Magyar Nemzetőr, 1920. július (50. évfolyam)
1920-07-08
Hídmezővásárhely 1920 Julius 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kossuth-tér, ref. templombazár. 50-ik évfolyam POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : ROTH ANTAL. Egyes szám ára 1 korona. Telefon 44. Négy elemi. Van a magyar törvények között egy, amely elrendeli, hogy a gyermekeket 15 éves korig iskoláztatni kell. Ezzel a törvénnyel szemben a kultuszminiszter kiadott most egy rendeletet, hogy aki a négy elemit elvégezte, azt csak fölvételi vizsgával lehet a középiskolákba beereszteni, ami magyarul azt jelenti, hogy ha négy esztendő alatt nem bírt valamely gyerek helyesen megtanulni írni, olvasni és számolni, az ne is tanuljon meg soha, az szaporítsa az analfabéták számát. Négy elembre szorítják a nép gyermekeit azzal a megokolással, hogy ha négy év után nem alkalmas a középiskolákra, menjenek inasnak 10 éves korukban, holott az ipartörvény világosan előírja, hogy az iparos tanoncnak a 12 ík életévét be kell tölteni. A nyugati államokban 4 középiskola végzésére kötelezik azokat is, akik az ipari pályákra készülnek, szóval 14 éves korukban engedik meg, hogy testi munkához fogjanak, nálunk a »kultúra keleti zászlóvivőivel« a 10 éves csenevész gyermekeket kényszerítik majd a testi munkára, hogy fejlődésükben gátolva legyenek. A magyar törvénytisztelet nem engedheti meg, hogy egy rendelettel tételes törvényeket hatálytalanítsanak, pláne oly célzattal, amely erkölcsi és anyagi szempontból káros. Hisszük, hogy a nemzetgyűlésben fog akadni képviselő, aki szót emel ez ellen a rendelet ellen, amely a kultúra halálát jelenti. Nekünk nem gátakat kell emelni az iskoláztatásnak, hanem még azokat a nehézségeket is el kell tüntetni, amelyek jelenleg akadályt képeznek a közművelődésnél, ha csak nem akarnak orosz muzsikákat nevelni Magyarországon is. A világ szeme most úgyis rajtunk függ s mindent a rovásunkra írnak, ha ellenségeink világgá kürtölik, hogy ie ilyen rendeletek látnak itt napvilágot, nagyon természetes, hogy ez a helyzetet csak súlyosbítja. A hibát még most nem ne héz kiköszörülni, hiszen csak vissza kell vonni a céltévesztett rendeletét. A rostálást a középiskolák negyedik osztályánál azonban nem fog ártani megkezdeni, hogy a szellemi proletárok ne szaporodjanak. Jévemlék* A Magyar Távirati iroda jelenti, ma délelőtt féltíz órakor telefonon és jóvátétel! bizottság Budapesten, Bécsből jelentik : A jóvátételi bizottság Bécsből Budapestre utazik, hogy megkísérelje a bojkott ügyét ott elintézni. A jóvátételi bizottság nem kíván sem katonai, sem pedig politikai befolyást gyakorolni ez ügyben. Ilyen irányú felhatalmazása nincs is. A MTI - jelenti r.Páris. Az Eclair írja Az amsterdami megbízottak azzal védekeznek, hogy nincs kellő szabadsájuk az ügyek intézésére, holott Gratz Gusztáv kimutatta, hogy a megbízottak kellő rendelkezési joggal bírnak, de mivel eredményt nem tudnak elérni, hát feladják a küzdelmet s így remélhető, hogy a bojkott néhány nap alatt véget ér. Új maffia találmánya Szegedről jelentik. Egy szegedi iparos új tetőfedő anyagot talált fel, amelyet égetés nélkül lehet használni és teljesen tűzmentes. Az új tetőfedő anyagot dr Pálfy József, az ipartestület elnöke július 18 án tartandó kiállításán bemutatja az érdeklődőknek. föleség @gye.* mény* Londonból jelentik: Az angol kormány jegyzéket intézett az orosz kormányhoz, amelyben követelik, hogy az angol tartozásokat ismerjék el s a szállított áruk árát behajthassák. " „ ,v SyS©rnar*chista összeesküivé& Bécsben, Bécsből jelentik. A bácsi rendőrség monarchista összeesküvés nyomára jött, amelynek vezetője egy volt tengernagy, akit letartóztattak, valamint az összeesküvők közül is sikerült néhányat elfogni. A tiszai hajózás megindulása. Szegedről jelentik: A Tiszát teljesen megtisztították az aknáktól s most már meg lehetne kezdeni a hajózást, azonban nincs hajó. Budapestről fognak küldeni néhány hajót, hogy a hajózást megindíthassák. Püspöksége alapiának a szerbek Szabadkán. Szabadkáról jelentik. A szerbek a katolikus lakosság megnyugtatására Szabadkán püspökséget létesítenek. Csütörtök Népbiztosok a törvényszék előtt. A tárgyalás eznő napja. Budapestről jelentik: Harmincan és egynéhányan voltak. A harminc és egynéhány közül — tizenegy hónappal a vörös uralom bukása után — mindössze tizen kerültek ma a vádlottak padjára. A jelentéktelenebbek és az ügyetlenebbek. A főbűnösök a bécsi félkommunizmus védőköpenye alatt megbújva, biztonságban vannak. Legalább ma még. Mert van nemezis és lehetetlen, hogy utol ne érje a boszúállás karja azokat, akik egy országot szerencsétlenségbe és gyalázatba döntöttek. Kilenc órakor, a tárgyalás megnyitásának időpontjában, a hallgatóság számára fentartott padokban már ember ember hátán szorong és lélekzetét visszafojtva lesi a történendőket. Az elnöki székben Stocker Antal kúriai biró, aki már a terroristák főtárgyalását is vezette. Mellette négy szavazóbiró: Csekmanek Rezső, Keresztessy Gyula, Nagy Béla, Fayl Ivor. Az ügyészség számára fentartott asztalnál Aczél Imre főügyészhelyettes, mellette Moldoványi Géza királyi ügyész. A védők az elnöki asztaltól balra, az emelvényről és az esküdtek padjaiból néznek farkasszemet az ügyésszel. Most nincs szükség esküdtekre, ezt a montszebűnügyet a gyorsított eljárás szabályai szerint tárgyalják. Az ügyészség vádirata a vádlottakat a kommün alatt elkövetett összes bűntettekért egyetemlegesen vádolja. Természetes, hogy a bűncselekmények legnagyobb részében nem mint tettesek, hanem mint felbujtók, vagy mint bűnsegédek szerepelnek. A törvényszék csoportokra osztva fogja vizsgálat alá venni a vádlottak bűneit. Az eljárás felségárulás és lázadás bűntettének a tárgyalásávalkezdődik. A vádirat szerint a felségárulást elkövették azzal, hogy részt vettek az úgynevezett forradalmi kormányzótanács megalakításában és a szovjet alkotmány meghozatalában, amivel erőszakosan megváltoztatták Magyarország törvényes alkotmányát. A lázadás bűntettét a volt népbiztosok azzal követték el, hogy szellemi vezérei voltak „a bolseviki munkásokból, esküszegő katonákból és városi csőcselékből“ megszervezett és fölfegyverzett csoportoknak, ezeket vörös hadseregbe szervezték és „ezt az osztályhadsereget arra használták föl, hogy a törvények és a jogrend uralmának helyreállítására irányuló mozgalmakat erőszakkal elfojtsák.“ Mielőtt a tulajdonképeni tárgyalás megkezdődnék, egy kis előcsatározás támadt a védők és az ügyész között. Nyomban a vád előterjesztése után Brauner Mórnak, az Ágoston Péter védőjének elnapolási indítványa van, Gál Jenő, Szabados Sándor védője, a bíróság illetékessége ellen