Hölgyfutár, 1857. július-december (8. évfolyam, 147-300. szám)
1857-11-19 / 265. szám
Budapest, 8-dik évi folyamat. 265 Csütörtök, November 19-én. 1851. HÖLGYFUTÁR. Megjelenik ünnep- és vasárnapot kivévén, mindennap délután , divatképek- s egyéb mümellékletekkel és rajzokkal. Saerkes Etösegl ssáílít*: "Újvilágutca, l-ső sz., 2-dik emelet , hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok, előfizetés, és hirdetések utasítandók. SzerkesztőHesti ügyekben értékelhetni minden nap délelőtt 9-től 1 óráig. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Felelős szerkesztő s kiadó: TÓTH KÁLMÁN. klUHketes( dr). Postán: egész évre........................lb m félévre..............................9 „ évnegyedre.........................5 m Budapesten: házhozküldetéssel egész évre.............................13 frt. félévre ...............................7 „ évnegyedre .... 4 . Egy hónapra . . 1 frt. 30 kr. Hirdetések soronkint 3 ezüst kr.ért fogadtatnak el, és gyorsan közöltétnek Tél és kikelet. A szép tavasz megérkezett; Ismét dalolt a csattogány ; Versenyzett véle a mezőn A könnyűd szép pásztorleány. Vígan dalolt a csattogány : Belt szép vagy rózsás kikelet! Hozasz díszes virágokat , Hozasz szép tiszta kék eget. De búsan szól a pásztor lány : Szép vagy te rózsás kikelet; Meleg sugárod szívre hat És hoz megújult életet! De bár minő szép a tavasz , Elűzve a földnek fagyát; Nem űzi el sugárival, A szívnek titkos bánatát. „Ősz volt, mikor elment rózsám ; Tavasszal — úgy mond — vissza jőm a tavasz megérkezett, De nem jött vele vissza.“ Mult a tavasz, és mult a nyár És a nyarat követte tél Elhallgatott a csattogány, De a lány vigyanára kél. A csattogány lett szomorú Mert elmúlt a szép kikelet; A lányra most jött csak tavasz, Mert kedvese megérkezett. SZEGÉNY SZŰCS MAROSA. (Beszély egy régi nótából). Abonyi Lajostól. (Folytatás.) A legény e közben folyvást tamburázott, a lányok hol ezt, hol amazt a nótát kívánták. Hanem a legény egyszerre megkötötte magát, hogy most már azt fogja tamburázni, a mi neki tetszik, egy szép egy gyönyörű nótát, a milyet még nem hallottak, egy új nótát, melyet nem régiben tanult, mely nagyon szép és nagyon érzékeny. A lányok erre rimánkodva estek neki, hogy hát játsza és dalolja. ... A legény nem soká kérette magát s elkezdte. Itt ismétle a legény a két utolsó verset, s büszkén nézte a hatást, mit dala a leányokra tett, tetszett az mindenkinek , még Panni is figyelemmel kezdte hallgatni, s nem vette észre, hogy Marosa a szomorú dalba mélyedve megszűnt fonni s mig a szomorú dal édelegve simult szivéhez, lelke elmélázott bánatos ábrándjaiban....Hát ha most őt hivatná valaki! A legény csak folytatta azt a szép tamburázást, mely néhány húron a legszebb hangokat zengé el. Eredj Csömör Danyi Hadd menjek ki hülni, Nem fogok elmenni, Vissza fogok jönni, Csak ki megyek hűlni! Tested a testemmel Egy sírban nyugodjék Vérem a véreddel Egy patakot mossák, Vérem a véreddel. Nem megy már innét el, így kell most meghalni, Ha enyim nem lettél, Hogy másé se legyél, Ha enyim nem lettél. Ilazd cigány éjfélig, Éjféltől reggelig, Azután mindétig, Halálom óráig, Halálom óráig. A lányok el voltak lágyulva mindnyájan, Pannit hangos zokogás veré föl. — Marosára pillantott, az kezeit arcára vonva sirt, — zokogott keservesen. — Úgy találta, hogy olyan nagyon hasonlít ez a dal az ő sorsához , a hűtelen leány sorsa, kit szeretője boszúból halálra táncoltatott, s az ő sorsa ... az ő sorsa . . . istenem ! mi is lesz még az ő sorsa. .. . Hát örökké ily kínos, ily lélekmardosó életet fog élni . . . hát soha nem fog megszűnni ez a fájdalmas szorongás, hát nem fog neki többé nyugta, öröme lenni ez életben. Panni letörülte a könyeket, de a szívből a bánatot nem bírta kitörülni. Bár Marcsát enyhítették a könyek egy kicsit, de azért csak oly bús maradt, sőt jobban félt, rettegett, maga sem tudta mitől? valami veszélyt sejtetett szive, melyet hogy elkerüljön, hasztalan fog igyekezni, mint sötét felhő lebeg az fölötte, s a lehullani készülő villám mindenütt megfogja találni. A tambura megint megrendült egy iigabb nótával, melyet mindnyájan hangos danával kisértek. E pillanatban megnyílt az ajtó, a fonóház gazdasszonya be i yen .(m 11 Ormodi B. , ‘ ’1 ' ii Szomorú és kesergő nóta volt az : ... Menjetek el Sári biróékhoz Hívjátok el lányát, Legények hivatják, Hívjátok el lányát, Szalai kis Katát. Isten jó nap Sári biró néném! Eressze el lányát, Legények hivatják, Eressze el lányát, Szalai kis Katát. Eredj fiam eredj! Húzd föl a csizmádat, Szép pár selyem ruhám Testemre tapadva, Szép sok arany gyűrűm Ujjamra dagadva... Elvagyok tikkadva. Szép karmazsin csizmád, Vedd rád selyem ruhád. Szép pár selyem ruhád. Tegyél az ujjadra, Tíz pár arany gyűrűt, Hadd szakajja szivét Szeretődnek szivét, Hadd szakajja szivét. Nem mék anyám nem méh , Ott van Csömör Danyi! Oh átkozott apa, Oh átkozott anya, Ki az ő leányát Ily sokára hagyja, Ily sokára hagyja.