História 1994

1994 / 1. szám - GLATZ FERENC: Háborús bűnök és a történettudomány

2 Háborús bűnök és a történettudomány 1939-1989 A II. világháború 1989 novemberében fejeződött be. Katonailag 1945-ben, politikailag a berlini fal lebontásakor. Történeti összefoglalóinkban ajánlatos a korszakbeosztásokat felül­vizsgálni, újragondolni. Mint sorba állított dominók között az első figura megdőlése, úgy indította el a német egység helyreállítása a szovjet típusú politikai rendszerek összeomlását. Majd összeroppant maga a Szovjetunió is. A világ minden részén újrafogalmazzák az 1939 utáni törté­nelemről írott könyveket. Az elmúlt 50 évről kialakított érték­ítéletek aktuális indíttatásúak voltak. Magukban hordták a nem­zetiszocialista Németország vagy általában a fasizmus elleni napi politikai harcok nyomait. Sőt! Nem kevés esetben ezek az értékelések a háborús küzdelem időszakában születtek. Vagy a politikai utóvédharcokban. De magukon hordják a történeti ér­tékítéletek a háború utáni kétpólusú világrendszer ismertető­­jegyeit. A „két nagy” — korábban elképzelhetetlen — kiemel­kedése a világháború következménye. Szembekerülésük után megindult közöttük a harc nemcsak a katonai és gazdasági pi­acokért, az ideológiai hegemóniáért, hanem a „történelemért” is. Mindenekelőtt az utóbbi 50 esztendő történelméért. A két fél szinte minden döntő politikai, társadalmi — sőt hadi — ese­ményről kialakította a maga sarktételeit. Lehetőleg egymásnak ellentmondó értékeléseket. Tudományos munkák, nagy jegyze­tapparátussal, mérhetetlen költségvetési támogatásokkal kötőd­tek észrevétlenül is a napi politikához. Mint ahogy a történet­­tudomány politikaellenes „függetlenségi harcának” is első­sorban az utóbbi ötven esztendő volt a témája, téma­terepe... A II. világháború eredményeként létrejött rendszer — a két világhatalom ellenőrizte rendszer — összeomlott. 1989 után a volt Szovjetunió területén és a megszállási zónában élő államok sebesen változtattak politikai rendszereiben. De gyorsan váltott az USA és az ún. harmadik világ is stratégiai céljaiban... A történettudomány is megkezdte az 1939 utáni korszak fe­lülvizsgálatát. Sőt, az emberiség egész modern kori fejlődésének — a 20. századi konfliktusokhoz vezető út — felülvizsgálatát. Nem feltétlenül átértékelését, hanem felülvizsgálatát. A felül­vizsgálat szükséges, egészséges. Torz akkor, ha szélsőségek ural­ják el. Torz, ha minden körülmények között ragaszkodunk ed­digi ítéleteinkhez, vagy eluralja gondolkodásunkat a lelkesedés, mindenáron újat s lehetőleg az eddigiekkel ellenkezőt mondani. Szűk szakmai berkekben, tudós konferenciákon a történet­­tudomány már az elmúlt évtizedben megindította a csendes fe­lülvizsgálatot. Számtalanszor hangzottak el kérdések, feszegetve a közgondolkodás előtt akkor még tabutémákat, állításokat. He­lyes volt-e a németeket fél évszázadig a kollektív felelősség ter­hével sújtani filmben, regényben, viccekben, sőt tudományos monográfiákban? Helyes volt-e a politikai döntések miatt el­venni politikai vezetők életét, legyen szó akár 1941-ről vagy 1956-ról, ugyanakkor felelősségre vonás elől futni hagyni, meg sem nevezni olyan tömeggyilkosokat, akiknek maguk elhatáro­zásából tapadt tucatnyi ember vére a kezéhez 1944-ben. Egyál­talán: szabad-e mai szempontok vagy mai törvények alapján a tudománynak megítélni, netán a bíróságnak utólag elítélni vagy felmenteni félszázaddal korábbi szereplőket. Egyáltalán: nem kell-e szétválasztani a történettudománynak és a bíróságnak a múltra vonatkozó értékeléseit? De, ha ez megtörténik, mi a gya­korlati haszna a történettudománynak? Nem lenne igaz a tétel, miszerint a történettudomány feladata a társadalmat figyelmez­tetni: ne akarják az utódok mai szempontjait érvényesíteni a nagyapák megítélésében. (folytatás a 30. oldalon) TARTALOM HÁBORÚS BŰNÖSÖK ÉS PEREK Glatz Ferenc: Háborús bűnök és a történettudomány 2 Deák István: A nürnbergi perek anatómiája 3 Borús József: Hadüzenetek nélkül a második világháborúban 4 Sipos Péter: Tizenkét per Nürnbergben 6 Borús József: A búvárhajó-háború 8 Borús József: Légi háború 10 Karsai László: Zsidó Holocaust — „számháború” 12 Borhi László: Az USA és Kelet-Európa a II. világháború alatt 14 Barcza György: A háborús bűnösség fogalmáról 16 Varga Lajos: Világháború és a népek deportálása 17 Sipos Péter: A távol-keleti perek 18 MAGYARORSZÁG VILÁGHÁBORÚS SZEREPÉRŐL Juhász Gyula: A magyar külpolitika a hadba lépés előtt 21 Pritz Pál: Bárdossy László a népbíróság előtt 24 Barcza György: Horthy Miklós világháborús szerepéről 29 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Vargyas Gyula: Címzett az SS, 1944 31 KALÁSZATOK Zseliczky Béla: Szovjet helyzetjelentés, 1945 32 Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség munkatársai: Kertész István, Sipos Péter, Szakály Ferenc, Vörös Károly Munkatársak: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona, Frisnyák Zsuzsa (kép), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (számítógépes tördelés) Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri u. 53. Telefon: 156-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 Szedés: MTA TTI Kiadványcsoport. Felelős vezető: Burucs Kornélia Nyomás: veszprémi ftj­ nyomda rt 8200 Veszprém, Őrház u. 38. Felelős vez.: Fekete István igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Hellinél Bp. XIII. Lehel u. 10/a. 1900, közvetlenül vagy postautalványon. Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj: fél évre 175 Ft, 1 évre 350 Ft. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat Budapest, Pf. 149. H-1389 HU ISSN 0139-2409. Index: 25384 A História Alapítvány bankszámlaszáma: MNB: 218-98017, csekkszámla: 501-012539-4 OTP Bp. I. ker. Alagút u. 3. Devizaszámlaszámok: USD 401-15194129120; DM 407-15194129120; ATS 419-15194129120

Next