História 1998
1998 / 1. szám - MŰHELY - GYÖRFFY GYÖRGY: A magyar állam ezer évvel ezelőtt
misszió egy püspök vezetése alatt már komoly eredményeket kezdett elérni a Kárpát-medencében lakó magyarok és a kisebb számú más nyelvűek közt. A szász dinasztiabeli német császárok Rómára támaszkodó latin térítése a „Drang nach Osten” jegyében zajlott le. 955 után a magyar trónra választott Taksony nagyfejedelem kérésére a XII. János római pápa által felszentelt püspök Magyarországra juttatásának tervét I. Ottó elgáncsolta. Taksony fia, Géza a két császárság összefogásától tartva már 972-től arra kényszerült, hogy Nagy Ottótól kérjen püspököt, és ez évben már meg is indult egy Sankt Gallen-i térítő püspök alatt a magyar vezető réteg latin rítusra térítése. Ezt követően elindult az egyház és az állam Karoling-típusú megszervezése, egyrészt a német befolyás alatt álló Szent Adalbert cseh, lengyel és német papjai, másrészt a II. Szilveszter pápa támogatta III. Ottó német és lombardiai olasz (udvari) káplánjainak (jegyzőinek) Magyarországra jövetelével. Vármegyék és püspökségek A világi uralom területi szervezése Géza nagyfejedelem alatt még nem indult meg, de fia, István az ország egyes vidékeinek központi fekvésű váraiba saját rokonait helyezte „dux” címmel. Ezek uralmi területei már teljesen függetlenek voltak a régi törzsi keretektől, és kevés helyen hatottak a későbbi egyházi beosztásra. Biztosan tudjuk, hogy az Árpád-ház Duna-kétparti uralmi térsége a két érsekségi székhely, Esztergom és Kalocsa között, eltérő egyházi keretek közé jutott az 1000 után létesült püspökségek (dioecesisek) elhatárolásánál. Igazgatási szempontból a király, a királyné és a család felnőtt férfi tagjai egy-egy erősebb várban székeltek, és az ottani nehéz fegyverzetű katonai kíséretük olyan biztonságot nyújtott, hogy oda egy-egy püspökség székhelyét helyezhették. Ugyanakkor a duxok alá rendelt területek ispánjai (comesei) kisebb váraik miles katonáival biztosították egy-egy esperes (archipresbiter) templomát; ezekből indult meg a környékbeli falvakban a templomok építése. Ilyen módon alakult ki, hogy egy-egy vármegye (comitatus) területe nagyjából egybeesett egy-egy esperesség (archipresbiteratus) területével. Az egyes vármegyék területén a köznépet háromféle szolgálatra osztották: átlagban egyharmadot a királyi várak, a másik harmadot a királyi udvarházak, a harmadik harmadot pedig a királyhoz hű főurak szolgálatára adták, akár régi törzsfők utódairól, akár nehéz fegyveresekkel beköltözött külföldi lovagokról volt szó. A magyar és a keletről bejött szabad állapotú könnyű fegyveresek adták a lovas hadsereg zömét. Ellátásukat a lombardiai ammannok helyzetéhez hasonlóan kisbirtokkal is biztosították, sokukat pedig a tizedenként és századonként adózó köznéphez rendelték. A kincstár pénzverési ügyeit az államszervezéskor jobbára a honfoglalókkal beköltöző mohamedán káliz izmaelitákra bízták. István király és Árpád-házi utódai egyformán megtűrték a római és a bizánci egyházak alapítását, és birtokadományokkal látták el azokat. Ilyen módon alakult Hungária Kelet és Nyugat között keresztény jogrenddel megszilárdított, mintaszerű európai országgá. GYÖRFFY GYÖRGY