Hód-Mező-Vásárhely, 1899. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1899. januárió 1. I. szám. huszonkilenczedik évfolyam. POLITIKAI LAP. A hódmez­vásárhelyi gazdasági egyesület közlönye. Szerkesztőség és kiahivatal: IV. kerület, Kossuth-tér, templi-bazár 7. szám, hova minden a lapra vonatkiik küldendők. Megjelen minden vasárnap és csütörtökön. Hirdetési dijak: három hasábos petit sorért 3 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilt tér sora 20 kr. E­lőfizetési dij: Egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyed évre 1 frt •É* Egyes szám ára 5 kr -É*• Olvasóink!­z ! Az a változás, hol az 1848-iki szentesített törvények, sotok alapján az 1867-iki kiegyezés a rÓ£ rendi alkot­mányt demokratikus alap­, a választá­sok útján megnyilatkozó «akaratra fek­tették, ez a változás szépen kiterjesz­tette a részvétel jogát az országos ügyek intézésében. Ennek terméetszerű folyo­mánya az ezen ügye ir iánti országos érdeklődés megnövekedés, mely ezentúl nem szorítkozhatott az kormány sán­­czai között állott kivált­os osztályra. Ezen átalakulás forán áll elő azon jelenség, hogy az országi­g mind nagyobb számban jelennek meg p­­­i­t­i­k­a­i la­pok. S a mai számunkal ezen átala­kulásból mi is kiveszük a magunk részét. Mai nappal, midőn apunk huszon­­kilenczedik évfolyamát lép, a „Hód- Mező-Vásárhely“ eddig jellegéhez a po­litikait is csatolja. Mi politikai lap, megtántoríthatlan híve­s védője leend a közjogi kiegyezésnek a­nnak a kiegye­zésnek, mely harminczag évi hatásával hazánkat soha nem múlt virágzáshoz juttatta el, a nemzeti aladás számos uj forrásait nyitotta meg a fölemelt kultúra tekintetében minket az a népek sorába, melyek számára százaikon át — rész­ben a mi védelmünk matt — nyitva ál­lottak a haladás utj.; annak a kiegye­zésnek, mely k­i­s e­­­oly hatalmi je­lentőségre emelte a füzetet, hogy azzal a jelen idők történelm­ intéző hatalmas­ságoknak számot 111 vetniök, és a melylyel a nem­zeti kályok fényes kora felujult. Ha valamikor, most van szükség arra, hogy a szabadon párt minden tagja érezze az izetartozandóságból eredő kötelességeket. Az egyesült ellen­zék teljes erővel oszmolja az alkotmá­nyosság alapelvét, Bly szerint az or­szág kormányának djánál azon állam­férfiak álljanak, a­ket erre az alkot­mányosan megalakió többség bizalma méltóknak tart. A kormányelnök ellen páratlan kí­méletlenséggel folyt a személyi harcz , de nyilvánvaló, hog ez a szenvedélyes harczmodor messze­re néz. Egyéni am­­bícziók, az egyházolitikai harczban le­győzött ellenfelek sszuvágya az elfe­dett motívumok, hiba a kormányelnök bármely pillanatos kedvét veszti ah­hoz, hogy a személyi üldöztetéseknek véget vetendő, az országos ügyek veze­tésétől visszalépjen, ki áll jól, hogy al­kalmas pillanatban az újabb kormány­elnök ellen ugyanoly szenvedélyességgel ne törjenek? Mire másra vezetne ez, mint a kisebbség terrorizmusára ? A most folyó áldatlan parlamenti harc­ már­is, közvetlenül, úgy mint köz­vetve, milliókra menő károkat okoz az ország lakosságának ; külföldön elhelye­zett értékpapírjaink az országba, vissza­­özönlenek ; jelentékeny összegektől esik el az államkincstár a kiegyezési javaslatok kierőszakolt elodázása folytán. Nehéz a harcz , de nagy érdekek fo­rognak koczkán. Ha most a szabadelvű­párt helyén kitartani nem tudna , elzül­­lene teljesen, s vele tönkre menne épen az a jegeszedési pont, mely körül a haladás­nak, a szabadelvű gondolkodásnak és­­ cselekvésnek minden tényei szilárdan összecsoportosulnak. íme az egyesült ellenzék magatartása nem engedte meg, hogy törvényerőre­­ emelkedjenek a kiegyezési javaslatok ; megakadályozta az ideiglenes költségve­tés törvényerőre emelkedését. S így tör­ténhetett meg a hallatlan eset, hogy nincs költségvetésünk. Mi azonban bí­zunk magyar népünk józanságában, mely belátja, hogy egy nap alatt nem szabad összeomolnia annak az államszervezetnek, mely sok-sok évszázad alatt épült föl a családon, a törzsön és községeken, és a­melynek folytonos működésén nemcsak a nemzeti jólét, hanem minden egyes honpolgár összes elképzelhető viszony­latai fordulnak meg. Természetesen a politikai szempon­tok bevonása a lap eddigi működésének kibővítését jelenti. Azzal az elfogulat­lansággal és őszinteséggel fogjuk továbbra is felölelni a városi érdekű és társadalmi ügyeket, a­hogyan eddig tettük. A változás lehetővé teszi hírrovatunknak nem csak az eddigi színvonalon tartását, hanem tar­talmának gazdagítását. Tárczánkban az irodalmi színvonalt és a jó ízlést szem előtt tartjuk. Egyébként pedig mindezek tekintetében eddigi őszinte igyekezetünk szolgáljon biztosítékul. A „Hód-Mező-Vásárhely“ szerkesztősége. Előfizetési feltételeink maradnak az eddigiek. Lapunk előfizetési ára ezen­túl is : Egész évre ... 4 frt. Fél évre .... 2 frt. Negyed évre . . 1 frt. Előfizetni leh­et akár lapkihordóink útján, akár a kiadóhivatalban (Kossuth­­tér, ó-templom bazár). Vidéki előfizetőinknek az előfizetésre a posta utalvány használatát ajánljuk. A végrehajtások fölfüggesztése. Ne­vezetes rendelkezés jött a szegedi kir. pénz­­ügyigazgatóságtól a városi adóhivatalhoz. Ennek a szövege a következő : A magyar királyi pénzügyigazgatóság főnökétől. 133/fén. 1898. A tekintetes városi adóhivatalnak Hunvásárhelyen. Fölhívom a tekintetes városi adóhivatalt, hogy a közadóknak, valamint a közadók mód­ján beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás utján való behajtását azonnal szüntesse be s további fel­hívásig tartsa függőben. Szegeden, 1898. év deczember hó 30-án. Kallner, királyi tanácsos, pénzügyigazgató. Ezen rendelet által tapintatosan eleje van véve azon esetleges összeütközéseknek, melyek az obstrukczió által fejtetőre állított helyzet­ből eredhetnek. Ez nem gátolja azonban, sőt óhajtandó, hogy az állampolgárok, az állam czéljaira való szükségleteket tekintve, adóikat lehetőség szerint befizessék. Egyház-tanács gyűlés. Az ev. ref. egyház presbyteri gyűlését decz. 29. és 30-ik napjain tartotta. A gyűlésnek legfőbb tárgya volt az 1899. évi költségelőirányzat tárgyalása. Ezt megelőzőleg a folyó ügyek intéztettek es így bejelentetett a Moravecz Károly pusztai lelkész-tanító halála; emléke egyházi jegyző­könyvileg megörökittetik s a temetési költ­ségek az egyház pénztárából kiutalványoz­­tatnak. A Moravecz Károly halála folytán meg­üresedett állomás betöltése ügyében az ev. ref. iskolaszék felkéretik, hogy javaslatát mielőbb tegye meg; egyúttal a községi iskolaszékhez is átirat intéztetett, hogy az állomás betölté­séről ideiglenesen gondoskodjék addig is, míg az egyháztanács azt lelkész-tanítóval betöltheti. Főtiszteletű püspök úr megköszöni, hogy az egyháztanács az egyházi értekezletet meg­­hívta s e szerint a jövő évi egyházi értekezlet

Next