Hód-Mező-Vásárhely, 1899. július-december (29. évfolyam, 53-105. szám)
1899-07-02 / 53. szám
újak ? A körzeteket már megállapította a gyakorlati tapasztalat, s az iskolák általunk leendő kiépítését az államosítás nem aberálja. Ha nem akarjuk a rendezést, mondjuk ezt nyíltan ki. Draskóczy Lajos: Ok nélkül támadni a tanácsot se nem helyes, se nem igazságos, főleg miután a közgyűlés is hibás. És épen az támad, ki erre a hibára a közgyűlést rávezette. Ebben a kérdésben már előttünk volt a tanács javaslata a körzetek megállapításával s abból a forrásból, mely akkor a közgyűlést tévútra vezette, hangzik fel szó a körzetek bizonytalansága miatt. Hogy van-elelkiismeret„ új épületbe tenni a növendékeket, erre kérdi, van-e lelkiismeret azokat a mostani iskolákban tartani ? Ő azokat az érveket a köznevelés elleni merényletnek tekinti, s a köznevelés érdekében kifejtett buzgalmáért üdvözli a polgármestert. Kovács József: nem kifogásolja a tanács eljárását, tekintettel van az idő rövidségére, de a kérdést a napirendről levenni nem szabad, hanem a munkát jövő tavasszal föltétlenül meg kell kezdeni. Dr. Wilhelm Arnold : A kérdés egyszerűen úgy áll : ad essék-e alkalom a tanácsi javaslat elfogadásával a tanítás folytatására, vagy az iskolák bezárassanak ? A tanítók ma részben nem laknak, s helyiség hiányában nem is lakhatnak iskoláiknál. A körzeteket már megállapította a gyakorlat és tradíció, s ezek a 24 mostani iskola mellett szólanak. Elismerését fejezi ki a polgármester iránt, ki a kérdést kezébe vette és saját tapasztalatai alapján a kérdésről áttekinthető és megbízható képet nyújtott. Az állam a javaslat szerint fölépítendő iskolákat át fogja venni, mivel azok az állami tervek szerint fognak készülni, s erre való készségét a miniszter itt járt meghatalmazottja ki is jelentette. De megszívlelendő az uj lakás behatása a növendékek egészségére s hozzájárul Kovács József módosításához azzal, hogy a javasolt dolgok 1901. szeptemberéig végrehajtassanak. Hanem bámulja azt a kijelentést, hogy a kérdés levétessék napirendről. Az anyagi nehézségek a tandíjmentesség kimondásából erednek, s erre a túloldalról jött az indítvány. Dr. Oláh Elemér: Az iskola sürgős intézkedést kíván, de a szerződés megkötéséig építkezésbe fogni nem lehet. Vidonyi Jenő : Elfogadja a Kovács Józsefnek dr. Wilhelm által módosított indítványát. A szellemi oktatás hiánya egyenlő ínség a testivel, s szégyen volna, ha az új generáczió szellemi színvonala a mai maradna, hogy az ilyennel jöjjön a törvényhatósági bizottságba. Dr Wilhelm: Igenis kétségtelen, hogy a polgármester úr a tervezetet kifogástalan alapossággal s a legnagyobb fáradsággal dolgozta ki. A javaslat elfogadása gyorsítani fogja az államosítás menetét. Tán csak nem gondolják a javaslat ellenzői, hogy a nyomorúságos helyiségekre az állam engedi fölszegeztetni a maga czímerét ? Juhász Mihály a módosított indítványhoz hozzájárulván, a közgyűlés szavazás nélkül elfogadja azt. Vegyes ügyek. A közgyűlés megszavazta Aranyi Lázár és társai külterületi tanítók ötödéves kárpótlékának utalványozását. Elfogadta továbbá az ármentesítő társulattal kötött azon egyességet, mely ezzel az 1887-iki zsilipszakadás alkalmakor fölmerült körtöltési védekezési költségekre nézve köttetett. Az utóbb említett védekezésre engedélyezett 50.000 írtra a fedezetet kijelöli; azonban az elengedés iránt még egy ízben felír a minisztériumhoz, s eredménytelenség esetén kártérítési keresetet indít a kincstár ellen. Külterületi csendőrség. Az ügy előzményeit ismertettük. A belügyminiszter felajánlotta a csendőrség felállítását a külterületen. A tanácsjavaslat 40 főnyi létszám megállapítása mellett ajánlja ennek elfogadását; az első felszerelési és az állandó költségekhez a város 20 százalékkal járuljon. A külterületi közbiztonság ellátására ez esetben a város 1563 írttal többet adna ki a mostani kiadásainál, s e mellett a külterületi rendőrbiztos és 10 rendőr beosztható lesz a belterületre. Dr. Endrey : Először is elvi szempontból nem járul a javaslathoz. Ez jogfeladást jelentene. Hogy a miniszter a szüksége létszámot a költségvetésbe kényszerrel beállíthassa , erre oknak is kellene lennie. A külterületen a közbiztonság megnyugtató. Nincsen a javaslatban feltüntetve, ki viseli a laktanya építési költségeit. Dr. Thoroczkay Viktor főispán : Felvilágosításul kijelenti, hogy ezen ügyben személyesen tárgyalván a miniszter úrral, az hozatott szóba, hogy, a város viselje a költségek 80 százalékát. Sikerült azonban az arányt megfordítania, úgy hogy a város viselje azok 20 százalékát. A nálunk járt csendőrszázados a külterületre 50 rendőrt, Chudy rendőrtanácsos pedig a belterületre 110-et talált szükségesnek. A miniszter a javaslat el nem fogadása esetén be fogja állítani a kellő létszámot a város költségére, s az államosításkor az itt talált létszám szerint kell fizetni majd a teljes járulékot. A kaszárnyákhoz az állam szerez területet és építi föl azokat. A dolog az államosítás előjele. Draskóczy Lajos pártolja a javaslatot. Szathmáry Tihamér h. főkapitány jelzi, hogy a csendőrség által környöskörül megszállott szomszédos területről a mi határainkba áttódulnak s tartanak gyűlést az idegen szocialisták. Kovács József: Nem veszi lelkére a felelősséget a javaslat elutasításával. Ha most nincs is baj, úgy vagyunk a dologgal, mint egészséges korunkban a doktorral és orvossággal. Megszavazza a szükséges költségeket. Dauer Gyula, Rózsa Imre, Ugrai László, dr. Bakay Lajos és dr. Wilhelm Arnold hozzászólásai után a közgyűlés többsége elfogadta a javaslatot. Harmadik nap: Június havi közgyűlésünknek július hóba a második nappal együtt benyúló harmadik napján is — ami nálunk az első eset — szintén a város főispánja elnökölt. Kovács József interpellácziója folytán a Maczelka-féle arany-temetői föld ügyében elfogadtatott az a tanácsi javaslat, mely szerint a városi alügyészt a pervesztésért mulasztás nem terheli, azonban a város az új mesgyevonal által a közútból elfoglalt terület visszaítéltetése iránt és a túlságos összegben megítélt kárösszeg leszállítása végett perújítással élhet. A f. évi nyugdíjazásokra szükséges öszszeg a megszavazott póthitelből lesz fedezendő. — A ref. egyháztól átvett iskolák vételára törlesztésére 1080 frt póthitelt a közgyűlés megszavaz. — A múlt évről szóló polgármesteri előterjesztés tárgyalása a jövő augusztusi közgyűlésre kitüzetik. A közgyűlés jóváhagyja a múlt évről szóló zárszámadást ; megadja Juhász Mihály polgármesternek és Kmetykó József főjegyzőnek a 6—6 heti szabadságidőt. Ugyanezt megadja a közgyűlés Herczog József almérnöknek 4 hétre; ezen határozat ellen azonban az elnök főispán fellebbezését jelenti be, tekintettel a mérnöki hivatalnál levő munkahalmazra, s mivel betegsége nem teszi őt munkaképtelenné. —Kmetykó Károly városi alszámvevő részére 1898-ban rendkívüli időben végzett munkáért a közgyűlés tiszteletdíjat nem szavaz meg. Tudomásul vétetnek a bejelentett fegyelmi ügyekben hozott közig. bizottsági határozatok. A Vöröskereszt-egylet választmánya által kért 50 frt segélyt nem adja meg a közgyűlés, azonban a szegénysorén orr-, gége- és fülbajosok számára felállítandó ambulatóriumhoz átengedi az Erzsébet szemkórház egy helyiségét. A járásbíróság új épülete részére felajánlandó telek felett hosszasabb vita indulván Az ,,HM-Mező -Vásárhely“ tárczája. Tisztességtelen verseny. Irta: Dr. Brunner Ferencz. Nálunk a kereskedelmi forgalom mérve s ennek arányában az illegális verseny elterjedése eddigelé nem öltött oly arányokat, hogy törvényt alkossunk, amely a tisztességtelen verseny ellen s a szolid kereskedő védelme érdekében megjelölje a határokat, hogy meddig terjed a kereskedelmi forgalomban a kölcsönös hit és a bizalom s ezért megjelölje az eszközöket, amelyek használata tiltva van. A művelt államok a szükség parancsa folytán egymásután alkották meg ily irányú törvényeiket ; legelőbb Francziaország, azután Belgium, Anglia, Németország és Amerika. Ma már az ipar és a kereskedelem nálunk is azon a fokon áll és ennek a kifejtésnek természetes kinövése, az illegális verseny is elterjedt annyira, hogy a szolid kereskedő és iparos méltán elvárhatja, hogy a forgalmi életben őket igaztalanul háttérbe szorító akadályok elháríttassanak. Az ilyen irányú alkotásoknak nem az a közvetlen czélja, hogy a közönséget a szédelgés és a kapzsiság ellenében megvédelmezzék, hanem hogy azokat a különös visszaéléseket, amely által maga az ipar és kereskedelem szenved, megszüntesse, a közönség kellő értelmiség mellett úgy is meg tudván különböztetni, hogy ki érdemli meg bizalmát és pártfogását. E rövid czikk keretében nem szóllhatok a tisztességtelen verseny valamennyi válfajairól, helyesebben alakjairól; nem szóllhatok egyenként a szédelgő reklámról, a gyári és ipari titok elárulásáról, az áru mennyiségének, minőségének és árának hamis feltüntetéséről, az úgynevezett végeladásokról, a minőségben s ami a legveszedelmesebb : a súlyban való megrövidítésekről, a kétértelmű cégekről stb . ezúttal csak a reklámot lássuk egy-két esetében . A reklám addig, amíg a hit és a bizalom szabályaiba nem ütközik, az üzleti életben megengedendő, sőt szükséges eszköz egyrészt a kereskedőre, másrészt a közönség tájékoztatására. Ha azonban a verseny a tévesztés eszközeihez nyúl, a reklám elveszti a tisztességes versenyeszköz jellegét, mert ép úgy kárára szolgál a szolid kereskedőnek, amint alkalmas a közönség félrevezetésére. »Aki nyilvános hirdetésben vagy u. n. körözvényekben az üzleti viszonyokról, különösen az áruk készítése, minősége és ára, kitüntetések létezése, végül az eladás czélja tekintetében a tényeknek meg nem felelő adatokat közöl: 1000 márkáig terjedő pénzbírsággal bűntetteik.« — Ezt mondja az illegális verseny megakadályozásáról szóló német törvény. Íme néhány eset a judicaturából: Münchenben megbüntettek egy fogtechnikust azért, mert kiírta a kirakatszekrényére, s hogy: »készit mindennemű fogakat stb.«, mert bebizonyult, hogy ő maga fogakat sohasem készített, hanem a fogakat készen vásárolta s ő csak azok behelyezésével foglalkozott. Egy úr esőköpenyt akart vásárolni. A szabászüzlet előtt lógó csinos esőköpenyre nagy betűkkel van írva: 4 márka. Ez a csábitó ajánlat kapóra jött. Bemegy az üzletbe s előadja, hogy ő éppen olyan köpenyt kér, mint az, amely a kirakat előtt lóg. Kap éppen olyant, amely testére illik. Csakhogy ez 24 márka, mondja a kereskedő. Hogyan, — kérdi a vevő — , hiszen ez ugyanaz, mint amely künn lóg. Igen, ugyanaz, csakhogy ennek nincs kiégve a hátulja, mint a künnlógónak — igazolja magát a kereskedő, aki e miatt az ügyletre — amely létre sem jött — pénzbírság alakjában 100 márkát fizetett. Nálunk még most szabadon megy minden egész addig a határig, ahol a büntető törvény nagyon is általános elvébe ütköző s perrendszerű bizonyítékokkal támogatott tényekkel állunk szemben. De majd eljön itt is az idő, amidőn a kereskedők testülete ítél, ítél azon ügyekben, melyekben a bíró még nem ítélhet, de amelyek az egyéni és a testületi tisztesség rovásával járnak. A törvény itt is meg lesz alkotva, mit az egyik oldalról szép remények üdvözölnének, amelyek a kapzsi és szédelgő verseny kizárására s a kereskedői tisztesség megóvására irányulnak, de a másik oldalról szűkkeblű félelem akadályozza még mindig eljövetelét.