Hód-Mező-Vásárhely, 1893. január-június (23. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-01 / 1. szám
Hódmező-Vásárhely, 1893. januári. 1. sz. Huszonharmadik évfolyam. ------ ------------©# Előfizetési díj: ® Egész évre. . 4 frt. Fél évre 2 ., negyed évre . 1 „ Egyes számára 5 kr. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és a HUNGÁRIA könyvnyomda. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI és SZÉPIRODALMI LAP a „H.-m.-vásárhelyi Gazdasági egyesület“ közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtök reggel. --------------------------©* I Szerkesztőségi és kiadóhivatal IV. ker. Szentesi utca 28. szám. Kéziratok nem adatnak vissza.. vK--------------—--------@10 Hirdetések és nyiíttéri közlemények mérsékelt áron vétetnek fel.^ ♦©-------------------------L» Felhívás előfizetésre! Lapunk az 1893-ik évvel 23-ik évfolyamát kezdi meg. A közügyek szolgálatában eltöltött huszonkét év felment bennünket minden ismétléstől lapunk czéljára, irányára vonatkozólag e felhívás keretén belül. Huszonkét éves múltúnk nyitott könyvként áll a közönség előtt, azzal ellenkezőt nem is mondhatnánk, nem is akarunk mondani. Hogy helyes úton jártunk, azt városunk értelmisége nagy részének állandó pártfogása és rokonszenve s általában polgártársaink nagy tömegének velünk együtt érzése bizonyítják. Jövőre is csak azt kérjük, hogy maradjon meg mindez változatlanul. A veszteség, mely lapunkat régi kipróbált erejű szakavatott szerkesztőjének visszavonulásával érte, reményijük pótolva !«az uj szerkesztőnk ifjú munkaereje, tehetsége és ambitiója által. Hogy uj szerkesztőnk az olvasó közönség érdekeit mennyire szem előtt tartja s annak kielégítésére áldozatokat hozni sem habozik, annak fényes bizonyítéka az a tény, hogy lapunk a jövő év elejétől kezdve kisebb terjedelemben ugyan, de hetenkint kétszer — vasárnap és csütörtökön reggel — fog megjelenni. A nagyérdemű közönség pártfogását továbbra is bizalommal kérve, maradunk. H.-M.-Vásárhely, 1892. év deczember havában teljes tisztelettel Lapfenttartó társaság. Előfizetési dij : a „Hód-Mező-Vásárhely“ czimű közérdekű társadalmi és szépirodalmi lapra. (Megjelenik hetenkint kétszer vasárnap és csütörtökön reggel.) Egész évre . . 4 frt. Fél évre . . .2 frt. Negyed évre . . 1 frt. Egyes szám ára . . 5 kr. Előfizetési dijak az uj szerkesztőség és kiadóhivatalba IV. kerület, Szentesi utcza 28. szám alá küldendők. Előfizetéseket elfogad a „Hungária“ könyvnyomda is. Egész éves előfizetőinket még azon szokásos kedvezményben is részesítjük, hogy az 1893-ik évre szóló legnépszerűbb Tiszavidéki naptárt ingyen kapják. Előfizetni a lapkihordóknál is lehet, a szerk.- és kiadóhivatal pecsétjével ellátott nyugtatványok átvétele mellett. Sylvesterkor Ha válnunk kell egy évtől akár csak jó barátunktól, szerelmesünktől vagy egy édes álomtól válnánk : megható szelid, bánatos, a kelő remény halvány sugaraival átszőtt válás mindenik. Midőn a jóbarát kezét utolszor megszorítjuk , keblünk elszorul, de ajkainkon mosoly lebeg, midőn kedvesünket a válás előtt utolszor átöleljük a pilláinkon rezgő könycsekben végtelen boldogságunknak egész átélt világa tükröződik , s a válás csendes fájdalma közben a viszontlátás reménye születik. Ha egy szép álomból felébredünk, még ébren is magunk előtt lebegni látjuk álom alakjainkat s még ébren is álmodunk tovább. Szóval az emberi természet csodálatos jellemvonása, hogy ragaszkodik a múlthoz lett legyen az jó, vagy rósz s fáj neki minden ami elmúlik. E fájó de mégis szelid érzéssel bucsuznunk tőled is haldokló esztendő — 1892 ! — a kinek születésed oly vig volt mint bármely más születés, és halálod oly szomorú mint bármely más halál. De hogy is ne lett volna vig a te születésed, hogy is ne üdvözölne mindenki örömtől mámoros lélekkel egy uj életet, mely akkor támad mikor a természet halott! . . . És hogy is ne lenne szomorú a te halálod, midőn minden ürömünket, minden gyönyörűségünket, minden reményünket emlékezetté változtatja. Midőn születtél farsangi zaj és reménydús kortesek üdvözöltek, folyt a bor, hangzott a zene, lobogtak a zászlók mindenfelé. A látványosságokat politikai félisteneink szócsatái nyújtják. Négyszáznegyvennégy embernek hoztad meg legott a honatyaság ártatlan örömét, amelyet nem zavart más, mint az egymás után napfényre kerülő vendéglői számlák a párvacsorákról, — egy pár pisztolydurranás, — és néhány halk sóhaly ! Meghoztad a mi városunk számára is az új polgármestert, akinek megválasztatása érdekében egyik lelkes városatyánk nyakába vette a várost fölösleges buzgalommal ígéretet és becsületszót gyűjtve, csak azért mondom, hogy fölösleges buzgalommal, mert hisz úgy meguntuk már azt a jó embert — régi polgármestert, — mint a gyerek tört játékszereit s csak úgy repestünk az új baba felé: m Ilyen hálátlan a világ! . . . Hoztál nekünk uj városházát, melynek körvonalai büszkén bontakoznak ki a Hódtó partján sajnálva, hogy a tó vizében nem láhatják meg bájos képüket, mert hisz a hódtava is már régen az emlékezet világába költözött s csak mesékbe foglalt hagyományai élnek népünk ajakán. Uj városházánk vízi tündérek helyett csak eredeti nymfákkal kaczérkodhatik majd, akik a közel népkert árnyas bokraiból az enyhe nyári reggeleken vagy holvilágos éjszakákon félénken élő buva, a vidék tökéletes néptelenségéből bizalmat s bátorságot merítve, bizonyosan végig sétálnak majd a városháza előtt létesítendő park illatos virágszőnyegei között kígyózó utakon, tágra nyílt szemekkel nézve a sokablakú sötét palotát, ábrándozva a mesék elátkozott kastélyaiban lakó királyfiakról . . . Hoztál nekünk három hónapig tartó színi évadot jó Pestuhász Lajos égisze alatt a ki ugy látszik épen a mi közönségünk zömének ízlése szerint való igazgató, mert három hónapon keresztül folytonosan képes játszani jó haszonnal egy rosz hangú meg egy rész játéku primadonnával, semmi énekessel dráma személyzet nélkül, mégis mennyi kedves emléket hagyott maga után, alig bírtunk megválni tőle. Az utolsó napon épen kevésbé múlt hogy egymásba nem ragaszkodtunk amiért a műkedvelő társulat színpadát a melyen egész időn keresztül díjtalanul játszott nem akarta helyre rakatni. Bagatelle ! Világos hogy puszta ragaszkodásból történt. Hoztál nekünk koronázási jubileumot. — A diszbanderium nemeseinek mesés fényével elkápráztattad a nagy világ szemét, amint néhány tűnő pillanatig kicsiny hazánkra nézett, mint ünnepeli a legalkotmányosabb nemzet legalkotmányosabb koronás királyát. És meghoztad nekünk Kossuth Lajos 90- ik születése napját, amely napon megdobbant a Kárpátoktól az Adriáig minden magyar szive és az 1848-iki törvények és a szabadságharcz legdicsőbb — ... az elnyomatás kora Hód-Mező-Vásárhely Nagyérdemű közönségéhez. E lap veterán szerkesztője, változott viszonyainál fogva a szerkesztéstől vissza lépvén, a lap fen tartó társaság a szerkesztéssel s kiadással engem alalkottat bízott meg s én e megbízást elfogadtam. Lapunk elvei, czélja s igy iránya is marad a régi: csak a szerkesztő és kiadó változott. Végczélunk városunk közjavának előmozdítása kapcsolatosan a közönség hírlapirodalmi igényeinek a lehető legteljesebb kielégítésével. Éber figyelemmel fogjuk kisérni ezután is a közélet mozzanatait s mindig meg fogjuk tenni észrevételeinket valahányszor ama mozzanatok közönségünk érdekeit közvetlenül érintik. Észrevételeinket azonban elvi álláspontról tesszük meg. Határozottan el fogjuk ítélni, a mi nézetünk szerint rossz vagy káros s teljes erővel fogunk küzdeni az ilyen dolog megvalósítása ellen, vagy ha ma, létezik, megszüntetésére hatáskörünkben egyedül városunk közönségének jól felfogott érdekeit és méryééyes igényelt szememi magánérdekekkel, tisztviselőkkel és az állammal szemben, de készséggel támogatunk jogos magánérdekeket is, ha azok a közjóval nemcsak nem ellenkeznek, hanem mint rész az egészben emelik azt és készségesen támogatjuk úgy a tisztviselőknek, mint a kormánynak a közjóra célzó törekvéseit. Igyekezni fogunk a hamisítatlan közvélemény kifejezői lenni s e tekintetben meggyőződésünk világos kifejezésétől semmiféle