Hódmezővásárhely, 1912. április (42. évfolyam, 79-103. szám)
1912-04-02 / 79. szám
1912 Kedd Április hó 2. Ara 2 fillér. XXXXII. évfolyam. 79. szám. politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV., Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefon: 85. szám. Felelős szerkesztő : Fejérváry József. Főmunkatárs és laptulajdonos Roth Antal. Előfizetési díj: Helyben; Vidékre: Negyed évre 1*60 f. Negyed évre 3*20 Fél évre 3 K 20 f. Fél évre 6 K 40 Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12 K 80 Jegyzetek. Mi lesz ? Husvét hetében, a feltámadás szent ünnepe előtt megoldást nyert a válság. 6 Felsége a leghelyesebb megoldással ketté vágta a gordiusi csomót. Az egész nemzet egyértelmű megnyugvására tehát a politika szekere kint van a pocsolyából, melybe az obstrukciós urak rántották. Megindulnak újra a jóslatok : mi lesz ? Rend lesz, az bizonyos, mert rendnek kell lenni. A király szól a nemzethez. Ezt a szózatot meg kell hallgatni mindenkinek, aki magyarnak, jó hazafinak tartja magát. Lehet azonban az is, hogy Justhéknál ez is süket fülekre talál. Majd elválik. * * * Nem álom, valóság hát, hogy megjött az államsegély, a 4 millióból való vásárhelyi 75 ezer koronák. Tavaszi napsugárt, verőfényt varázsolt a torony alá a bir és a legtöbb hivatalnok nyomban plajbászt vett elő és számolt. A számoskodás kihozta, hogy a kiegészítésnek még csak 60 percentje jött meg, szóval még 40 percent hiányzik a minimumhoz. És ez már nem is jön meg. Nem jöhet, mert az adomány kimerült. Mi lesz a többivel ? Az, hogy a többi gerslit adja majd a város, ha a városok törvénye életbe lép. Az lesz azonban soká, ha így obstruál a derék csapat. Döntött a kaszinó. Vasárnap döntött. Választás volt, elnökválasztás. Endrey lemondott az elnökségről, ami nem zárja ki azt, hogy újra megválasszák. Sőt. Mert ez így szokás. Amikor a határidő lejár, le szoktak mondani, de azután újra megszokták választani az illető urat. Nos, most nem választották meg a lemondót. És ennek kell pár sort szentelnünk. Annak idején, mikor mi a kaszinó mozgalmáról írtunk, le akart cáfolni bennünket a lapjában Endrey. Hogy semmi mozgalmat nem észlelt. Hát ime, amit ő nem észlelt, de mi megjósoltunk, bekövetkezett. És jól van ez így. * ■k 4c Nem sikerült. A vásárhelyi bognárok és kovácsok megemelték az árakat. Fel a kocsi árakat, utalván arra, hogy minden megdrágult, hát ez miért ne tartana lépést a többi dolgokkal. Nos, ez eddig rendben van. De az már nincs rendben a mi következett a dologból. És a bognárok szempontjából nincs rendben, de a gazdák szempontjából bezzeg úgy van. A kovácsházi bognárok írtak a vásárhelyi gazdasági egyesületnek, hogy ők 250 koronáért is adnak kocsit. Hát ez meglehetős szép tus, mely alkalmas arra, hogy az egész vásárhelyi mozgalmat semmivé tegye. De hátha nem olyan az a kocsi ? A királyi szózat. Érzőlelkű ember bizonnyára nem olvashatja végig megindulás nélkül azt a királyi szózatot, mely a Khuen- Héderváry kormány újból való kinevezése alkalmából vasárnap megjelent. Egész fejedelmi nagyságban és egész, törhetetlen alkotmányos érzésének erejével áll előttünk az öreg király, aki immár negyvenöt éve viseli Szent István glóriás koronáját s aki most, midőn a magyar nemzethez szól, úgyszólván újból meg- pecsételi élete alkonyán azt az esküt, melyet koronázásakor tett s amelyet hűséggel megtartott mindig, egy pillanatra se tántorodva le az alkotmányosság útjáról soha a legkritikusabb helyzetekben se . . . A királyi kéziratok mentisek szoktak lenni az érzelgéstől. De most a közzétett szózaton mégis megkapó, hatalmas, nagy érzések vibrálnak át s amit nem a szózat szavai fejeznek ki, hanem az a hang, amely benne lakik, legjobban fejezi ki, hogy micsoda históriai jelentőségű nagy napokat élt át legutóbb Magyarország, hogy micsoda súlyos válságból került ki ismét ez a nemzet a király bölcsesége és a Khuen-Héderváry kormány hazafias áldozatkészsége révén. Bizalommal fordul hozzánk a király és bizalmat kér a fejedelem a nemzettől, a dicsőséges, nagy aggastyán, a te hangodnak az őszintesége, nemes tenorja mennyire megtalálta az utat a magyar népednek szivéhez, milyen csujdálatos érzéseket váltottál ki a lelkünkből, amidőn szinte kérő hangon óhajtod, hogy megkönnyíttessék neked uralkodói hivatásodnak lelkiismereteddel összeegyeztethető módon való teljesítése és mennyire meg tudjuk érteni e manifesztum felolvasása után, hogy a te jó-ságos, hű szived micsoda fáj- idalmas érzések dúlták és dúl- j ják, láttára annak a folyton tartó zűrzavarnak, amit egy törpe parlamenti minoritás, a politikai desperációknak egy kicsi serege idéz föl unos-untalan, csillapíthatatlan hatalomvágyban ! A király boldognak akarja látni ezt az országot, atyai szívének minden vágya az, hogy haladjunk, gyarapodjunk, emelkedjünk, gazdagodjunk és érthető, ha bánattal telik el a királyi szív, amiért meddő politikai harcok, időrabló és hiábavaló közjogi szőrszálha- esogatások megakasztanak minden produktív munkát, holott sok rengeteg sok az, amit Magyarországon végezni, dolgozni kellene. Amidőn hűséges szeretettel hajlunk meg a fejedelem előtt, aki az ő szózatával újból tanúságot tett rendíthetetlen alkotmányos érzéséről és arról, hogy egész felfogása, egész lelkivilága mennyire méltóvá teszik őt a szent korona viselésére, el kell mondanunk azt is, hogy nagy elismerés illeti meg azokat a kormányférfiakat is, akik súlyos órákban teljesen feladatuk magaslatán állanak és keserű események kelyhét tudták távol tartani a nemzet ajkától. Mert nagyon keserű megpróbáltatások veszedelme fenyegetett bennünket és csak hálát adhatunk mindazoknak, akik Magyarországot nemcsak hogy meg tudták menteni megrendítő események átkától, de ismét eltüntettek minden árnyat is, mely király és nemzet közé akart férkőzni. A most közzétett szózattal, amely messze felülmúl értékekben minden rezoluciót s amely éppen ezért csak örömmel tölthet el minden hazafit, újabb erős kapcsokkal, a szeretet kapcsaival fűzte magához Ferenc József az ő magyar népét, mely jogainak és becsületének teljes csorbitatlanságá-i val szabadult meg ismét a krízistől. Akad-e könyörtelen, gonosz kéz, amely még ezek után is zavart akar és rontani próbál a magasztos harmónián , melyben király és nemzet újra egymásra találtak ? Ha akad, valóban, minden eszköz jogosult lesz, hogy azt a kezet ártalmatlanná tegye ! Mondja meg a kedves barátnőjének, SSSHS házának aeíifson nézze meg, mert a tavaszi idény ujkirakatait OKLV611611 donságai már most megtekinthetők. 1A Nemzet és királya. — Szózat a nemzethez. — A király szózata, melyet a magyar kormányhoz intéz s mely szól az egész nemzetnek, szószerint a következő : Kedves Khuen-Héderváry gróf! Mély sajnálattal észleltem törvény adta fejedelmi jogaim tartalmára vonatkozó azt a nézeteltérést, amely önt és minisztertársait lemondásuk benyújtására indította volt. Kormányzatomnak az alkotmányos élet áldásos helyreállítását követett egész ideje alatt gondosan őrködtem a törvény és az alkotmányos rend épségben tartása felett. Zavartalan birtokában van a nemzet összes alkotmányos jogainak, ezek között az újoncmegajánlás jogának is és mi sem áll tőlem távolabb, mint ennek érintése és csorbítása. Másrészről azonban ragaszkodnom kell azon, az 1888.évi XVIII törvénycikkben reám ruházott fejedelmi jogaimhoz is, amelyek