Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-23 / 16. szám

16. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmes!) politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár litera­­turai művészeti és közéletben jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍR Február 23. 1843. Szerkeszti s kiadja Halásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok álellené­ben a 245. sz. ház i-fő emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. T­artalom: Magyarország- és Erdély. Kinevezések, halálozások, köszönetirat; pozsonyi hírek; Zólyom-, Ung- és Szepesmegyei közlések; sz. györgyi tisztújítás; komáromi hajóbiztosító és fejér­vári honipart védő egyesületek ; jótékonyság; erdélyi országgyűlés. Ausztria. H­adseregi változások. Nagybritannia. Parla­menti dolgok. Francziaország. Guizot az oppositio ellenében. Spanyolország. A barcelonai katonaság szomorú állapotja. Németország. Poroszhoni országlási intézkedések. Orosz­ország. A lengyel nemesség. Amerika. Kis futár. Gödöllői róm. kath. lelkész, tiszt. tud. Mikuska Károly levele. Hirde­tések. M­agyar­ország és Erdély. István föherczeg , cs. kir. Fensége f. hó 17. estvéli 6 órakor „János.“ gőzösen Bécsből legjobb egészségben Budán a királyi várban megérkezett. Ö cs. s apost. kir. Felsége a nm. magyar kir. udv. Kamarának f. hó­rkán 4­278 sz. alatt költ rendelményénél fogva Grosz Ferencz Xav. orvos- és sebésztanárt s tiszt. physicust, Pest sz. kir. város leopoldvárosi valóságos és fizetéses physicusává legkegyelmesben kinevezni méltóz­­tatott. K. Solymosi Incze Ferencz kir. ügynöki Írnok déési kir. kincstári ügyvéddé, — Orbán József kir. ügynöki Írnok ideiglenes kir. kincstári ispánná, — Boros Gábor kir. kincs­tári gyakornok pedig a kir. bécsi ügynökségnél ideiglenes kir. ellenőrködő írnokká neveztettek. Zemplén megyei Nagy—Mihályt­ f. hó 13án gr. Sztáray Albert huzamos betegség k­lán élete 59. évében meghalá­­lozott; azon férfin, ki valamint magányéletében ügy és fő­­kép politikai működésében hazánk és korunk egyik fő csi­l­­lagakint tündökölt; azon férfiú, ki honunkban az adó ter­­heknek az aristocralia általi együttviselésére első emelte szavát; azon férfiú, ki mint igazi jellemű lory, a szónak legnemesb értelmében, a később ivadék emlékezetében élni fog. Áldás poraira! A kegyes iskolai rend egyik nestora, nt. Hegedűs Ala­jos, nyugalmazott segéd-kormányzó f. hó 13kán élete 82i. évében nehéz de dicső életpályáját bevégzé s f. hó fökén esti 4 fél órakor, díszes gyászmenet közt nyughelyére ki­­sérleték. Gróf Széchenyi István folyó he­lyén a Bánya- s Tisza kerületi superintendens Szeberinyi János és Joseffy Pál un -­tól egy 250 (evangelicus) lelkészek által aláirt, és a föl­­világosodott s nagylelkű grófhoz, azon Magyarország min­­denajku néprokonai iránt méltánylatot s humanitást lehelő academiai beszédéért intézett kösz­ön­et-föliratot vett ke­zéhez. Pozsony, február 21. A már említett fiatal mágnás hölgyek s urak által bőkezüleg alakított fényes tánczingalon f. hó 18án a lövész-termekben vígan s fényesen ment vég­be, annyira, hogy Pozsony nem emlékezhetik olly ünnepé­lyes és mégis barátságos diadalnapra, mint ez volt. A bál 6 órakor kezdődött magyar indulóval s a nyájas Pejacsevich s Zay grófnők mint házi asszonyok mindenkit rangosztályozás nélkül szívesen fogadtak. Általában ezen nagyszerei tánczvi­­galom,melly városunkat e farsangi időszakon átlegészreve­­hetőbben rázkódtató meg, s a legelevenebb mozgásba hozta, a többiektől sok sajátos jellemvonalban különbözteti meg magát. Itt sereglék össze minden érdek, rend és osztály legválo­­gatottabb képviselői személyzete, itt láthattunk legtöbb szé­pet, s a farsangi társalgás, divat és fényűzés itt tűnt fel legóriásibb alakban. E pompás vigalomban, minthogy itt a mágnás és polgár közti hézagot a nemesi rend tölte be, az innen eredett fesztelen, bizalmas, szíves, szóval magyaros társalgási szellem derű­s mennyboltozata alatt, majd min­denki otthoniasan érzé magát s az egész egy nagyszerűen összeolvadt kört képeze. Főrangú nemességünk e szép jel­leme által kitünteté magát, s ezen ünnepélyes vigalom, olly meglepő fordulaton esett át, melly műveltebb társaséletünk­ben szakot képez. Szivemelő látvány voltak a lelkesült kör­­tánczosok virító koszorúi a már némi hervadásnak induló kül­földi tánczfüzérek közepette; meglepő volt látni, milly bajt és kellemet kölcsönöznek hölgyeink a sok ideig magára ha­gyatott, s e miatt elvadult férfias magyar táncznak, mintha e vigalom lett volna városunkban mennyegzős ünnepe! Ör­vendetes vala hallani a közdicséret hatalmas eldöntő szóza­tát, és tapasztalni, hogy most már nem csak lábbal, hanem szívvel is tánczolunk. — Végtére el nem hallgathatjuk azon bőkezűséget, mellyben olly gazdagon s barátságosan része­sítettünk, s igy ezen emlékezetes tánczvigalmat mindenki legnagyobb megelégedéssel hagyá el, noha a hajlandóság és közbirodalom e diadalának örömérzetében még most is egyesülve vagyunk! — Végre említjük azon hirt, hogy a pozsonyi joghallgatók, báljoktól fenmaradt 25 p. sz. hosszas tanácskozás után jótékony czélra fordítni elhatározták — s miután még bizonytalan hová? — azt tanácsolnék, hogy a kisdedóvó-intézetre forditatnék. Épen midőn e sorokat írjuk, megérkezett városunkban Vesztei­ Sándor a nemzeti színház első matánézosa és Dobozy Károly igaz­gatásuk alatt álló, s Londonba utazandó Farkas és Bih­ary karvezérsége alatti magyar táncz- és zenetársaság, s e na­pokban művészetük mutatványait az úgynevezett Pálffy­­teremben adandja. B. L. Beszterczebánya, feb. 11. — Zólyomban a házi­adó közakarattal megajánlatott, gyalázatos embernek nyi­­latkoz­tál látván, ki nyers erőt használ, az ősiség pedig egyetlenegy ellenszó mellett eltöröltetett! Ungvár, január 24. Ung megyének tegnap megkez­dett közgyűlésében a hatóságok leveleire kelt határozataink jelesletei következők: Szerém­ megye levele tudomásul vé­tetett; nem különben Turopolya nemessége is teljes mél­tánylással fogadtaték. Torontál megye Károlyvárosa taná­csának a magyar nyelv ellen elkövetett törvénytelen tette országos sérelemnek vétetvén, — ennek a legközelebb tar­tandó országgyűlésen a követek által leendő orvoslása esz­közöltetni határoz latott. Pozsony megye az ingyenadott szál­lás iszonyú terhétől­ megszabadítását, s a díjnak megaján­lására szólitván fel e megyét, a KK. és KB. az országgyű­lési szállások ingyen kívánásától elállván, azt követeik által fizettetni, s ezen fizetést törvény által is biztosittatni kíván­ják.­­ Nehogy azonban a nem nagy kiterjedésű, és az or­szággyűlési számos személyzethez képest kevés lakókkal ellátott Pozsony városában a szállás- nem kaphatás, vagy annak túlságosan felemelendő bére miatt megakadás tör­ténjék, a szállások bérét a megye Rrdei előlegesen megha­­tároz­tat­ni kívánják; Ő felsége pedig az országgyűlésnek Pesten leendő tartására meg fog kéretni. — Somogy me­gye levele, mellyben a közkereskedési s ezekkel kapcso­latban lévő tárgyaknak országgyűlésen a kir. előadások so­rába igtatását sürgeti, ugy szinte Szabolcs megyének az or­szágos küldöttség munkálatai nyomtatásbani kiadását kívánó levele, valamint Késmárk városnak ismeretes körlevelei tudomásul vétettek. — Nógrád megyének az orosz hatalom mindinkábbi terjeszkedése iránt tett fölirását pártoljuk, s e szellemben mi is fölirunk.­­ Ezek után a táblabirák s tiszt­­viselők scontro szerinti jelentései, valamint az esedezők folyamodásai olvastatván, az ezen tárgyakra tett határoza­toknak meghitelesitése után, az országgyűlési utasítások készítésére ügyelő küldöttséghez utasított tárgyak megvizs­gálásával foglalatoskodó választmány munkálata megbirálá­­sára január 30-kor a közgyűlés tartása határoztatott, mellyre megyénk nemesei is meghivatvák. Lőcse, jan. 8. Jan. 24-én kezdődött, s két egész hé­tig vegyes nyelven (a. m. magyarul és latinul) folytat falait Szepes megyei közgyűlésen, az elnökösködő első alispán úr által beadott felveendő tárgyak jegyzékének felolvastatá­­sa, és a háziadó, s azzal kapcsolatban lévő közterhekre nézve az adózókon leendő könnyítés és nagyobb takarékos­ság tekintetéből véleményadás végett megbízott választ­mány nagy fontosságú jelentésének elhalasztása és a jövő közgyűlésen első helyrel tétele után, a KK. és RR. kíván­sága szerint legelőször is, az országgyűlési utasítás készí­tésével megbízott választmányi munkálata veteték tárgyal­tatás alá. Mellynek folytában: 1­ Azon kérdésre, valljon országgyűlésre küldendő követeinket meg kell-e esketni utasításuk szentül leendő megtartására, vagy sem? hosszú, és sok óráig tartott vita után, a dolog szavazásra került, mellynek eredménye az jön, hogy az indítvány 74 szava­zattal 59 ellen, megbukott, és a felesketés feleslegesnek találtatott. Másnap azonban megújult a vita, és az esküt pártolók közül egy, tegnap azonban tusát vesztett, indít­ványba hozá, hogyha szinte már a jövő országgyűlésre választandó követeket megesketni nem kívánják is a KK. és KR., igyekezzenek mindazonáltal követeik által kieszkö­zölni, hogy ezután minden megyebeli országgyűlési követek fel- vagy felnemesketése felől törvény alkottassék, és egy­formaság uralkodjék, azonban ezen kérdés is az ország­­gyűlés elrendezéséig halasztatott el. 2} A választmány azon javaslatra, miszerint a kir. hivatalt nyerő követ magát új választás alá bocsátani tartozik, elmellőz­te­te­tt, ugyszinte 3} Azon javaslat is, hogy állíttassák fel egy állandó küldött­ség, melly az országgyűlés alatt előforduló sürgetős tár­gyakban, mikor az egymástól távol eső közgyűlést bevárni nem lehetne, a követet utasítással ellássa, azon elv állíttat­ván fel, hogy országgyűlési utasítást mindig csak közgyű­lésből lehessen adni.­­­ Hogy pedig, ha megyei tisztviselő válasz­tatik el követnek, rendes fizetése azonnal szűnjék meg és essék a megye rendelkezése alá, elfogadtatott. l)e 5} Zólyom azon indítványa, hogy országgyűlés alatt megürült hivatalok végét be nem várva töltessenek be, nem pártol­­tatott. 6} Torontálé pedig, melly a nádori és koronaőri hivatal betöltése módját tárgyazza, valamint 7} Sárosé is a mértékek és mérlegek egyenlőségét sürgető, visz­­hangra talált. 8} Pest vármegyének azon indítványa he­lyett, hogy a törvényczikkelyek országgyűlési ellenőr­­ség alatt nyomattassanak és mindjárt vitessenek haza a követek által; e megye rendei azt kívánnák, hogy a concertatio articulorum, melly gyakran igen sietve szo­kott történni, szűnjék meg, és a helyett hozassák szokás­ba azon mód, hogy valahányszor Ő Felségéhez valamelly tárgy iránt felírás történik, mindannyiszor a törvényczik­­kely is terjesztessék fel, mellyre­­j Felsége stylaris észre­vételeit is tegye meg.­­­ Ugyancsak Pest vmegyének azon javaslatja, hogy a több éveken át tartott országgyűlésen ho­zott törvények az utolsó év számáról neveztessenek ; habár e megye rendei nem látják is olly fontosnak, hogy külön törvényczikkelyt érdemlene , pártolta (okt. 10) Nemkülönben az is, hogy a t. ez. mellékletei, mint magok a törvények hi­telesíttessenek, és nyomattassanak ki. 11) A könyvvizsgáló collegium csupán kormányrendeletileg, s az ország tudta, s befolyása nélkül történt felállításában , e megye rendei is sérelmet látnak, kívánnak tehát erről törvény által rendel­kezni. 12) A pesti magyar színház iránt a kiküldött orszá­gos választmány jelentését bevárják, s egyszersmind a gróf Festetics Leo terve szerint egy conservatorium felállítását kívánják indítványba hozni. 13) A világos örökösödés kérdésére határoztatott, hogy birtokon belől a választ­mány ítélete a megye törvényszékére vitethessék, de on­nan tovább ne, fönmaradván a rendes törvényül, azonkívül is. Minthogy pedig az 1836: 14. tcz. 11. §a homályos, mon­dassák az ki világosan, hogy a summás eljárásnak, csak vé­rek ellen van helye, idegenek ellen pedig csak akkor, ha a világos örökösödés esete után az illető javak birtokába ju­tottak, és azokat letartóztatják. — Itt egynéhány javaslatát a választmánynak elnökösködő alispán úr felszólítására el­­ugorván, a szatmári 12 pontra mentek át, nem hajtván egy triró azon indítványára, hogy mivel ezen pontok a nemesi sarkalatos szabadságokat illetik, ennek magának tárgyalá­sára közgyűlés hirdettessék, sub poena articulari, miáltal csak ügyetlen szegény sorsú nemes atyánkfiái mostani nyu­­galmokból felháborgattattak volna. 14) Felvétetett tehát az ismeretes pontok elsője : 1. az ősiség tárgya, mellyre határo­zattá jön, hogy az örökösödés eddigi rendje egészben tartas­sák jön, legyen szabad azonban ősi jószágot örök áron is eladni, de az abból bejövő pénz az örökösök kívánatéra vagy tökesittessék, vagy pedig más jószágba fektet­tessék, a kir. fiscus örökösödési joga kárpótlása, a kö Felséggel teendő országgyűlési egyezkedés útján történhetvén csak meg, a Kir. és KR. utasításaikat e tárgyban akkor adandják, midőn a k. fiscus e részbeni nyilatkozatát, s kívánságát megértendik. A majorátusok, és más hitbizományok a mostani birtokosok, vagy azok már életbe lévő első­szülötteik halála után töröl­tessenek el. Nemtelen hazafi csak ugy szerezhet fekvő ne­mesi birtokot, ha megyei közgyűlésen tett elemntés után fél év alatt nemes vevő nem jelenti magát. A zálogra nézve, egy különös könyv behozatala fogadtatott el, mellyben a zá­logok bejegyeztessenek, hogy kiki tudhassa, hogy a birto­kosnál a jószág csak zálogban van. A zálog, ha 6 év alatt viszváltó per nem kezdetik, a kikötött évek eltelte után elidő­­sül. Azonban a követeknek egyúttal meghagyatik, hogy a pénzbeli viszonyok iránt (correlationes pecuniariae) lega­lább az­lső időszakra nézve igazságos törvényt sürgesse­nek. II. A telekkönyv megyénkinti behozatala elfogadtatott. 111. A kényszerűért megváltás javaslata, ekként döntetett el, hogy a földesurat ne lehessen kényszerűm az úrbéri örök megváltásra, de hogy mégis könnyíllessék a megváltás, meg­­nyiltatik a megyének a múlt országgyűlésre adott utasítása, miszerint szabad nemcsak pénzzel, de még az úrbéri földek V3 részének átengedése által is az úrbéri terheket megvál­tani. 1V. Nemtelen hazafiak is bírhatnak nemesi fekvő jó­szágot, a fentebbi feltételek teljesítése után, de külföldiek csak akkor, ha 10 évig a honban laktak és magyarul tudnak, azonban ezek is, a gyárakra szükséges kisebb nemesi bir­tokot vehetnek, azon megszorítással, hogy a gyárak, vagy egyéb iparintézetek azonnal életbe lépjenek. Y. A nemtele­neknek minden hivatalrai alkalmazása időelőttinek ítéltetett, s ugyanazért nem pártoltál ot­. YI. A háziadó tárgyában el­határozva jön , hogy a háziadóhozi járulást el nem fogadják, azonban közhasznú országos vállalatokra, és intézetekre készeknek nyilatkoztatják magukat a kimutatandó szükség erejéig, úgy azonban, hogy ezen országos segedelem meg­határozott summa felajánlásához is, mindaddig nem járuland­­nak, mig a közhasznú czélokra szükséges mennyiség velők nem tudat­tatik. VII. Aczéhek szabályoztassanak, de el ne tö­röltessenek. Mi az utivámokat illeti, a magánosok vám­sze­­dése kár megtérítés mellett eltöröltetik. A megye királyi jó­váhagyás mellett állíthasson vámokat, de csak a tökéletesen elkészült utakon. A nemesember vámot ezután se fizessen, sőt még az adófizető is a maga megyéjében csak akkor, ha nem maga dolgában jár. Az országosan felajánlandó sege­delemből méltányos kulcs szerint országgyűlésileg meg­határozott mennyiség fordittassék minden egyes megyé­nek utai javítására. Vili. A népnevelés tárgya elhalasz­tótól­. IX. Ha az előző könyvvizsgálat szükségesnek ta­láltatnék, a vizsgálók utasítása országgyülésileg dolgoztas­sák ki. X. A k. városokban a választott polgároknak és or­szággyűlési követeknek az egész polgárság általi választá­sa elfogadtatott. XI. A törvénykezési és politikai tárgyak egymástóli elválasztását, e megye is óhajtja, azonban, mig ez létesülhetne, addig a büntető rendszer kidolgozásával foglalkozó országos választmány munkálatát bevárja. XII. Az adózóknak a közdolgokbani Lefolyás nem adatik meg, azonban a magokat megváltott, s rendezett tanáccsal biró községeknek megengedtelik megyei közgyűlésre egy jogtu­­dó, de nem eldöntő szavazattal biró képviselőnek küldése. Ezzel a Rendek ismét a választmány által kidolgozott utasí­tásra mentek vissza. 15) A bírói zálog, az árveréstől szá­mítandó 6 év múlva visszaváltható lenni megszűnik, az e tárgyban behozandó törvény előtti zálogokra nézve pedig a 6 év a törvény kihirdetésétől leszen számítandó. 16) Az el­

Next