Hód-Mező-Vásárhely, 1892. július-december (22. évfolyam, 28-53. szám)

1892-10-09 / 42. szám

Hód-Mező-Vásárhely, Októfber 9. 1892. —-------------------­Előfizetési dij: ^ Egész évre. . 4 frt. Fél évre . . 2 . Negyed évre . 1 „ Egyes szám ára 10 kr. Előfizetéseket és h­­i­r­d­e­té­s­eke­t elfogad ti kiadóhivatal és a „llurtgária- könyv­nyomda. Megjelenik . winden v a s á r » a p. . n • ____ , KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, a „H.-m.-vásárhelyi Gazdasági-egyesület“ közlönye. Hu­szonkettedik évfolyam, 42-ik szám. £ 'V, _ ~ :— v'*: «­ Szerkesztőség •­ és kiadóhivatal IV. ker. Mária-Valéria­­utcza 1I. szám. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetések és nyílttéri i­­ közlemények mérsékelt , s fiton vétetnek fel. («j ' • -----------------i—'-»ír A kolera. Az ázsiai fekete rém, ott hagyva hazáját, tengeri útra kelt, s miután a nagy tengerparti várost megtizedelte, át­szállóit a magyar főváros fölé is, és meglebbentvén rémes fátyolét, szétszórta gyilkos bacillusait és megfertőzte­ le a fő és székváros levegőjét. Tudvalévő dolog az már, hogy e rettegett rém leginkább ott ver­ tanyát, hol tisztátalan, bűzös a levegő, rossz az ivóvíz, és hogy a köztisztaság érde­kében kifejtendő rendszeres és erélyes eljárással leginkább eleje vehető e kó­bor gyilkos fellépésének. Hogy megtett-e mindent e­ tekintet­ben a főváros, azt itt nem vitatjuk , de már az rideg tény, hogy az ázsiai ko­lera az ország szívében van.’ Talált ta­nyát épen ‘ott, hol a közegészség és köz­­tisztaság ügye a legelhanyagoltabb: a szegények nyirkos, tültömön, lakásaiban, és szedi áldozatait azok közül, kik épen a rigides élelmet­­és-la­ jó,-ivóvizet...nélkü­lözni kénytelenek, vag­ ry azok közül, kik éle­tm­ód­j­u­kban rend­ellenek. A fővároson kívül az ország többi városaiban még nem fordult elő kolera eset, legalább ilyenről hivatalos értesítés nem jelent meg. Hanem azért a helyzet komoly. Mindennek daczára nem kell meg­ijednünk! Ez vétek volna, de nagy bűnt követnénk el, ha ellene a kellő óvóin­­tézkedéseket elmulasztanánk és esetleges megjelenenésére el nem készülnénk. Hozzánk még nem jött el ugyan e rém, de közel van és ki biztosít arról bennünket a kifejtett nagy fo­rgalom mel­lett, hogy nem látogat-e meg bennünket is? Olyan ez ádáz szörny, mint az alat­tomos orgyilkos,­­ észrevétlenül, orozva jön. Legyünk tehát résen, de ne ijed­jünk meg! A hatóságok teljes erélylyel foga­natosítják mindama közegészségügyi és köztisztasági rendszabályokat, miket e borzasztó baj ellenében a tudomány ajánl.­­ A lakosság minden tagjának pedig legfőbb kötelessége legyen mindama év­­rendszabályokat teljesíteni, mit a hatóság rendel. Sokszor volt már hangoztatva, hogy a mértékletesség, tisztaság és hidegvér a legbiztosabb ellenszerei a kolerának. Legyünk tehát mértékletesek ! Tar­tózkodjunk az ártalmas ételek és italok­tól." Tartsunk rendet életmódunkban, őrizkedjünk az egészségre nézve rendes viszonyok között sem ártatlan dorbézo­lásoktól. Legyünk figyelemmel a jó italra s különösen legtöbb gondunk gyomrunk egészséges állapotára legyen. A jó ital nálunk megvan az ártézi kutak vizeiben oly nagy mértékben, mint az országban sehol sem. De gyomrunknak rendetlen életmódunk folytán beállott rosszaságát az ártézi víz sem hozza helyre, ha a mértékletességet figyelmen kívül hagyjuk. Tartjuk a tisztaságot is mindig szem előtt. Magunk, lakásunk, udvarunk, ut­­czáink tisztasága a legjobb oltalmazónk. Legyünk hidegvérűek. A félelem ne lan­kassza erőnket, ez gyávává teszi az óriást is. Gondoljuk, meg, hogy a kolera is olyan, mint az eb, mely szalad a bát­raktól, kik szembe szállnak vele. Végül vigaszul szolgáljon az is, hogy az ősz hideg levegőjével szintén küszö­bünkön van, mely a járvány tova terje­désének hathatósan elejét veheti. Ajánljuk különben a lapunk más helyén a kolera elleni védekezésre vo­natkozó utasítások figyelmes átolvasását és pontos megtartását. Bátorság é­ sberség­! A jövő évi költségvetés. Lapunk múlt számában jeleztük, hogy városunk közírot­t­égelőirányzatát megbeszélés tárgyává teszszük. Ezen ígéretünknek igyekszünk ezúttal eleget tenni. H­anem minthogy a költségvetés részleteibe hosszasabban be nem nézhettünk, most csak a feltűnőbb dolgokra térünk ki, fennhagyván az esetleg szükséges megjegyzé­seket lapunk jövő számára. Legelsőben a népkerti közfürdő jöve­delme az, a­mit szó nélkül nem hagyhatunk. A tanács ugyanis e, tételnél­­3000 írt bevétel­lel szemben 2928 frt 34 fr állított be a költ­ségvetésbe s ig­y a valóságos jövedelem csak 72 frt. Ez oly csekély összeg, a­mi sehogy sem állja ki a kritikát a múlt években e czí­­men előirányzott jövedelemmel szemben. Le­het, hogy nag­yobbszerű újításokra, például a medencze­fürdőknek télen is állandó nyitva tartása van czélba véve, a­mit a közönség érdekében nagyon tudnánk helyeselni, de nem fedeztünk fel e tételnél egyebet mint a für­­dő­medenczék körüli padok (vagy talán a padlózat) újítását, a­mit mi is szükségesnek tartunk, de ily czélra 1534 frt költséget sok­nak tartunk. A kiadások között a pénztár javára 4000 frt van írva, új burkolat fejlesztésére maradvá­nyul pedig 7253 frt 63 kr. kitüntetve. Úgy látszik azonban, a jövő­ évben nem szándéko­zik a tanács új burkolatot készíttetni, mert a költségvetésben egyik utcza­irány sincs megje­lölve. Ha ez azon czélból­ történik, hogy az 1894-ik évben­ két annyit burkoljunk, ám he­lyes, mert egy pár nagy forgalmú utcza, mint a Mária-Valéria- és a Tabánt a vásártérrel ösz­­szekötő nagy csúncs utcza régóta várja a ta­nács bölcs intézkedését. A szükséglet VII. czim 5-ik tételénél k­ö­z­v­i­l­á­g­í­t­á­sra 4490 frt van előirányozva vagyis semmivel sem több, mint az előző év­ben, így tehát a közvilágítás fejlesztését nem remélhetjük. Valószínűleg a tanácsnak meg van már a terve arra nézve, hogy a várost gáz- vagy villamos világítással lássa el. A­mi a villanyvilágítást illeti, annak behozatalával lehetne még egy pár évig késni, a­mennyi idő alatt­ tisztában lehetnénk vele teljesen, váljon előnyösebb-e tehát a gázvilágításnál. A szükséglet Vili. cziménél rengeteg ösz­­szegek szerepelnek. A­hol már nagy összegről van szó, az nem lehet más, mint adó s való­ban úgy is van. Sokat, töméntelen sokat fize­tünk adóban, ármentesítési költségekben, ezen azonban most segíteni nem lehet. Reméljük még­is, hogy e tekintetben be fog következni, a könnyebbülés. A vágóhídra 327 frt bevétellel szemben 320 frt kiadás van előirányozva, s így ma­­m­utatkozik e czímen 307 frt bevétel, a­mi ily primitív vágóhídtól elég jövedelem. Ámde itt háttérbe kell szorulni a jövedelemnek a közegészség s az állategészségügyi törvény parancsolta követelményekkel szemben. Álta­lános a panasz, hogy vágóhidunk semm­i tekintetben sem felel meg e város igényeinek. Igaz, hogy nálunk sok marhát nem vágnak, de azért megkövetelheti a lakosság, hogy a mennyit vágnak, vágják tiszta helyen. Ma — tudomásunk szerint — a nagyobb marhák és borjuk vágása van a vágóhídra terelve. Oda lehetne terelni a többit is, ha volna egy mo­dern módon berendezett vágóhidunk, a­milye­nek ma már a mienknél sokkal kisebb népes­ségű vidéki városokban is vannak. A mészá­rosoknak méltó oka van panaszra s hozzánk is többen fordultak már e miatt, de mi tü­relemre intettük őket. De­ a panaszok elől most már alig lehet kitérni. A désinfierálás teljesittetik, a vágóhíd mégis oly bűzt terjeszt, hogy nyáron az orosházi,, kutasi országúton is — ami pedig jó távol esik tőle­ — alig lehet a fojtó szagtól elmenni. Építtetnünk kell te­hát múlhatatlanul egy oly vágóhidat a leg­újabb r­endszer szerint, kicsinyben, de beren­dezve mindenféle jószág vágására és felsze­relve jégveremmel, mindenekelőtt pedig bő vízzel. Egy ily vágóidd a régi városház anyagaiból kikerülne. Nem mulaszthatjuk el a költségvetés fe­­dezeti része II. F­ö l­d e­k b­ő­l cziménél meg­jegyezni, hogy Rárós 17,000 írttal Szikánes 8121 írttal szerepel. Tudomásunk szerint­­ e bérletek a jövő évben lejárnak. A városi 1500 hold föld után, a mai viszonyok között­­ cse­kély az említett bérösszeg. Tudjuk, hogy az uradalmi földek 20—50 holdas részletekben osztottak ki az idén s ezáltal az összes ha­szonbéres Uradalmi földek után majdnem 200 ezer forinttal vettek be több haszonbért, mint eddig. Meg kellene kisérlenie városunknak is Ráróssal és Szikáncscsal az ily apróbb rész­letekben való kiadást. Hiszen már Rárós a la­­pályos része is biztosítva van a vizek ellen s ha 10 — 12 évre ily,apróbb részletekben, tel­jes biztosíték mellett adatnának ki e birtokok is, a melyek földjei époly jó m­inőségüek­ mint az uradalmiak, bizonyára tetemesen magasabb haszonbért kapna a város s e mellett a la­kosságra nézve is meg volna az a haszna, hogy többen részesülhetnének mint bérlők a haszonban. A városi kertészetből 2780 frt bevétel van előirányozva, a­mi a 3828 frt kiadással szemben igen csekély,­­ noha indokolva van. De épen a jele­n évben nagyobb arányokban van bevezetve a rózsa­tenyésztés, mely jelen­tékeny bevételt enged remélni és a fáknak is bizonyosan lesz kereslete. Különben helyesel.

Next