Magyar Nemzetőr, 1921. február (51. évfolyam)

1921-02-26

Ára 1 korona 50 fillér» ________51-ik évfolyam.__________ #*_*_!*92* |&m­yfar 26. Szombat PtMtikai napilap. sggpM szám­ ára 1 korona 50 fill. Telefon­szám 44. Felesét cserke­zte: ROTH ANTAL. Szerkesztőség­ét ki ti 4- hlvttal: KcMoth-tér, tv­­refernétue teaph­abuli. Megállnak a adatok. Budapestről jelentik : Az államvasutak igazgatósága ér­­tesítése szerint a rendkívüli nagy szén­hiány miatt az állam­vasutak összes vonalain a személy- és áruforgalom, mind a darab-, mind a rab orr-angura forgalom február 2- tól kezd­ve bizonytalan ideig sz­űn­t el. Kiételt képeznek a borszál­­lítmányokon kívül az élelmiszer-, tűzifa-, szén-, hulla és koporsós táruló vonatok, melyik továbbra is forgalomba maradnak. A 24 év kiadott szállítási engedélyek 26-án érvé­nyüket vesztik. Lesz kereskedelmi kapcsolat a szomszédos államokkal* Budapestről jelentik. A kereskedelmi államtitkár nyi­latkozott a szomszédos országokkal való kereskedelmi for­galom felvételéről. Ez idő szerint még csak előkészületek történtek a szomszédos kereskedelmi egyezmények megkö­tésére. Jelenleg tárgyalások nem folynak, de biztos remény van a cseh, román és jugoszláv államokkal való kereske­delmi egyezmények megkötésére. A románok részéről a napokban tesz­i meg a szükséges lépéseket a forgalom fel­vételére, melynek alapján megindulnak a tárgyalások. Az osztrák áruforgalmi egyezménye teljesen készen áll, csak a nyugatmagyarországi kérdés megoldásának késése gátolja meg életbeléptetését. Befejeződtek a bécsi tárgyalások. Bécsből jelentik: A nyugatmagyarországi kérdés meg­oldására kiküldött magyar—osztrák bizottság tegnap befe­jezte a tárgyalásokat. A bizottságok referálni fognak kor­mányaiknak a tárgyalások eredményéről. A jövő hét végén Budapesten ismét össze fognak gyűlni a bizottságok. Románia készül a tavaszi háborúra• A román trónörökös Budapestre készül. A román sajtó az utóbbi napokban izgatottan tárgyalta az orosz bolsevisták tavaszi támadásának kérdését. Bukaresti jelentés szerint a tavaszi háború kérdése új fordulópontra jutott. Romániában nagy méretű antibolsevista propagandát szerveztek, melynek élén maga a trónörökös áll. A trón­örökös reméli, hogy a lengyelek, sőt a magyarok is segí­teni fognak a veszély esetén. Belgrádi hír szerint a román trónörökös Budapestre jön, hogy illetékes körökkel tárgyaljon a tavaszi veszede­lem ügyében. A román hadvezetőség megnyugtatni igyekszik a köz­véleményt azzal, hogy az esetleges orosz támadás nem éri váratlanul Romániát. A román főparancsnokság rendeletet adott ki, melyben Erdélyt és a Bánátot hadműveleti terü­letnek nyilvánítja. E rendelet azért vált szükségessé, mivel a hadkötelesek e vidékekről egyre nagyobb számban szök­nek. Bulgária, Jugoszlávia csatlakoztak az antibolsevista li­gához és fegyveresen is fogják szükség esetén támogatni Romániát. Tovább tart a kronstadti matrózlázadás. Helsingforsból jelentik: A kronstadti matrózok lázadása tovább tart. A matrózok vezetősége tárgyalást folytat a pétervári helyőrséggel, hogy a szovjetet megbuktassa. Pé­­tervárt a kommunista csapatok körülzárták. A szovjet sok katonát tartóztatott le. I­ német kábelek. Washingtonból jelentik : Az Amerikába vezető német kábeleket az Egyesült­ Államoknak ítélték.. A Máv. állomásokat épít a demarkációs vonalak mentén, ideiglenes határállomások a forgalom lebonyolítására. Csonka.Magyarország ha­­tárán a Máv. vonalait legtöbb helyen nyílt pályán szeli át a demarkácionális vonal. Most, hogy szó van arról, hogy a rendes vasúti forgal­mat felvesszük Jugoszláviá­val és Romániával, szüksé­gessé­ vált, hogy az átszelési pontokon — mintegy ötven helyen — határállomásokat építsenek, mert enélkül sem a kiviteli, sem a behozatali forgalmat nem lehet lebo­nyolítani. A Máv­ igazgató­sága ezért elhatározta, hogy ideiglenes határállomásokat épít az átvágott vasútvona­lak mentén. Minthogy a nemzetközi forgalom megindulása már csak hetek kérdése, az állo­mások felépítését a napok­ban megkezdik. A meglevő katonai és fogolytábor bara­­kok anyagát használják fel az építkezésnél s csak a legszükségesebb épületeket építik fel, mert remélik, hogy a kegyetlen trianoni béke revízió alá kerül. A legelső ilyen állomáso­kat Nagycsanád—Apátfalva, Szabadka—Bácsalmás, Nagy­kanizsa—Kapronca, Salgótar­ján—Fülek, Nyírábrány—Kr­­mihályfalva közt építik fel, mert itt indul meg leghama­rabb a forgalom a szomszé­dos államokkal. Fizetésképtelen a bécsi postatakarékpénztár. A bécsi postatakarékpénztár többszöri felszólítás után sem tudta teljesíteni a miniszternács­­nak azt a határozatát, hogy a sztrájkoló állami hivatalnokok részére fejenként 2600 korona segélyt utaljon ki. Ennek hírére ma déli tizenkét órakor a taka­rékpénztár helyiségében nagy tömeg gyűlt egybe, a­mely viha­rosan követelte betéteinek visz­­szafizetését. A postatakarékpénz­tár kasszáit lezárták, a tömeg izgatottsága mindig nagyobb és nagyobb lett, mire­ a rendőrség is megjelent, a tömeget eltávo­lították a postatakarékpénztár helyiségeiből és az összes ajtó­kat bezárták. Hegedűs Lóránt az olasz lapokban. A magyar gazdasági élet utób­bi heteinek talán legérdekesebb eseményei közé tartozik az a szenzációs érdekességű nyilatko­zat, amelyet Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminiszter tett a bolognai „Resto del Carlino“ munkatársa előtt.­­ A magyar közgazdaság ma lábbadozó állapotban van — kezdte nyilatkozatát a pénzügy­­miniszter. — A pénzügyi terv, a­melyet kidolgoztam, legjobb meg­győződésem szerint meghozza a kibontakozást s ezzel együtt a gazdasági konszolidáció első lép­csőfokát elérjük. A többi már nem tőlünk, hanem a nagyhatal­mak jóvoltától, szomszédaink nyugalmától, saját megfeszített munkánktól és­ egy kicsit a sze­rencsétől is függ. — Hogy tervem nem helytelen, azt az európai és amerikai sajtó nyilatkozataiból látom. De alig van ország, hol oly meleg szim­pátiára találnék, mint Olaszor­szág. Talán nem szükséges ma­gamat az olasz közönségnek be­mutatnom, hiszen büszkeséggel viselem és soha le nem tettem a „Grande Ufficiale della Corona d’Italia“ kitüntetést. Büszkén vi­selem, hiszen becsületes munká­val érdemeltem ki. 1911-ben, mi­dőn Olaszország nagyszerű nem­zeti fejlődésének és egységének ünnepét ülte, Rómában és Turái­ban kiállítás rendeztetett és a magyar közgazdasági körök reám, mint aki akkor a magyar Gyár­iparosok Országos Szövetségének igazgatója és a magyar gyáripar szervezője voltam, megbíztak, hogy Magyarországot e kiállítá­son képviseljem. Ezért szervez­tem Turinban egy pavillont, a­melynek szép parcellán autájára és szökőkútjára talán még most is emlékeznek még az olaszok. Nevezetes emlékem nekem, hogy mikor Magyarország nem csekély áldozattal az olasz nem­zet előtt hódolatát bemutandó, a turini kiállításon a legjobbat nyúj­totta amit nyújtani tudott, Auszt­riát semmi módon sem bírtuk rávenni, hogy ő is jöjjön el és mutassa be a mienknél bizonyá­ra fejletebb iparát. A német és francia pavilion a folyam túlsó oldalán állottak, az olasz pavil­ion mellett az osztrákoknak és magyaroknak volt méltó hely ki­jelölve. A magyarok fel is épí­tették, az osztrákoké üresen ma­radt. Hogy milyen politikai bak­lövés volt ez, erre már akkor fi­gyelmeztettem a külügyminiszté­riumot, de a magyar szó akkor is süket fülekre talált Bécsben. — Engedjék meg nekem, hogy a nagy olasznak, a világ legna­gyobb mesterének, Danténak sza­vaival végezzem az intervjút. ő a Paradisoban beszél Magyar­­országról abban a korszakba a­­mikor Magyarország olasz király, kapott Róbert Károly személyé­­ben, kinek fiában, Nagy Lajos-

Next