Hódmezővásárhely, 1912. július (42. évfolyam, 157-182. szám)

1912-07-02 / 157. szám

1912. Kedd julius hó 2. XXXXII. évfolyam. 157. szám.­ára 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési dij: ui/ .... ° » * iu- Helyben. , Vidékre: V., KOSSUth-tér, év. reform, templombazár. Fele,és szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos xz . , ‘ m r vr j­­­o.«v* ’ . . ’ ............ . . _ . _ .. « I. ■ Negyed évre 1’60 f. Negyed évre 3­20 Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejervary József, Roth Antal. Fél évre 3 K 20 f. Fél évre 6 K 40 Telefon : 85. szám. Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12 K 80 „Komenció“ és a sztrájk. Könnyen, játszva vetette oda egy agitáló nyomtatvány Vásárhelyen is pár nap előtt a földmunkásoknak a tanácsot: tegyétek le a kaszát, vagy ne is vegyétek föl. Arasson ma­gának Csekonics, ha tud, az ő negyvenezer holdján. És taka­rítsa be egymaga őrgróf Palla­­vicini százezer hold termését, ha nem tetszik neki. Az ilyen forradalmat játszó jelszavak, szerencsére nem bosszulták meg önmagukat azzal, hogy komolyan vegyék. De a­mi most nem követke­zett be, vájjon nem fog-e egy későbbi Péter-Pál után rettentő valósággá válni ? •Bújjunk a számok közzé , nézzük, mit is jelentene ez. Az az elképzelhetetlen lehető­ség, ha Magyarországon va­lamelyik évben egyáltalán nem aratnának semmit, a végsőkig szervezett mezőgazdasági mun­kás nem menne ki a szántóra és minden ott száradna, égne, pusztulna el, ahol nőtt, anélkül, hogy akárkinek valami hasznot is hozott volna. Magyarországon terem egy évben átlag negyvenmillió mé­ter mázsa búza. Ez, csak tíz forintjával véve, nyolcszáz millió koronát jelent. Hozzá­véve, az átlag szerint tizenkét millió mázsa rozsot, tizenhárom millió mázsa árpát, tizenegy millió mázsa zabot, hogy egyébről ne szóljunk, ezek is jelentenek ötszáz millió ko­ronát. Ha le is ütünk ebből egy részt, mint a­mit a kisgazdák és azok családtagjai a maguk földjén megműveltek, egy részt a sztrájktörőkre, — egy va­lamennyire sikeres általános aratósztrájk, a­mely a szem­termés pusztulását vonná maga után, ezer millió korona köz-­­­vetlen kárt jelentene. Hozzá kell ehhez venni: a malmok, malommunkásoknak, a vasutak, vasúti munkásoknak, a sütőknek, sütőmunkásoknak el-­­­maradt keresetét, ha nincs ter­més, nincs mit­­szállítani és feldolgozni; ha kiszámítjuk ehhez mindazok kárát, a­kik a­­ gazdákból, vagy a termés után­­ élnek, akkor az elmaradt kere-­­­setet legalább még ezer millióra lehet tenni.­ Mindezekhez próbáljuk el-­­­képzelni, milyen gyilkos drág­­­gaság lenne abból, ha minden­­ falat kenyérhez a lisztet kül-­­­földről kellene behozni, ahova­l azelőtt mi küldtük ki a ma­­­­gunk fölöslegét. Így azután­­ valamennyire képet formált­­ előttünk mindaz, a­mit a len­dületes földmunkás-nyomtat­ványokban egyszerűen és rö­viden aratósztrájknak nevez­­­­nek. Az angol szénsztrájk — ed­dig a világ legnagyobb mun­kásmozgalma, — kár dolgá­ban ezen jóval alul áll. A­mi pedig az összehasonlítani való a szénsztrájknál, mint egyál­talán ott az ipari munkaszünete­lésnél az elhagyott, elvesztett munkalkalmakat pótolni, a ki nem használt, vagy feldolgo­zatlan anyagot meg lehet újra találni. Az aratósztrájknál, ha az egy hónapig, vagy csak három hétig tart, erről szó se lehet; az ország sorsa egy esztendőre már meglenne pe­csételve. Az ilyen katasztrofális le­hetőségekre jobb talán rá sem is gondolni. Akármennyire te­gyük is az agitáció erejét, egyhamar nem is lehet komoly a veszedelem. Nemcsak az hiányzik, hogy a földmunká­sok kellően szervezve legye­nek. De a szervezettség után is megmarad az aratómunká­ban született ember lelkében annak az erkölcsi törvényszerű-­­­ségnek a tudata, hogy az Isten­­ áldását le kell aratni. Ő maga­­ több bért kérhet, odébb sze­­­­gődhet, de az a szándék, hogy­­ a búzát ne érje a kasza, ott­­ hulljon ki, pusztuljon el a kalászból, ahol nőtt, soha, vagy legalább is nagyon sokáig nem nőhet hozzá. Azok pedig, a­kik a mun­kásmozgalmak taktikájáért és , következményeiért felelősek, r­e vigyázzanak, hogy az arató-­­ sztrájk jelszavát ne hangoz-­­ tassák addig, a­míg azt ko-­­­molyan is veszik. Se nekik­­ nem lehet olyan ellenállási­­ alapjuk, se pedig az ország-­­­nak oly óriás tartaléktőkéje, a­­­mely egy ily gyilkos sztrájk veszteségét­ és kárát ellensú­­­­lyozhatná. Ha csakugyan meg­történhetnék, hogy a mező­­i gazdasági munkás jogtalan-­­­sága, vagy gyönge keresete­­ fölött elkeseredve, ehhez a lé­­­­pést megtenné, magával együtt­­ pusztítaná el az országot. Nem a Csekonicsokat, a Pallavi-­­ cimieket, hanem azokat, a­kik talán a legártatlanabbak abban, hogy minden kaszásnak a választójog nem fő a fazeká­ban és hogy nem több a nap­szám és a konenció. Béke vagy új háború? A parlament szünete épen nem jelent politikai csendet. Csütörtökön napolták el az or­szággyűlést és egyéb körülmények közt ilyenkor ki szokott halni minden érdeklődés is a politika iránt. Most azonban már a leg­nagyobb izgalommal és lázzal tárgyalják, különösen az ellen­zéki táborban azt a kérdést, hogy mi lesz ősszel ? A kormány köreiből kiszi­­szivárgott az a­ hír, hogy a szept. 17-iki ülésen be akarja terjeszteni a kormány a jövő évi költség­­vetést s szeptember 18-án már megválasztják a delegációkat, melyek üléseit szeptember 23-ára hívják össze. A delegációk ülése alatt akarják a bizottságokkal letárgyaltatni a költségvetést, úgy, hogy a Ház a delegációk után nyomban megkezdhesse a budgetvitát. Mind e terv mellett azonban ott a kérdés, milyen lesz ezzel szemben az ellenfél álláspontja ? A kormány azt reméli, hogy a baloldali szövetség nem tartja fenn azt az intranzigens állás­pontot, melyet a házszabálysértő többséggel szemben eddig tanú­sított. Berzevicy Albert, akit általá­ban úgy tekintenek, mint aki a legbuzgóbban fáradozik a kor­mány és az ellenzék között tá­madt differenciák kiegyenlítésére, a következőket mondotta : — É,n minden alkalommal a békés megoldás híve voltam. Természetes, hogy most is a bé­két óhajtom, úgy látom, hogy so­kan óhajtják a békét, — talán­ az egész ország. S .Így, mert a béke szükséges, tehát lehetséges is lesz. A módozatokat e percben nehéz volna körülírni. Mindenesetre lényegesen megnehezíti a békés kibontako­zás előkészítését az a körülmény, hogy az ellenzék tagjaival a ba­rátságos érintkezés megneheze­dett, mert az ellenzék vezető tagjai különböző helyekre utaz­tak el. Mindenesetre minél előbb el kellene kezdeni a békeakciót, mert a nyár folyamán az ellen­zék agitációja folytán még in­kább fokozódhatnak a szenvedé­lyek, amelyek még jobban meg­nehezítik a béke esélyeit. — A Justh kúrája. El­lenzéki körökben lehangoltságot kel­tett, hogy Justh Gyula ma elutazott Karlsbadba. — Hallatlan ! — mondták ki fog akkor nemzeti ellentállást csi­nálni ? Ki fogja elintézni a megtor­lást ? Később azonban megvigaszta­lódtak, mert bizonyossá vált, hogy hamarosan akad helyettesítője Justh Gyulának. Esetleg Sümegi Vilmos, aki körszakálla­ révén bátran helyet­tesíthette volna Kossuth Lajost is. — Voltak azonban, akik igy kritizálták Justh Gyula eljárását . — Előbb elrontotta a nemzet gyomrát, azután — ő megy Karls­badba. 15 Reklám nap — Julius 3-áig ! Singer Ferenc áruházában, (Görög egyház-palota) 5 tucat patent kapocs K —’40 Karton alsók K 2’30 Selem sálak­ K 2’30 Gyermek patent harisnya 1 —10 Clott alsók K 2'50 Japán blouz grendinből K 5’20 nagyság K —'44 Lüszter alsók K 6 —­­ Japán blouz honi delénből K 2.30 Gyermek cipők K —'90 Taft selyem alsók K 12’—­­ Japán blúz selyemből K 7'60 Csipke szövetek métere K 1'— Sifon alsók K 2’90 ; Japán blúz madara K 3'50 Bőr kézi táska K 2— Moore alsók K 5'90 i Vászon aljak minden színben K 8*— Batiszt zsebkendő K —'20 Kreton pongyola K 5’80­­ Vászon kosztümök K 17’—* A zsuros harisnya K —'80 Pongyola honi delénből K 5­ 50­­ Japán blúz francia delénből K 4­40 Festett selyem sál K 218 Etanin pongyola K 18’— • Csipkék,szallagok, ruhadiszek meglepő olcsón

Next