Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-25 / 85. szám

85. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, kori és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmest­ politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmánok és intézetek ismertetésével foglalkoznak Jelképen. IRNÖ Szerkeszti s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. October 25.1844. Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehér­­utczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozás. Országgyűlési közlések. 250 orsz. ülés a m. FRR nél: vukovár-fiumei vasút. 314. ker. ülés. középponti vasút, országos utak. 251. orsz. ülés a m. FRRnél: fiumei vasút. 315. kér. ülés: pénzügyi munkálat. 251. orsz. ülés a t. KK. és RRnél: hitelinté­zet, közmunkák, országos pénztár. 252. orsz. ülés a m. FRRnél: fiumei vasút. 316. kér. ülés: pénzügyi munkálat. Augustusi kér. ülések részletei: sérelmek és kivánatok. Igazítás. Megyei tudósítások. Krassó. Zágráb. Vegyes közlemények. Buda­pest. Erdélyi hirek. Szombathely. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Mexico. Fris h­irvi­­­­rágok. Kis futár. Szabó Józsefrőli tudósítás. Hirdetések. Új Magyaros­zág és Erdély. 6 cs. sáp. kir. Felsége L­o­v­á­s­z András helytartóta­­nácsost eddigi egész fizetésével nyugállapotba helyezni, s helyébe Lor­sich József, helytartótanácsi cancellariaigaz­­gatót; a váczi káptalannál megürült kanonokságra pedig Ha­ulik József ujhartyáni lelkészt kinevezni méltóz­­atott. A nm. magy. kir. udv. kamara a sz. Jánoson megürült harminczados állomást Pribék József ottani ellenőrre; ennek helyét Pau­lay Márton soproni harminczadhivatali írnokra ; ennek helyét Tóth József pozsonyi harminczad­­kezelői gyakornokra; a nagy lé­várdi megürült harmincz­ados hivatalt Pern­er Ferencz lichtenwerthi harmincz­­adosra; ennek helyét Spacsek Ferencz pozsonyi har­minczadhivatali írnokra; ennek állomását Prunner Antal ottani harminczadkezelői gyakornokra; a farkasvölgyi meg­ürült harminczadhivatali irnokságot Koczy Edvárd győri harminczadkezelői gyakornokra, a nemesvölgyi harmincz­­adi ulleveles hivatalát Kager Mihály neustifti harminczad­­felügyelőre, és a pahrendorfi kir. harminczadi ulleveles hi­vatalát Horni József cimpészi kir. harminczadi felügyelőre ruházni méltóztatott. Halálozás. Főtisztelendő Th­e­z­a­ro­vi­c­h Gábor a nagyváradi deák szertartású káptalan őrkanonokja, a 83 éves tisztes aggastyán, hosszas betegeskedése után, öregségi végelgyengülésben jobb életre szenderült. Hűlt tetemei a székesegyház sírboltjába tétettek. Béke és áldás lebegjen a boldogult nyughajléka felett. Országgyűlési közlés. Kétszázötvenedik országos ülés a m. FRR nél, octob. 22-én délelőtti 11 órakor. Ezen nevezetes ülés fő­tárgya vala a vukovár-fiumei vasút iránti üzenet, melly fe­letti vitatkozások azonban délutáni negyedfél óráig még eredményhez nem jutottak s azért folytatásukat ő cs. kir. Fensége a jövő ülés napirendéül tűzte ki. Jelenleg csak vázlatát nyújthatván a számos remek előadásoknak, részle­­tesb leírását lapjaink későbbi számai nyujtandják. — A tanácskozások megnyitása előtt a fenséges Elnök a Fiume­s Buccari szabad kerületek elrendezését tárgyazó­dik válasz­­izenetét hitelesítette s annak a t. RRhezi áttalvitelét meg­­rendelő , azután pedig a köziratra bocsátandó következő irományokat felolvastatá: a nemnemesek hivatalképessége iránti 2-ik válaszizenetet; a hajdúkerület elrendezése iránti 3-ik, a magyar ezredeknél kirekesztőleg magyaroknak alkalmazásáróli első, a városok elrendezése tárgyábani 8-ik, a szabad országgyűlési újság iránti második válasz­­izeneteket. — A vukovár-fiumei vasút tárgyábani­­zenet és törvényjavaslat felolvasása után az illető m. kormányzó ki­merítő s mintegy óráig tartott beszédében ez útnak elsőbb­ségeit, a többi javaslati közlekedési utak hiányait leginkább azon indokoknál fogva fejtegető, mellyekre az e lapokhoz is mellékelt Medanich-Vranyczány féle „párhuzamokból“ emlékezni fog a nyájas olvasó. — E beszéd végével egy fiatal gróf későbben közlendő velős beszédében leginkább oda pontositá össze nézeteit, hogy mindenekelőtt ott segít­­tessék, hol a közlekedés a legtökéletlenebb, a vitelbér a legingadozóbb s legmagasabb, azért is szereztessék meg mindenekelőtt a Luszaut, Sziszek és Károlyváros közt épít­tessék azonnal vasút, a Sziszek s a Duna közti tér pe­dig vizsgáltassék meg szakértők, s ha lehet külföldi te­kintélyek által, s azoknak véleményezéséről adjon egy e végre kinevezendő s a helyszínen munkálandó választmány tudósítást a jövő országgyűlésnek, így tehát az, a miről kétség nincsen, azonnal vétessék munka alá s csak az ha­gyassák jövő intézkedésre, mi iránt még tisztában nem va­gyunk. A költségek, kezelés, ellenőrködés és több effélék iránti kérdések eldöntését pedig a financiális munkálat feletti tanácskozásra hagyatni kívánja, a­hol mindezen pontok egész kiterjedésekben lesznek megalapitandók. — Több­­rendű előadások után egy m. gróf csak ott vélte megkez­­dendőnek a vaspályát, hol a hajózást már használni nem lehet, minek megvizsgálását szinte országos választmányra bízatni kívánja, de nem úgy, hogy az a jövő országgyűlésnek a tapasztaltakról tudósítást adjon , hanem ruháztassék fel a bizottmány teljes hatalommal s csak némelly támpontokkal láttassák el, például, hogy az eszközlendő közlekedés biztos legyen és olcsó, azért 20 milliónál többe ne kerüljön; leg­alább Eszékről Károlyvárosig azonnal vaspálya építtessék; a Luizaut megvásároltassák; az építés Fiuménál kezdődjék stb. Miután a bizottmánynak illy tágas hatásköre leendne, a választásnak a legnagyobb óvatossággal kellene történnie, de maga az országgyűlés mindezekről nem rendelkezhetik, sőt kétséget nem szenved, hogy míg egy immobilis testület, miilyen a törvényhozó lesz, minden practical s csak a hely­színen elhatározhatandó tárgyhoz szólani akar, sikert várni soha sem lehet. — Utána egy ma gróf szokott lángeszű s közbeközbe humoristicus előadását azon tanácsra irányo­­zá: kövessük ez alkalommal is a pesti állóhidnál követett eljárást, úgy bizonyos sikert várhatunk, épen úgy, mint a híd­nál, melly eddigelé az egyetlen nagyszerű vállalat, mellyel a magyar nemzet létesíteni képes vala, s melly aránylag mégis a legkevesebbe kerül a nemzetnek. A küldöttséget minél kevesebb tagokból alakitandónak véli. — Ezen véle­ményt meg több szónokok pártolván, mások ellenben égé­, szén a t. RB. kivonataihoz ragaszkodván, a tanácskozások eredménye függőben maradott. CCCXIV. kerületi ülés October 22-kén. Elnökök Soltész János Torna és Nikolics Izidor Bács megyék köve­tei; jegyző Ghiczy, naplóvivő Komlósy. A mai ülés az ország közszükségeinek fedezésére teendő országos ajánlatról s az országos közpénztár jövedelmeinek beszedése és keze­lése módjáról szóló izenet és törvényjavaslat, úgy a köz­munkák szabályozása tárgyában készített szenet s törvény­­javaslat hitelesítésével kezdetett meg, és a tegnap meg­szakadt tanácskozás folytatását a középponti vasút érdemé­ben átküldött FRRdi válaszüzenet tárgyalása előzte meg. Sz. m. követe figyelmeztető a RRet azon keserű vitákra, mi­ket ezen tárgy már olly sokszor előidézett, minek ezúttali mellőzése tekintetéből indítványt tön, az e tárggyal foglal­kozott országos választmány az iránti megbízatására, hogy a vállalkozó társasággal a szerződési feltételek iránt érte­kezzék, s jelentését minél előbb a BR. eb­be terjessze, mivel addig, úgymond a szónok, meddig a társaság akarat­át tö­kéletesen nem tudjuk, minden vitályaink és határozataink feleslegesek és haszontalanok. Az utána szólott kö­vet nem látta szükségét, hogy ezen tárgy ismét a választ­mányhoz utasítassék, sőt ellentette; itt a fő kérdés csak csak az, valljon az ország, miután a kamatbiztosítást ezen vonalra elvállalta, a párvonal ellen tovább is kívánja bizto­sítani ; itt már a társaságnak legkevésb érdeke sem forog fen, neki mindegy, ha tíz vonal építtetik is mellette, csakhogy az ország által a vaspálya 5°­ees kamatra biztosítatott, ha­nem a törvényhozásnak kell elhatározni azt, valljon a pár­vonal megengedése mellett kíván-e az ország a biztosítás által nagyobb terhet elvállalni; részemről nem látom át, miért kellene itt az ország költségeit szaporítani, holott mi­dőn a biztosításról volt szó, a párvonalt ellenzőknek is leg­főbb okuk nem volt más, mint attól való félelem, hogy ne­kik örökre nem lehet vasutjuk, azonban miután ezen félelem már az által, hogy a középponti vasút a párvonal ellen csak 15 évig biztosittatik, s ezután a jobbparti vonal is felépíttet­­hetik, megszüntetett; nem lehet tehát attól a nélkül, hogy az ország költségeit tetemesen ne szaporitnák, elállani, s minthogy a tárgyra nézve még eddig a két tábla közötti egyeség meg nem történt, azt az ország, választmányhoz uta­sítani merő haszontalanság. — Ellenben a dunántúli me­gyék, mellyek mindenkor a jobbparti vonal mellett vívtak, a párvonal eltiltása ellen ezúttal is hatalmas szót emel­tek. T. megye követe, úgymond, megyémet nem érdekli, akár a bal vagy jobb parton építtessék a pálya, mi termé­nyeinket a Dunán Pestre felszállitván, onnan mindegy akár a jobb vagy balparton vitessék tovább, s így min­den édektől menten szólalok fel akkor, midőn a párvonal­nak állított jobbparti vasutat pártolom , ha a nemzet a köz­haza jólétére a balparti vonalt találja hasznosnak, ám jól van építtessék, de midőn az ország a balparti vonalra a kamat­­biztosítékot elvállalta, igazságtalanak látom a párvonal el­tiltását, vagy talán azért nem akarjuk megengedni, hogy az ország olcsóbb biztosítást nyerjen, ez nem ok, az or­szágnak 50—60 ezer forintra nem kell nézni akkor, midőn általa az ország legtermékenyebb, legszorgalmasb részét megnyugtathatja. A balparti vonal az 5°/0 kamattal bizto­síttatván, a czél elnyerve van; minek mennénk még ennél is tovább, s mért hagynák reménység nélkül a dunántúli me­gyéket, hogy náluk vasút az ország minden biztosítása nél­kül ne építtethessék, különben is a párvonalt, a nélkül, hogy annak elintézését a kormány önkénye alá ne adjuk, elhatá­rozni teljes lehetetlen stb. Sz. m. követe ismételve figyel­meztette a BRet az idő rövidségére, minek addig, úgymond tanácskozni, meddig a vállalkozó társasággal sem vagyunk tisztában; a társaság 80 évet kért, mi 60 évet ajánlottunk, és egy millió biztosítékot követelünk, előbb ez iránt kell tisztába lenni, s annálfogva ezen tárgyat a választmányhoz újabban visszautasítani szükséges. A többség T. m. indít­ványát már meghaladottnak nyilatkoztatta. Végre minden ol­dalról szavazat sürgettetvén, a nagy többség az előbbi ha­tározat megtartására szavazott. Ennek kinyilatkoztatása mellett egy másik szavazat által pedig Sz. m. indítványa el­­fogadtatalván, a tárgy az orsz. választmányhoz utasi­latott. — Ennek folytában G. m. követe a gömöri vasgyárosok ál­tal múltkor beadott folyamodványt tárgyaltaim kérte, s rövi­den a kérvény tartalmát előterjesztő, miképen a folyamodó vasgyárosok a vasutszerződésbe az angol vas behozatalá­nak eltiltását, mint feltételt kérik foglaltatni, s hogy az épit­­tetendő vasutaknál a magyar vas használtassák ; a folyamo­dók mintegy 120,000 mázsára készek vállalkozni. Ezen fo­­lyamodmány szinte a választmányhoz a kérvény figyelembe-­ vétele mellett utasittatott.­­ Ezután a tegnap megszakadt tárgyra került a tanácskozás és az országos utak építéséről szóló törvényjavaslat vétetett vizsgálat alá. P. m. követe előterjesztő, miképen, ha egyszerre több utak kezdelnek épít­tetni, azoknak tökéletes elkészítésére igen sok idő fog kí­vántatni, hát még a többi kijelölt utak mikor lesznek fel­építve? minthogy az építendő vonalak jó karban tartása te­temes pénzöszveget szokott felemészteni; egy út jókarban tartására az országosan ajánlott egy millió forint alig ele­gendő, s ha jövendőben országos költségen a többi útvona­lakat is a most építendőknek jókarban tartása mellett fel­akarjuk építtetni, akkor mostani sommánál vagy nagyobb mennyiséget kell kőutak építésére fordítani, vagy pedig a kész utak fentartására más segédforrásokról gondoskodni; erre nézve tehát és a hatóságoknak, merre ezúttal az or­szágos utak nem vonulnak, hogy más fenlevő útjaik jó karban tartására mód nyuttathassék, szükségesnek gondolta, hogy azon utakon, mellyek az országos igazgatóság megvizs­gálása mellett jóknak találtatnak, mérsékelt úti vám szedes­sék. Azt mondhatják ugyan némellyek, hogy az úti vámok felállítása által a kereskedés akadályoztatik, de erre a kül­föld ellenkezőt bizonyít; tudjuk, Németországban vannak útivámok, de jó utak is; a kereskedés a gyors közlekedés által nem hogy nem gátoltatik, sőt inkább élénkül, mert jó utakon, ha a fuvaros fizet, legkevésbet sem veszít,mert sokkal többet rakhatván fel szekerére, olcsóbban szállíthat stb. Az indítványnak bár egy két pártolója találkozott, de a többség azt a 25. §. tárgyalására utasította.— Az 5. §nál, hol java­solt­a­tik, hogy a sz. k. városokban a város határán keresztül vezető or­szágutak készítésére minden háztól egy gyalog és minden 50 holdról, melly egyes polgárok birtokában van, egy marhás napszám legyen kiszolgáltatandó, élénk vita keletkezett. A városok követei az eddigi gyakorlat megtartása mellett ezen­­­ kihagyását sürgették. Előadók ugyanis, miképen a táb­lának mindig az volt főkívánata, hogy a polgárok munká­jukat az iparűzésre fordítsák; mikép lehet tehát kívánni, hogy a műiparos kezek az utak csinálására használtas­sanak? P. városa követe úgymond: főkérdésik­, valljon lehet-e a polgárokat az országutak készítésére kihajtani, én azt hiszem, meddig a privilegiális státus erre általánosan nem szoríttalik, addig onnan egy osztályt arra kényszeríteni nem lehet, vagy talán pénzzel kell ahhoz járulni? ezt is ta­gadom, mert a város bár több polgárokból áll, mégis úgy tekintetik, mint egyes nemes ember és mint nemesek az or­szággyűlési ajánlatokban részt vesznek, minélfogva egy ró­káról két bőrt húzni nem lehet; különben is minthogy a vá­rosok az ország minden közterheit az adózókkal úgy, mint a kiváltságos renddel viselik, itt újabban és háromszorosan meddig a kiváltságos nemesi rendre az igazságos arány fel nem állíh­atik, nem terheltethetnek. De más részről még az arány miatt sem maradhat meg a szerkezet, mert a házak és házak között semmi különbség sem létetett, s midőn majd egy házacskával biró az átcsinálásra egy lapot szolgálna, akkor is hasonló szolgálatot tenne a nagy jövedelmű ház­birtokos is, sőt annál többet, mint kinek 49 hold földje va­gyon, mert ettől szolgálni a szerkezet szerint senki sem tar­tozik stb. Ennek ellenében a megyei követek részéről meg­­jegyeztetett, miképen vannak a városokban olly birtokok mellyek adó alatt állanak, és mellyek nemesi kiváltságoknál fogva adómentesek, az orsz. ajánlat tehát csak azon birto­kokra rovatik, mellyeket a városok földesúri tulajdonnal bír­nak. A városok nincsenek a megyékbe kebelezve, mások mint a városok ott a közmunkákat nem teljesíthetik, s oda az arányt a város határozza el. Mások ellenben a városi földbirtokot az egész telkes jobbágyhoz nem találták arány­ban, s az 50 holdat ahhoz mérni kivárnák. Végre szavazatra tétetvén azon kérdés: megtartassék-e a szerkezet vagy mó­dosíttassák? 23 megye 21 ellenében a szerkezetre szava­zott. A többség közül sokan azért járultak a szerkezet meg­tartásához, mivel a módosítást kívánók legnagyobb része a városokat még jobban kívánta terheltetni.­­ Ezután a Zdik­ónál B. megye követe azon hatóságoknak útjaiért, melyek­től az orsz. igazgatóság a kész jó utakat átveendi, az orsz. ajánlatoknál illő beszámítást inditványozott, mert, úgymond, ha ezek nem építtettek volna, az országnak tetemes sommá­ját emésztenék fel; különben ha ez tekintetbe nem vétet­nék, azon megye, melly a legkitűnőbb szorgalom mellett igyekezett a jó utakat minél előbb megcsináltatni, meg lenne verve, s csak azokra, mellyek kötelességeik teljesítését el­mulasztották, áradna nyereség, s a hanyagság jutalmaztat­nék. Az indítványt az utána szólott megyei követ pártol­ta, egyszersmind P. előbbi indítványát felmelegítvén, kíván­ta, hogy az utak fentartására ott, a­hol jó utak léteznek, mér­sékelt vámok állíttassanak fel, hol mindenki , minden sze­mélykülönbség nélkül nemes és nem nemes egyiránt fizetni tartozzék. Azonban a kat indítványnak sok ellenzője ta­lálkozott, felhozatolt miképen itt computust felállítani teljes kivihetlensége miatt lehetetlen , más megyék is készítettek utakat, mikre talán többet költöttek, mint B. megye, melly szerencsés helyzeténél fogva jó utakat készíttetett; de van­nak ollyan megyék, hol az útépítésre szükséges kő nem találtatik, s minden fáradságok mellett sikert nem érhettek, mert útjaikat vagy a viz elmosta, vagy a mocsárba besüp­pedtek, vagy pedig a homokfuvatok megsemmisítették. EU-*

Next