História 1992

1992 / 1. szám - GLATZ FERENC: Városépítők, államalkotók - HÓVÁRI JÁNOS: Temesvár, 1989. december

sok kezdődtek Temesváron. Több mint tízezer embert börtönöztek be. A Securi­tate tömeges kivégzéseket hajtott végre a bebörtönzötteken. A holttesteket isme­retlen helyre szállították. December 19. A nap folyamán Temes­váron újabb tüntetésre került sor. A vá­rosban statáriális bíróságokat alakítottak. A hadsereg alakulatait azonban kivonták a városból. A visszavont egységekkel tel­jesen körülzárták Temesvárt. A városban csak a Securitate és a rendőrség alakula­tai maradtak. Constantin Dascalescu mi­niszterelnök titokban Temesvárra uta­zott. Románia-szerte hírek terjednek el a temesvári megmozdulásokról. December 20. Különvonattal katona­ruhába öltöztetett munkások érkeztek Craiovából Temesvárra. Úgy tájékoz­tatták őket, hogy Magyarország megtá­madta Romániát s az ország megvédésére mozgósították őket. Temes megye egész területén elnöki rendelettel szükségálla­p­otot rendeltek el. Riadókészültségbe elyezték a hadsereget, a belügyi szerve­ket és a Hazafias Gárdát. Gyülekezési ti­lalmat és este 11-től kijárási tilalmat ren­deltek el. Az esti órákban Temesváron százezres tömeg tüntetett. A Securitate-egységek belelőttek a tö­megbe s a menekülők ellen hajtóvadászat kezdődött. A tüntetők között a nap fo­lyamán ott voltak a városban rekedt ka­tonák is. Ceausescu hazaérkezett Iránból és esti televízióbeszédében szólt a temes­vári eseményekről. A történteket Romá­nia megcsonkítására, a szocializmus szét­zúzására irányuló olyan nemzetellenes, provokatív akciónak minősítette, amely mögött idegen hatalmak állnak. Az esti órákban a magyar ügyvivőt, Rudas Lász­lót a Román Külügyminisztériumba ké­rették. A nap folyamán tüntetések voltak Aradon, Kolozsvárott, Nagyváradon, Brassóban, Nagyszebenben, Besztercén, Kürtösön, Constanta­ban és Búzádban. A külföldi hírügynökségek értesülnek arról, hogy Tőkés László életben van s Temes­várról Menyőre szállították. December 21. Temesváron általános sztrájk kezdődött. A munkások elfoglal­tak több gyárat és üzemet. A Securitate alakulatok parancsnokai egységeiket több helyről visszavonták. A város nagy része a felkelők ellenőrzése alá került. Ceausescu a délelőtti órákra Buka­restben nagy tömeggyűlést hívatott össze, ahol a temesvári lázadókat akarta elítél­ni. A nagygyűlés résztvevői azonban Ceausescu-ellenes jelszavakat kezdtek el kiabálni s értették a temesváriakat. A dik­tátor megtartotta ugyan a beszédét, de menekülve volt kénytelen elhagyni a te­ret. A karhatalmi alakulatok belelőttek a tüntető tömegbe. Szabályos csata kezdő­dött a Palota téren, amely hamarosan egész Bukarestre kiterjedt. Éjfélre úgy tűnt, hogy a Ceausescu-hű katonai, ren­dőri és Securitate erők fölénybe kerültek. A diktátor a televízión keresztül az or­szág megvédésére szólította fel Románia lakóit. Országszerte gyülekezési és kijá­rási tilalmat rendeltek el. Ennek ellenére a nagyobb városokban a Ceausescu-elle­nes tüntetések tovább folytatódtak. A Romániai Magyarok Demokratikus Szö­vetsége Kolozsvárott nyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte, hogy a romá­niai magyarok támogatják a forradalmat és követelik nemzetiségi jogaik tisztelet­ben tartását. December 22. Bukarestben a Ceauses­cu-hű fegyveres erők a hajnali órákban eltisztították az előző napi összecsapások nyomait. Reggel azonban a bukaresti gyá­rak dolgozói sztrájkba léptek, s nagy tün­tetés kezdődött. A tüntetők Bukarest belvárosába vonultak s követelték Ceau­sescu leváltását. Ceausescu a reggeli órákban, elnöki rendelettel az egész or­szágban rendkívüli állapotot vezetett be. Kivégeztette az ellenszegülő Vasile Milea nemzetvédelmi minisztert. A médiák útján azt közölte az ország lakóival, hogy Milea öngyilkosságot kö­vetett el. A román hadsereg tisztikarának egy része szembefordult Ceausescuval és a hozzá hű Securitate-val. A tüntető tömeg fél háromkor elfoglalta a televízió épüle­tét s a Szabad Román Televízió megkezd­te rendkívüli adását, amelyet hamarosan átvett a Magyar Televízió, majd a világ több tv-társasága. A forradalom irányító­­központjává a stúdió vált. A tömeg elfog­lalta a Securitate üresen maradt központ­ját, majd Ceausescu rezidenciáját. A diktátor és felesége elmenekültek. Pár óra múlva azonban a felkelők fogságába kerültek, akik titkos helyen tartották fog­va őket. Megalakult a Nemzeti Megmen­­tési Front Tanácsa, amely Ion Iliescu­t választotta meg elnökének, tagjai közé Tőkés Lászlót is delegálták. Iliescu tár­gyalásokat kezdett a hadsereg vezetőivel. A Román Hadsereg több alakulata átállt a forradalom oldalára. Megkezdődött a Ceausescu-hű elit, kommandós egységek ellentámadása. Súlyos harcok kezdődtek a Román Televízió épületéért és más stratégiai fontosságú pontokért. Éjfél előtt Ion Iliescu a televízióban beszédet mondott. Bejelentette, hogy eltörlik az egypártrendszert s tavasszal demokrati­kus választásokat tartanak, tiszteletben tartják a nemzetiségek jogait. Temesváron két tömegsírt találtak, amelyekbe a Securitate a kivégzetteket temette. Közlik, hogy 4600 ember esett áldozatul az elmúlt napok terrorjának. A kora délutáni órákban megnyílt a román-magyar határ. Megindultak a ma­gyar segélyszállítmányok a határmenti vá­rosokba, Nagyváradra, Aradra és Temes­várra. Az esti órákban a Tőkés Lászlót őrző Securitate-katonák elmenekültek Menyőről, s a tiszteletes visszakapta sza­badságát. December 23. Súlyos harcok folytak országszerte. A szabadságát visszakapott Tőkés László istentiszteletet tartott Me­­nyőben. Országszerte különleges terror­különítmények támadták a stratégiai fon­tosságú helyeket, a forradalom győzelmét éltető tömeget. Aradon egy orvtámadó végzett Tóth Sándor hódmezővásárhelyi gépkocsivezetővel, aki egy magyar segély­­szállítmánnyal érkezett a városba. Temesváron a kora délutáni órákban az Opera előtt több tízezres tömeg éltette a forradalom győzelmét. A Securitate ter­ror­csoportjainak különítményesei bele­lőttek a tömegbe. Temesvár azonban a felkelők kezén maradt. A román hadse­reg lőszerkészletei — különösen Buka­restben — kimerültek. December 24. A Securitate-csoportok tovább folytatták harcukat. Iliescu fegy­verszünetet rendelt el. A forradalom el­len küzdő fegyveresek azonban nem ad­ják meg magukat. Stúdióból közvetíti adásait az eddig il­legálisan működő temesvári rádió. Meg­kezdte adásait a temesvári televízió. Ko­lozsvárott ismét megindult a magyar nyelvű rádióadás. December 25. A harcok tovább foly­tatódtak. Az esti órákban a Szabad Ro­mán Televízió közölte, hogy rendkívüli bírósági eljárás keretében halálra ítélték és kivégezték Nicolae Ceausescu­t és feleségét. December 26. A kora délutáni órák­ban a Szabad Román Televízióban bemu­tatták a Ceausescu házaspár kivégzéséről készített filmet. Ennek hatására a harcok hevessége alábbhagyott. Petre Román ve­zetésével megalakult az új román kor­mány. December 27. A harcok országszerte tovább folytatódtak. A Nemzeti Meg­­mentési Front Tanácsa Tőkés Lászlót ré­gi jogaiba helyezte vissza a temesvári egy­házkerületben. Tőkés László románul beszélt Bukarestben a Szabad Román Te­levízióban. A Magyar Néphadsereg repü­lőgépével élelmiszer- és gyógyszerszállít­mány érkezett Bukarestbe. December 28. A harcok fokozatosan elcsendesednek. Megalakult a Román Demokrata Párt és a Nemzeti Keresztény Parasztpárt. December 29. Közzétették a Nemzeti Megmentési Front 145 tagjának és 11 ta­gú végrehajtó bizottságának névsorát. Románia új államformája: köztársaság. Horn Gyula magyar külügyminiszter Bu­karestbe érkezett. December 30. Bukarestben ezen a na­pon már nem volt lövöldözés. A harcok az egész országban elcsendesedtek. Meg­kezdődött a Ceausescu-rendszer idején hozott rendeletek visszavonásának folya­mata. December 31. Kinevezték a román rá­dió és televízió új vezetőit. Ion Iliescu kö­zölte, hogy Romániában eltörölték a ha­lálbüntetést. * 1990. január 16. Tőkés László vissza­érkezett Temesvárra. Hans-Dietrich Genscher az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere a parókiáján és gyülekeze­tének templomában látogatta meg Tőkés Lászlót, azon a helyen, ahol 1989. decem­ber 15-én a román forradalom megkez­dődött. HÓVÁRI JÁNOS 4

Next