Hód-Mező-Vásárhely, 1876. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1876-07-02 / 27. szám
Vl-ik évfolyam. 1896. *8ST-ik szám. Vasárnap, julius 2-án. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes, szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, HL tized , 916. sz. a. fő utca, Darabos-féle ház, küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési díjak: A háromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 krt, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyáttérben a háromhasábos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési fölhívás „IMI-VÁSÁRHELY“ 1876. évi második, Julius — decemberi telére, vagy harmadik, julius— szeptemberi negyedére. Hangzatos frázisok helyett. olvasó és laptartó közönségünket egyszerűen utaljuk lapunk múlt félévi tartalmára és irányára. Mellőzve minden személyes érdeket, mint eddig, úgy ezután is a köz- és társadalmi érdekek őszinte, nyílt szolgálatát tartjuk folytonosan szemünk előtt. Városunk köz- és társadalmi élete ma már elég dolgot és anyagot nyújt arra, hogy egy ilyen érdekű, társadalmi hetilap lételét tartalmilag biztosítsa. A lap anyagi fönntartása a közönség kellő pártfogásától függ. Fölhívjuk azért úgy eddigit. laptartóinkat, valamint általában városunk minden rendű olvasóközönségét e lap pártolására. Az előfizetési föltételek mint eddig, helyben házhozhordással, vagy vidékre postán küldve a julius—decemberi félévre 2 frt, a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt. 1* előfizetési pénzeket helyben úgy mint a vidékről - ez utóbbiakat postautalványon — egyenesen szerkesztőségünkhöz kérjük beküldeni. H.-M.-Vásárhely, 1876. junius 24. A szerkesztőség. Hajnal Ábel, a békés-bánáti ref. egyházmegye nyugalomba lépett esperese. (Vége.) Csakhamar azonban iia 1840. ápril 5-én meghalván, Hajnal az egyházat fölkérte, hogy mivel még az iskolát alig indíthatta meg, engedtessék meg neki, hogy 1842. ápril 24-ig mint profeszszor működhessék, addig a kegyeleti év az özvegynek megadatván. Kérése teljesítetett, és igy lett, hogy ő a békési ref. lelkészi hivatalt a közelebb említett évben és hóban foglalhatta s foglalta el. Tíz évig működött Hajnal a tanítói és tanári pályán sikerrel, kedvvel és hivatásból, mert ifjúi tudományszomjazó vágyával életpályául választotta azt és a lelkészi pályával csakis azért cserélte föl, mivel nem lévén még akkor a tanárság annyira rendezett pálya mint ma is, egy emberre oly sok teher rakatott, mely alatt lehetetlen lett volna mielőbb össze nem roskadnia. Azonban a lelkészi állomást sem kényelem párnájául tekintette ő, sőt még csak itt kezdődik életének alkotó munkásságban gazdag korszaka, melyben a tanügy előmozdítását is egyik legfőbb kötelességének tartotta, s melynek emelésére mint kormányzó-vezérnek nagyobb hatásköre nyílt, mintha egyszerű tanár maradt volna. Már békési rektor korában foglalkozott azon eszmével, mily sajnos dolog, hogy Békésből, mely a ref. lelkek számára nézve harmadik a ref. egyházak között Magyarországon, századok lefolyása alatt is alig találkozott avagy csak egy is — az ottani belhivatalnokokon, jegyzőkön s uradalmi tiszteken kívül — a közrendi szülők között, ki gyermekét a maga szerény sorsán fölül emelte volna. Mennyi drága gyöngy maradhatott így századok folyama alatt a porban, iskolák nem léte miatt. Ez eszmének általa elejtett magva nőtte ki magát azon presbyteri határozattá, mely az eddig 3 évenként változó rektorságot állandó tanári állomássá változtatta. A határozatnak, mely egy gymnázium tervezésének szándékát foglalja magában, valósítása azonban főként Hajnalnak mint tanárnak, majd mint lelkésznek jutott osztályrészül. Ugyancsak egy másik presbyteri határozat, hogy a központi rozzant iskola helyett egy emeletes nagyiskola építessék, később az ő buzgólkodása mellett foganatosíttatott. Látván továbbá az iskolásoknak a népesség számához mért csekély voltát, s ezt onnét magyarázván ki, hogy a központi iskolákba, az attól távolabb lakó szülők nem bátorkodnak gyermekeiket előbb mint legföljebb 8—9 éves korukban föladni, a mikor egy-két évi iskoláztatás után, mint már használhatókat az iskolából elfogják, lelkésztársával néhai Elekes Andrással együtt azon volt, hogy az első és második osztálybeli fiú- és leánygyermekek számára a város öt tizedében szerte iskolák építtessenek. Majd említett tiszttársával, s Baky Lajos városi jegyzővel társaságot alakítván, Gyomán, az ottani óvodában egy óvót képeztettek oly célból, hogy otthon saját gyermekeik számára, egy tornaeszközökkel is ellátott kis óvodát szervezvén, ennek vezetését e kiképzett óvóra bizhassák, miáltal egy leendő nyilvános óvoda alapja vettetett meg. Később szintén hárman német nyelvtaniót hozattak gyermekeik mellé, maguk fizették, asztallal ellátták. Péklájokat követve, más szülők is odaadták gyermekeiket, majd a tanulók szaporodtával ezen tanító fizetését az egyház átvállalván, mikor a gymnázium a kor kívánalmaihoz és a helyi szükségekhez képest reál-gymnáziummá szerveztetek, azt, mint kész tanerőt az uj irányú tanintézetben nagyobb mértékben taníttatni kívánt német nyelv kezelésére azonnal alkalmazhatta. Mindezen oktatás-nevelési tervek létesítésére azonban pénz igen sok kellett. Hajnal már 1846-ban indítványba tette a birtokaránylagos egyházi adózást, mi haladéktalanul létre is jött. Ezen fölül az ő és ügybuzgó támogatói eszközlésére a következők történtek: megkérték Békés város akkori földesurát, ma már néhai Werikheim Antal József gróf ő méltóságát földadományozásért iskolák építésére, ki is a közlegelőből 3 évre leendő használatra 600 hold földet engedett kihasítani, majd a grófnét szül. Feicht Anna ő méltóságát keresték meg egy nyilvános óvoda fölállítására segélyért, s ez ismét 300 holdat engedélyezett át e célra egy évi használatra. A legelő elkülönítésekor nevezett gróf ismét megkéretvén, hat elemi tanító díjazásának alapjául 3 egész telket adományozott. 1859-ben az akkori legelő illetékes birtokosság egy alreáliskola alapjául 300 holdat adományozott a ref. egyháznak,- és ime, ezen adomány, egyesítve a ref. egyháztanács tetemes évi áldozathozatalával, lett alapja a mai jóhirben álló reál-gymnáziumnak. Szóval Hajnal Ábel lelkészsége alatt a •jóakaratu • nép közreműködése, két ízben történt tetemes önmegadóztatása, az elöljáróság buzgalma által, 1844 óta a békési ref. egyházban a tudománynak következő épületek emeltettek: 1. A központon emeletes nagy iskola, ebben elhelyezve a 6 osztályú reál-gymnázium, melyben 5 tanár működik, ugyanitt van a 3., 4., 5. és 6. osztályú elemi iskolás fiuk részére két tanterem ugyanannyi tanitóval; 2. A város öt tizedében egy-egy fiú- és leányiskola állíttatott az első és második osztályú iskolások számára, s így összesen 10 iskola ugyanannyi tanítóval; 3. Szerveztetett egy iskola a 3-ik osztályú leányiskolások számára. 4. Mindezeken fölül van egy felső leányiskola, hol a 4., 5. és 6-ik osztályú elemi leányiskolások oktattatnak, itt a női kézimunkák is taníttatnak. Van még az egyháznak két tanyai iskolája, s egy óvodája. — Hajnal Ábel, mint a szabad iskolázás barátja, kivitte azt is, hogy valamint a reálgymnáziumban, úgy az elemi iskolákban a tanulók semmi tandíjt nem fizetnek. És igy, ahol 1889-ig 4 fi- és 4 leánytanító működött, ott ma 5 tanár, 16 tanító, s egy óvó működik. Ezen nagyszámú tanintézetek fölállítása mellett a templom nagyobbítása, toronyra réz-, templomra vas-pléhtetőzet alkalmazása, egy 36 változatú orgona készíttetése, szintén Hanas indítványozásának s buzgalmának eredménye, de egyszersmind az áldozathozó gyülekezetnek, a legelő-illetékes birtokosságnak és a földesuraságnak érdemes dicsősége. Tekintve egyházi tanításait, Hajnal nem merev orthodoxiát, nem szilaj nationalizmust, sem nem rajongó mysticizmust, hanem evangéliumi, élő, munkás erkölcsökben nyilatkozó hitet hirdető szónok; a közéletben is híveihez nyájasan leereszkedő, de ezeket is magához ismét nemesen fölemelni tudó társalkodó, egyaránt meg tudja nyerni, s maga iránt szeretetre s ragaszkodásra bírni gyülekezetének nagyjait s lucsinyjeit. A gyülekezeti s városi ügyeken kivül élénken érdeklik az egyetemes reform, egyház, s a haza ügyei is. Gyakran hozzászólott ezekhez alaposan az irodalom terén is. Szava az egyházkerületi közgyűléseken, iskolai és egyházi ügyekben mindenkor nyomatékos. A békés-bánáti egyházmegyei konzisztórium részéről Hajnal még az ötvenes évek vége felé egyházmegyei aljegyzővé neveztetett ki, de a megbízatást nem fogadta el, nem ismervén el az egyházmegyei tanács azon jogát, hogy ő bármi hivatalt is kinevezés által betölthessen. Az egyházmegye tehát a szavazást elrendelvén, az egyházközségek szavazata által is aljegyzővé választatott, s mint ilyen működött a pátens idejében. Az 1860-ban Debrecenben tartott konvent határozata értelmében a népképviseleti presbyteriumok a békés-bánáti egyházmegyében is megalakulván, szükségessé vált az eddigi egyházmegyei hivatalnokok lemondása, majd a hivatalok új választás általi betöltése. És 1862. évben a lemondott segédesperes néhai Elekes András helyett Hajnal Ábel az eddigi aljegyző, választatott el a békés-bánáti egyházmegye espereséül. Esperesi hivatalba lépésével legelső gondja volt az egyházakat körlevelében fölszólítani, hogy az egyöntetűség szempontjából az általa gondosan elkészített, s hozzájuk kinyomtatva megküldött kérdő pontokra rovatok szerint tegyék meg hivatalos jelentéseket. E kérdő pontok a népnevelési mozgalomra, az egyház szellemi, erkölcsi állapotára, az anyagi ingó és ingatlan vagyonra, az anyakönyvekre, bevételekre s kiadásokra, az egyház belhivatalnokaira, a köteles évi tartozások s könyöradományokra, sat. vonatkoznak; s kiemelendőnek tartjuk, hogy még a kisdedóvodák, faiskolák s takarék-magtárakra is kiterjedt figyelme. Azóta indítványára az egyházmegyei gyűlés még a következő kérdésekre rendelte el határozatilag pótlékul a jelentéstételt: 1. Gyakorlatban van-e a biblia-magyarázat, melynek advent első napjától fogva József napig minden egyházban hetenként kétszer kell történnie ? 2. Tanítják-e a lelkészek az úrvacsorával először élni kívánó ifjakat és leányokat a ref. hitvallás főigazságaira? 3. Van-e intézkedés és milyen a tornászaira vonatkozólag ? Mindezen tárgyakról a jelentés a kanonika vizitáció alkalmával adatik át az esperesnek, melyet ez az elnöklete alatt tartatni szokott presbyteri gyűlésen fölolvastat s hitelesít. Ő maga pedig ezen jelentések és saját tapasztalatai alapján minden évben gondosan egybefoglalt előterjesztést tesz az egyházak állapotáról az egyházmegyei gyűlés elé. Esperességének első évében, a bánáti minden anya- és leánygyülekezeteket fölkereste és megvizsgálta, az elszórtan élő híveket egybegyűjtötte, s ezáltal ezen magyar hitrokonokat a magyar nemzetiség számára is megtartotta és azóta is őket még hét izben meglátogatta. Róluk, az eddig magukra hagyatottakról, valóban úgy gondoskodott, mint az evangéliumi pásztor az elveszett juhról. A békés-csanád-csongrádmegyei egyházakat pedig minden évben szintén maga meglátogatta egy lelkésztársa kíséretében. A szabad iskoláztatás s birtokaránylagos egyházi adózás elvét váltván, e rendszert ajánlalatára, több egyház életbe léptette. Buzdításaira, s támogatása mellett több templom, s különösen sok iskola építtetett, s tanítói uj hivatalok szerveztettek azóta a Maroson túl és innen. Esperesi buzgalmával az egyházi és iskolai ügy körül szerzett érdemeit ő fölsége a koronás magyar király is azzal méltányolta és jutalmazta, hogy 1868- ban a saját nevéről nevezett Ferenc József rend lovagjává nevezte ki, az erről kiállított diplomával együtt a megye által a rend arany keresztje is kézbesittetvén részére. De ha láttuk Hajnalt 43 éves nyilvános pályáján, tekintsük meg őt családi életében is. A tisztes házigazda szíves magyar vendégszeretettel, s előzékeny nyájassággal fogad bennünket hajlékában. Itt egy boldog Ároni család tűnik föl előttünk, melynek körében szeretet, megelégedés, rend és tisztaság emelte jólét honol. Teljesen ráillik a szép kép, melyet a zsoltárka a CXXVIII. zsoltárában rajzol. Szerető hű neje, kinek 84 éves édesanyját s ennek leányát 33 év óta házánál tarthatnia Isten megengedte, hét gyermekkel ajándékozz meg őt, kik közül 5 en még életben vannak, s gondos nevelés után kedvező helyzetnek s díszes állásnak örvendenek. Ezekben s ezektől származott tizenegy unokájában teljes boldogságát találja föl. Ezek miatt egy pillanatig tartó keserűséget sem kóstolt soha, sőt családi szentélyében feledi a kívülről kapott sérelmeket, a félreértetés keserűségeit is. Szóval Hajnal elmondhatja, hogy Isten őt oly boldoggá tette ez életben, mikép ha még egyszer születni lehetne, Istentől akkor is a mostanihoz hasonló családi életet, jólétet kérne, óhajtaná. És most, amidőn az annyi hivatással és fáradhatatlan buzgalommal végzett esperesi hivatal teréről visszalép: a köztisztelet és hálás elismerésen kívül követi őt magányába híveinek és mindannyiunknak azon őszinte szívből eredő óhajtása, hogy az Isten e kitűnő, derék főpásztort még számos évig tartsa meg! A békésbánáti reform, egyházmegye közgyűlése. (Folytatás.) Az egyházmegyei tanács ekként megalakulván, fölolvastatott esperes urnák lemondó levele. A felolvasás kezdetén esperes ur távozni akar, de Ambruzs Lajos tanácsbiró urnak s a gyűlésnek együttes kérésére marad. A lemondó levél sorai előrebocsátván az esperes urnak az 1862-dik évi március 26-án Szegeden tartott egyházmegyei gyűlésen népképviseleti alapon történt megválasztatását s ugyanazon évi ápril 8-án az egyházkerületi közgyűlésen is megerősittetését: „a magyarhoni protestáns egyháznak ama nehéz időkben tapasztalt helyzetét