Melléklet 2006
2006 / 1. szám - Glatz Ferenc: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005
EZREDFORDULÓ • 2006/1 FIGYELD AZ EURÓPAI UHID, REHLKCH RECIO ÉS IRACURRORSZIJÓ Glatz Ferenc, mint a budapesti Európa Intézet elnöke, 2005. június 10-én indítványozta, hogy Budapesten alakuljon meg a Balkán-tanulmányok Központja. Virtuális, „falak nélküli" intézet, amely egy adott projekt kimunkálására jön létre, és magát az alapító és csatlakozó intézetek szellemi hozzájárulásából, pályázatokból tarja fenn, minimális adminisztrációval. Előkészítő tárgyalások után a kezdeményezéshez csatlakozott több tudományos és felsőoktatási intézmény, az MTA Stratégiai Tanulmányok Programja és számos neves akadémikus, egyetemi tanár, közéleti személyiség. A Balkán-tanulmányok Központja 2005. október 24-én alakult meg Budapesten. Célja: elősegíteni a balkáni térség gazdasági, társadalmi, politikai közeledését az Európai Unióhoz, és ebben erősíteni Magyarország szerepvállalását. Kiemelt figyelmet fordít a Balkán térség stratégiai jelentőségére, tárgyalja annak természeti (növényföldrajzi, vízgazdálkodási, éghajlati) viszonyait, gazdasági potenciálját, a mezőgazdálkodást, ipart, kereskedelmet, a társadalmi feszültségforrásokat (etnikai, vallási kisebbségek, szociális konfliktusok stb.). A központ első konferenciáját 2005. november 15-én rendezték meg „Az Európai Unió, a Balkán régió és Magyarország" címmel. A konferencián előadást tartott a kezdeményező Glatz Ferenc mellett Somogyi Ferenc külügyminiszter, illetve Kádár Béla, Michelberger Pál és Somlyódy László akadémikusok. E számunkban az elhangzott előadások szövegének szerkesztett, rövidített változatát ismerhetik meg olvasóink. I. DélkletEurópa, a Balkán fel-ÉrtÉkEleitÉSE 1. fl mi Balkán-fogalmunkról GLATZ FERENC fl Balkán kutatás reneszánsza, 2005“ Délkelet-Európa fogalma magába foglalja a Kárpát-medencét és a Dunától-Kárpátoktól délkeletre húzódó „Balkánt" (1. ábra). Minden kutatási tevékenységnek először meg kell határoznia a kutatás tér- és időbeli határait. Még akkor is, ha ezek a kijelölt időhatárok vagy a térségek elnevezései vitathatóak. Még akkor is, ha tudjuk, hogy épp a kutatás során az elnevezéseket, az idő- és földrajzi határokat változtatni fogjuk. A mi kutatási célunk: a Kárpát-medencétől délkeletre, a tengerekig húzódó terület. A térséget „a Balkán" elnevezéssel illetjük, amely elnevezés egy 19. századi európai geográfustól ered. (A bulgáriai Balkán-hegység nevét vette és vesszük mi most át.) A fizikai földrajzi kategóriát használjuk, amely a Balkán térség északi határát a Dráva - Száva - Déli-Kárpátok és a Duna vonalánál húzza meg, így beletartozik a mai Horvátország és Görögország területe is, Románia csak érintőlegesen. De elfogadjuk kutatási célunk szűkített kulturális-történelmi értelmezését is, amely esetben a választóvonal a négyszáz esztendős oszmán-török megszállás. (Ez kirekesztette a térségből a nagy nyugati szellemi áramlatokat: reneszánsz, reformáció, felvilágosodás.) Mint ahogy kultúrregionális meghatározó lehet a nyugati és keleti (ortodox) kereszténység elválasztása. (így: * Előadás az MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és a budapesti Európa Intézet Balkán-konferenciáján, 2005. november 15. kultúrföldrajzi értelemben Horvátország inkább Közép-Európához, Románia részben Közép-Európához, részben a Balkánhoz sorolható.) Természetesen ismerjük az elmúlt 200 esztendő ádáz tudományos és politikai vitáit e fogalmak - „Délkelet-Európa", „Balkán" - körül. Tudjuk, hogy a Nyugat-Európában élő értelmiségiek „Balkán-fogalma" nem egyszerűen földrajzi megjelölés volt. A térségtől nyugatra lakó, magukat fejlettebbnek tekintő és rendezett politikai viszonyok között élő népek így kívánták magukat megkülönböztetni délkeleti szomszédaiktól. A „Balkán" elnevezés a „kulturálatlanság", a „korrupció", a „politikai anarchia", „lőporos hordó" szinonimájaként élt és él bizonyos értelmiségi körökben máig. A Balkánnak nevezett térségben élő népek történetírásai és politikusai pedig szerették volna hangoztatni, hogy ők szellemileg a technikailag-gazdaságilag erősebb nyugati népekhez tartoznak (vagy akarnak tartozni). Ezért azután nem szerették, ha őket „balkáni" népeknek nevezték. Mi semmiképpen nem használjuk a „Balkán" elnevezést „minőséget" jelző kategóriaként. Számunkra a Balkán térség mind természetföldrajzi sajátosságait, mind a lakosság etnikai-vallási összetételét, mind településrendszerét tekintve - egyedülállóan sokszínű földrajzi, társadalmi egység. 2. Földrajzi, kulturális sokszínűség Az etnikai-vallási sokszínűség (2. ábra) konzerválásában nagy szerepet játszik a táj erős felszíni tagoltsága, amelynek fontos funkciója volt az elszigetelt kisközösségek kialakulás