Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-08 / 89. szám

89. szám. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. November 8. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmes, politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti r­s közéletbeli jelesebb tünemé­nyek,­­aláírnám­ok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehér­­utczában a 21. sz. a. ház udvarra eső tső emeleté­ben, Pesten freier Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Országgyűlési közlések. 320. kér. ülés: sérelmek, és közadó. 264. orsz. ülés a m. FRB nél: vallás tárgya, honfiusitás. 330. kér. ülés: pénzügyi munkálat. 264 orsz. ülés a t. KR. és RRnél: különféle tárgyak rövid tárgyalása. 265. orsz. ülés. a m. FRRnél: vallás tárgya, pesti országház. 331. kér. ülés: koronaőrválasztás feletti vitatkozás, pénzügyi munká­lat. 265. orsz. ülés a t. KR. és RRnél: több tárgyak, koronaőrök választása feletti vita. 266. elegyes ülés: törvényjavaslatok fölter­jesztése. 332. ker. ülés: nemzeti színház. 267. orsz. ülés a m. FRRnél: pénzügyi munkálat, szorosz K­ör választás. 333. ker. ülés: kerületek, sz. kir. városok rendezése; pénzügyi mun­kálat. 267. orsz. ülés a t. KK. és RRnél: pénzügyi munkálat, val­lás tárgya, magyar nyelv. Vegyes közlemények. Keszthely. M. Gazdasági egyesület. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Németalföld. Belgium. Görögor­szág. Kis futár. Még valami Kunossért. A Pesten építendő or­szágház tervének elkészítésére hirdetett csőd következtében ké­szült pályadolgozatok ügyében. Hirdetések: Magyarország* Országgyűlési közlés. CCCXXIX. kerületi ülés nov. 4-kén, esti 6 óra­kor. Elnökük Farkas Sándor Pozsega és Dobozy Mihály Bi­har megyék követei; jegyző Ghiczy, naplóvivő Bolka. Leg­elsőben olvastatott ő felsége hivatalképesség iránti leirata, melly is a törvényszerkesztési választmányhoz utasitatott; ezután a hasonszenvi iskola felállítását illető k. k. leirat véte­tett fel, melly iránt tett intézkedésekről ö felsége az ország­gyűlést tudósítani kéretik; továbbá a Hrabovszky féle alapít­vány kiczikkelyezése iránti k. k. leirat felolvastatván, szinte a törvényszerkesztési választmánynak átadatni rendeltetett. Ezek múltával olvastattak a némelly törvényhatóságok által pótlólag előterjesztett sérelmek és kivonatok a 28tól fogva egész végig, mellyeket s a t. KB. iránlaki határozatait jövő számainkban közlendjük. Végtére a leérkezett k. k. leiratok közül még a közadó tárgya vétetett föl, melly körül lüstint szavazat sürgettetvén, első kérdésül kifüzetett: valljon a BR, a múltkor határozott millió mellett megmaradnak e vagy nem ? 26 megye 22 ellenében a határozattól elállott; a keve­­sebbségben maradt megyék : Pozsony,Trenchin, Vas, Nógrád, Komárom, Hont, Győr, Zólyom, Pest, Tolna, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Bihar, Csongrád, Békés, Arad, Torontál. A szavazat eredménye fájdal­mat sajtolt ki több követ kedléből, különösnek találtatván egyszersmind, miszerint minden újabb utasítások érkezte nélkül négy öt nap alatt olly kevésre olvadt a múltkori több­ség. A kölcsönös recriminatiók után második kérdésül az tűzetett ki: valljon a múlt országgyűlési összeg maradjon e vagy ennél kevesebb? s ez utolsóra 25 megye szavazott 23 ellenében. A kevesebbségben maradt megyék: Zemplén, Sáros, Ung, Szathmár, Szepes, Tolna, Ugocsa, Mármaros, Strassó, Nyitra, Sopron, Liptó, Bars, Somogy, Baranya, Fehér, Esztergom, Mosony, Árva, Bács, Turócz , Pozsega, Verőcze, Szerém. Kétszázhatvannegyedik országos ülés am. FRR nél nov. 5én reggeli 10 órakor. Hitelesítettek következő válaszüzenetek: a katonai élelmezés és szállásolás, a vám­szabályozás és a törvényczikkelyek concertatiója tárgyában. A jobbágyok által gyakorlandó sóárulást tárgyazó­dik­­ze­­netre a t. RR. újólag felszólíttatni fognak, hogy ezen kívá­nattól elállani szíveskedjenek. Megtörtént az egyesség a magyar nyelv és nemzetiség, ugyszinte a futóhomok tár­gyában. Több más izenetek felolvasása s kéziratra bocsá­tása után a vallásbeli izenet tanácskozás alávéteték, melly­­nek első három szakaszai elfogadtatván, a 4-nél egy kitűnő szónoklatu fiatal gróf megjegyzé, hogy e törvény által min­denkinek megadatik lelkiismereti szabadsága, egyedül a kath. lelkipásztornak nem. A feleknek szabad választhatása ne mondassák ki, hanem csak az, hogy a vegyesházasságok bármellyik vallás lelkipásztora előtt törvényesen köttethet­nek. CEIfogadtatil6. Az 5-ik szakasznál ugyanazon m. gr. indítványa fogadtatott el, mellyet későbbi felszólításra imigy dictált: „Az ezentúl kötendő vegyesházasságokból szüle­tendő gyermekek vallásbeli nevelése iránt kölcsönös szabad egyezkedés által intézkedni, magokra az illető házasulan­dókra s illetőleg házas felekre hagy­a­tik , és az illy magán­egyezkedések megtartása az egyezkedők jóhiszemére biza­­lik, a nélkül hogy ezen kölcsönös ígéret teljesítését akár birói, akár közigazgatási uton követelni lehessen.­­ Ha a házasságban élt szülők egyike meghalt, a hátrahagyott gyer­mekek vallásbeli nevelése iránt az életben maradt szülő intézkedik; ha pedig mindkét fél meghalároznék, vagy ha a gyermekek gyámság alatt állnának, azon vallásban lesznek nevelendők, mellyben őket az utóbb meghalt szülő nevelni kezdette, vagy neveltetni rendelte, s a mennyiben annak részéről sem az egyik sem a másik nem történt volna, val­lásbeli neveltetésük iránt a szülők egykori egyezkedése szolgáland szabályul. Ha pedig valaki által a gyermekek felfogadtatnának, vallásbeli nevelésük iránt az, ki őket fel­fogadta , intézkedendik.“— A tanácskozások másik fontos tárgyát képezé a honositandók iránti üzenet. E tekintetben egy m. báró­s főispán a pontonkinti tárgyalás előtt indítványt lön, mel­ynek elfogadása által a honosítás által jövendőre szükségtelenné s egészen elmellőztethetővé válnék. Mi a honosítás czélja? Megjutalmazni az érdemeket. Kérdi a szónok tovább, megfeleltek-e az eddigi honosítások e ez ál­nak ? Épen nem, mert tudjuk, hogy többnyire barátságból pártolják a megyék kölcsönösen az ajánlottakat. A honosí­tásnak másik fő oka az általa nyerendő birtokképesség volt , de miután ez legújabban törvényesen a nemnemeseknek meg van adva, ezen ok is már most megszűnt azon idege­nekre nézve, kik honunkban laknak. Ollyanoknak pedig a honosítás által birtokképességet adni, kik a magyar jószá­gok jövedelmeit az országon kívül költik, veszedelmes len­ne. Azért szólíttassanak fel a t. RA, hogy e tárgyat a jelen körülményekben egészen letenni szíveskedjenek. — Egy m. gróf és főtörvényszéki közbiró ezen helyesléssel foga­dott indítványra csak az jegyzi meg, hogy ő a honosítási jogot egészen megszüntetni nem akarná, hanem ezen szép előjogot a nemzetnek azok iránt megtartani kívánná, kik magoknak a haza körül érdemeket szerezének, vagy kik tőkéiket honunkban költeni szándékoznak. — Egy másik gróf az idegeneknek a nemzetköz­i félfogadását nem elle­nezné, de azt megszüntetni kívánja, hogy ők a kiváltságos osztályba fölvétetnek, mi mindig csak az adózók rovására történik. Azért a honosítási eseteket csak azokra kívánja megszoritni, midőn a nemzet maga kínál meg valamelly nagyérdemű idegent a honosítással. — Egy lángeszű gróf, ha rajta függne, még a magyarok közül is sokakat kitörülne a nemesek sorából, nem hogy még idegeneket is venne fel a bárkába per Bausch und Bogen, a honosításnak mostani módja igen furcsa , midőn gyakran Peter Czapfel is prote­­gáltatik- Ezen hibánk is az olcsó liberalismusból ered. Né­melly befolyásos hölgynek courmacherra van szüksége, egy másik idegen jó duellans, és illyen érdemek által szaporitta­­lik aztán a magyar kiváltságos osztály, s ezek töltik meg a bárkát. A nemzetnek ebbeli joga fenmaradjon, de eddig annyinak megadtuk a honosítást, hogy becsét szinte már elveszté. — A többség a 121 főispán indítványát elfogadta s az átküldendő üzenetben az újonnan megállapított birtok­­képesség a főindokot képezendi.­­ Az e tanácskozások közt tartott elegyes országos ülésben a katonai szállásolás, a futóhomok , a vegyesházasságok s a büntetőtörvénykönyv 3-ik Része iránti felírások s törvényjavaslatok szokott mó­don ő Felsége elibe terjesztettek. CCCXXX. kerületi ülés november 5-én. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Palóczy, Szentkirályi, Szemere, Yukovics Demeczky és Ghiczy. Ülés kezdetével következők hitelesítettek: 1) a zsidók dolgáról szóló 3dik izenet, törvény és felirási javaslat, 2) az átmenet iránti 2. izenet a k. k. leirat folytában 3) a gyorsirászat előmoz­dítása iránti 2dik izenet és törvényjavaslat ; 4) némelly sz. kir. városokban az örökbevallások körül divatozó szokások iránti törv.javaslat, melly S. városa követének tegnapi előa­dása folytában keletkezett; 53 az or.gyűlésének jövő 1845. évben Pestre leendő összehívása tárgyában készített izenet és felirási javaslat; 6) az országos pénztárak tárgyában ké­szített izenet; 73 a közadó tárgyában i. e. October 31 -ről tett felírásra november 21ől érkezett k. k. válasz iránti ize­net, és felirási javaslat. — Ezután az ország közszükségei fedezésére teendő országos ajánlatok és az országos pénztár jövedelmeinek beszedése és kezelése módját tárgyazó vá­­laszüzenete a FRR nek jött tanácskozás alá.­­ A FRR. jelen üzenetükben kijelentik, miképen az általános közös tehervi­selés elvének a felírásban leendő kimondásához nem járul­hatnak, mivel az a BR. megismerése szerint is ez alkalom­mal olly átalánosságban ki nem vihető, a törvényhozás fel­adása pedig nem az általános elvek felállításában, hanem a felállított elvek értelmének szoros meghatározásában és tett­leges alkalmazásában fekszik, miért is ők azt egyedül a kérdésben lévő országos közpénztár felállítására kívánják kiterjeszteni, azon indoknál fogva, minthogy az ajánlandó öszveg a közjólét előmozdítására leszen szolgálandó, s en­nek hasznos eredményeit az ország minden lakosai élvezen­­dik. — T. m. követe e javaslatra nézve úgymond : a FRR, a közösen viselendő teher elvállalásának javaslata által igen meglepettem s őszintén megvallom, nagy figyelmet gerjesz­tett bennem, mert ha meggondoljuk, hogy a főrendi táblának egyik fractiója, melly ezen határozatnak előmozdítója valt, a háziadó elvállalása ellen ezelőtt két évvel a megyékben minden erőszakos agitatiot, mi az ügyet megbuktathatta, használt, ha tekintem ezen tábla többségének utasítását, melly a közös teherviselés elvállalása ellen van, mert azt a megyékben épen a FRRdi tábla néhány egyénei ellen tettek, elcsodálkozom a fordulaton, midőn a FRR itt a közös teher alkalmazására hívnak fel bennünket; részemről minden esetre szükségesnek tartom annak taglalatába bocsátkozni, melly motívumok vezérelhették a FRRket ezen lépésre; én azt látom, hogy ez igen mesterséges tacticával szövetett be ezen munkálatba; a BR. kimondották a felírásban az általá­nos közös teherviselésnek elvét, mert csak ezen módon le­het a hazára üdvöz boldogságot eszközölni; mi a kimondott elvet nem csak mostanra, de minden teherre értettük, azon­ban a körülmények miatt jelenleg alkalmaztatni nem akar­tuk. A FRR, megijedvén ettől, ők az elv kimondását ellenzik, hanem hogy némi ürügy alatt maguknak népszerűséget sze­rezhessenek, a liberializmus köpönyege alatt kimondják , mi­kép ők az elvek kimondásában nem kívánnak büszkélkedni, hanem azt ezen tárgynál jetileg kívánják alkalmazásba venni. Nem azért, mintha ezen alkalmazást ellenzeni akarnám, kí­vánom mindazon indokokat, mik a FRRket ezen lépésre ve­zérelték, taglalni, mert a közös teherviseléshez szívesen hozzájárulok, hanem hogy lássa a nemzet, mikép ezen libe­­ralizmus által is az ügyet csak hátráltatni akarják, mert, mi­után a megyékben a 2 ,5 milliót minden ügyekezeteik mel­lett meg nem buktathatták, most a szabadelvűség köpönye­ge alá bújva, azt mondják: elég egy millió. Én a szoros logi­­ca következtében, mihez a fontolva haladók olly erősen kí­vánnak ragaszkodni, s kik arról vádolják az általok úgyne­vezett rohanva haladókat, hogy a szoros logicai következést nem alkalmaztatják, úgy hiszem, a közteher viselésének al­kalmazását; ha átalánosan elfogadni nem akarjuk, azt leg­előbb a fenálló terhekben, hogy a szegény adózókon, m­ely­­lyek a teher súlya alatt roskadoznak, kell kivívni, nem pe­dig újra alkalmazva a szegény nép terhét újabbal tetézni. Mi, kik a megyékben a háziadó elvállalása mellett munkál­kodtunk, hogy a nemesség elsőben a házi adót elvállalja s később a többi terhekben is osztozzék, nem a FRR, ezen többségének egy nagy része állott-e ellenünk, s a megyék­ben ezen kérdést megbuktatták, most pedig minden agitatio megtagadása mellett Európa színe előtt kimondják a közös teherviselést, óhajtom, hogy az igazságos elvek szerint ol­dassák meg, ha ez megtörténik, s most a birtok és hivatal­­képesség törvénybe iktattatik, s ha ehez még hozzájön közteherviselés, akkor én Magyarországban többé conser­vativet nem ismerek, miért voltak akkor a szatmári 12 pont­nak olly rettenetes ellenségei, hiszen a FRR, annak legna­gyobb részét elfogadták; ime vagy az alsó táblai oppositio­­nak capacitatioja használt, vagy pedig, hogy mostani fellépé­sük által a 2­/2 millió alól kibújhassanak. Mi, kik a ne­mességet és a fenálló viszonyok szerint, bár nem a legigaz­­ságosb módon, a népet is képviseljük, mind a mellett a FRR­ által javaslott közös teherviselés alkalmazását hirtelen el­járásunk által az elvet nem koc­káztathatjuk, meg kell ko­molyan fontolni ez ügy körül minden lépést; részemről meg­vallom , soha sem tudtam egy tárggyal is olly hamar megba­rátkozni, mint épen evvel, nem vizsgálván azt, valljon a FRR, ezen eljárása liberalizmusból eredő őszinteség volt-e, vagy pedig csak álköpenyeg, nekem ez mindegy ; én egy elvet látok benne rejleni, a közös teherviselés elvét, annálfogva itt a közös teherviselés alkalmazását elfogadom, azon re­ményben lévén, hogy nemsokára hazánkban minden közte­her igazságosan mindenki által fog viseltetni, azonban az általunk határozott summától el nem állok; a FRRnek elég tágas mezejük volt a megyékben az ellen működni, itt taga­dom, hogy nekik joguk volna a képviselői tábla által megsza­vazott öszveg módosításába bocsátkozni, nekik erre joguk nincs;de más oldalról azért sem kívánok elállani, mert azon 3 millióval, mit a FRR. subsidiumkép kívánnak megajánlani, a kitűzött teendők közt nem sok sikert szerezhetni. — Az utána szólott követ hasonlólag pártolá a közös teherviselés al­kalmazását, én, úgymond, e mellett szóltam múltkor is,a FR. többsége az elv igazságát megismerte, s azt a felírásban ki­mondatni kívánta, a következtetésnél nem lehet a törv­hozás­­nak mást tenni, mint mit elvileg igazságosnak mondott, al­kalom nyiltával tettlegesen alkalmazni; egyébiránt a FRR­ által ajánlott sommára nézve fájdalommal telt kebellel kény­telen vagyok tapasztalni, hogy azok, kiket a hon sokkal na­gyobb anyagi tehetségekkel ajándékozott meg, mint a köz­nemességet, a hon javának előmozdításában annyira fuka­rok; én az előbbi határozatunktól semmiesetre el nem állok.­­ A szólásban következett megyei követ mondá: itt ezen pontnál a summáról nincs szó, arról majd ké­sőbb szólhatunk, itt a FE­Rvek két különböző elvet ál­lítanak fel, t. i. először a felírásban a közös tehervise­­lés elvét olly általánosságban, mint mi, a felírásban kimon­dani nem akarják; másodszor, az elv kimondása helyett sokkal czélszerűbbnek találják a most elvállalandó tehernél, a közös teherviselést azonnal alkalmazni. A t. RR. kimon­dották a felírásban azon meggyőződésüket, mikop a haza boldogsága az általános közteherviselés behozása nélkül nem eszközölhető, e nélkül nincs jövendője e hazának, azon­ban ezen elvnek alkalmazását a tudvalévő körülmények miatt elmellőztük; mi ezen elvet csak a felírásba kívántuk tétetni, mi kimondottuk meggyőződésünket, ennek igazságát a FRR, elismerték, nem látom át, miért kellene e miatt a fel­írás felterjesztését most, midőn az országgyűlés végéből csak 4—5 nap van hátra, csak egy pillanatig is akadályoz­tatni, hiszen mi a kimondott elv igazságáról most is meg va­gyunk győződve, s annak, hogy ez a felírásban megemlítes­­sék-e vagy nem? nagy erőt nem tulajdonítok. Másodszor azt mondják a FRR­, hogy a közös teherviselés elve ne mon­dassák ki, hanem alkalmaztassák; én itt nem keresem senki szándékát, hogy ez által mi ezért törekszik elérni, de igen nagy nyereségnek tartom, hogy azon tábla, melly nem csupa aristocrat­iából áll, hanem inkább tagjainak nagy része az oly­­garchiához tartozik, kimondotta a közös teherviselés alkal­mazását, én ezt megragadni polgári kötelességnek tartom, ha a magas aristocratia a közös teherviselés alkalmazását nem látja veszélyesnek, hogy lenne az nekünk rész, nekünk, kik a néphez olly közel állunk, s hogy magunkat fentart­­hassuk, okvetlenül szükséges minél előbb a nép érdekébe beleolvadnunk ; mi, kik nem csak az aristocratiának, de a nép­nek is képviselői vagyunk, miért ne ragadnék meg azon alkalmat, mit a 10 millió nép óhajtva vár; én mind utasításom.

Next