História 1997
1997 / 1.szám - ÉVFORDULÓ - KERTÉSZ ISTVÁN: A közvélemény történelmünkről, 1995
kan voltak olyanok, akik szerint ez nem lényeges esemény (25%).” Érdekes következtetésre jutottak a felmérők annak megítélésében, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a viszonya a rendezvénysorozathoz: „A közvélemény úgy tartja, hogy a millecentenárium leginkább a vallásos emberek (79%), az idősek (77%), a középkorúak (70%), a fővárosiak (69%), a kisgazdapártiak (68%) és a KDNP szimpatizánsai (68%) számára fontos. A válaszadók feltételezése szerint közepes mértékben lényeges ez a megemlékezéssorozat a vidékiek (56%), a kormánypártok (51-52%),valamint az MDF és FIDESZ szimpatizánsai számára (59%, ill. 57%). A közvélemény valószínűségi értékítélete szerint legkevésbé a fiatalok (46%) és a nem vallásos emberek (45%) körében várható pozitív fogadtatás... A közvélemény többsége (70%) nem hiszi, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójára való megemlékezés akár pozitív, akár negatív irányban befolyásolja majd Magyarország és a szomszéd államok viszonyát... A megkérdezettek többsége, 63%-a úgy véli, hogy a millecentenáriumi eseménysorozat minden magyarnak szól, bárhol is éljenek azok. A kérdezettek 16%-a szerint leginkább a magyar állampolgároké ez a rendezvény. Viszonylag kevesen, 9%-nyian gondolják azt, hogy az esemény egész Európa számára érdekes lehet. Ugyancsak kevesen képviselik azt az álláspontot, miszerint a millecentenárium a Kárpát-medencében lévő összes népnek szól.” Nemzeti tudat A millecentenáriumi eseménysorozat legfontosabb helyszínei és eseményei kapcsán a közvélemény-kutatók megvizsgálták a felmérésbe bevontak szubjektív viszonyulását ezekhez. Az eredmény azért is fontos, mert következtetések vonhatók le belőle a lakosság nemzeti tudatára, történelmi érdeklődésére nézve, valamint arra is, hogy a jelenlegi képen mennyit javíthat a tervezett ünnepségsorozat. „A Nemzeti Múzeumban 1979 óta kiállított Szent Koronát 1995 végéig a megkérdezettek 45%-a látta. A millecentenárium évében 28% tervezi a Szent Korona megtekintését. A Feszty-körkép kapcsán meglepően magas arányban állították azt, hogy már látták (9%). További 29% fejezte ki azt a szándékát, hogy 1996-ban ellátogat Ópusztaszerre, és megnézi a körképet. Pannonhalmán már járt a megkérdezettek 45%-a, és 20% nyilatkozott úgy, hogy 1996-ban ellátogat a bencés főapátságba. Esztergomban a lakosság nagyobb része, 72%a már járt, s jövő évi látogatást tervez az államalapítás színhelyére 26%. A budapesti Hősök terén felállított millenniumi emlékmű szerves része a hét vezért ábrázoló szoborcsoport, amelyet jelenleg restaurálnak. A megkérdezettek 70%-a állította, hogy (amikor még látható volt) járt a Hősök terén azzal a szándékkal, hogy megtekintse ezt a szoborcsoportot. A megkérdezettek 33%-a fejezte ki tervét, miszerint a jövő évben, miután a felújított szoborcsoportot felavatják, elmegy a Hősök terére.” A nemzeti tudat egyes elemeit vizsgáló kérdések nyomán a felmérők előtt a következő kép bontakozott ki: „A lakosság történelmi érdeklődése az iskolai osztályzásnál szokásos skálát figyelembe véve a közepesnél valamivel magasabb: 3,2... Az iskolai végzettség és az Dicsőséges történelemszemlélet. Wagner Sándor: Mátyás viadala a cseh vitézzel .