Melléklet 2000

2000 / 1. szám - Kovács Ferenc–Csete László: Agrárgazdaság az ezredfordulón

Tfm­ULItlflnVDK megítélése, valamint a stratégiák megvalósításának elősegí­tése érdekében. A fejlett országok példái egyértelműen bizonyítják, hogy miközben csökken a mezőgazdaság aránya a foglalkoztatot­tak körében, a GDP-ben, a külkereskedelemben, stratégiai jelentősége nem csökken, hanem növekszik. A Az agrárgazdaság és a vidék stratégiai szerepe Magyarországon a szolgáltatások előretörésével, az ipar fel­lendülésével hasonló arányváltozások rejlenek, amit azon­ban a fejlett országoktól eltérően terhelnek a rendszerválto­zással járó átalakulási, átmeneti gondok, jelenségek, a telje­sítmények, kapacitások, a jövedelmezőség csökkenése, a finanszírozás nehézségei, a tőkehiány, a munkanélküliség fokozódása, az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a keres­kedelem közötti feszültségek növekedése, a birtok- és üzemi viszonyok kuszasága, az innováció és a fejlesztés megtorpa­nása, általában az új viszonyok, feltételek viszonylag lassú kibontakozása. Az átalakulási folyamatok keretében a liberalizáció, a dereguláció, a piacépítés és a tulajdonviszonyok változásai révén létrejöttek azok a csírák, egyes esetekben már a szilár­dabb alapok, amelyekre támaszkodva kibontakozhatnak a tudományosan is megalapozható újabb agrár- és vidékfej­lesztési stratégiai irányzatok. Ebben legfontosabb annak fel- és elismerése, hogy a hazai mező- és erdőgazdaság a szervesen összefonódó vidékkel együtt semmilyen más nemzetgazdasági ággal, tevékenységgel vagy éppen importtal nem helyettesíthető, illetve pótolható stratégiai rangú szerepkört tölt be a termé­szeti környezet és a biodiverzitás hasznosításában, óvásá­ban, sőt gazdagításában, a falusi élet- és települési körülmé­nyek fejlesztésében, a vidékiek életnívójában, a nyugdíjasok. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe % (1990 – 100%) Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1998. KSH, 1999. 21. o. EZREDFORDULÓ •EOOOi­l. munkanélküliek, sokgyerekesek szociális helyzetének javí­tásában, a különféle alapanyagok és élelmiszerek biztonsá­gos, kívánatos mennyiségű és választékú előállításában, valamint az infláció mérséklésében. A hiánygazdaság megszűnését, a magántulajdon helyre­­állítását és az élelmiszeripar privatizációját követően csak lassan bontakoznak ki az alapanyag-termelés és a feldolgo­zás közötti koordinációk, illetve integrációk, amely különö­sen az alapanyagokat előállítók körét érinti hátrányosan. A hazai mezőgazdaság teljesítményei, kapacitásai, vagyo­na az elmúlt tíz esztendőben jelentősen csökkent. A kapaci­tások, a teljesítmények növelése, őrzése nemcsak az EU-val folyó csatlakozási tárgyalások, a különféle kontingensek megállapítása miatt fontos, hanem sokkal inkább Magyar­­ország hosszú távú érdekei miatt, azért, mert a világ népes­ségének és az élelmiszerek iránti igények növekedésének kielégítésében azok az országok, régiók találhatók előnyö­sebb helyzetben, amelyek képesek élelmiszer-felesleget elő­állítani. A leépült agrárkapacitások sajátosságaik miatt csak nagy áldozatokkal és hosszabb távon újíthatók meg. Az agrárágazatok helyzetének, szerepének megítélésé­ben fontos az is, hogy a versenytársakhoz képest viszonylag kedvező a magyarországi agroökológiai potenciál (felszíni viszonyok, talaj adottságok, éghajlat, a művelt terület nagy aránya, az egy főre jutó bőséges földellátottság, hagyomá­nyok, a képzett munkaerő- és szakemberállomány, a bioló­giai alapok stb.), amely különleges adottság nyersanyag­szegény hazánkban tartós és járadékszerűen kamatoztatha­tó előnyt jelent a versenytársakhoz képest. A magyarországi agrárágazatok jelenlegi helyzetét illető­en összefoglalóan megállapítható, hogy a mező- és erdőgaz­daságot, valamint a vidékfejlesztést az átalakulás és az át­menet, valamint az EU-harmonizáció problémái, továbbá az új viszonyok vontatott formálódása jellemzik. Éppen ezért a stratégiai kutatások az új célok, fejlődési irányok tudomá­nyos megalapozását kívánják elősegíteni, rávilágítva az agrárgazdaság jövőben növekvő és változó nemzetgazdaság A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉVI ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSE (előző év 100%) Év/időszak Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen 1976-1980 1,7 3,4 2,5 1981-1985 0,4 1,0 0,7 1986-1990­­1,1­0,3 -0,4 1991-1995 -4,7 -8,1 -6,5 1996 9,8 1,7 6,3 1997 -2,1 -6,0 -3,8 1998 -8,6 6,3 -2,1 Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1998. KSH, 1999. 21. o.

Next