Hölgyfutár, 1853. január-július (4. évfolyam, 1-130. szám)
1853-03-26 / 54. szám
Budapest. 4-ik évi folyamat. 54. Szombat, március 26-én 185. Megjelenik, ünnep- s vasárnapot kivivén , mindennap délután divatképek- s egyéb műmellé fületekkel és rajzokkal. Szerkesztőségi 9 e á 1 1 ás: cukor- és magyar-utcai 11. számú sarokkal első emelet, hová a kéziratok utasitandók. Kiadóhivatal: Ildunasor , kegyesrendieképületében levő nyomdai iroda, hová az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. HÖLGYFUTÁR Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Előfizetési díj: Postán: egész évre 16 fra, fél évre 90 évnegyedre 5 „ Budapesten házhozküldéssel, egész évre . . 13 fr„ fél évre ... 7 „ évnegyedre . . 4 Hirdetések soronként 3 ezüst krajcárért fogadtatnak el, és gyorsan közöltétnek. Tulajdonos szerkesztő : Nagy Ignác. kiadló: Kozma Vazul. Befútta az utat a hó ... . Befútta az utat a hó, Céltalanul megy a fakó . . . Eleresztve a kantárja, Búbánatban a gazdája. Betyár legény ül a lovon, Nagyot sóhajt ollykor ollykor . . . „Hogy így megcsal, sosem hittem, Büntesse meg az úristen !“ A förgeteg nő ez alatt, A farkasok ordítanak .... „Szegény lovam!... szegény fakó!...“ Ágaskodik, kapál a ló . . . Két hét múlva egy csárdában Betyárok közt vigasság van. S többször kérdik ott ez alatt: ,Hát a Ferkó hova marad ? 14 Tóth Kálmán. Pivot tojás fehér húsvét és uj Iling) »kalapok. (Humanstila , 20 perc alatt rögtönözve.) Azt mondják az emberek, a természettől kell tanulni művészetet; úgy látszik ez napjainkban fordítva áll, a természet az emberektől tanult színt változtatni. Ez is mutatja, hogy az emberek a természetességnél már jóval tovább vitték , tudnak színleni, s Talmának igaza volt, midőn azt álltja , hogy bizonyos tekintetben minden ember színjátszó, — csak a pirulást nem tudja mindig eltanulni; világos barnára az irigység festi, zöldre az epe, szíve a gonoszságtól sötétté válhatik, fehérré a halál változtatja — de a pír olly ritka, mint a valódi szemérem. E színért sokan „Lucifhez“ kénytelenek küldeni ; ámbár vannak elegen, kik a korcsmában is megtalálják, s orruk hegyén viszik haza ; az illy orrokat aztán méltán lehet hajnal-orroknak nevezni, mert rendesen hajnalkor járnak haza. Egyébiránt a pír még hölgyeink közt is számosakat szokott ékesíteni. Kérdezd csak soktól: tart e nagysád magyar lapot? s meglásd, hány el fog pirulni! A piros tojások mikép jöttek húsvétkor divatba ? Régebben jobban megtartották a böjtöt mint most, és csupán az omlettek és más tojás-confitürök tartoztak a böjti eledelek közé; később azonban a böjtös asztal olly sokféle más eledelekkel szaporodott, hogy a böjti tojások szerénységükben méltán elszégyelték magukat, — így jöttek szokásba húsvétkor a piros tojások! A piros tojásokat mért használják a szerelmesek egymásközt húsvéti ajándék gyanánt ? Azért mert ez leghelyesebb jelképe törékeny hűségüknek! A piros szín az örömet jelenti. Azért látunk piros tojásokkal leginkább gyermekeket játszani, mert a valódi öröm csak az ő szívükben található. Övék a mennyeknek országa ! Máig is divatban van, hogy a melly lányt húsvétkor vizzel megöntöznek , piros tojást ad öntözőjének cserébe. E szerint némelly költőink, kik vasmnelly hölgyet megénekelnek, ugyane jutalmat szintén megérdemelnék. Vízért — tojást! Napoleon Lajos császári nejét közelebb egy 40,000 frank értékű zongorával lepte meg, melly egészen rózsaszín mahagóni fából készült. — ez aztán igazán szép húsvéti piros tojás! A férjek bizonyosan nem szeretnék, ha háziéletükben csak illy zongora lenne képes a harmóniát fentartani. Már sokakat megakasztott e kérdés: tyúk volt e előbb vagy tojás? — Ha igaz az, hogy a paradicsom első napjai a legszebb nyári napok voltak, akkor mindenesetre a tojás volt előbb, mert ha a tyúk leendett előbb, akkor a falánk ember bizonyosan kirántva megette volna még csirke korában A tyúk azon példaszóvá lelt tulajdont, hogy ő is talál néha gyöngyszemet, úgy látszik, költői tehetségével kapta , mert azt hiszem, ő sem sokat válogat az igaz és hamis gyöngy között. Plato furcsán különböztette meg az embert az állattól, midőn azt mondá , hogy az ember to 11 a 11 az állat; e szerint kérdés, a szegény író az állatok vagy emberek sorába tartozik, miután nem lehet tagadni, hogy neki tolla van. Irodalmunk úgy látszik, a természettel barátságot kezd kötni, s így sok mű azon polcra vergődik, hogy sikerül korszakot képeznie. Midőn a kolompér a sok nedvesség miatt kicsiádzott, megszülettek Tubolyi ,Költészeti csirái,s a tavasz kezdetével beköszönteitek az ,Első ibolyák a Seltertől, végre a húsvéti ünnepekre kiköltek Schmidt Kristóf ,Piros tojásai.4 — Nyárra a magyar kritikához ittott már cséplösök is szegődtek. Ezek azt hiszik, hogy ha a jó magot is agyonzúzzák, mindjárt kész cipót fognak kapni. A húsvét és bárány analóg képek,— talán húsvétunk jelenleg azért olly fehér , mert a pásztor nagyon megúsztatta. Vagy talán azért öltött magára hómezet, hogy legalább az ártatlanság színében is legyen valami a divatkergető világon. Zöldet úgyis eleget lehet mindenfelé találni. Mért esnek a legtöbb koncertek és akadémiák a húsvéti napokra ? Azért mert a húsvét a kínszenvedés ünnepe! s mért szűnnek meg szinte húsvétkor ? Azért, mert a húsvét a megváltás ünnepe ! — S miért nem történnek e héten házasságok ? Azért mert ekkor különben is felvándorlunk a Golgota hegyére. Mért szoktak húsvétkor bárányt enni? Hogy azon embereknek legalább gyomrukba jusson egy kis ártatlanság, kik szívükben nem igen szoktak annak helyet adni. Miért esik az idén annyi márciusi hó? Azért mert a divatvilágban mindent szépíteni akarnak. A fagyás ellen is legjobb ellenszer a hó; azért él a világ hó korával, mert önzésében már csaknem megfagyott. A hó nem egyéb mint az ég harmatkönye, melly a földhöz közeledve, ijedtében e képi és megfehéredik, aztán hidegen hull a föld keblére, tudván, hogy itt úgyis sárba tapodják. Hol láttatok valaha a földön az égből egy harmatgyöngyöt ragyogni, hacsak a pázsit puha keblén, vagy a virágok kelyhében menhelyre nem talált ! . . . Egyébiránt a hó a zeneművészetben nem kis szerepet játszott: Aubernek első operái közé tartozott a „hó“ ; ettől bizonyosan senki sem vonhatta meg a lágyságot, valamint azt sem csodálhatja senki, hogy az idővel nem soká dacolhatott. Az elolvadt ,havat, aztán több vizenyős szerzemény követte, mi igen természetes! S ha Auber ,Bátéjét nem írja, dicsősége Parisban bizonyosan az utókor számára ,Portréi némává változandott. Illyeténképen a gondolat telegráfján olvasóimat, és ab invísís szép olvasónőimet Párisba szállítván, a művészetrel nem nagy ugrás lesz a divatra átmenni. Párisban a művészet és divat testvérek, kik egy anyát szopnak — a pénzt. Ikertestvéreknek mondhatnám őket, mert ott a divatban ép annyi művészet van, mint a művészetben divat. A Szajnavárosban jelenleg utolsó divat a májuszöld ruha és kalap. A hölgyek ott e zöld öltözékben a májusfákat akarják képviselni. E gyönyörű élő májusfák szinte veszélyes forradalmat idézhetnek elő a férfiszívekben. A párisi rendőrség csak azért nem tart tőlök, mert tudja hogy — ingatagok; hogy szivek kamrájában mindig egy választottnak esküsznek hűséget; s hogy örökösödési zavarok sem fognak beállani, mert e kamrákban már az — utódokról is gondoskodva van. E divat — nem az ingatagság, hanem a zöld kalapok — nálunk is el fognak hölgyeink közt terjedni, s milly boldogság lesz udvarló férfiainknak, ha egy illy szép kalap alá kukkantva, a buzavirágszín szemek mellett, mindjárt a reménység is ott leend. E kalapok, mint halljuk, belől rózsaszínnel fognak pucoltalni — a szerelem színével, s mihelyt az egyik Ausputzeave 11, rögtön mással fog felcseréltetni. a