Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-27 / 77. szám

77. szám. •• September 27. 1844. A Hírnök kinevezéseit, hivatalos tudósi­tások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak térképen. Szerkeszti s kiadja Balásfahl Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés a 15-dik félévre postán 0 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­masok átéli­e­nében a 245. sz. ház lső emeleté­ben, Pesten V­éber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. ■ »■ iu. zu wwMMtiwewwrwiWitiOT Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Figyelmeztetés. Ország­gyűlési közlések. 229. orsz. ülés a vn. FRR nél: váltótörvény, sérelmek és vallás tárgya. 290. ker. ülés: indítványok. 229. orsz. ülés a t. Kir. és RR-nél: izenetek bemutatása s hitelesítések. 230. orsz. ülés a m. FRRnél: izenetfelolvasás; szepesi XVT vá­rosok rendezése; főtörvényszékek országgyűlés alatti munkálko­dása; a törvények kötelező erejének a kir. megrősítés napjától le­endő kezdése, és az orsz.gyűlés berekesztése után 30 napok alatti leküldése tárgyában átküldött rendi üzenet. 291. ker. ülés: hite­lesítések, egyházi tized, kir. városok rendezése. 292. ker. ülés: k. városok rendezése. Részletei a sept. 23-i főrendi ülésnek : váltó­­törvény. Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Liptóból. Vegyes közlemények. Pozsony. A t. kir. táblának Kovács Pál és Toronyi István bűnperében hozott itélete. Budapest. Nagybritannia.­ Francziaország. Spanyolország. Hirdetések. Ma­gy­a­rország. A nm. m. k. udv. Kamara a temesi igazgatóságnál első számolóul Ottrubay Adalbert eddigi kamarai letétemény­­pénztári ügyviselőt kinevezni méltóztatott. A nm. m. kir. udv. Kamara a szöreghi újonnan rend­szerizett kamarai építészi és úrbéri mérnökhivatalra Pattal Lajos eddigi ménesi kamarai építészi és úrbéri mérnök­segédet alkalmazni, saját középponti kiadó­hivatalában Detrich Károlynak középponti iktatókönyvi ügyviselővé nevezése által megürült utolsó írnok állomását Karaturo­­vich Boldizsár nyugalmazott komáromi kir. sóbeszédőre ruházni, a megürült szilágy fürdői kir. sórnázsáló helyét Ka­un Ignácz komáromi kir. sópajtaörre , továbbá a pesti sóhivatalnál megürült sórnázsáló helyét Siring­er Vilmos helybeli pajtaörre ruházni méltóztatott. A szomolnoki k. rézhuta és a maigami sajionál első hul­laellenőri hivatal Stadler Mátyás ellenőrre ruhát látott. Rajko­vics Ferencz tiszaujlaki sómázsamester nyug­­állapotba helyeztetett. Figyelmeztetés: A magyar középponti vasút ér­deke ellen legutóbb terjesztett ellenkező hirek megczáfolá­­sa végett b. Rothschild f. e. sept. 6kán Frankfurtból Ország­bíró és kir.Személynök e kegyelmességeiknek irt levelében azon elhatározott biztositást nyújtja, hogy ő, mint a legin­kább érdeklett részvényes, és már csak azon nagy hasznok tekintetéből is, mellyek ezen vaspálya létesü­léséből az ál­tala alapított Ferdinánd császár éjszaki pályára szükség­kép várhatók, valamint nagyszerű s közhasznú orsz. intéz­­vények iránti valódilag haszonkeresetlen érdekénél fogva, a magyar középponti vaspályát, mennyire tőle függ, szorgo­san előmozdutni gondoskodandik, úgy ezen eltökélt szándé­kát s a középponti vasut teljes létrehozására intézett minden buzgalmát tanusi­ni soha el nem mulasztandja.“ Országgyűlési közlés. CCXC. kerületi ülés sept. 24-kén. Elnökök Sőtér Ferencz Mosony, és Ragályi Miksa Gömör megyék követei, jegyzők Palóczy , Yukovics és Ghiczy, naplóvivő Zsoldos. Hitelesíttettek a) a nemesi rend által viselendő jelen ország­­gyűlési költségek tárgyában készített izenet és b) törvény­­javaslat, c) a hi­hatási jogról szóló izenet és d) törvény­­javaslat, e) a nemnemesek közigazgatási hivatalokra alkal­ma­z­h­a­t­á­s­a iránti izenet és f) törvényjavaslat, g) a kir. Htó­ Tanács alatt lévő alapítványi tárakról az országgyűlése ek­­­be adandó számadások tárgyában készült izenet és h) fel­­írási javaslat.­­ Ezután a kiszemelt indítványok hátralevő részei jöttek napirendre. 33) A futóhomok kártékonysága meggállásának miképeni eszközölhetése, úgy 37) az adózó községek jegyzői hivatalos állásának biztosítása és czélsze­­rűbb elrendezése iránt törvényjavaslatok készültetnek, azok­nak beadására halasztalván az ezek feletti tanácskozás, — ellenben 34) a mezei rendőrség némelly hiányainak kiiga­zítására tett indítványok elmellőztettek. 35) Az 1792. év óta az országba beütött ellenséges seregek által kizsarolt há­­boruadók, s az általuk okozott károk iránt az országbeli minden illető törvényhatóságok részére ez ideig is hátralevő elégtétel a mult­or.gyűlésén készített felírás nyomán ismét sürgettetni fog. 36) A zágrábi püspökség és káptalan job­bágyainak az úgynevezett udvargróf minden ellenörködés nélküli bírósága alóli felmentése s a helyett a törvényes eljárás behozása Torontál m­. által inditványoztatván, ugy­­szinte 38) annak elrendelése is, hogy az egyházi ado­­mányosok özvegyei és hajadonai is az ország nemeseinek özvegyeivel és hajdonaival egyenlő törvényes jogokkal bírjanak, s azon egyházi adományozottak között divatozó azon helytelen szokás, miszerint az osztály az örökösö­dést megszakítja, eltöröltessék. Az elsőre nézve az indít­ványtevő megye egyik követe előadó, miképen az udvar­­grófi bíróság a feudalismusból fenmaradt hajdankor maradvá­­ványa, midőn a földesur jobbágyain önkényleg uralkodhatott s felettek bíráskodott; ezen igazságtalan önkény alól, mely­­lyet alkotmányos országban fen nem tarthatni, a zágrábi püspökség és káptalan adományosaitl, úgymond a követ, fel kell mentenünk, mert mikép lehetett igazságos eljárást képzelni, hol a püspöknek általa kinevezett udvargrófja és ügyvédje ítél, s a felebvitel egyenesen az illető püspök ek­­­be történik; igaz ugyan, hogy innen a per a kir, és hét­személyes táblára is felébb vitethetik, de azt az alkotmányos joggal meg nem egyeztethetni, hogy az első bíróság, a tör­vényhatóság kirekesztésével, azon földesúr hivatalbelieiből áll, kihez az első felebbvitel történik. Ezen baj orvosolta­­tását küldőim már az 1832-i országgyűlésen is sürgették, pártolást is találván akkor, s e részben a BR. törvényjavas­latot készítettek, mihez a FRR. járulni vonakodtak. Nem kérnek tehát küldőim újat, egyedül azt, mit a Bt. többsége a múlt országgyűlésén elfogadott, hogy t. i. az első bíróságra az úriszék, meddig az hazánkban fen fog állani, állapíttas­sák meg, honnan a megyei törvényszékre legyen a felebb­­vitel. Ezen indítvány elfogadtatott.­­ A másodikra nézve pedig T. megye másik követe megemlité, miképen vette el a zágrábi püspökség hübérnökeitől a nagy darab földe­ket, s hogy osztály esetében, valahányszor valakinek kimul­­tával figyermeke nem maradt, sem a leány ágra sem a test­vérekre az osztályos örökösödést ki nem terjesztette, hanem azon jószágokat elfoglalta ; továbbá az özvegyi just is meg­szüntette, nem tekintvén azt, hogy azon jószágokra a dona­tio pro se et masculis kiterjesztéseit. Szóló azt hiszi, hogy ha vannak, kik érdemesek az ország pártfogására, ezen el­szegényedett nemes családok, kiknek apáik hazánkat s a kereszténységet vérökkel ótalmazták, bizony­osan megérdem­lik ; annálfogva az előterjesztett inditvány nyomán ezen visz­­szaélés megszüntetését törvény által orvosoltatni kivánta.— Mire nézve a BR. ezen indítványt annyira, mennyiben az az 1832-i or.gyülésen elfogadta­.olt, kikerestetvén ehez a múlt orsz.gyűlési előiratok, pártolandják. E­zen kétrendbeli in­dítvány között B. megye ősz követe a nemzetre nézve sérel­mesnek nyilvánitá, hogy miután a zágrábi püspöknek jó­szágai Horvátországban a hon védelmére elvétettek, azok helyett az ország hite tudta nélkül magyarországi birtok ada­tott a püspökségnek. 40) Annak a kormánnyali egyezke­dések utjáni megszüntetése végett, hogy azon magyaror­szági lakosok, kik az örökös tartományokban örökségkép reájok szállott javaikat eladva, készpénzzé teszik, a somma egy tizedét az ottani fejedelmi kincstárba lefizetni tartoznak, ellenkező esetre pedig Magyarország részéről is ugyan­ollyan törvény hozása iránt felírás fog ő Felségéhez létetni. 41) Az 1840: 25. t.cz. aképem­ módosítása iránt, hogy a horvátországi Ítélőtáblától minden illető perek, jelesen a kir. fiscusnak gr. Batthyányi Káz Trtcz és Gustáv ellen az ossai, broodi és grodniki uradalmak miatt folytatott pere a báni táblához nem csupán folytatás, hanem újrakezdés végett tétessenek által, felírás által lesz megkérendő ö­felsége, s ekép ezen indítvány előkerültével az érdeklett grófok fo­lyamodványa pártolásra talált. — Végre még Buccari ke­rületnek azon kivonata, hogy kebelében hajókázási iskola állítására ö Felsége megkeressék, viszhangra talált. — Pest m. követe pedig a sajtótörvények kidolgozására országos választmány kiküldetését indítványozta; de a RR. miután azt már két. választmányra bizták,nem pártolták.­­ Ezután gr. B. K. mint az alakult védegylet ideiglenes elnökének fo­lyamodványa olvastatott fel, melly kéziratra adatván, érdem­leges tárgyalását a BR. maga idejére halasztván, a folya­modó elnök arról értesítendő, hogy az országos terem az egylet közgyűlésének tartására átengedtetik. — Végre a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kiküldött orszá­gos választmány munkálata került tanácskozás alá. — Egy dunai megye követe, ki az országos választmánynak tagja vala, úgymond ezen jelentésből láthatják a RR., hogy milly sikere volt az orsz.választmány küldetésének . Ő Felsége által kiküldött kir. biztos oka helyett,hogy a sommáról nyilatkoztak volna, tanácsadással léptek fel, mellyre őket a választmány fel nem hívta , de azon tanácsadás mellett a megváltás lehe­tőségét a nélkül, hogy a kívánt öszveg velünk tudatott volna, két feltételhez kötötték ; kívánták ugyan­is, hogy a megálla­pítandó öszveg igazságos kivetésére az ország egy új kulcs kidolgozásáról gondoskodjék; nem foghatom meg, micsoda összeköttetésben van a kulcs a megváltási summával; ha át­látta a kormány a most fenálló kivetési kulcs igazságtalan voltát, akkor a 4 millió adó szinte igazságtalan arányban vettetik ki, melly igazságtalanság megszüntetésére az új kulcs kidolgozásának szükségét a kir.­k előadások között megemlíthette és annak készítésére a BRet felhívhatta volna ; második feltételül tűzetett ki a biztosítás, ez ugyan kérdem: micsoda indulatot gerjeszthet a nemzetben, midőn a kormány 600—800 ezer forint behajtására biztosítást kér; illy felté­telek kitűzése által azt kell gondolnom, hogy a kormány nem akarja a katonaélelmezést megvállalni, s ha a kormány a kincstár terheltetése nélkül ezen élelmezési kérdés elin­tézését, mellynek legkisebb politikai összeköttetése sincs, ellenzi, akkor lehet-e egy politikai reform életbe jutását re­­ménylenünk? Nekünk azonban ezen kérdést, a visszaélések által tetemes kárt szenvedő adózóink könnyebbülésének esz­­közlése tekintetéből lelennünk nem lehet; annálfogva, mint hogy véleményem az, hogy az országos választmány műkö­dési köre megszűnt, mivel az csak a summa kitudakolására küldetett ki, egy kerületi választmányt kívánok megbizatni, melly a megszakadt tanácskozási fonalat folytassa, s a visz­­szaélések miképen lehető meggátlása iránt törvényjavasla­tot készítsen.­­ Az utána szólott követ, a választmány ki­küldetésével nem látott a dolgon segítve; ha a kormánynak a megváltás nincs érdekében, nekünk kell azt megelőzni, mond­juk ki, úgymond, mi vagyunk a nyomottak, s ha a szegény adózó nép sorsán könnyebbíteni akarunk, egyszersmind a biztosítást is meg kell ajánlanunk, mert attól tart a kormány és méltán, hogy a megváltási summával is az ország, mint az adóval, 3—4 évi hátramaradásban állana.­­ A szólás­ban következett megyei követ megemlítő, miképen ezen kérdés nem most fordul elő legelőször, a terheknek legna­gyobbika a kiszolgáltatás módjában és azzal kapcsolatban álló visszaélésekben fekszik ; nem akar szónok ezúttal an­nak vizsgálatába ereszkedni, hogy miért akadt fel ezen kér­dés az 1832-i országgyűlésen, mert az mindenki előtt tudva van, nézzük csak a legutóbb kiadott resolutiot, mi felírásunk­ban kértük ő Felséget a megváltási somma mennyiségének előterjesztésére, s hogy az alkudozásra felhatalmazott egyé­neket küldjön ki; a kir. biztosok kiküldetvén, a k. k. reso­­lutioban kérésünk ellen legkisebb észrevétel sem létetett, s hogy most a megváltási öszveget meg nem mondotta, mást nem gondolhatni, mint, hogy a kormány a megváltási öszveg mennyisége iránt még most sincs magával tisztában, s ez tanúsítja, hogy nem nagy hajlama van az élelmezés meg­­váltásának eszközlésére. Különösnek tartom, mond to­vább a szónok, a biztosításkérést, hiszen ha a kormány attól fél, hogy a megváltandó somma biztosítás nél­kül hátramaradásban marad, a közadó sommája nem lé­vén biztosítva, ha a szegény adózó a fizetés terhét el nem bbrondja, a biztosított élelmezési váltság lerovása mellett a hadiadóba maradna többet adós, és egy ezen kívánt biztosí­tás által az óhajtandó­­ezél el nem érezhetik. Azon feltétel pedig, hogy mi egy új igazságos kulcsot dolgozzunk ki, any­­nyit tesz, mint azt mondani, én az élelmezés megváltását nem akarom, mert in abstracto kulcsot kidolgozni lehetetlen.­­ Ha tehát a kormány a szegény adózó nép érdekét elő­mozdítani vonakodik, minthogy a regulamentáris ár, melly szerint az adózó termesztményeket adni tartozik, a törvény­ben meghatározva nincs, a termesztm­ények kiszolgáltatása egyedül a közadó lerovására s könnyebbítésére tétetett; mi­után pedig az most már adózó nép­­elemes terheltetésével, mivel a regulamentáris ár a piac­i árt sehol és soha el nem éri, történik, ha az iránt a kormány rendelkezni nem akar, azon esetre véleményem az: fogjuk fel mi a nép érdekét, legkevesbbé se vonakodjunk a kérdésbe bemenni, mert az 1932-dik országgyűlésből vannak adataink; a mun­kálkodással pedig a szóló az ügy hátráltatásának ki­kerülése tekintetéből a munkálkodott országos választ­mányt vélte megbizandónak. A 7. megye követe ezen kér­dést sem kerületi, sem országos választmányra nem kívánta többé bízatni; a kir. biztosok , midőn a summa biztosítását feltételül tették, fel voltak szólítva annak kijelentésére, hogy miből áll a biztosíték, de ők erre mit sem feleltek ; felírás által kívánta tehát a szóló ő­felségét az iránt értesíteni, hogy az ország egyebet mint törvényes biztosítékot nem érthetett, ez pedig meglévén, a váltsági összeg mennyiségéről szán­dékát az ország rendeivel tudassa, kijelentvén egyszer­smind, hogy a biztosíték, valamint az újabb kulcs kidolgo­zása, az egyezkedést nem feltételezhető; ez utolsó annyival inkább nem, mivel azt december 15-éig elkészíteni teljes lehetetlen, hanem az igazságos felosztási kulcs kidolgozá­sáról a jövő országgyűlés fog gondoskodni. Ha pedig a kor­mány a váltsági summa mennyiségét, úgymond a szóló, ki­nyilatkoztatni nem akarja, tegyük azt mi, új adatot e rész­ben már úgy sem várhatni, semmi más adat nem lehet, mint a mi az 1840-ki országos választmány munkálatában ki­nyomtatva van ; ebben ben van foglalva mind­az, mit ez ér­demben a nemzet törvényes tehernek tart, ezen törvényes teher megváltására tehát egy bizonyos somma dolgoztassák ki, s törvényjavaslatba öntessék ; ha pedig ennek kidolgozá­sát valakire bízni akarják, akkor a szóló véleménye szerint azon itt levő nehány tagokra vélte bizandónak, kik a 1840-ki országos választmányban résztvevőn, már ezzel foglalatos­kodtak.— Az ezután nyilatkozott megyei követ figyelmeztette a KKet, hogy az országos választmány nem mondott le műkö­déséről, hanem csak bővebb utasítást kért, minélfogva helyét nem látta a kerületi választmány kiküldetésének; a szóló te­hát az országos választmányt munkálkodásának folytatására a kép kívánta utasítani, hogy ez azon ezredek száma után, mellyeket az ország törvényesen tartani köteles, valami sommát dolgozzon ki, azt törvényjavaslatba foglalandó. Ha ezen kérdést továbbá jelen stádiumában hagyni nem akar­juk, hanem az adózó nép könyebbítésére azt bevégezni óhajtjuk, nem lesz egyéb módunk, mint az ajánlandó sum­mát adó formában megajánlani; ez a dolog veleje, mert ha a kormányt az alkudozás terére nem vezethetjük, el kell hagynunk ezen tért, mert a kormányt az alkudozásra kény­szeríteni nem lehet, hanem a kérdés elntézésére ki kell majd mondanunk, hogy ennyi sommát a katonatartásra ajánlunk, s mától fogva a termesztm­ények kiszolgáltatása megszűnik stb. Végre még Cs. megye követe szólalt fel, nem akarom azt fejtegetni, úgymond mennyire sértetett, a nemzet igazságos kívonata az által, hogy a kormány a sommát meg nem mondotta, hiszen az élelmezési ügy el­intézését nem annyira az ország, mint inkább a kormány ér­deke igényli, jelenne, nemcsak a magyarországi katonaság, hanem az egész ausztriai armadia igen szét van szórva, itt egy osztály, amott egy század, s ez a rendes nagyobb hadi gyakorlatot lehetetlenné teszi, e tekintetből is tehát érdeké­ben fekszik a kormánynak ezen szőnyegen forgó kérdés végképeni elintézése. Nem hihetem, mond tovább a szónok, hogy a kormány gyönyörűségét lenne azon tömérdek vési­

Next