Magyar Nemzetőr, 1919. szeptember (49. évfolyam)
1919-09-02 / szám
CcRurat I Sblt. jandarm Ispas. Nivasztivásárhely, 1919 szeptember 2. 49-ik évfolyam. fizikai napilap. mrkesztl: lüTH ANTAL. $gürkMzii«i| *» kiadó» »t’Hhil: X«**Bth-tér, ev. futárai» t*aploab«zár. IdatiRSZim 85. Előfizetési árak helyben és vidékre: Negyed évre 30.— Fél évre 60.— Egész évre 120.— Egyes szám ára 40 fillér. Lapzárta a. e. 11 órakor" A Friedrich kormány jegyzéke az antant missiók elnökéhez. A Friedrich kormány hivatalba lépése után a következő jegyzéket intézte a budapesti antant missiók elnökéhez: Elnök Úr! A szociáldemokrata párt Kun Béla korránya idején beolvadt a kommunista pártba és itthonmaradt vezetői ezt állandóan hangoztatták a szovjetkongresszuson, valamint hivatalos lapjukban. A munkásság szociáldemokrata vezetői nem használták fel befolyásukat a bolsevizmus letörésére, hanem vagy behódoltak ennek az áramlatnak, vagy külföldre menekülve, magára hagyták a munkásságot, amely így teljesen ki lett szolgáltva a bolseviki eszmék romboló hatásának és a kommunista kormány terrorjának. Külföldön tartózkodó nem bolseviki vezérek szereztek ugyan antantösszeköttetéseket, de nem segítettek sem a munkásságon sem az országon. A munkásságot a magyar polgári osztály nem hibáztatja és a jövő politikájában neki szerepet szánt s ezért a kabinetbe nem a hivatalos szociáldemokrata vezéreket, hanem a dolgozó munkásoknak képviselőit vettem be. Elnök Úr! Az eredményes munkálkodás lehetősége érdekében kérem, intézkedjék, hogy a Budapesten tartózkodó katonai missiók belpolitikánkba ne avatkozzanak bele, legfeljebb oly irányban, hogy bennünket a rend ,fentartásában és a gazdasági egyensúly helyreállításában támogassanak. Kabinetem elhatározta, hogy a legrövidebb idő alatt, 3-4 héten belül nemzetgyűlési választásokat rendel el az egyenlő, általános, titkos és községenkénti választójog alapján. Ennek döntését minden magyar ember magára nézve kötelezőnek fogja elismerni. Hogy semmi kétség ne merülhessen fel az iránt, hogy a nemzetgyűlési választások tényleg a nemzet szabadon megnyilvánuló akaratát fejezik ki, kérem egy delegációt kiküldeni Magyarországba a választások ellenőrzésére. A delegációban lehetőleg szociáldemokrata képviselők is legyenek. A választás szóda területen fog lefolyni, amely területre vonatkozólag a román királyi csapatok parancsnokságával meg tudunk egyezni. Elnök Úr! Addig is, míg a nemzetgyűlés kezébe betehetjük a kormányzati ügyek vezetését, átmeneti kormányzásunk ideje alatt a következő célokat akarjuk elérni : a bolsevizmus letörését, a bíráskodás és a közigazgatás visszaállítását, az élelmezés és termelés folytonosságának biztosítását, a vagyon- és személybiztonság és a politikai egyenjogúság teljes helyreállítását és megvédelmezését, valamint a nemzetgyűlési választások előkészítését. Elnök Úr ! Kérjük, hogy kormányunkat feladatainak teljesítésében és az alkotmányos élet helyreállítására vonatkozó törekvéseiben támogatni szíveskedjék. Fogadja megkülönböztetett tisztelet kifejezését. Budapest, 1919 aug. 27. Friedrich István miniszterelnök. 1 jJöflVbms Jtói saímiaAvirfist ■M——III II I — \ ú , . . . . > í< , -• ' ; ' nemcsak a munkaadók, hanem a munkások is egyhangúan amellett döntöttek, hogy hajlandók napi tizenegy órát dolgozni. Ezáltal Németország rövidesen kimenekül zavaros'; pénzügyi helyzetéből s ráadásul az egész világot újra el fogja árasztani kapós gyártmányaival. Ez a tény nagy veszedelmet jelent, mert Németország azt a diadalt, amit nem vívhatott ki fegyverrel, egész biztosan ki fogja vívni szorgalmával. Amíg a többi állam kifáradtan csak mérsékelt munkateljesítményre képes, addig a német bivalyidegzetbeverten is vállalni mert a tizenegyórás munkaidőt. A munkaadók és a munkások közösen megegyeztek, hogy a munkások tényleg csak nyolc órai munkabért kapjanak. A további három óra bérét pedig munkaadók által ez idő alatt elért haszonnal együtt az állampénztárba fizetik be. Ezekből az összegekből nemzeti alapot fognak képezni, amelyben Németország képes lesz rövid öt éven belül egész háborús adósságát kifizetni. Németország öt év alatt talpraáll. Bukarest aug. 27. Az Epoca írja: A háború befejezése után úgy látszott, hogy a régi viszálykodás véget ért és, hogy ezután minden állam új békés utakra lép Németország azonban úgy látszik, még mindig azt várja, hogy az erő a jog felett áll. A háborúban elszenvedett borzalmas csapások ellenére is, még mindig büszkén álmodozik a nagynémet jövőről. Az antant csapatok megszállását, a rárótt súlyos terheket, országrészek elvesztését "Csak maró dolgoknak tekinti. Ebert köztársasági elnök mondta nemrégen, hogy a német nép soha sem fogja elfelejteni azokat, amiket letéptek Németország testéről s mihelyt csak utjukutódjuk lesz, segítségükre fognaksietni. A német nép átérzi tisztjeinek és katonáinak keserűségét, azonban figyelmezteti őket, hogy soha sem volt szükség olyan önmérsékletre, mint most. Az egész világ megegyezett a napi nyolc órai munkaidőben. A vasenergiájú Németország azonban, amely minél előbb szeretné letörleszteni nyomasztó adósságait, ehhez sem járult hozzá. Legbámulatraméltóbb az, hogy Az északi határok.. A Lydové Nowin párisi értesülése. — Komáromtól Sátoraljaújhelyit». A »Prager Zeitung« című német nyelvű cseh lap a következő sorokban a csehmagyar határok megállapítását : Szlovákiának és az autonóm rutén vidéknek határai egy a »Lidové Noviny«-nak érkezett (?) párisi értesítés szerint a következő vonalat követik : Németausztriával szemben a határt a March (Morva) középfolyása alkotja egész a Dunába való torkolásáig. Innentől kezdve a határ 7 kilométeren keresztül a Duna középfolyását követi, azután annak jobb oldalára tér át és ott Pozsony alatt 5-6 kilométernyi mély hídfőt alkot. Kitsee (?) község Németausztriának jut, míg az ezen hídfőn fekvő vasúti csomópont, amelyből három vasúti vonal indul ki, még pedig Németausztriába, a korridor (?) vidékére és Magyarországba, a cseh szlovák köztársaságé lesz. Kitseetől körülbelül 2 és fél kilométernyire lesz egy pont, amelyben Szlovákia, Németausztria és Magyarország határai érintkezni fognak. Onnan kezdve a határ a Duna hajózási vonalát követi, Cseh-Szlovákiának hagyja a nagy gabonaszigeteket (Kisalföld, Csallóköz) és Komáromot egészen az Eipol (Ipoly) folyó torkolatáig Párkánynál, míg Esztergom a Duna jobbpartján, Párkánnyal szemben magyar marad. Párkánynál a határ északnak fordul és az Ipoly folyását követi egy pontig, amely Losonctól körülbelől 12 kilométernyire fekszik. Az ipolymenti határ, mielőtt ezt a pontot elérné, átmegy a balpartra, ami azt jelenti, hogy a korpona-ipolysági és ipolyság-párkányi vasútvonal a cseheké marad. A határ úgy halad itt tovább, hogy a magyaroknak jutó losoncipolysági vasútvonalat könynyű legyen egy a folyó másik partján vele párhuzamosan építendő összekötő vasútvonallal helyettesíteni. A Losonctól 12 kilométernyire fekvő említett ponttól, a határvonal délkeleti irányban Salgótarjánnak tart, amely bányáival együtt magyar marad. Innen pedig keletre a Rima folyónak, (Bánréve község marad) és pedig úgy, hogy a Losonc—Reszke—Rosenaui szükséges vasútvonal könnyen kiépíthető legyen. Bánrévéről a határ északkelet és kelet felé a Hernádnak tart és pedig egy oly pontig, amely Kassától 20 kilométernyi távolságban fekszik, azután déli, majd keleti és délkeleti irányban folytatódik, úgy hogy a kassa— neustadti (Sátoraljaújhely ?) vasút a neustadti pályaudvarral együtt, de maga a város nélkül (ahhoz hasonlóan, mint Gündnél), cseh területen marad. A neustadti pályaudvarról a határ nagyjában a neustadti—csapi vonallal párhuzamosan folytatódik, amég pedig ezen vonaltól 16 kilométernyire délen és Csaptól délre két kilométernyire egy ponthoz jut el, amelynél a szlovák és rutén területek között a határ elágazik. E ponttól kezdve a határ 10 kilométernyi hoszszúságban a Tisza vonalához simul, a Carvond (?) folyónál, amelyet 12 kilométernyi vonalon követ, attól elágadzik, majd Badalától nyugatra vonul el a Tiszához, amely Kedd