História 1996

1996 / 1. szám - FIGYELŐ - BORHI LÁSZLÓ: Az USA és Kelet-Európa

TARTALOM­ FIGYELŐ • Borhi László: Az USA és Kelet-Európa 1948-58 3 • Vámos György: Elhangzott a Szabad Európa rádióban 7 MŰHELY • Kákosy László: Alexandrosz, a fáraó 11 • Hatházi Gábor: Attila sírja 14 • Stemlerné Balog Ilona: A fotográfia születése 17 ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK • Salló László: Vérhas, kolera, lepra a középkorban 20 • Szulovszky János: Szőrtörténelem 22 KÖZÖS DOLGAINK • Gazdag Ferenc: Az 1994. évi francia nyelvtörvény 24 • Tilkovszky Lóránt: Kisebbségek és belpolitika 28 HORDALÉKOK • Csukovics Enikő: Necpáli Zsófia házassága 30 NYÍLT TÉR • Fitos Vilmos: Másfél évtized emlékei 32 • Péter Katalin: Gyermek a történetírásban 34 Címlapunkon: Gyermekek angol képeslapon, 1900 körül. Lásd cikkünket a 34. oldalon! História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Kertész István, Sipos Péter, Szakály Ferenc, Vörös Károly Munkatársak: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona (kép), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (számítógépes tördelés) Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Bp., Úri u. 53. T.: 1560-457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 Szedés: MTA TTI Kiadványcsoport. Felelős vezető: Burucs Kornélia Nyomás: veszprémi DC nyomda rt. 8200 Veszprém, Őrház u. 38. Felelős vez.: Fekete István igazgató Terjeszti: HIRKER Rt., NH Rt. és alternatív terjesztők. Elfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Helimél Bp. XIII. Lehel u. 10/a. 1900, közvetlenül vagy postautalványon. Tel.: 270-2229 Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj: 1 évre 500 Ft. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat Bp., Pf. 149. H-1389 HU ISSN 01392409. Index: 25384 A História Alapítvány bankszámlaszáma: MNB: 21898017, csekkszámla: 501-012539-4 OTP Bp. I. ker. Alagút u. 3. Devizaszámlaszámok: USD 401 -15194129120; DM 407-15194129120; ATS 419-15194129120 FIGYELŐ Az USA és Kelet-Európa 1948-1958 A kelet-európai régió sohasem tar­tozott az Egyesült Államok kül­politikájának prioritásai közé. Ki­vételt ez alól csak Lengyelország képezett, melynek sorsát stratégiai fontossága és az óhaza sorsáért aggódó amerikai lengyel­ség belpolitikai súlya miatt Washington a többi kelet-európai országénál nagyobb fi­gyelemmel kísérte. I. A HIDEGHÁBORÚ KORA, 1948-56 A második világháborút követően Wa­shington kénytelen-kelletlen elismerte a Szovjetunió „döntő szavát” a kontinens keleti része sorsának meghatározásában. Abban reménykedett, hogy Moszkva tar­tózkodik majd annak szovjetizálásától. Az amerikai vezetés azt szerette volna, ha a legitim szovjet biztonsági igények elisme­résének fejében a kelet-európai országok bekapcsolódnak a kontinens gazdasági vérkeringésébe, elősegítendő nemcsak sa­ját, hanem Európa egészének gazdasági újjáépítését. Mindez azonban ellenkezett Moszkva céljaival, amely Kelet-Európát önnön gazdasági-politikai érdekszférájá­nak tekintette, és kiépítette saját kizáróla­gos gazdasági hídfőállásait. Ellenséges tömb 1947-ben a Szovjetunió és a befolyása alatt álló európai országok elutasították a Marshall-tervben történő részvételt. Majd Prágában puccsszerű kommunista hata­lomátvétel történt. Ekkortól Washington ellenséges országok szinte monolit tömb­jeként kezelte a szovjet szféra országait. Az Egyesült Államok kelet-európai po­litikáját a Nemzetbiztonsági Tanács NSC 58/2. sz. dokumentuma körvonalazta. A kelet-európai szovjet zóna összeomlása után immáron történettudo­mányi kérdés: vajon Kelet-Európa és ezen belül Magyarország mi­lyen helyet kapott az Egyesült Államok straté­giai és politikai céljai­ban? Hogyan helyezke­dett el a térség a két vi­lághatalom politikai és gazdasági küzdelmei­ben? Milyen amerikai belpolitikai mozgások határozták meg a külpo­litikai stratégiát? Egyál­talán, milyen messzire volt hajlandó elmenni az Államok a kelet-euró­pai önállósulási törekvé­sek támogatásában? Borhi László hosszú amerikai levéltári kuta­tások után vállalkozik e kérdések megválaszo­lására, amely 1948-ban készült el. Ez abból indult ki, hogy Kelet-Európa jelentősége felérté­kelődött az Egyesült Államok számára, mivel „Európa szívéig terjeszti ki a Szov­jetunió hatalmát”. Ezért a dokumentum szerint az Egyesült Államok stratégiai cél­ja, hogy felszámolja a kelet-európai kom­munista rendszereket. Persze az elemzés készítői nem ringathatták magukat abban a hiú reményben, hogy mindez egyik nap­­ ról a másikra elérhető. Ezért rövid távon.

Next