Melléklet 2002
2002 / 1. szám - Glatz Ferenc: Szeptember 11. és a tudomány
EZREDFORDULÓ • ZOOM letet alakított ki, a világpolitika legerősebb gazdasági-technikai-tudományos lobbijává nőtte ki magát. Hallatlanul kiterjedt lobbi ez, hiszen a nagy fegyverkezési, technikai állami beruházások - mindig az adófizető pénze a legjobb beruházási garancia - üzemeket, tanszéki tudományos-technikai bázisokat, munkahelyeket, új érdekcsoportokat hívtak létre, amelyek azután érvényesítették érdekeiket mind a politikában, mind az állami beruházásban, mind a tudományszervezeten belül. S az ezen szférában foglalkoztatottak (legyen szó hadiüzemek vezetőiről, munkásokról vagy fizikusokról, politológusokról) mind pontosan tudják, hogy kiknek érdekében áll az ő fenntartásuk és eltartásuk. Most végre látszik az eddig elfeledett valóság. Az, hogy civilizációnk jövőjét nem az egyik vagy másik politikai rendszertől kell vagy kellett félteni. Hanem egészen más természetű globális-szociális, gondolkodásbéli konfliktusoktól. Nagyon is emberi mivoltunkról alkotott különböző felfogások, különböző életcélok konfliktusaitól. Lehet, hogy végre a politikusok és a politológusok is rájönnek: az utóbbi évtizedekben elszámították magukat. Miután az Egyesült Államok és a liberális demokrácia totálisan legyőzte a szovjet típusú politikai rendszert és összetörte az eurázsiai katonai hatalmat, kiderült, hogy először a szovjetek, azután az amerikaiak számították el magukat. Ma már ismerjük az elmúlt 50 év politikájának alapdokumentumait. Állíthatjuk - bármennyire is nem tetszik ez azoknak (politikusoknak, technikusoknak), akik sikeresen lovagoltak a hidegháború hullámain - sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió részéről soha nem készült olyan terv, amelyik a másik elpusztítását vagy a másik területének elfoglalását célozta volna. Mennyi értelme volt a csillagháborús kiadásoknak? - tesszük fel a kérdést. Mi, történészek, aztán fizikusok, biológusok soroljuk a csillagháborús programok hasznát az emberiség számára. Mondjuk, hiszen ez a hidegháború hordta ki az űrkutatást, az atomfizika, a modern meteorológiai kutatások, a földtani kutatások, sőt a biológiai-genetikai kutatások modern gyermekeit. Korszerű eszközeink fejlődése maga az informatika eszköztára is - ettől a hidegháborús őrülettől kapott, paradox módon, óriási támogatásokat és ösztönzéseket. Sőt, szellemi kihívásokat is ezek jelentettek fizikusnak, kémikusnak, biológusnak, matematikusnak egyaránt. Mi biztosak vagyunk abban, hogy a hatalmas anyagi pazarlás, a generációkra kiható lélekrombolás mellett a korszak hasznot is hozott. De nem hallgathatjuk el, hogy e csillagháború céljai voltak hamisak. És a legnagyobb kár, amit okozott, az emberi gondolkodás megfertőzése. Lelki fertőzés. Az erőszak, a gyanakvás, a konfrontáció, az idegenellenesség világmagatartássá vált. Nyugaton, Keleten egyaránt. Mert miért kellett lefojtani politikai eszközökkel (illetve a Szovjetunióban adminisztratív eszközökkel) vagy manipulációval azokat az erőket, amelyek A tőzsdei részvények árfolyamának visszaesése befektetési területenként, 2001. szeptember 11. (%) a két nagy államszerveződés belső nagy, a földgolyó más részein jelentkező társadalmi betegségeiről beszéltek? Arról például, hogy az emberi társadalom célja nemcsak a technikai eszközkultúra fejlesztése, hanem az emberi életminőség egészének javítása. Mert az állandó védekezésre való készenlét belső vakfegyelmet kívánt. Most már látjuk, kiknek érdekében. Sőt, miért kellett feltétlenül politikai ellenzékinek minősíteni azt, aki emberi-kulturális esélyegyenlőségről beszélt, a szociális nyomorúság enyhítésének szükségéről, vagy netán az Európán, Amerikán kívüli világ egyenjogúsításáról, vagy éppen a természet kizsákmányolásának megállításáról. Miért kellett egyik oldalról leburzsoázni, másik oldalról lekommunistázni, vagy anarchistáknak minősíteni azokat, akik a társadalom belső feszültségeiről beszéltek? Azért, mert a kölcsönös fenyegetettség a konfliktuskeltő politikus-közéleti egyéniségeknek kedveztek, mind a hatalom csúcsán, mind a mindennapokban, helyi igazgatásban, munkahelyeken. A gyanakvók, a kirekesztők, a diktatórikus hajlamú egyéneknek. Most látjuk, hogy a világ biztonságát nem kommunisták és nem marslakók vagy radikális antikommunisták fenyegetik, hanem a földgolyóméretekben felgyülemlett szociális, kulturális emberi feszültségek. Sőt, az sem vált valóra, hogy a szovjet rendszer összeomlása után valamelyik Európán kívül felnőtt államhatalom, netán az iszlám államok egy csoportja támadja majd meg az USA-t vagy a zsidó-keresztény kultúrájú államok szövetségét. ma: belső feszültségek Most, szeptember 11-én az is kiderült, hogy a mi rendszerünk belülről várhatja a legnagyobb támadást. Az a diák, aki a Közel-Keletről került Hamburgba, 8 évet élt Németország- Energiaipar +0,62 M Forrás: Der Spiegel, 2001. szeptember 15. 5 TfmULIilflUVOK