Magyar Nemzetőr, 1921. június (51. évfolyam)

1921-06-01

Ab** I tos*^«a 50 fillére _________51»ik évfolyam._________Niftotezstvásárhely, 1921 junius 1 Szerda Fantikai napilap. Sípy®» szám ács ? %szona 50 fill. Telefonszám 44. Felelős szerkeszti: ROTH ANTAL. Szerkesztőség és kladi­­hivatal: Kossuth-tér, ev. református teaplistbazil. A kisgazdapárt ismét követeit Budapestről jelentik . A kisgazdapárt a legközelebbi napokban követelni fogja, hogy Ráday belügyminiszter mellé nevezzenek ki államtitkárt a kisgazdapárt köréből, hogy ily módon betölthesse a párt az ellenőrző szerepét a mostani kormányzásban. Július végén jön a jóvátételi bizottság. Budapestről jelentik . A jóvátételi bizottság előreláthatólag július végén, vagy augusztus elején érkezik meg Magyarországba. Megszakadtak a Nyugatmagyarországra vonatkozó tárgyalások. Bécsből jelentik : Salzburgban minden körülmények között megtartják a népsza­vazást. Nemcsak az antant és az osztrák kormány ellenzése maradt hatástalan, hanem a bécsi pártvezetőségek is teljesen befolyástalan­­nak mutatkoznak. Ez a körülmény arra indította a magyar kormányt, hogy a Nyugatmagyarországra vonatkozó tárgyalásokat megszakítsa, mivel az antant álláspontja az események hatása alatt bizonyára meg fog változni. Olaszország elérkezettnek látta az időt arra, hogy igényét egész Tirolra kiterjessze. Magyar vasutasok nem akarták Aradig vezetni az express-vonatot. Budapestről jelentik : Tegnap reggel a bukaresti express elin­dulása bizonytalan volt, mivel a magyar vasutasok nem akarták a magyar határon túl vezetni a vonatot. Elhatározásuknak az volt az indító oka, hogy — mint írtuk — legutóbb Aradon inzultálták a ro­mánok a magyar vasutasokat. E­miatt csak Kétegyházáig akartak menni. Miután a budapesti román főkonzul garanciát vállalt, hogy nem lesz semmi bántalmazásba részük, a vonat 8 óra 5 perckor elindult. Ausztria megszállása. Párisból jelentik. Ha a csatlakozási mozgalmak tovább tarta­nak, az antant elhatározta, hogy egész Ausztriát megszállja. Olasz­ország Tirolt és Salzburgot, a jugoszlávok Karinthiát és Alsó-Ausz­triát, Csehország Ausztria többi területét szállja meg. Egyúttal be­szüntetik az Ausztria talpraállítására vonatkozó hitelakciót. Egy angol hadosztály érkezett Oppelnbe, Berlinből jelentik. Mivel a lengyel felkelők nem akartak enge­delmeskedni az antant akaratának, Lloyd George, hogy súlyt adjon Anglia akaratának, egy angol hadosztályt küldött Felsősziléziába. A hadosztály tegnap bevonult Oppelnbe nagy ováció között. A néme­tek házain angol lobogók lengettek. Anglia állásponta a felsősziléziai kérdésben. Londonból jelentik: Az angol kormány a legfelsőbb tanács legközelebbi ülésén, melyen a Felsősziléziáról fognak tárgyalni, érvé­nyesíteni akarják a békeszerződés azon határozatát, hogy a határ­­megállapításnál a gazdasági és a földrajzi okok éppen olyan döntő súlyúak legyenek, mint a népszavazás. Az angol felfogás ellentét­ben áll az olasz indítvánnyal, mivel az olaszok azt javasolták, hogy a kétségtelenül német lakosságú területeket adják Németországnak, a kétségtelenül lengyel területeket pedig Lengyelországnak. A fenn­maradt területeket osszák kétfelé. 80 százalékos vagyonadó Németországban. Berlinből jelentik: Wirth birodalmi kancellár holnap beszédet fog tartani, melyben vázolni fogja, mit kell a németeknek fizetni. A beszéd lényege az, hogy a németeknek kétféle fizetési kötelezett­ségük van. Ez egyik évi két milliárd arany márka, a másik mennyisége a kivitel nagyságától függ. Az évi törlesztés fedezésére a vagyont 80 százalékra fogják megadóztatni. Tervbe vették a finomított cukor, a szén és más anyagok egyedárusítását. Felemelik az örökösödési adót. A jövedelmi adót megkétszerezik. Törökország békét ajánlott a görögöknek, Konstantinápolyból jelentik. A török kormány fegyverszünetre és a háború befejezésére ajánlatot tett a görög kormánynak. A gö­rögök az ajánlatot megfontolás tárgyává tették. Újból felü­lbélyegzik a magá­nosok hadikölcsönkötvényeit A pénzügyminiszter hetekkel ezelőtt a nyilvánosság előtt be-,­jelentette, hogy a hadikölcsön­­kötvények kamatfizetését redu­kálja, illetőleg a magasabb ka­matozású hadikölcsönkötvénye­­ket alacsonyabbakkal cseréli ki. Illetékes helyen több tervezetet készítettek erre vonatkozólag, azonban a tervezetek egyikét sem tartották megfelelőnek, úgy hogy a a végén a kamatreduk­cióból tulajdonképen vagyon­­váltság lett. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint ebben a kérdésben a pénzügyi tanács döntött, amely a pénzügyminisz­ter és a tanács nézetét olykép­pen egyeztette össze, hogy a pénzintézetek, bankok stb., vala­mint a jogi személyek tulajdoná­ban lévő­ hadikölcsönkötvények kamatait 50/­- ra redukálta, viszont a magánosok tulajdonában levő hadikölcsönkötvényeknél 20°/6- os vagyonváltségot vette igénybe. A vonatkozó végrehajtási utasítás szerint a magánosok tulajdoná­ban levő hadikölcsönkötvények újabb felülbélyegzés alá fognak kerülni s erre való tekintettel a nosztrifikálási eljárás folyamán már a benyújtott hadikölcsönköt­­vényeket visszatartották. A már nosztrifikált és kinn levő, mint­egy egymilliárd értékű hadiköl­*­csönkötvényeket a nosztrifikálási helyeken minden valószínűség szerint már a legközelebbi idő­ben felül fogják bélyegezni. A váltság alól külföldi állampolgá­rok sem lesznek mentesek, ezek­nek a papírjait azonban csak annyiban tartják vissza, amennyi­ben oszthatók, a különbözetek itt készpénzben fognak kiegyenlítést nyerni. József főherceg nyilatkozata az összeomló. József főherceg fogadta a Vir­radat munkatársát, aki előtt a következő nyilatkozatot tette: — Én mindjárt a bolgár front megnyitása után ajánlatot tettem őfelségének, hogy gondoskodjunk a magyar határ védelméről. Őfel­sége már kész is volt kinevezni a Bukovinától az Adriáig terjedő front parancsnokává. A frontra magyar csapatokat hoztunk vol­na, amelyek egyrészt a külső in­­vációt akadályozták volna meg, másrészt a belső zavargásoknak vette volna elejét. A japánok kivonulnak Szibériából. London, május 30. A japán gyarmatügyi konferencián japán kijelentette, hogy kivonja csapa­tait Szibériából. Csak azt a felté­telt tűzte ki, hogy Kína ismerje el Japán gazdasági érdekességét s egyúttal nyújtson garanciát arra, hogy a bolsevizmus terjedését megakadályozza. Letelepülnek a magyar hadifoglyok Oroszországban. Jungerth Mihály dr. külügymi­­niszteri osztálytanácsos, legutóbb Révaiban tanácskozott az Orosz­országban levő mintegy 30.000 magyar hadifogoly hazahozatalá­ról. Elmondotta, hogy különösen Turkesztán és Szibéria egyes vi­dékein a magyar hadifoglyok véglegesen letelepedtek, nagy ré­szük megházasodott és gazdálko­dik. Az ottani lakosságnál na­gyobb szellemi képességükkel, ügyességükkel és szorgalmukkal nagyon szépen boldogulnak, mert a megélhetési viszonyok Turkesz­­tánban ma is sokkal kedvezőb­bek, mint Magyarországon. Egye­sek egyáltalában nem is akarnak hazajönni, mások pedig, akik hazakerültek, csak a politikai változást várják, hogy mielőbb visszamehessenek. A letelepülő magyarok maguk nem alkotnak új telepeket, ha­nem szétszórtan, orosz községek­ben illeszkednek bele. Egymással gyakran érintkeznek és minden­képen ápolják a magyar együtt­érzést. A tanult ipari munkások és a technikailag képzett tisztek közül szintén sokan akarnak egyelőre ott maradni. Oroszország egyes vidékein ugyanis nincsenek szak­munkások, a magyar hadifoglyok elhelyezkedése tehát ezeken a helyeken igen könnyű. Sőt pél­­dául egyes falvakban az egyet­len kovácsot, aki magyar hadifo­goly, nem is akarják hazaengedni az oroszok. Az ottlévő hadifoglyoknak ál­talában jó dolguk van és Jun­gerth tanácsos véleménye szerint igen sokan véglegesen is megte­lepednek új hazájukban, hova a háború viszontagságai sodor­ták őket. — Felhívom a figyelmét az összes bérmunkás és munkás­nőknek, hogy június 2-án este 8 órakor tartandó gyűlésünkön ok­vetlen jelenjenek meg a szak­egylet helyiségében. Vezetőség.

Next