Hölgyfutár, 1859. január-június (10. évfolyam, 1-77. szám)

1859-06-30 / 77. szám

Budapest 10-dik évf folyam, 77. Csütörtök, junius 30-án 1859. Megjelenik hetenkint hat leg­nagyobb feliven, másodnapi szét- Ti' A n \ A ., 17 küldéssel; évenként k­é­t n­a­g­y 1\ (l Z I () NI A m­űlap, és számos műme­l­­léklettel. Szerkesztőségi szállás: szerb utca, 5. sz. 1. em. az egye­tem mögött. Minden kézirat, elő­fizetési , és hirdetési dij ide utasí­tandó. Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH KÁLMÁN. Előfizetési dij:Vác­hót Vidékre, és helyben egyiránt evZel. Egész évre .... 17 uj­ért Félévre ..... 9 „ Évnegyedre .... 5 „ Hirdetések: Gyorsan közöltétnek , egy hasá­­bozott sorért 5 új krajcár fize­tendő, az irodalom, társasélete m és divat köréből. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A „HÖLGYFUTÁR“ július—decemberi, és július—októberi folyamára. Ha csak háború kell a t. közönségnek, tehát előre is kijelentjük, hogy lapunkban minden nap találkozhatik a bírálatok szuronyai­val, az élcek röppentyűivel, a dráma érdekében­ hasztalan agitálásunk ágyuhangj­ai­v­a­l, a vidéki levelezők S­treif pat­­rolljai­val, stb. stb.; a t. közönségtől csupán azt kivon­juk, hogy a tartalék, s illetőleg az eltartó sereget képezze. No de ne tréfáljunk, mi hisszük a közönségről, hogy fölismerte már mivelődésü­nk, s ezzel nemzetiségi törekvéseink azon biztos eszkö­zeit, melyeknek támogatása a honleány és hazafinak bármely időben­­ is kötelességében áll. E támogatást annál inkább reméljük, mert a közönség részvétét­­ aránylagosan iparkodnak viszonozni. A„H­ölg­y­f­u­t­á­r” — a­mely jövőre is a legnagyobb, s leg­­­­többször (minden másodnap egy nagy ivén) megjelenő szépirodalmi lap marad, csupán költemény s különösen beszély és regényneműt oly nagy menyiségben közöl, hogy önálló füzetekben e közlemények díja egyedül nagyobb lenne, mint az egész lapra való előfizetés. Féléven­ként legalább tizenkét kötetre menő beszélyt és regényt köz­lünk az ismertebb hazai s külföldi írók munkáiból. Most különösen júliusban, egy érdekes nagyobb közleményt kez­dünk meg ily cím alatt : „A KIS TÜNDÉR“ (regény Vadnai Károlytól.) E mellett a tárca rovatban mindig van egy-egy önálló tör­téneti,­ úti,­ vagy életrajz, művészi értekezés , eredeti külföldi levél, Berlin, Paris, sőt a távol Skóciából is; ugyanitt vannak többi rova­taink: a budapesti hirharang, vidék (eredeti levelekből) vegyes, külföldi apróságok, divat, nemzeti szín­ház, stb. szóval mindaz, a­mi a közönséget a társasélet, művészet, divat és irodalom köréből bel- és külföldön érdekelheti. Mű­­ellékleteinkre nézve minél több, de a jövő félévre, leg­alább is 12 műmellékletről biztosítjuk a közönséget, érdekes arc-, divat- és életképekről, valamint hímzet, s más női mintalapokról is. Most különös kedvezményképen két nagyobb mümellékletet is adandunk. Az egyik egy nagy műlap ily cím alatt: „APOTHEOZIS** (Kazinczy évszázados emlékére.) E pompás alegoria Plachy Ferenctől, a nagy irodalmi vezért festői dics csoportozatban tü­nteti föl, s kedves emlékképe lesz bizonyára minden magyar laknak, annál inkább, miután Kazinczy évszázados emlékét a magyar tudóstársaság is jövő augusztusban ünnepli meg. E műlapot fára göngyölve, rögtön a megrendelések után küldjük szét. Második nagyobb műmellékletünk, melyet előfizetőink szintén mindjárt megkapnak, az : „EGY KIRÁLYNÉ“ (Az idei Teleki-díjból ICO aranynyal jutalmazott dráma Tóth Kálmántól.) E pályanyertes mű, mely közbejött akadályok miatt még elő nem adathatott, nem fog a boltokban árultatni, s csak kézirat gya­nánt nyomatik a ,,Hölgyfutár“ előfizetőinek. A műlapot, s a drámát is mind féléves, mind évnegyedes előfize­tőink megkapják. Előfizetési föltételek: Félévre, azaz : júliustól december végéig helyben úgy mint vi­dékre 9 uj ft. Évnegyedre, azaz : júliustól sept. végéig helyben úgy mint vidékre 5 uj ft. Gyűjtőknek minden hat előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk, melyet az illető bárkire címeztethet. . Az előfizetések ily­eim alatt küldendők: A „Hölgyfutár“ szer­kesztőségének, Pesten, szerb utca 5 sz., az egyetem mögött. Íme elmondtuk lapunk föltételeit, s most nincs egyéb hátra, mint hogy az irodalombarátokat, s különösen t. olvasóinkat kérjük, hogy az irodalomnak most épen nem kedvező viszonyok közt lapunk érde­két kétszeresen támogatni szíveskedjenek. Háború ideje alatt válik meg, ki a legjobb katona. Pest, jun. 3rán 1850 A „Hölgyfutár“ szerkesztősége. Reszket a lovam ... Reszket a lovam, mert Nyergét teszem rája. Reszket a szivem, mert Szegény alig várja, Hogy éjsötét hajú Kedves kis fejedet — Üdvöm, boldogságom !... Reája fekteted. Kengyelbe lábaim, Magam lovam hátán, Át is ugrattam már A kerítés árkán; Fut a lovam, vágtat, Mint nyári forgószél, Nyomában a földön Míg csak robaj se’ kél. Körültem cikáznak A fecske madarak, — Versenyre kelve — de Csak mind elmaradnak; Elmaradnak, mint a Fölszállott porfelleg, Mit iramló lovam Lábai fölvertek. A jövök és menők Felém tekintenek, S tán igy szól némelyik: Esze ment el ennek , Hogy igy hajt önmaga S lova halálába ?... Hej, de nem igy az, ki járt ez’ iskolába. Úgy van, eszem ment el. Tőlem távol mulat; Sietek utána, Nem keresve utat, Árkon, bokron által Torony irányába: — Te hozzád angyalom ! — Mennyem országába. Petőfi István. KENDEFFY ILONKA: Történeti beszély. P. Szathmáry Károlytól. (Vége.) Emlékezhetünk , minő szándékkal és határozatlan elhatározás­sal indult volt le a Szaláncy által kért légyottra. Anyival minden­esetre tisztában volt, hogy büszke, hideg és megvető lesz és hogy ez áldozatot csakis Ilonka kedvéért hozza, minden áron éreztetni fogja. De az ifjú heves szerelmi nyilatkozatai, forró csókjai rögtöni világot vetettek önlelkébe; hogy gyűlölete nem volt egyéb a meg­vetett szerelem és sértett hiúság keserűségénél, rögtön belátta: szere­lem , a legforróbb szerelem önte el egész valóját s a gyönge nőnek

Next