A dec. 6-k. tartott száz­­tizenötödik országos ülésben felolvasott Zeyk János aján­latát kisérő levél igy hangzik: Nagyméltóságu országos el­nök ur! Tekintetes Karok és Rendeki életem reggele csa­ládunk szép nézetein derült; oskolás fiatalkorom remény­­dúsan felelt meg azoknak, s külvilágai pályára lépésem nö­­velé az irányokat. Illy állásban lépek föl a polgári körbe. Véreim, több nagyok, kijelölék eleve pályám hivatali foko­zatait, és ime itt mondá ki sorsom némán fölöttem a végzé­sek titkos szavát, s a káros elmulasztás polgári létemre a szintén megsemmitő ítéletet: a 19 éves már nősült gyerme­ket árvult ifjú fontolatlanság földészi gazdává kene föl. Vagyon, ipar, házikör, a megelégülés azon fokára helyezők a tapasztalatlan kényelmes kort, miszerint boldog nyugal­mából képzelt földi mennyéből a világi nyugtalan lármák zavarjába kilépni, minden hajlamait elveszté. Megjön bosz­­szulva a jóltévő nézetek iránti önkénytelen hálátlan érzet: néhány csendes évek éltelének, s a boldogságot kaján sze­mekkel kísérő irigység, komor borút szállita ama meny tisz­ta egére! Erkölcsi anyagi létem pusztult, szenvedett, de lelkesült a bal sors oskolájában. A kegyes gondviselés visz­­szaidéze az életre, növesztett lelkülettel a magányos meg­elégedés karjai közzé, de tévesztett pályám, polgári létem temetőjébe vezete! Keserű fölébredés egy világbüli szelle­mi életben! de ismét magányvágyó fiatal hajlamaim élveze­téhez jutottam! Korom, sorsom, a polgári hivatalos pályához vezető minden ösvényeket elzárva talála, visszavonulva adám hát­át egész lényemet a szellemi élet körének. Az áldott gondviselés a képzett rosszakból is, csak jót fejleszt ki: lehetek vala tán dúsabb, nem annyira kitisztult érzettel; állhatok vala tán fényesebb poleton, kisebb lélekkel. Hála végzéseimnek, az öröm mint üröm csepelért­ megnyugod­tam, megnyugszom a láb­atlan erő vezérfonalán! S a pol­gári világtól elszigetelve, zúgolódás nélkül, sorsommal, lel­­kemmel társalkodom le éltem estvérét. Nem hágom át tán a szerénység halálát, ha honomnak, mint fiú édes­anyának, életrajzomról számolva, ha feledett körömből kiszállva, bele gyönyörrel, de dicsvágytól menten, említem meg, lelkemnek, polgári halálombani működéseit.: eredeti s fordított mintegy 70—80 nyomtatott s kétennyi még csak kézirati darabjai­ '• mai; s bármi csekély lenne is az eredmény; tiszta s buzgó

Next