Hód-Mező-Vásárhely, 1899. július-december (29. évfolyam, 53-105. szám)

1899-07-02 / 53. szám

újak ? A körzeteket már megállapította a gya­­­­korlati tapasztalat, s az iskolák általunk leendő­­ kiépítését az államosítás nem ab­erálja. Ha nem akarjuk a rendezést, mondjuk ezt nyíl­tan ki. Draskóczy Lajos: Ok nélkül támadni a tanácsot se nem helyes, se nem igazságos, fő­leg miután a közgyűlés is hibás. És épen az támad, ki erre a hibára a közgyűlést ráve­zette. Ebben a kérdésben már előttünk volt a tanács javaslata a körzetek megállapításával s abból a forrásból, mely akkor a közgyűlést tévútra vezette, hangzik fel szó a körzetek bizonytalansága miatt. Hogy van-e­­lelkiis­meret„ új épületbe tenni a növendékeket, erre kérdi, van-e lelkiismeret azokat a mostani is­kolákban tartani ? Ő azokat az érveket a köz­nevelés elleni merényletnek tekinti, s a köz­nevelés érdekében kifejtett buzgalmáért üd­vözli a polgármestert. Kovács József: nem kifogásolja a tanács eljárását, tekintettel van az idő rövidségére, de a kérdést a napirendről levenni nem sza­bad, hanem a munkát jövő tavasszal föltétle­nül meg kell kezdeni. Dr. Wilhelm Arnold : A kérdés egysze­rűen úgy áll : ad essék-e alkalom a tanácsi ja­vaslat elfogadásával a tanítás folytatására, vagy az iskolák bezárassanak ? A tanítók ma rész­ben nem laknak, s helyiség hiányában nem is lakhatnak iskoláiknál. A körzeteket már meg­állapította a gyakorlat és tradíc­ió, s ezek a 24 mostani iskola mellett szólanak. Elismeré­sét fejezi ki a polgármester iránt, ki a kér­­­­dést kezébe vette és saját tapasztalatai alap­ján a kérdésről áttekinthető és megbízható képet nyújtott. Az állam a javaslat szerint fölépítendő iskolákat át fogja venni, mivel azok az állami tervek szerint fognak készülni, s erre való készségét a miniszter itt járt meg­hatalmazottja ki is jelentette. De megszívle­lendő az uj lakás behatása a növendékek egészségére s hozzájárul Kovács József módo­sításához azzal, hogy a javasolt dolgok 1901. szeptemberéig végrehajtassanak. Hanem bá­mulja azt a kijelentést, hogy a kérdés levé­tessék napirendről. Az anyagi nehézségek a tandíjmentesség kimondásából erednek, s erre a túloldalról jött az indítvány. Dr. Oláh Elemér: A­z iskola sürgős in­tézkedést kíván, de a szerződés megkötéséig építkezésbe fogni nem lehet. Vidonyi Jenő : Elfogadja a Kovács József­nek dr. Wilh­elm által módosított indítványát. A szellemi oktatás hiánya egyenlő ínség a tes­tivel, s szégyen volna, ha az új generáczió szellemi színvonala a mai maradna, hogy az ilyennel jöjjön a törvényhatósági bizott­ságba. Dr Wilhelm: Igenis kétségtelen, hogy a polgármester úr a tervezetet kifogástalan ala­possággal s a legnagyobb fáradsággal dolgozta ki. A javaslat elfogadása gyorsítani fogja az államosítás menetét. Tán csak nem gondolják a javaslat ellenzői, hogy a nyomorúságos helyisé­gekre az állam engedi fölszegeztetni a maga czímerét ? Juhász Mihály a módosított indítványhoz hozzájárulván, a közgyűlés szavazás nélkül el­fogadja azt. Vegyes ügyek. A közgyűlés megszavazta Aranyi Lázár és társai külterületi tanítók ötödéves kárpót­lékának utalványozását. Elfogadta továbbá az ármentesítő társu­lattal kötött azon egyességet, mely ezzel az 1887-iki zsilipszakadás alkalmakor fölmerült körtöltési védekezési költségekre nézve köt­tetett. Az utóbb említett védekezésre engedélye­zett 50.000 írtra a fedezetet kijelöli; azonban az elengedés iránt még egy ízben felír a mi­nisztériumhoz, s eredménytelenség esetén kár­térítési keresetet indít a kincstár ellen. Külterületi csendőrség. Az ügy előzményeit ismertettük. A bel­ügyminiszter felajánlotta a csendőrség felállí­tását a külterületen. A tanácsjavaslat 40 fő­nyi létszám megállapítása mellett ajánlja en­nek elfogadását; az első felszerelési és az ál­landó költségekhez a város 20 százalékkal já­ruljon. A külterületi közbiztonság ellátására ez esetben a város 1563 írttal többet adna ki a mostani kiadásainál, s e mellett a külterü­leti rendőrbiztos és 10 rendőr beosztható lesz a belterületre. Dr. Endrey : Először is elvi szempontból nem járul a javaslathoz. Ez jogfeladást jelen­tene. Hogy a miniszter a szüksége létszámot a költségvetésbe kényszerrel beállíthassa , erre oknak is kellene lennie. A külterületen a köz­­biztonság megnyugtató. Nincsen a javaslatban feltüntetve, ki viseli a laktanya építési költ­ségeit. Dr. Thoroczk­ay Viktor főispán : Felvilá­­gosításul kijelenti, hogy ezen ügyben szemé­lyesen tárgyalván a miniszter úrral, az hoza­tott szóba, hogy, a város viselje a költségek 80 százalékát. Sikerült azonban az arányt megfordítania, úgy hogy a város viselje azok 20 százalékát. A nálunk járt csendőrszázados a külterületre 50 rendőrt, Chudy rendőrtaná­csos pedig a belterületre 110-et talált szüksé­gesnek. A miniszter a javaslat el nem foga­dása esetén be fogja állítani a kellő létszámot a város költségére, s az államosításkor az itt talált létszám szerint kell fizetni majd a tel­jes járulékot. A kaszárnyákhoz az állam sze­rez területet és építi föl azokat. A dolog az államosítás előjele. Draskóczy Lajos pártolja a javaslatot. Szathmáry Tihamér h. főkapitány jelzi, hogy a csendőrség által környöskörül megszállott szomszédos területről a mi határainkba áttó­­dulnak s tartanak gyűlést az idegen szoci­­alisták. Kovács József: Nem veszi lelkére a fe­lelősséget a javaslat elutasításával. Ha most nincs is baj, úgy vagyunk a dologgal, mint egészséges korunkban a doktorral és orvos­sággal. Megszavazza a szükséges költségeket. Dauer Gyula, Rózsa Imre, Ugrai László, dr. Bakay Lajos és dr. Wilh­elm Arnold hozzá­szólásai után a közgyűlés többsége elfogadta a javaslatot. Harmadik nap: Június havi közgyűlésünknek július hóba a második nappal együtt benyúló harmadik napján is — a­mi nálunk az első eset — szintén a város főispánja elnökölt. Kovács József interpellácziója folytán a Maczelka-féle arany-temetői föld ügyében el­fogadtatott az a tanácsi javaslat, mely szerint a városi alügyészt a pervesztésért mulasztás nem terheli, azonban a város az új mesgye­­vonal által a közútból elfoglalt terület vissza­­ítéltetése iránt és a túlságos összegben meg­ítélt kárösszeg leszállítása végett perújítás­sal élhet. A f. évi nyugdíjazásokra szükséges ösz­­szeg a megszavazott póthitelből lesz fede­zendő. — A ref. egyháztól átvett iskolák vételára törlesztésére 1080 frt póthitelt a köz­gyűlés megszavaz.­ — A múlt évről szóló pol­gármesteri előterjesztés tárgyalása a jövő augusztusi közgyűlésre kitüzetik. A közgyűlés jóváhagyja a múlt évről szóló zárszámadást ; megadja Juhász Mihály polgármesternek és Kmetykó József főjegyzőnek a 6—6 heti sza­­­­badságidőt. Ugyanezt megadja a közgyűlés­­ Herczog József almérnöknek 4 hétre; ezen határozat ellen azonban az elnök főispán fel­lebbezését jelenti be, tekintettel a mérnöki hi­vatalnál levő munkahalmazra, s mivel beteg­sége nem teszi őt munkaképtelenné. —Kmetykó Károly városi alszámvevő részére 1898-ban rendkívüli időben végzett munkáért a köz­gyűlés tiszteletdíjat nem szavaz meg. Tudomásul vétetnek a bejelentett fegyelmi ügyekben hozott közig. bizottsági határozatok. A Vöröskereszt-egylet választmánya által kért 50 frt segélyt nem adja meg a közgyűlés, azonban a szegénysorén orr-, gége- és fülbajo­sok számára felállítandó ambulatóriumhoz át­engedi az Erzsébet szemkórház egy helyiségét. A járásbíróság új épülete részére felaján­landó telek felett hosszasabb vita indulván Az ,,HM-Mező -Vásárhely“ tárczája. Tisztességtelen verseny. Irta: Dr. Brunner Ferencz. Nálunk a kereskedelmi forgalom mérve s ennek arányában az illegális verseny elter­jedése eddigelé nem öltött oly arányokat, hogy törvényt alkossunk, amely a tisztességtelen verseny ellen s a szolid kereskedő védelme érdekében megjelölje a határokat, hogy med­dig terjed a kereskedelmi forgalomban a köl­csönös hit és a bizalom s ezért megjelölje az eszközöket, a­melyek használata tiltva van. A művelt államok a szükség parancsa folytán egymásután alkották meg ily irányú törvényei­ket ; legelőbb Francziaország, azután Belgium, Anglia, Németország és Amerika. Ma már az ipar és a kereskedelem ná­lunk is azon a fokon áll és ennek a kifejtés­­nek természetes kinövése, az illegális verseny is elterjedt annyira, hogy a szolid kereskedő és iparos méltán elvárhatja, hogy a forgalmi életben őket igaztalanul háttérbe szorító aka­dályok elháríttassanak. Az ilyen irányú alko­tásoknak nem az a közvetlen czélja, hogy a közönséget a szédelgés és a kapzsiság ellené­ben megvédelmezzék, hanem hogy azokat a különös visszaéléseket, a­mely által maga az ipar és kereskedelem szenved, megszüntesse, a közönség kellő értelmiség mellett úgy is meg tudván különböztetni, hogy ki érdemli meg bizalmát és pártfogását. E rövid czikk keretében nem szóllhatok a tisztességtelen verseny valamennyi válfajairól, helyesebben alakjairól; nem szóllhatok egyen­ként a szédelgő reklámról, a gyári és ipari titok elárulásáról, az áru mennyiségének, minő­­­­ségének és árának hamis feltüntetéséről, az úgynevezett végeladásokról, a minőségben s a­mi a legveszedelmesebb : a súlyban való meg­rövidítésekről, a kétértelmű c­égekről stb . ezúttal csak a reklámot lássuk egy-két esetében . A reklám addig, a­míg a hit és a bizalom szabályaiba nem ütközik, az üzleti életben megengedendő, sőt szükséges eszköz egy­részt a kereskedőre, másrészt a közönség tá­jékoztatására. Ha azonban a verseny a té­vesztés eszközeihez nyúl, a reklám elveszti a tisztességes versenyeszköz jellegét, mert ép úgy kárára szolgál a szolid kereskedőnek, a­mint alkalmas a közönség félrevezetésére. »A­ki nyilvános hirdetésben vagy u. n. körözvényekben az üzleti viszonyokról, külö­nösen az áruk készítése, minősége és ára, ki­tüntetések létezése, végül az eladás czélja te­kintetében a tényeknek meg nem felelő adatokat közöl: 1000 márkáig terjedő pénzbírsággal bűn­tetteik.« — Ezt mondja az illegális verseny megakadályozásáról szóló német törvény. Íme néhány eset a judicaturából: Münchenben megbüntettek egy fogtech­nikust azért, mert kiírta a kirakatszekrényére, s hogy: »készit mindennemű fogakat stb.«, mert­­ bebizonyult, hogy ő maga fogakat sohasem­­ készített, hanem a fogakat készen vásárolta s­­ ő csak azok behelyezésével foglalkozott. Egy úr esőköpenyt akart vásárolni. A szabászüzlet előtt lógó csinos esőköpenyre nagy betűkkel van írva: 4 márka. Ez a csábitó ajánlat kapóra jött. Bemegy az üzletbe s elő­adja, hogy ő éppen olyan köpenyt kér, mint­­ az, amely a kirakat előtt lóg. Kap éppen olyant,­­ amely testére illik. Csakhogy ez 24 márka,­­ mondja a kereskedő. Hogyan, — kérdi a vevő — , hiszen ez ugyanaz, mint amely künn lóg. Igen, ugyanaz, csakhogy ennek nincs kiégve a há­­t­­ulja, mint a künnlógónak — igazolja magát a kereskedő, aki e miatt az ügyletre — amely létre sem jött — pénzbírság alakjában 100 márkát fizetett. Nálunk még most szabadon megy minden egész addig a határig, ahol a büntető törvény nagyon is általános elvébe ütköző s perrend­­szerű bizonyítékokkal támogatott tényekkel ál­lunk szemben. De majd eljön itt is az idő, a­midőn a kereskedők testülete ítél, ítél azon ügyekben, melyekben a bíró még nem ítélhet, de amelyek az egyéni és a testületi tisztesség rovásával járnak. A törvény itt is meg lesz alkotva, mit az egyik oldalról szép remények üdvözölnének, amelyek a kapzsi és szédelgő verseny kizárására s a kereskedői tisztesség megóvására irányulnak, de a másik oldalról szűk­keblű félelem akadályozza még mindig eljövetelét.

Next