Hódmezővásárhely, 1914. május (44. évfolyam)

1914-05-02

44-ik évfolyam Péntek 1914. Május 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: kerület Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefon: 85. szám. politikai napilap. Előfizetési díj: Felelős szerkesztő. Társszerkesztő és laptulajdonos. Helyben: Vidékre: Feréntáry József. Roh Antal. Negyed évre 1-60 K I Negyed évre 3.20 K '* Fél évre 3. 20 K Fél évre 6.40 K Reész évre 6- an K P.aésa évre 12'SD K 1 iegiin­gyi­Mi_ szocialista. Elmélkedés májaas l­éh. Ma, a­mikor a világ összes proletárjai a népjogok ki­küz­dése mellett demontstrálnak, önkénytelenül is azokra esik te­kintetünk, jobban mondva azo­kat keressük a népmilliók kö­zött, a­k­ik a népjogokért küz­denek és a népek jogainak ki­­terjesztésén hathatósan közre­működnek. És a­mikor kutató tekinte­tünk a népmilliók harcosain végigsiklik, szomorúan kell megál­lapítanunk, hogy a­kik magukat a jogok előharcosai­­­nak vallják, azok nem a jogok kiterjesztéséért harcolnak, ha­nem a jogok korlátozásáért, és nem a közjóért, hanem a javak elkobzásáért küzdenek. Szocialista polgártársaink ne ütközzenek meg ezen a kemény meghatározáson és különöskép­pen ne haragudjanak ezeknek a kemény igazságoknak a kimon­dásáért, mert egy régi közmon­dás is azt tartja, hogy: »a­­ki haragszik, annak nincs igaza« — hímem az igazság kedvéért vegyük sorra és bizonyítsuk be állításaink valódiságát. A­mikor azt állítjuk, hogy a nép­tribün­ok a jogok korláto­zásáért küzdenek, rá kell mu­tatni az általános titkos,­­egyenlő­­jés községenkénti válasz­tói jognak korlátozás nélkül való törvénybe iktatásáért fo­lyó küzdelemre, a­mi azt jelen­ti, hogy mindazok, a­kik hivat­va vannak arra, hogy értelmi­ségüknél fogva a népek sorsá­nak in­tézésében vezető szere­pük legyen, jogfosztottakká le­gyenek, mert hiszen látjuk, hogy a­hol alkalom nyílik arra, hogy a tanult, intelligens ele­met kiszorítsák a közügyek in­tézéséből, ott ezzel az alkalom­­mal élnek is azok, a­kiknek mód adatik e jogok gyakorlásá­ra. Egyszóval, ha egy napon az általános, titkos és községen­­kénti választói jog minden kor­látozás nélkül valahogyan tör­vényerőre emelkedne, azon a napon a tudatlan, nyers erő válnék újra törvénnyé, szóval visszasülyednénk az ököljog korszakába. Sietünk kijelenteni, ne­hogy, valaki azt higyje, hogy mi a népjogok ellenségei vagyunk, hogy mi az általános, egyenlő, titkos és községenkénti válasz­tói jognak elejétől fogvást hí­­vei voltunk és azok is mara­dunk mindvégig, de azt meg­­követeltük mindig és meg fog-­­juk követelni a jövőben is, hogy a­ki szavazati joggal akar bír­ni, az legelőször is szerezze meg az értelemnek azt a fokát, a­mely szükséges ahhoz, hogy szavazati jogával úgy­­tud­jon él­ni, hogy azzal az egész nemzet­nek és a hazának hasznára le­hessen. A­ki ezt az értelmi fo­kot el nem éri, annak a kezé­ben veszélyes fegyver a kor­látozatlan választó­jog, mert a fel­dismeretelen demagógok pré­dájává lesz, akik, látjuk nagyon jól, hogy a reájuk bízott hatal­mat nem a köz javára fordítják. Soraink elején azt is átütjük, hogy a­kik magukat a jogok előharcosainak vallják, azok nem a közjóért, hanem a köz­javak elkobzásáért harcolnak. Azt, hisszük, hogy ezt nem is kell bővebben magyaráznunk,­­mert hiszen köztudomású, hogy a tudatlan tömeget földosztás­sal, a nagy vagyon­ok elkobzá­sával és a szegények közt való felosztással ámítják. A fentiekkel szemben nézzük most már, hogy kik azok, a­kik a népjogok igazi, önzetlen, de nem meggondolatlan harco­sai, kik munkálják igazán a­­nép javát, kik igyekeznek azon hogy a közügyekbe minél töb­ben beleszólhassanak; egyszó­val, kik azok, a­kik a választó­jogot minél több emberre rá­akarják ruházni, természetesen azzal az elemi föltétellel, hogy azok, a­kik választói jogot nyer­nek, öntudatosan is tudjanak azzal bánni. A tények azt mutatják, hogy ezeket a jogokat Magyarorszá­gon eddig a legkomolyabban az a párt akarja és teszi is köz­kinccsé, a­mely pártnak a vezé­re Tisza István. Rázhatják a fejüket Károlyi­ék és Bokányiék, a­hogy akar­ják, ezt a tényt elvitatni nem lehet, mert vegyük csak példá­ul Hódmezővásárhely városát, a­hol eddig annyi szavazó sem volt a munkások között, a­hány ahhoz volt szükséges, ü°gy egy képviselőjelöltet be­jelentsenek. Az új választói törvény alap­ján csak Hódmezővásárhelyen több­ mint ezer munkás szavazó lesz, a­kik döntő befolyással lehetnek a jövőben a választás sorsára. Lesznek, a­kik keveseim fog­ják, hogy­ Hódmezővásárhely nagy népességű városában sem kaphat több munkás választói jogot, ennek azonban az az egyszerű magyarázata, hogy még a mi népünk nagy része sem érte el azt az értelmiségi fokot, hogy szavazatával öntu­datosan rendelkezni tudjon, mert a­kik elérték, azok m­eg is kapták és a jövőben fokozá­sán, a civilizáció terjedésével mind többen megkapják, mert hiszen maga a törvény szelle­me ehhez módot ad. Lássuk most már a népjogok egy másik közkincsét, a sajtó­szabadságot. Az ellenzéki lapok teli tüdővel hirdették, hogy az új sajtótörvény gúzsba köti a sajtószabadságot, végünk lesz elpusztul a világ! A gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy az új sajtótörvény az igazi védő­bástyája a sajtószabadságnak, mert most mindenkinek mód adatik arra, hogy az igazságot, de csak is az igazságot megír­hassa; mód adatik arra, hogy a rágalmak özöne ellen amelyek­nek ki voltak téve a becsületes polgárok, hathatósan védekez­hessenek, azonban nem adatik meg a mód ahhoz, hogy a pol­gárság becsületéből élősködő útszéli újságok tovább is garáz­dálkodhassanak s ezért jajgat­nak még most is, hogy nincs sajtószabadság. Megvalljuk őszintén, hogy az ellenzéknek a sivalkodása egy pillanatra m­ég minket is meg­tévesztett a törvény beiktatása előtt, die mió, a­mikor azt látjuk, hogy szabadabban, bátrabban írhatjuk meg az igazságot, mint azelőtt, mert a hazugságok és rágalmak özönével nem terro­rizálhatnak bennünket, hálával vagyunk eltelve az iránt a nagy férfiú iránt, a­kit ma Magyar­­ország legnagyobb, legideáli­sabb szocialistájának kell ne­veznünk, mert ezt a rég áhított helyzetet megteremtette az új sajtótörvénnyel és a szavazati jog kiterjesztését megteremtet­te az új választói törvénynyel ma, a­mikor a legnagyobb szo­cialista államban, Angliában a plurális szavazati jogot iktat­­ták törvénybe, a­mi azt jelenti, hogy egy mi­nkásembernek ez­után ottan csak egy tized sza­vazati joga lesz, m­íg a­­tőkés­nek és a nagyobb képesítettség­gel bírók 4—5 szavazati joggal fognak rendelkezni. Tisza István nevéhez fűződ­nek az újonnan megalkotott szociális törvények, a­melyek­nek alapján a legközelebbi vá­lasztáson már tekintélyes­ szá­­mú képviselőik lesznek a mun­kásoknak a képviselőházban, a­mit soha el nem értek volna, ha bármelyik ellenzéki frakció jutott volna kormányra, mert azok csak a »hazátlan bitango­kat« ismerik a munkásokban, míg Tisza István a megbecsü­lendő alkotó erő választja ki belőlük, hogy a nemzetnek a hasznára lehessenek. Nagyon jól tudjuk, hogy ma, május elsején a népgyűléseken nem­ fognak tapsolni ezeknek a soroknak, de hiszen az igazság­nak soha sem tapsolt a tömeg, mindig azt tapasztaltuk, hogy, a néptribunok hangzatos frázi­sai keltettek hatást. Azonban minket ez nem té­veszt meg, mi haladunk a ma­gunk útján, az igazság útján s a jövő, felvilágosodott, civili­zált korszak fog nekünk igaz­ságot szolgáltatni. Távirat Telefon, Bidanaslovánmihaly. mpr. 30 Fent jár a király. Örvendetes hírek érkeznek a király állapotáról. Bécsből je­lentik: Ő felsége ma reggel ko­rán kelt és orvossá karján ki­sétált az évszázados parkba. Ha az időjárás így marad, ha­marosan teljesen­­felépül a ki­rály. A kedvező hírek nagy­ örö­met okoztak Bécsben. A tőzs­dén is megérzett a kedvező ha­tás. A Ház ülése. Délelőtt 11 órakor nyitotta meg­­a ház ülését Beöthy Pál elnök. A kereskedelmi tárca költségvetése került tárgyalás­­­ra. Szabó János, majd Grácz Gusztáv szóltak a kérdéshez. Grácz a­­munkásbiztosító re­formját sürgette. Polónyi interpellál. Polónyi Géza ma este inter­pellációt nyújtott be­­a sorozá­sok ügyében. Hogy mi fáj ne­ki, arról nem nyilatkozott. Háborog az Aetna. Az Aetna tűzhányó háborog napok óta. A közeli Kabánia helység lakói katasztrófától tel­­nek s ma reggel óta a szabad­ban tanyáznak. Örült herceg, Ernő Vilmos porosz herceg írná, megőrült. Bismarknak mon­dotta magát és revolverrel lö­völdözött. A tébolydába vitték* ■ *? i jrr itfji 1 » i » I K. b. 169 pepita timikus alj legujjabb K. 7‘50 Megkezdődött a tavaszi elarusitas! ttírsssi hs ** női fehérneműek, kötők, alsók stb. rendkívül olcsón 1. 0.35°a0„Zer IwS SINGER FERENC áruházában K.­b. 300 creppon bleus csodás denevér szabás K. 2’90 görög egyház palota. Telefon 194. Salát mSterMHHHHIIiHlHHB lo*

Next