Hódmezővásárhely, 1912. november (42. évfolyam, 261-286. szám)

1912-11-01 / 261. szám

1812. Péntek november ha 1. XXXXII. folyam. 261. szám.ára 2 fillér. politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési dij: V., Kossuth-tér, év, reform, templombazár. Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos « *! ?' 1 *fin f IV A ' 'q.on Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérvári József: Roth Antal. filme 3 K 20 f! Fél évre 6K 40 Telefon: 85. szám. , Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12K 80 Duci a mungóverő, meg Fráter Lóránt, a pikulás honatya most a nap hősei. Duci behatolt tegnap a Házba s ott beszédet vágott ki. Fráter pedig, a Lóránt, a katonai kordon ellen intézett rohamot. Duci gróf bement a gyűlésre. Joga volt hozzá. Felszólalt és beszélt junius 4-ikéről, meg más egyéb törvénysértésekről. Mikor mondókáját kivágta, akkor mint a menekülő, kisurrant a kapun, elment a kisded csoporthoz és mellére vágva mondá: — Én a hős, a mungóverő ! Míg azonban Andrássy bent operált, kint, a katonai kordon előtt is történt valami. Mikor a koalíciós forpatrull Apponyi vezetésével a kordonhoz érkezett, előlépett Fráter Lóránt és eldudolva a „Tele van a város csendőrkokárdával“ kezdetű melodrámát, szóla ekképpen : — Disznó banda! Taps és élénk helyeslés fogadta a kijelentést, mikor pedig Fráter Lóránt megismételte a „Valahonnan levél ment a kaszárnyába” dalt és a disznó banda kijelentést, a koalíciós honatyák kebelére dőltek, szüzek virág erdőt hintettek a hősök felé és megesett nők családi pótlékra érdemtelen gyermekeiket tárták fel és mondák : — Nézz és halj meg ! Itt a mungóverő dalia ! A kordon parancsnoka azonban nem ezen a véleményen volt, hanem feltüzette csapatával a szuronyokat s igy várt: — Ne tartsa erre ! Szólt bátran Apponyi és kertájkot csinálva, a mungók élénk szidalmazása közben eltávozott. Így történt a hősi beruccanás, melyről fanyar hangon, de nemzetiszinti keretben közölnek dicshymnuszokat a koalíciós lapok. Ünnepelvén a nap hőseit. Mikor Baricsa Pista a Csillag utcában Nagy Bandira kinyújtotta a nyelvét, Bandi belerúgott a Pista hasába, a feje bőrét lehúzta és a veséjé-ből kivágott egy fél kilónyit, Pista feltápászkodva, lihegve szólt : — — Kell-e még több ? ! Ő kapott ki, mégis ő ki- i Ma, a nagy közgyűlés második napján komoly, tárgyilagos érvek helyett a személyeskedés, az ebből fakadó torzsalkodás és szenvedélyesség ütött tanyát a torony alatt. Az a keserű falat, amelyet a fizetésrendezés kényszerűségében szerdán délután lenyelt a balpárt ma ütött ki a családi pótlék képében. Kitört és eget kért, sőt nemcsak eget, hanem tisztviselői tisztességet is. Hogy a szenvedélyesség botrányt nem eredményezett, az a dr. Cicatricis Lajos főispán szigorúan szubjektív és minden szenvedélyességet lefegyverezni tudó kormányzói tapintatán múlt. Pártokon felül álló és a helyes utat mindenkor eltaláló mérsékelő szavával közbelépve, mindenkor elejét vette a szenvedélyesség túlkapásának s a komoly mederbe terelte a tárgyalást, nált még többet a pajtásnak. Hát éppen igy vannak a koalíciós urak és hősök is. Nyújtogatják a nyelvüket, mikor azután a körmükre koppintanak, akkor sirva szaladnak a nemzethez panaszra. De volt azért egy említésre érdemes vonás az Andrássy gróf beszédében. Békét ajánlt. És most már nem kívánja a Lukács fejét. Hogy mit kíván, azt nem mondotta meg. No majd elmondja a Csanyteleki népgyűlésen, vagy valami szózatban, melyet stílszerűen, halottak napján intéz a nemzethez. Soha még nem domborodott ki olyan nagyságában ez a képesség, mint ma, amikor valóságos osztálygyűlölet alakjában keresett kitörést a tisztviselői kar elleni oktalan ellenszenv. A városi törvény előírja a családi pótlék utalványozását is. A tanács — kötelességéből kifolyólag, hogy a költségvetés realitását biztosítsa — már e pótlékokat is beállította az előirányzatba. Endrey kifogásolta ezt és leckéztette a tanácsot, hogy a közgyűlés engedelme nélkül merészelte ezt cselekedni. Itt támadt a vita. A tanács védte a maga álláspontját és pártján igazán szép szép szónoki beszédek hangzottak el. Ekkor állt fel Balogh Sándor és a társadalmi osztályokról beszélve, szembe állította a paraszt osztályt a fixből élő tisztviselő osztálylyal, úgy tüntetvén fel amazt, mint az egyedül adózót, emezt, mint az adó megemésztőjét. Úri és paraszt párt. Itt tört azután ki a vihar. Valósággal láng öntötte el egyesek arcát. Csak az elnök közbelépése teremtett rendet. Erre kimondotta a közgyűlés, hogy a családi pótlék ügyét a november havi közgyűlésen tárgyalja. Jé ! Negyed 10-kor nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést dr. Cicatricis Lajos főispán. Hogy a közös gyűlés nyugodtan foglalkozhassék a költségvetéssel, előbb a kisebb tárgyakat vették elő. "] Parázs vita támadt az özvegy Szabó Sándorné kérelmének tárgyalásánál. A tanács javasolta, hogy 50 korona kegydíjat folyósítson a jövő évre is Szabóné részére a közgyűlés. A többségnek a tetszésével találkozott a javaslat. Bálint József utal arra, hogy a kérelmező helyzete nem változott, de változott a város költségvetése. Nem ad. Ezen a véleményen van Bodrogi Bálint is, mondván, hogy nem mindig olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik. Csuti Ferenc és Hézső Pál, dr Endrey Gyula, Balog Sándor a méltányosság álláspontján vannak. A segélyt utalványozzák. Rostás Márton utásznak 300 korona végkielégítést ad a város, Kovács János körtöltési csőszt elutasítja. A szegény felügyelő fizetését nem emeli. Özv. Röszler Ferencnének és özv. Ábrahám Jánosnénak okt. 1-től évi 96—96 korona honvédözvegyi nyugdijat utalványozott. 140 korona birság. Özv. Rakoncai Jánosné a városi bérletről, a szerződés ellenére, takarmányt vitt el. A tanács Rakoncainét 140 korona birságban marasztalta. Felebbezés révén a közgyűlés elé került az ügy. A közgyűlés jóváhagyta a bírságolást. Ezután a szabadságokat megadták s a telekvételeket megszavazták. Kamatok. A vásárhelyi pénzintézeteket felhívta a város, hogy a betétek után — a nagy pénzszűkérete „Brak és parasztok!“ Utalás a családi pének kö ríle... 75 százalék a pótadón (A közgyűlés második napja.) NEU M Á N N Ma dús SZőrmeáris raktárára. Vács. és kir. udv. s kam. szállitó Úri ruha üzlete f QSÍ S llfäZO büJICMk, SZÖnTIßkäbä-SZEGEDEN, *a »ám a*a« tok, vadászkabátok, lábzsákok stb.