Hódmezővásárhely, 1912. július (42. évfolyam, 157-182. szám)
1912-07-02 / 157. szám
1912. Kedd julius hó 2. XXXXII. évfolyam. 157. szám.ára 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési dij: ui/ .... ° » * iu- Helyben. , Vidékre: V., KOSSUth-tér, év. reform, templombazár. Fele,és szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos xz . , ‘ m r vr jo.«v* ’ . . ’ ............ . . _ . _ .. « I. ■ Negyed évre 1’60 f. Negyed évre 320 Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejervary József, Roth Antal. Fél évre 3 K 20 f. Fél évre 6 K 40 Telefon : 85. szám. Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12 K 80 „Komenció“ és a sztrájk. Könnyen, játszva vetette oda egy agitáló nyomtatvány Vásárhelyen is pár nap előtt a földmunkásoknak a tanácsot: tegyétek le a kaszát, vagy ne is vegyétek föl. Arasson magának Csekonics, ha tud, az ő negyvenezer holdján. És takarítsa be egymaga őrgróf Pallavicini százezer hold termését, ha nem tetszik neki. Az ilyen forradalmat játszó jelszavak, szerencsére nem bosszulták meg önmagukat azzal, hogy komolyan vegyék. De ami most nem következett be, vájjon nem fog-e egy későbbi Péter-Pál után rettentő valósággá válni ? •Bújjunk a számok közzé , nézzük, mit is jelentene ez. Az az elképzelhetetlen lehetőség, ha Magyarországon valamelyik évben egyáltalán nem aratnának semmit, a végsőkig szervezett mezőgazdasági munkás nem menne ki a szántóra és minden ott száradna, égne, pusztulna el, ahol nőtt, anélkül, hogy akárkinek valami hasznot is hozott volna. Magyarországon terem egy évben átlag negyvenmillió méter mázsa búza. Ez, csak tíz forintjával véve, nyolcszáz millió koronát jelent. Hozzávéve, az átlag szerint tizenkét millió mázsa rozsot, tizenhárom millió mázsa árpát, tizenegy millió mázsa zabot, hogy egyébről ne szóljunk, ezek is jelentenek ötszáz millió koronát. Ha le is ütünk ebből egy részt, mint amit a kisgazdák és azok családtagjai a maguk földjén megműveltek, egy részt a sztrájktörőkre, — egy valamennyire sikeres általános aratósztrájk, amely a szemtermés pusztulását vonná maga után, ezer millió korona köz-vetlen kárt jelentene. Hozzá kell ehhez venni: a malmok, malommunkásoknak, a vasutak, vasúti munkásoknak, a sütőknek, sütőmunkásoknak el-maradt keresetét, ha nincs termés, nincs mitszállítani és feldolgozni; ha kiszámítjuk ehhez mindazok kárát, akik a gazdákból, vagy a termés után élnek, akkor az elmaradt kere-setet legalább még ezer millióra lehet tenni. Mindezekhez próbáljuk el-képzelni, milyen gyilkos drággaság lenne abból, ha minden falat kenyérhez a lisztet kül-földről kellene behozni, ahoval azelőtt mi küldtük ki a magunk fölöslegét. Így azután valamennyire képet formált előttünk mindaz, amit a lendületes földmunkás-nyomtatványokban egyszerűen és röviden aratósztrájknak neveznek. Az angol szénsztrájk — eddig a világ legnagyobb munkásmozgalma, — kár dolgában ezen jóval alul áll. Ami pedig az összehasonlítani való a szénsztrájknál, mint egyáltalán ott az ipari munkaszünetelésnél az elhagyott, elvesztett munkalkalmakat pótolni, a ki nem használt, vagy feldolgozatlan anyagot meg lehet újra találni. Az aratósztrájknál, ha az egy hónapig, vagy csak három hétig tart, erről szó se lehet; az ország sorsa egy esztendőre már meglenne pecsételve. Az ilyen katasztrofális lehetőségekre jobb talán rá sem is gondolni. Akármennyire tegyük is az agitáció erejét, egyhamar nem is lehet komoly a veszedelem. Nemcsak az hiányzik, hogy a földmunkások kellően szervezve legyenek. De a szervezettség után is megmarad az aratómunkában született ember lelkében annak az erkölcsi törvényszerű-ségnek a tudata, hogy az Isten áldását le kell aratni. Ő maga több bért kérhet, odébb szegődhet, de az a szándék, hogy a búzát ne érje a kasza, ott hulljon ki, pusztuljon el a kalászból, ahol nőtt, soha, vagy legalább is nagyon sokáig nem nőhet hozzá. Azok pedig, akik a munkásmozgalmak taktikájáért és , következményeiért felelősek, re vigyázzanak, hogy az arató- sztrájk jelszavát ne hangoz- tassák addig, amíg azt ko-molyan is veszik. Se nekik nem lehet olyan ellenállási alapjuk, se pedig az ország-nak oly óriás tartaléktőkéje, amely egy ily gyilkos sztrájk veszteségét és kárát ellensúlyozhatná. Ha csakugyan megtörténhetnék, hogy a mezői gazdasági munkás jogtalan-sága, vagy gyönge keresete fölött elkeseredve, ehhez a lépést megtenné, magával együtt pusztítaná el az országot. Nem a Csekonicsokat, a Pallavi- cimieket, hanem azokat, akik talán a legártatlanabbak abban, hogy minden kaszásnak a választójog nem fő a fazekában és hogy nem több a napszám és a konenció. Béke vagy új háború? A parlament szünete épen nem jelent politikai csendet. Csütörtökön napolták el az országgyűlést és egyéb körülmények közt ilyenkor ki szokott halni minden érdeklődés is a politika iránt. Most azonban már a legnagyobb izgalommal és lázzal tárgyalják, különösen az ellenzéki táborban azt a kérdést, hogy mi lesz ősszel ? A kormány köreiből kisziszivárgott az a hír, hogy a szept. 17-iki ülésen be akarja terjeszteni a kormány a jövő évi költségvetést s szeptember 18-án már megválasztják a delegációkat, melyek üléseit szeptember 23-ára hívják össze. A delegációk ülése alatt akarják a bizottságokkal letárgyaltatni a költségvetést, úgy, hogy a Ház a delegációk után nyomban megkezdhesse a budgetvitát. Mind e terv mellett azonban ott a kérdés, milyen lesz ezzel szemben az ellenfél álláspontja ? A kormány azt reméli, hogy a baloldali szövetség nem tartja fenn azt az intranzigens álláspontot, melyet a házszabálysértő többséggel szemben eddig tanúsított. Berzevicy Albert, akit általában úgy tekintenek, mint aki a legbuzgóbban fáradozik a kormány és az ellenzék között támadt differenciák kiegyenlítésére, a következőket mondotta : — É,n minden alkalommal a békés megoldás híve voltam. Természetes, hogy most is a békét óhajtom, úgy látom, hogy sokan óhajtják a békét, — talán az egész ország. S .Így, mert a béke szükséges, tehát lehetséges is lesz. A módozatokat e percben nehéz volna körülírni. Mindenesetre lényegesen megnehezíti a békés kibontakozás előkészítését az a körülmény, hogy az ellenzék tagjaival a barátságos érintkezés megnehezedett, mert az ellenzék vezető tagjai különböző helyekre utaztak el. Mindenesetre minél előbb el kellene kezdeni a békeakciót, mert a nyár folyamán az ellenzék agitációja folytán még inkább fokozódhatnak a szenvedélyek, amelyek még jobban megnehezítik a béke esélyeit. — A Justh kúrája. Ellenzéki körökben lehangoltságot keltett, hogy Justh Gyula ma elutazott Karlsbadba. — Hallatlan ! — mondták ki fog akkor nemzeti ellentállást csinálni ? Ki fogja elintézni a megtorlást ? Később azonban megvigasztalódtak, mert bizonyossá vált, hogy hamarosan akad helyettesítője Justh Gyulának. Esetleg Sümegi Vilmos, aki körszakálla révén bátran helyettesíthette volna Kossuth Lajost is. — Voltak azonban, akik igy kritizálták Justh Gyula eljárását . — Előbb elrontotta a nemzet gyomrát, azután — ő megy Karlsbadba. 15 Reklám nap — Julius 3-áig ! Singer Ferenc áruházában, (Görög egyház-palota) 5 tucat patent kapocs K —’40 Karton alsók K 2’30 Selem sálak K 2’30 Gyermek patent harisnya 1 —10 Clott alsók K 2'50 Japán blouz grendinből K 5’20 nagyság K —'44 Lüszter alsók K 6 — Japán blouz honi delénből K 2.30 Gyermek cipők K —'90 Taft selyem alsók K 12’— Japán blúz selyemből K 7'60 Csipke szövetek métere K 1'— Sifon alsók K 2’90 ; Japán blúz madara K 3'50 Bőr kézi táska K 2— Moore alsók K 5'90 i Vászon aljak minden színben K 8*— Batiszt zsebkendő K —'20 Kreton pongyola K 5’80 Vászon kosztümök K 17’—* A zsuros harisnya K —'80 Pongyola honi delénből K 5 50 Japán blúz francia delénből K 440 Festett selyem sál K 218 Etanin pongyola K 18’— • Csipkék,szallagok, ruhadiszek meglepő olcsón