Hódmezővásárhely, 1916. augusztus (46. évfolyam)

1916-08-01

Legújabb: Budapest, júl. 31. Az orosz harctéren a Kilibabától keletre emelkedő magaslatokon a Flan­­zer-Baltin hadsereg csapatai az utolsó előtti éjjel visszaver­tek egy orosz előtörést. Délke­­let-Gan­d­ában a nap aránylag nyugodtan telt el. Bucactól nyugatra és északnyugatra az ellenség támadásait változatla­nul a legnagyobb szívóssággal folytatja; itt tegnap is elkese­redett és makacs harc folyt. A szövetséges csapatok összes állásaikat megtartották. Bródy­­tól közvetlenül nyugatra az el­lenség több éjjeli támadása meghiúsult. Az ellenség tegnap Volhvniában is akárhol intézett rohamot, ismét minden ered­mény nélkül áldozta fel, har­­cosainak olvasatlan ezreit. Ro­hamoszlopai Stobychvonál, Lucktól nyugatra és északnyu­gatra és a Somiból Kövesbe vezető vasút mindkét oldalán egyaránt összeomlottak. Sto­­bycivtól délre, ahol a Szochod balpartján átmenetileg megve­tette lábát, ismét­­visszaüztük. A Wolhyniában harcoló szö­vetséges csapatok tegnap több orosz tisztet és 2000 főnyi le­génységet elfogtak és három géppuskát zsákmányoltak. Az olasz harctéren a Dolo­­mitokban a Totane szakaszban tegnap több alpini zászlóalj támadását véresen visszavertük, 135 olaszt, köztük 9 tisztet elfogtunk és 2 géppuskát zsák­mányoltunk. Az Isonzó harc­vonalon az ellenség tüzérsége hevesen ágyúzta a tolmeini és a görzi hídfőt, valamint állá­sainkat, a Monte San Michelén. A délkeleti harctéren lénye­ges esemény nem történt. Hősei* altábornagy. Vezérkarunk jelentése: Pávelé őrvezető osztagába tar­toznak, névszerinti: Albert Mihály Mihályé, Benci Kálmán Borbáláé, Bogdi Sándor Mihályé, Balog János Antalé, Ba­log Dániel Andrásé, Bodák Fe­renc Annáé, Dobos József Józsefé Danics László Lászlóé, Demeter József Jánosé, Fried Menyhért Mózesé, Fehér Márton Jánosé, Gulyás János Józsefé, Glodo László Lászlóé, Horváth József Józsefé, Havriska Mihály Györ­gyé, Hleba Demeter Györgyé, Hamza István Györgyé, Gacura László Andité, Kiss István Bor­báláé és Raskó István Istvánná. Ugyancsak felhivatnak azon ka­tonák is, akik ezen harmadik ezzatt­ba tartoznak és az elin­duláskor Seiver Pál őrveze­tő vezetésére bízottak, hogy ők is munkaadóikkal (mind a hú­szan) *­-r a aug. 1-én, vagyis kedden délig, de legkésőbb d. u. 2 óráig múlhatatlanul, a szigorú katonai büntetés terhe alatt a városi t­.ékház I-fő eme­let ajtó 25. sz. alatt föltétlen megjelenjenek, mert ezen két munkás­osztagnak fontos kato­nai okból d. u. 3 órakor a va­súti állomáson indulásra készen kell állaniok. Egyúttal figyelmeztetem a munkadókat is, hogy a fent em­lített két osztagba tartozó kato­nákat pontosan beszállítsák, any­­nyival is inkább, mert a netalán később behozott katonák az es­teli vonaton a munkaadók költ­ségén fognak Balasagyarmatra elszállítatni. Hunvásárhely jul. 31. Szathmáry­­főkapitány. Idegen visszhang a Károlyi-pártnak. Július 25-iki lapunkban arról írtunk, milyen ártalmas hatást idéz elő ellenségeinknél a Káro­lyi Mihály új pártjának magatar­tása. Kimondottuk, hogy Káro­lyiék bizonyára maguk sem gon­doltak ilyen káros következmé­nyekre , hogy Károlyi grófnak és pártjának bizonyosan nem is volt szándékában az, hogy ellen­ségeinknek , az orosz-angol-fran­­cia-olasz négyesszövetségnek né­peit a háború további folytatására bátorítsa. Ám fellépésüknek mégis ez lett a vége. Eljárásukat a külső or­szágokban mindenütt reánk nézve kedvezőtlenül magyarázzák. A Károlyiék pártalakítására olyan visszhang felel az idegen orszá­gokból, amelytől Károlyi Mihály grófnak és társainak, mint jó magyar hazafiaknak, meg kell döbbenniök. A sok közül ezúttal csak a Romániából hozzánk eljutott visszhangot ismertetjük avégből, h­gy minden­ magyar ember, Ká­rolyi pártja is, okulást merítsen belőle. Romániában tudvalévően van egy párt, amely háborút akar kezdeni mi ellenünk, meg aka­r támadni bennünket, hogy elvegye tőlünk Erdélyt és a déli megyé­ket s Oroszországgal együtt be­­masírozzon a magyar alföldre. Románia felelős vezetőinek böl­­csesége megakadályozta minded­dig, hogy ez a nekünk ellenséges román párt célját elérje. Most azonban ezek a mi románországi ellenségeink két kézzel kapnak a Károlyi-párt különválásán s Károlyi Mihály gróf szavait és cselekedeteit iparkodnak felhasz­nálni a maguk céljaira. Bizonyság erre néhány szemel­vény a romániai újságok cikkei­ből íme: Az »Universul« július 25-én azt írja, hogy Károlyit és híveit­­a küszöbön álló döntő események­től való aggodalom bírta rá a pártalakításra. A »Gazeta« jul. 23-án. . . . gróf Károlyi híveivel együtt kilépett a parlamentből, mert nem akarja vállalni a felelősséget a háború folytatásáért . . . Károlyi programmjának ismer­tetése után azt írja, hogy a ma­gyarok elvesztették bizalmukat a németekben s most a négyesszö­vetséggel akarnak egyesülni, el akarnak szakadni Ausztriától, különbékét akarnak. Az »Epoca« jul. 22-iki számá­ban ezt olvassuk : Károlyi gróf, a volt francia hadifogoly, akit egy régebben tett ígéretének be­váltására bocsátottak szabadon, új programmjában feláldozza az Ausztria és Magyarország közötti régi kapcsolatot, sőt kimondja benne a külön békekötést. Ká­rolyi és Andrássy a külön béke­kötésért jártak Bécsben. A né­gyesszövetség örömmel vesz tu­domást erről. Az »Universul« azt írja 23-án, hogy a különbéke keresésével a magyarok elvesztik mindenkinek bizalmát s Magyarország nem fogja elkerülni jól megérdemelt sorsát. A »Nationalul« című újság »Bu­dapesti meglepetések« címmel azt írja, hogy gróf Károlyi, akinek nagy befolyása van a négyesszö­vetségnél, erélyes mozgalmat in­dított Magyarország külön béke­kötése érdekében. A »Gazeta« jul. 14 én ezt írja: A magyar ellenzék a polgárhá­borútól sem riad vissza, csakhogy a külön békekötést elérje. Az »Epoca« július 24-én ezt írja: Az orosz győzelmeket a magyarok jó alkalomnak tekintik arra, hogy különbékét kössenek. Magyar vezető férfiak, talán Tisza gróf tudtával és beleegyezésével tapogatóznak a négyesszövetség­nél, óriási erőfeszítést fejtenek ki, nem kimélve vagyonukat és felhasználva magyar főúri csalá­doknak az angol, orosz, olasz és francia államférfiakkal való ösz­­szeköttetését. Ezen irány hatása alatt keletkezett a Károlyi-féle párt is. A »Libertatea« ugyanezen a na­pon így ír : »Oroszország ajánlatokat tesz Magyarországnak« címmel ezt írja. Károlyi gróf a háború első hónapjait Párisban és Londonban töltötte, ahol őt a négyesszövet­ség hívének ismerték. A fogság­ból való kiszabadulása után meg­kezdette politikai működését hí­­vei környezetében. Eközben ipar­kodott fenntartani az összekötte­tést a párisi és pétervári vezető körökkel. Biztos értesülések mutatják, hogy Károlyi az orosz hivatalos körökben nagy figyelemben ré­szesült. Orosz ügynökök mentek a semleges fővárosokba, ahonnan sikerült nekik érintkezésbe lépni gróf Károlyival és ennek bizalmi embereivel. Bukarestben több ízben fordultak meg az orosz kormány hivatalos megbízottai, akiknek az volt a megbízatásuk, hogy a jelenlegi új magyar párt elnökével tárgyaljanak. Azután elmondja a lap, milyen különbékét ajánlott Oroszország Magyarországnak, de Tisza eluta­sította magától ezt a hitszegést. Ezután alakult meg — folytatja a román újság — az új Károlyi­­párt. Ezek az itt olvasható idézetek csak kis részei annak a vissz­hangnak, amely a Károlyi-párt megalakulására Romániából vála­szolt. Ámde ebből is megállapít­ható, milyen veszedelmes dolog egy világháború kelle­s közepében, ellenségektől környezve, megbon­tani a nemzet egyetértését vagy olyan látszatot kelteni cselekede­teinkkel és szavainkkal, mintha a háború kérdésében magyar ha­zafiak között véleménykülönbség volna. Ismételjük, gróf Károlyi Mihály és társai, a mi hitünk szerint is, nem gondoltak ilyen következ­ményekre. Nem volt szándékuk, hogy egy ellenséges román párt malmára hajtsák a vizet. De itt van a valóság, fellépésük ilyen eredménnyel járt, ezzel tehát ne­kik is számolniok kell. Köteles­ségük ez a magyar nép iránt, kötelességük saját maguk iránt, mert hisz az idézett román lapok nyíltan azzal gyanúsítják meg gróf Károlyi Mihályt, hogy jó barátságban van az oroszokkal és franciákkal, sőt a magyar kor­mány és ha szövetségeseink háta mögött, titokban érintkezést tart fenn a mi ellenségeinkkel és tár­gyal velük. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Felhívás! Felhívom az alat megnevezett katonákat, akik a Balasagyarmati 85-ik gy. ezred 3-ik pótszázadá­ba (dritte erzatt) Papp László E­g­f­es s * et m­a­c­a 4 fillér U116. Augusztus 1­4.6*ik évfolyam_____ p o 1 i t i k a i u a p i 1 a p. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal I ElőfÜSBtéri árak: Ksssuth-tér, ev. reform, templombazár, Felelős szerkesztő: I Helyben: I Vidékre: Lapzárta éjjel ,2 órakor. R­o­t­h A­n­t­a­l. Xt" \ | | I Telefon­szám S3 | } Egész évre 8 K I Egész évre 16 K Kedd

Next