Hódmezővásárhely, 1917. május (47. évfolyam)

1917-05-01

k meg Magyarország legelső államférfiét: rettenetes borzalommal kellett volna előfordulni a legbölcsebb és legnagyobb koncepciójú emberek egyikétől. A vádaskodóknak ez volt a céljuk. Nem sok embert téveszthettek meg s legkevésbé azt tudták megtéveszteni, akit legjobban akartak: — a királyt! A mi ifju és bölcs uralkodónk átlátott az átlátszó szándékok fátyolén s meghallgatva mindenkit, aki neki valamint mondani akart: őszinte és meleg szavakkal fordult hűséges tanácsadójához, trónjának és nemzetének legigazibb fiához. — Az ön előterjesztésére — mondja a király — meghalgattam a kisebbség vezéreinek beszédét s ezek után sem látok semmi okot fenforogni, hogy bizalmamat megvonjam attól a kormánytól, amely kötelességét e rettenetes világháborúban oly kiválóan teljesítette s amelyért én őszinte köszönetet mondok, így szólt a király s szavainak súlya alatt rombadőltek a légvárak, melyeket hiú politikusok építgettek saját gyönyörűségükre. S e királyi szó nyomán annál hatalmasabban emelkedik fel a magyar gyengeségek fölé annak a férfiúnak alakja, akinek egész egyénisége, politikai múltja és becsületes munkája garantálja e megszentelt és vérrel megkeresztelt földnek örök magyarságát. A királyi szavakból az ő lelkének nagy eszményei sugárzanak elő. Nem a képzelet lovagja, álmodások hősei, hanem a megalkotható reális valóság munkás dacosa, ki nemcsak tervezve fel is fogja építeni a jövendő Magyarország nagyszerű épületét. Ereje és energiája predesztinálja őt erre a szerepre, amelyre hozzája fogható egyéniségünk nincs több. A királyi szó nyomán, az Ő lelke sugallatára megindul majd egy nagyszerű fejlődési folyamat, amely elé többé gát. A demokratikus eszmék a trón magasából lövellik ki immáron fényüket. Károly király szava parancs s e parancs végrehajtója, a király egyenes megbizottja Tisza István gróf. A király parancsa elhangzott s Tisza István gróf munkája nyomán a választójog demokratikus kiterjesztése megvalósul, a munkások jogokat nyernek, a tisztviselők tisztességes megélhetését biztosítják s ennek az országnak minden elbusultjai hinni kezdenek újra, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz! Lesz, kialakul, megújhodik ez az ország, mert igy akarja, igy parancsolta a mi fiatal és bölcs királyunk bizalmát rendíthetetlenül biró első munkájának, Tisza István gróf miniszterelnöknek. Vasárnapi távirati rovatunkban kivonatosan közöltük a történelmi nevezetességű királyi kéziratot, most szóról-szóra közöljük, mivel ennek a királyi szózatnak minden szava, minden betűje érték, dokumentuma annak a nagy bizalomnak, amelylyel ő felsége Tisza István miniszterelnök és kormánya iránt viseltetik. A királyi kézirat szószerinti szövege a következő: Kedves gróf Tisza! Trónraléptem után indíttatva éreztem magamat, hogy közvetetlen érintkezés útján közelebbről ismerjem meg a magyar közélet különböző irányzatait s a pártok vezetőinek a helyzetre és az előttünk álló feladatokra vonatkozó fölfogását. Helyet adtam tehát amaz előterjesztésének, hogy pártkülönbség nélkül kihallgatásra hívtam a magyar politikai pártok vezető tagjait és kérelmükre ismételten fogadtam a kisebbség vezéreit. E kihallgatások befejeztével nem látok indító okot arra, hogy megváljak , attól a kormánytól, amely a képviselőházban szilárd többséggel rendelkezik és nehéz időkben, közel négy éve fejt ki a haza védelmében s az ország lakossága súlyos helyzetének lehető megkönnyítése érdekében ritka önfeláldozástól és mély hazafiasságtól vezetett céltudatos működést, amiért különös elismerésemet és köszönetem fejezem ki. Biztosítva önt és a kormány többi tagját az önök irányában eddig is táplált teljes bizalmamról, fölszólítom a kormányt, hogy az ország ügyeit kipróbált hűségével továbbra is vezesse és megfelelő javaslatokat terjesszen elém, amelyek a nemzetnek a jelen világmérkőzés sorsdöntő napjaiban tanúsított bámulatraméltó erőkifejtése és hazafias magatartása fölött érzett hálás elismerésemet a népjóléti intézkedések sorozatába és választójognak oly kiterjesztésében juttassák kifejezésre, amely a magyar állam létérdekeinek tekintetbevételével a jelen nagy időknek és nép által hozott áldozatoknak megfelel. Kelt Laxenburgban 1917. április 28-án. Károly s. k. Gróf Tisza István s. k. Főispánunk szózata Csongrád vármegye népéhez. Még két hónap választ el az aratásig s ezen időszak lesz a legerősebb próbaköve annak, hogy azok a polgárok, akik itthon vannak, el tudják-e békén és önmegtagadással viselni a háború okozta nélkülözéseket. Nyíltan tudomására hozom mindenkinek, hogy az ország gabonakészlete annyira csekély, hogy csak a legnagyobb takarékossággal és a legszűkebb adagok mellett lehet abból ellátni a lakosságot az új gabona learatásáig. Ez az oka annak, hogy Csongrád vármegye lisztellátása is a legcsekélyebbre leszoríttatott, s ennek következtében a szükségesnél sokkal kevesebb lisztet és kenyeret adhat a hatóság az ellátatlanoknak. Ez országos baj, s ezen a bajon a hatóság sem segíthet, mert azt a múlt évi rossz termés hozta magával, amiből elsősorban a véres harctereken küzdő katonáinkat kellett kenyérrel ellátni. Jól tudják ellenségeink e bajokat s arra számítanak, hogy e 2 hónap alatt a nélkülözésektől összeroskad az ország ereje és a győzelem, amit fegyverrel mi vívtunk ki, az ő ölükbe hull, és végig taposhatnak a kiéheztetett népeken. Figyelmeztetek mindenkit ellenségeink e gonosz számítására és e végzetesen komoly időkben azt a hazafias felhívást intézem e vármegye polgáraihoz: viseljék el a nélkülözéseket erős lélekkel, türelemmel és önfeláldozással. Figyelmeztetem azokat is, akiknek saját lisztjük vagy búzájuk van, hogy azzal a legtakarékosabban bánjanak, mert a hatóság őket el nem láthatja. Az pedig, akinek otthon van gabonája és mégis kenyérjegyekért jelentkezik, halálos bűnt követ el, mert az éhező embertársai szájából akarja elvenni a betevő falat kenyeret. Aki még most is erre vetemedik, az ellen a hatóság a legnagyobb szigorral fogja a megtorlást alkalmazni. Most fog eldőlni a magyar nemzet jövőjének sorsa, és ha itthon is sikerrel vívjuk meg a gazdasági harcot, a közeljövőben a dicsőséges és győzelmes béke int felénk. Azért legyen mindenki erős és magyarhoz méltó e nehéz időszakban. Fogjon össze minden magyar ebben a vármegyében is, segítsen, aki teheti, a felebarátján, a hatóság és nép legyen megértő és türelmes egymás iránt, világosítsa fel, a tudatlanokat és tévelygőket hasson át mindenkit annak tudata, hogy a hazájáért szenvedi el a bajokat és nélkülözéseket. Aki máskép cselekszik, az ellenségeink gonosz számítását segíti elő. Elvárom a vármegye polgáraitól, hogy komoly és hazafias lélekkel fogadja és megszívleli figyelmeztetésemet. Szentes, 1917. évi ápril. hó 22. Dr. Cicatricis Lajos főispán. Egyidejűleg felhívom mindazokat a lakosokat, akiknél a f. évi február 24 óta Hódmezővásárhelyen s a város határában működő szalma és széna requiráló bizottságok a cs. és kir. szegedi katonai élelmezési raktár részére akár önkéntes felajánlás, akár requirálás alapján szalmát, vagy szénát összeírt, illetve lefoglal, hogy az összeírt, illetve lefoglalt széna és szalma mennyiségeke, egyelőre azonban csak a Hódmezővásárhely állomás melletti Kistói városi területhez gravitálók, haladéktalanul szállítják be. A széna és szalma átmázsálása a Szabadság téren lévő mázsaháznál eszközöltetik, az átvételt és a fizetést pedig a kistó városi területén a cs. és kir. szegedi katonai élelmezési raktármegbízottja fogja eszközölni Figyelmeztetem tehát úgy azokat a lakosokat, akiknél önkéntes felajánlás folytán íratott öszsze bármely mennyiségű széna és szalma mennyiség, úgy azokat a lakosokat is akiknél requiráltak, hogy akár a felajánlott, akár a requirált szalma, vagy széna mennyiséget, ha be nem szállítják, azt requirálni fogják és így azt sokkal kisebb térítési díjak mellett lesznek kötelesek beszolgáltatni, akik pedig a requirált mennyiséget pontosan be nem szállítják, azok ellen a megfelelő megtorló és büntető lépések haladéktalanul folyamatba fognak tétetni. Hunvásárhely, 1917. ápr. 28. Dr Csáky Lajos katonaügyi előadó 2754—1917. VI. Hirdetmény a széna és szalma rekvirálása tárgyában. Értesítem városunk lakosságát, hogy a szegedi m. kir. honvédkerületi parancsnokság a m. kir. földművelési minister 22099—917 sz. felhatalmazása folytán városunk területén a széna és a szalma készletek requirálását elrendelte. Requirálhatók mindazon széna és szalma készletek, melyek a tulajdonos gazdasági szgletét nyilvánvalóan meghaladják, vagy amelyek áruhalmozás céljából bárki által visszatarto Itak, és amelyeket a tulajdonosok a katonaság részére önként átengedni nem voltak hajlandók. A tulajdonosok szükséglete szénából ez évi május 15-ig számítva: nagy állat után naponként és darabonként 8 kilogram, növendék állat után naponként és darabonként 4 klgr. szalmából pedig ez évi július 31-ig számítva : nagy állat után naponként és darabonként 6 klgr. növendék állat után naponként és darabonként 4 klgr. A széna és szalma árakat beszállítás díj nélkül, később fogom közhírré tenni, ellenben a beszállításért járó külön dijjat a következőkben közlöm métermázsát.. 1 .’ v. 5 kilométerig — kor. 50 fill. 5—10 » 1 » — » 10—15 » 1 » 50 » 15—20 » 2 » — » 20 - 25 » 2 » 50 » 25 — 30 » 3 » — » 1917 május 1 913-1917. Hirdetmény. Értesítem az érdekelt jószágtulajdonosokat, hogy a város Kenyeredéglási legelőire és pedig a Verébházhoz a fi évi május hó 2-án szerdán, a külső legelőre pedig fi évi május hó 3-án csütörtökön lesz a jószágkihajtás. A fübért és sópénzt egészen, a gulyásbérnek felét a kihajtáskor kell kifizetni. A fübér 2 éven aluli csikók után 30 kor, a 3 éven aluliak után 40 » Borjuk után 26 » Sópénz a külső legelőn darabonkint 1 » Gulyásbér egy-egy drb. jószág után a külső legelőn 12 » A verébháznál 15 » A verébháznál sópénzt nem kell fizetni. A kihajtandó jószágok megbélyegzendők. Hunvásárhely, 1917. ápr. 23. Soós István főjegyző, Zsó u. 6. vezető. Közkivánatra az esti előadás nem 8, hanem fél 9 órakor kezdődik az Urániában, tehát hétköznapon 6 és fél 9 órakor. Eladó ház: Batthyányi u. 8. számú adómentes új ház eladó. Értekezni lehet a tulajdonosnál, Lázár utca 32. szám alatt. 336.