Hódmezővásárhely, 1917. május (47. évfolyam)

1917-05-01

Szerkesztőség és kiadóhivatal (Mutk-tér, ev. reftra. te*ple*bvár. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefon­szám 83 Egyes szám ára 4 fillér 47-ik évfolyam._______ Kedd 19­97. Május 1 Felelős szerkesztő: Roth Antal. Előfizetési árak : (Selypben* Vidékre Negyed évre 3*—K Fél évre 6.—K Egész évre 12.— K Negyedévre 4 Fél évre 8 Egész évre 16 K K K Fegyverszünet­­ egy napra. — Saját tudósítónk távirata — Budapest, ápr. 30. A Magyar Távirati Irodának jelentik Stockholmból, Pétervárról jelentik : A katonák és munkások tanácsa azt a javaslatot terjesztette a kormány elé, hogy május 1-én egy napos általános fegyverszünetet tartsanak. Katonai készenlét Budapesten. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, ápr. 30. A május 1-iki tüntetések és esetleges zavargások meg­előzésére a hatóság a helyőrséget megerősítette és készen­létbe helyezte. Azonban erre nem lesz szükség, mert a munkások tervszerűen a legnagyobb csendben fogják a nap jelentőségét méltatni és a béke mellett tüntetni. A francia szocialisták nem vesznek részt a béke kongresszuson. — Saját tudósítón távirata. — Berlin, ápr. 30. A Havas ügynökség jelenti, hogy a francia szocialisták nem vesznek rész a stockholmi békekonferencián, mivel a külön békét nem helyeslik. A francia angol kudarc első bűnbakja — Saját tudósítónk távirata — Budapest, ápr. 30. A nyugati harctéren folyó nagy offenzíva sikertelen­ségének első bűnbakjául a francia főparancsnokot Niville tábornokot állították, akit az angolok kívánságára elcsaptak állásától. Utódjául Castelnau tábornokot fogják kinevezni. Hatezer angol halott, 1000 fogoly, 40 géppuska és 10 páncélos autó zsákmány. — A német vezérkar jelentése. — Berlin, ápr. 30. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Ruprecht trónörökös hadcsoportja: Az ápr. 28-i nagytámadás meg­hiúsulása után az angolok csak egyes támadásokra vállal­koztak Oppy ellen. A Donaiból Arrasba vezető úttól észak­ra a heves vetélkedés tárgyát képező hely ellen intézett négyszeres rohamban kimerítették erejüket, a falu kezün­kön maradt. A Scarpe mindkét partján a tüzérség állan­dóan erős harci tevékenységet fejtett ki. Az angolok ápr. 28-i veszteségei óvatos becslés szerint több mint hatezer ember, akik állásainkban és állásaink előtt elestek, ezenkí­vül csapataink több mint egyezer foglyot és negyven gép­puskát szállítottak be, tíz páncélos gépkocsit pedig elpusz­títottunk. A német trónörökös hadcsoportja: A franciák tegnap reggel erőszakos felderítésekkel megkísérelték, hogy meg­állapítsák a Berrany Bac mellett a Brimonton és Reimstől északra levő állásaink ellen intézett francia pusztító tüze­lés eredményét. Árokvédő csapataink az előretöréseket visszaverték. Albert würtenbergi herceg arcvonal: Lényeges esemény nem volt. Nyugati ellenfeleink ápr. 28-án tizenegy, 29-én huszon­három repülőgépet vesztettek, ezenkívül még három kötött léggömböt. Az eredményben egyaránt része van repülőink­nek, s repülők elleni védőágyúinknak. Richthofen báró százados 48, 49, 50, 51 és 52-szer maradt győztes légi harcban. Az ő vadászkülönítményéhez tartozó Wolff had­nagy 22—26-ik ellenfelét lőtte le. Felderítő portyázások és bombavetés céljából végzett repülések alkalmával repülő­ink mélyen eljutottak a Somme és a tenger között levő angol francia állásba az Aisne arcvonaltól délre, túl a Marneon. Keleti harctér: A helyzet változatlan. Macedón arcvonal: A Prespa tó és Cserna között élénk tüzérségi tevékenység. Egyik harci repülőgépünk, mely a Cserna hajlásban fekvő táborok és vasútvonalak ellen in­tézett sikeres légi támadásról tért vissza, lelőtt két angol repülőt. Ludendorf első főszállásmester. Vezérkarunk jelentése. Budapest, ápr. 30. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Egyik harctéren sincs lényeges esemény. Höfeid altábornagy. A király szava. Rövid uralkodása alatt nem szólhatott még sokszor nemzeté­hez, de ahányszor mégis alkal­ma nyílt őszinte beszédre: nem mulasztotta el, hogy férfiú erejé­ről, nemes lelkületéről s a hábo­rú borzalmai között szerzett ta­pasztalatiról tanúbizonyságot ne tett volna. Most újra megszólalt a király s szava zengeni fog a magyar levegőben. Süvölteni fognak e szavak, mint a szélvész, mely megtisztítja a fülledt és romlott levegőt. Szükség volt e királyi szóra, mert a magyar közélet és a magyar parlamentarizmus le­vegőjében szerfölött megnöveke­dett a gonosz gyűlölködésnek, a személyes boszúnak és a fékte­len nagyravágyásnak számtalan miazmát. Gonosz betegségeknek csirái fertőzték meg a lelkeket, melyek lehetetlenné tettek min­den komoly munkát s nemes al­kotásokra való törekvést. Az el­lenőrzésre hivatott magyar ellen­zék megrészegedett s saját hiú­ságától, s féktelen terrorizmus­sal követelte magának a kormány­­hatalmat és eszméinek megvaló­sítását. Jaj volt annak, aki ellent mert neki mondani: a gúny, a szidalom, a gyanúsítás mérges nyilait szórták azokra. Már-már ismét ott tartozunk, hogy Magyar­­ország kormányzatának szekere megfeneklik az ellenzék ásta ká­tyúkban, midőn — elhangzott a királyi szó. Szavait ahhoz a férfiúhoz in­tézete a király, aki a leggyűlöl­­tebb, talán — az ellenzék fékte­len dühének. Mert jól tudta az ellenzék, hogy mindaddig hiú terveit, hatalmi vágyait el nem érheti, mig Tisza István grófot útjukból el nem teszik. E végből nem is válogattak az eszközök­ben. Nem követhetett el olyas­valaki bűnt, vagy hibát, amelyért ne a miniszterelnököt tették volna felelőssé. Panaszra mentek a királyhoz, megkísérelték ördö­gien feketére festeni s ha valaki az ő rajzuk után ismerte volna

Next