História 1995
1995 / 1. szám - ENGEL PÁL: A középkori Bosznia
építése azonban folyvást akadályokba ütközött, amit a pápák, bizonyára nem ok nélkül, az eretnekek jelenlétének és befolyásának tulajdonítottak. Az 1230-as években IX. Gergely pápa egy „boszniainak” nevezett püspökséget állított fel a domonkos koldulórend irányítása alatt, és fő feladatává a térítést tette, de az akció nem járt sikerrel. A püspök a török hódításig Magyarországon, Diakovárott székelt, és jelentős szerepet vitt ugyan a magyar belpolitikában, mint a főpapi kar tagja, de a misszióhoz egyre kevesebb köze volt. A domonkosok helyébe utóbb a ferences barátok léptek, akiknek tényleg sikerült megvetniük a lábukat Boszniában, és ott több kolostort alapítottak. De a bogumilokat ők sem tudták felszámolni. Újból és újból felmerült tehát az igény, hogy a magyar király, mint Bosznia nagyhatalmú és katolikus szomszédja, fegyverrel nyújtson segítséget a térítéshez, és ily módon tegye lehetővé a katolicizmus megszilárdítását. „Ráma királya” Az agresszív magyar királyságnak persze nem volt szüksége ürügyre, hogy Boszniában hódítóként lépjen fel. Bogumilokról még szó sem volt, amikor az Árpád-házi II. Béla (1131-1141) már megpróbálta kiterjeszteni uralmát erre a vidékre. 1138- ban egyik fiát „Bosznia hercegévé” nevezte ki, ő maga pedig felvette a „Ráma királya” címet. Rámának a későbbiekben Dél- Bosznia egyik vidékét, zsupáját hívták, amely a Neretvának egy apró mellékvizéről kapta a nevét, és semmilyen tekintetben nem volt nevezetes. Máig rejtély tehát, miért ez, és nem Bosznia került be akkoriban a magyar királyok titulatúrájába, azaz a címek közé. Tény azonban, hogy az aktusból hagyomány lett, és ettől fogva a Ráma királya címet Béla minden utóda viselte egészen IV. Károlyig, a cím pedig a Bosznia feletti hűbéruraságot volt hivatott kifejezni. Valójában egy elvi igényt fogalmazott meg, amely szerint „Ráma” a magyar korona egyik országa, lakosai magyar alattvalók, tehát nem ellenségnek, hanem „lázadóknak” minősülnek, ha a magyar király akaratának ellenszegülni merészelnek. Ez az ideológia bármikor indokot szolgáltathatott egy fegyveres boszniai beavatkozásra. A bosnyák államiság kezdetei 1180 tájára nyúlnak vissza, amikor a bizánci birodalom balkáni uralma megszűnt, és mind a szerbek, mind a bolgárok függetlenné váltak. Boszniában a fejedelmi hatalom megalapítása Kulin bán nevéhez fűződik, aki a magyar III. Béla (1172-1196) kortársa volt, és valószínűleg elsőként uralkodott az egész ország felett. Tőle származik az első bosnyák oklevél, egy diplomáciai és kereskedelmi szerződés, amelyet 1189- ben Raguza városával (a mai Dubrovnikkal) kötött. A bogumil kérdés szintén ek- Tomasevics István pecsétje